Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-26 / 280. szám

Jlejxelez&ink írják KISKECSKEMÉTEH tóthékhál KÉT NAP MÚLVA szerte az országban dol­gozó népünk milliói jani Inak majd az urnákhoz, hogy leadják szavazataikat a Hazafias Népfront jelöltjeire, tanácstagjainkra. Az új tanácstörvény nagyobb lehetőséget és önállóságot nyújt taná­csainknak a lakosság, a dolgozó nép érdekeinek előbbrevitele ügyében. VÁJJON LESZ-E feladatuk, megbízatásuk tanácstagjainknak. Ez a kérdés késztetett arra, hogy kilátogassunk Kiskecskemótre. Amikor a buszról leszálltam, csípős hideg szél csapta meg arcomat. A nap sütött, de nem volt ereje. Meg­indultam az izsáki betonúton és baloldalt be­mentem az első házba. Nagy csaholással egy ha­ragos kutya szaladt felém. Szerencsémre a házi­asszony kinn volt az udvaron és megfogta a ve­szedelmes állatot. — A kutyának nem lehet hinni — mondja és tessékelt a lakásba. Egy kis konyhahelyiségbe léptem. Egy fiatalasszony fogadott, aki éppen a vacsorát készítette. Az első elemista kislány, Ma­rika pedig házifeladatán dolgozott. Cseppet sem szégyenlős és amikor tanulmányi eredményéről érdeklődtem, büszkén mutatta tiszta ötös bizo­nyítványát. ARRA A KÉRDÉSEMRE, hogy hányán van­nak az osztályban, Tóthné veszi át a szót, ugyanis az ő portájukra nyitottam be. Hogy há­nyán vannak az első osztályban, azt pontosan nem tudja, de mint a szülői munkaközösség tagja, tudja, hogy a négy osztályban átlagosan negyvenen tanulnak. — Az ilyen zsúfolt osztályban a tanító nem is tud megfelelően ennyi gyerekkel foglalkozni. Már többször kértük az iskola bővítését és a felső tagozat engedélyezését, de eddig, sajnos, nem volt eredmény. A gyerekeknek a negyedik osztály elvégzése után a városba kell men­jenek iskolába. Többször előfordult, hogy a zsú­folt buszról lemaradtak. OLYAN GYORSAN beszél, alig tudom kö­vetni gondolatát, elmondja azt is, jó lenne, ha óvodát is kapnának, mert ezen a részen legin­kább gyári munkások laknak, akik a nap egyik felében távol vannak otthonuktól és a gyerekek felügyelet nélkül, félnapokig az utcán csatangol­nak, rosszalkodnak. — Biztos vagyok abban, hogy minden csa­lád saját munkájával is segítene az óvoda épí­tésében. AZ ILYEN kezdeményezéseket a tanácstag­jelöltnek feladata összegyűjteni és a tanácsnak, valamint a népfront-bizottságnak jelenteni és azok megvalósításáért harcolni. A népfront- bizottság a választók javaslatait összegyűjti és elkészíti az ütemtervet.. Arra a kérdésemre, hogy ismeri-e a jelöltet és képes-e a választók érdekét képviselni, fel­derült arccal, mosolyogva mondja. •— Láng Béla igazgatótanító a mi jelöltünk. Nyugodtan mehetünk hozzá bármilyen időpont­ban, lakásának ajtaja mindig nyitva áll. Ö a mi tanácsadónk, védőnk és gyámolítónk. A jelölő­gyűlésen szóba jött több jelölt, de mindegyik ellen volt valami kifogás. A jelölőgyűlésen én is részt vettem és javaslatot tettem Láng igazgató jelölésére. Megfontolt, jólismeri a rendeleteket, 5 a legalkalmasabb, hogy a mi ügyünket kézbe vegye. Már ismeri is mindannyiunk gondját- baját. Javaslatomat nagy tetszéssel fogadták és egyhangúlag Láng igazgatót jelölték. MÉG SOKÁIG beszélgettünk, észre sem vet­tük az idő múlását, közben csaknem beestele­dett. Tóthné jólismeri a körzet problémáit, mert négy gyermeke miatt nem jár dolgozni, otthon a háztartást vezeti. Krasznai. Van még mit tenni ezután is Takács Ferencnek, a fiatal tanácstagjelöitnek O lyan magas, hogy az alacsony falusi házak ajtófélfáinál erősen meg kell hajtania a derekát. Arca markáns férfiarc, szigorúságot, mégis meleg, megértő szívet tükröz. Huszonhat éves és már 5 éve tanít, de ebből az ötből csak egyet itt, a Kiskunfélegy­házától alig 18 kilométerre elte­rülő Városföldön. Egy éve lak­helye ez a község, de máris ismeri minden tanyáját. így nevezik: Takács Ferenc iskolaigazgató. Tudja pontosan, ki, hol lakik, mi a gondja, mi az öröme. Talán azért, mert nőtlen és minden idejét a község la­kói közt tölti? De nem, hiszen fiatal és van már néki szíve vá­lasztottja. Hát akkor miért? Egyszerű a válasz: otthonának érzi Városföldet és felelőssé­get érez annak fejlődéséért, előrehaladásáért. így nem csoda, hogy a 14-es körzet egyhangúlag tanácstag­nak jelölte. A kisgyűlésen nem egy gye­rek kuporodott anyja, vagy ap­ja mellett, fnert hát ők is kí­váncsiak, hogy mi történhet egy ilyen helyen. Takács Ferenc nevének említésére többen is odasúgták szüleiknek: »Meg ne válasszátok, mert szigorú ám!« — De hiába volt a kismagyarok intése, a szülők tudták, hogy miért éppen a fiatal igazgatóra ruházzák bizalmukat. rI'udja azt minden szülő, hogy mennyit fáradozik gyermekeikért. A, minap is az egyik osztályt osztotta kétfelé, mert egy tanító több, mint 70 gyerekkel nem boldogulhat ered­ménnyel. Szerzett az állami gazdaságtól egy rendes szobát, már be is rendezte. Van tábla, kályha és 36 szék benne, de még hiányoznak az asztalok. Viszont már van fakiutalása, az állami gazdaság asztalosai pedig már fel is ajánlották, az asztalok el­készítését társadalmi munká­ban, Ilyen ember Városföld 4 egyik tanácstagjelöltje. Munkájának már vannak szé- penszóló eredményei, de a többit, a nagyobbakat ezután várják tőle a község választói. A garai Vörös Traktor állami gazdaság dolgozói körében mély­séges felháborodást keltett a Németország Kommunista Párt­ja elleni provokatív per tárgya­lása. Népes értekezleten fejezték ki felháborodásukat. Elhatároz­ták, hogy táviratban fejezik ki tiltakozásukat. »Mi, a garai Vörös Traktor ál­lami gazdaság több mint ezer dolgozója felháborodással fogad­tuk Adenauer nyugatnémet kan­cellár újabb tervét, mely arra irányul, hogy egy provokatív per kapcsán betiltsa Németor­szág Kommunista Pártját. Test­É. M. 64. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT Vállalatunk pártszervezetének kezdeményezésére egy műszaki brigád alakult, melynek tagjai: Keresztes László, Kispái Béla, Fehér József, Kerekes Sándor, Laboda János, Sánta Lajos, Dancsó Béla cs Major István vállalták, hogy november 28-ra, a tanácsválasztások tiszteletére teljesen befejezik a kőműves­munkákat, az izsáki állami gazdaságban épülő munkásszál­lásokat. A műszaki brigád vál­lalását túl is teljesítette és 28-a helyett így már 24-re befejez­ték az építkezést. Most már lehetőség van arra, hogy a két szállásba rövidesen beköltözze­nek a dolgozók. (Kovács Mihály leveléből.) KECSKEMÉTI GÉPGYÁR A Kecskeméti Gépgyár szín­játszócsoportját Oláh , György patronálja. A Katona József Színház művésze mindenkor szí­nesen. nyiíjt segítséget az esz­tergapadok és formázógépek mellett dolgozó munkásoknak a színdarabok betanulásához. Az elmúlt napokban az az öröm érte színjátszócsoportun­kat, hogy résztvehettünk a »Montmartrei ibolya« című ope­rett főpróbáján. Ezen az estén mi is nagyon sokat tanultunk, de azt is tapasztaltuk, hogy a színé­szeknek sem könnyű egy-egy embertípust élethűen ábrázolni­Egyébként dicséretet érdemel a színház minden tagja — Gyó- lai Viktória, Dobi Írisz, Herendi Mária, Mucsi Sándor, Győri Ernő, — akik azon dolgoznak, hogy városunk lakói közvetlenül érezzék, hogy mit jelent a szo­cialista kultúra. (H. Kovács Já­nos leveléből.) véri együttérzésünket és szoli­daritásunkat fejezzük ki a nyu­gatnémet elvtársaknak. Mi ma­gyar, német és délszláv anya­nyelvű dolgozók egységben at- lunk pártunk mögött a háború ellen, a békéért folytatott harc­ban. Jót emlékezünk még a fa­sizmus aljas gyilkosságaira és nem akarjuk, hogy fejlődő ál­lami gazdaságunk földjein trak­torok helyett tankok szántsa­nak. Mi bőséget és jólétet aka­runk. Ezért tiltakozunk a de­mokratikus jogok és a békéért harcoló Németország Kommu­nista Pártja elleni merénylet miatt.« BÁCSALMÁSI GÉPÁLLOMÁS Gépállomásunk dolgozói még 1951-ben kaptak fürdőt, mosdói, de használni nem tudták, mert nem volt víz. Ebben az ügyben már sokat leveleztünk, de döntő fordulat csak az első traktoros­nap alkalmából történt. Ünnep­ségünkön megjelent ugyanis a megyei tanács elnöke, Dallos elvtárs, akinek elmondtuk pa­naszunkat. Még akkor megígér­te, hogy személyesen kezébe ve­szi ügyünk intézését. Az ígé­retet tett is követte és novem­ber 15-én elkészült a vízveze­tékhálózat és már nincs is víz­hiány. Ez a példa bizonyítja, hogy mennyire hasznos a ta- nácsszervek legfelsőbb vezetői és a választók közötti kapcsolat. Egy tanácstag csakis a dolgo­zók ügyes-bajos dolgainak meg­hallgatása után tud segíteni olyan esetben is, mikor a kére­lem a bürokrácia útvesztőjébe kerül. Mi pedig megfogadjuk, hogy a tanácsválasztásokon munkánkkal, szavazatunkkal erősítjük tanácstagjaink mun­káját. (Szikora Jenő leveléből.) HETÉNYEGYHÂZA Nem olyan régen a törvényho­zás házának kapui vendégfo­gadásra nyíltak meg a pedagó­gus-küldöttek előtt. A vendégfo­gadó házigazda az oktatásügyi miniszter: Erdey-Grúz Tibor volt, aki az Elnöki Tanács elnökével és több miniszter elvtárssal együtt meleg kézfogással köszön­tötte a küldötteket. A kétnapos országos pedagógus kongresszus befejeződött, és mi ismét foly­tatjuk nevelő és oktató munkán­kat az iskolában. A parlamenti fogadás azonban felejthetetlen élmény marad számunkra. Kö­zülünk sokan most látták meg először az országház gyönyörűi gótstílusú, dús aranyozásit és fafaragásokkal ékes remekmű­veit, a csillogó fényben úszó ter­meket és a szép kupolacsarno­kot, melyben egy soktagú zene­kar fogadta a vendégeket, Kü­lönösen nagyra értékelték a fo­gadtatást az idősebb pedagógu­sok, akik a múlt vezető emberei részéről nem részesültek ilyen bánásmódban, Mi, falusi és ta­nyai nevelők a jövőben is bizar- kodással és még nagyobb lel­kesedéssel végezzük muvkánkaU (Bonczos Lászlóné leveléből.) A garai Vörös Traktor állami gazdaság dolgozóinak együttérzése Németország Kommunista Pártjával CSÁVOLYI ÉTI JEGYZETEK A vasárnapi tanácsválasztásra ké­szül Csávoly. Erről beszélgetnek úton útfélen, ahol emberek csoportokba ve­rődnek. A Sztálin-úton a 25 körzetben egy ilyen beszélgető csoportban talál­juk Vas Ferencet, a körzet tanácstag­jelöltjét. Miről folyik a beszéd? Dicsé­rettel beszélnek a helyi népfront-bizott­ság munkájáról. Rendbehozatta a Nagy Imre-utcában levő kutat. —• A járdák kijavítását is meg kel­lene kezdeni, — veti közbe valaki. — Úgy van. Nem kell vele sokat te­ketóriázni, — kapja el a gondolatot Gönczi István. — Ki-ki a háza előtt vé­gezze el a kijavítást. — A Széchenyi-utca rövidesen el is készül, — szólal meg Kovács Ferenc, a helyi népfront-bizottság tagja. A temp­lom melletti vízlevezető árkokat azért tisztítottuk ki, hogy az innen leömlő víz ne moshassa többet a Széchenyi- utcát. így hányják-vetik meg a község pro- olémáit. Szavaikból kiérződik községük iránti szeretetük. — Aztán Feri, állj ám a sarkadra, mikor körzeted érdekeiről lesz szó, — adja az útravalót Schmidt Mátyásné. Valaki most az alakuló gazdakör térdásót veti fel. — Az is meglesz hamarosan, — mondja a tanácstagjelölt. A tanács ál­ca! kijelölt helyiség messze van a köz­ség központjától. Nem alkalmas gazda­körnek. De megvan már az új helyiség a kultűrotthonban. A község dolgozói visszaemlékez­nek még a régi képviselőtestületi vá­lasztásokra, amikor Zsigmondi főszolga­bíró hatalmi szóval döntötte el, kik ke­rüljenek a község élére. Egymást vál­togatták egy-egy jó kövér sertés árán a Hamhaberek, Nehriinger Szepik, a Frank Flóriánok. Most a jelölőgyűlése­ken jól megnézték, ki legyen a jelölt­jük és most vasárnap szavazataikkal azokat is fogják megválasztani. A tanácsválasztás napjára állampol­gári kötelességeik teljesítésével is ké­szülnek. Ennek a napnak jelentőségét az adófizetés, a begyűjtés egészévi tel­jesítésével is növelni akarják. Harbeit Jánosné, Lengyel Ferenc, Nagy Lajos- né, Ikotity János és még vagy tízen azok közül, akik erre ígéretet tettek, egészévi adójukat már- befizették, aho­gyan egészévi beadásuknak eleget tet­tek Krékity Dániel, Vidákovics István, Koch Mihály és Sztranyavszki Márton. Az Uj Elet termelőszövetkezet székházában a meleget ontó kályha kö­rül folyik a beszélgetés. Itt is a legtöbb szó a közelgő tanácsválasztásról esik, Mándity Simon az egyik kecskelábú asz­tal előtt iratait rendezgeti, úgy kapja el a beszélgetés szófoszlányait. A boldogabb élet küszöbét ők már évekkel ezelőtt átlépték, mikor a szö­vetkezet tagjai lettek. Hogy vannak gondjaik? Hogyne volnának, de az olyan gondokkal ugyancsak megbirkózik az ember. Ebben a pillanatban az a gond­juk, hová is helyezzék, hol is tárol­ják a burgonyát, mert holdanként több mint 60 mázsát takarítottak be. — Az ilyen gondból jó, ha sok van, — mondja mosolyogva valaki és ezen mindenki boldogan felnevet. A szövetkezet* zárszámadása még nem készült el, de hozzávetőlegesen ter­ményben és készpénzben 35 forint fog jutni munkaegységenként. Bósnyák Ig- nácnak 910, a feleségének külön 369 munkaegysége van. 35 és félezer forint lesz az idei jövedelmük. Ifj. Kovács István házat vásárol. Alkuba is áll egy 12 ezer forintos ház megvételére. X Az utcán összetalálkozunk Brun­ner Ádámnéval. Nagy táska az oldalán, tele a most érkezett újságokkal. Na­ponta ő kézbesíti a lapokat a házakhoz. — Sokszor már a kiskapuban lesik, jövök-e már. Nagyon megszerették a községben az újságolvasást. Pláne most, mióta az ország a tanácsválasztásokra készül. Szeretik tudni, mi hír van a többi községekből. Nem akarnának sem­miből sem lemaradni. Nincs sok ideje a beszélgetésre, mert még sok a járntvalója máma, hát el­kísérjük egy darabig. így érünk a föld­művesszövetkezet nagyárudája elé. El­búcsúzunk és belépünk az üzletbe. Az egyik pulthoz lépve udvariasan kérde­zik: — Mi tetszik? — 11-es lámpaüveget kérek: — Miért nem tetszett tegnap jönni, akkor még volt abból a 36 darabból, amit kaptunk. Kiderül, hogy 300 darabra volna szük­ség. De kiderül az is, hogy négy napja nincsen a községben gyufa. 50 doboz családi gyufa ugyan érkezett napokkal ezelőtt, de két óra alatt elfogyott. Paluska Sándorné meleg téli ruhát szeretne vásárolni. Flanellt keres. Nin­csen. Pedig most volna arra nagy szük­ség. A községben már kijelölték a sza­vazóhelyiségeket. A DISZ és az MNDSZ vállalták azok feldíszítését. A korai al­kony sötétjében millió csillag tündököl: A kéményekből fekete, gomolygó füst- fellegek törnek a magasba. A vasárnap nagy eseménye a várakozásteljes lelke­sedés örömét ültette el. Arról beszélnék a búboskemencék padkáin, de arról be­szél Stipán bácsi is, mikor lakása felé tartva találkozunk vele. — Egykor azt mondották, nem va­gyunk elég érettek, hogy magunk dönt­sünk sorsunk felett. Úri huncutság volt, Most újból be fogjuk bizonyítani, tud­juk kire kell szavaznunk. A Hazafias Népfrontra, annak jelöltjeire. Ha azokra szavazunk^tulajdonképpen magunkra is szavaztunk, Jövőnkre, szebb életünkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom