Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-21 / 249. szám

TUDÓSÍTÁS KECSKEMÉTRŐL Vetési hét Kecskeméten Az őszi időjárás igen kedve/.ő a mezőgazdasági munkáknak. Ennek ellenére Kecskemét ha­tárában az egyénileg dolgozó pa­rasztok földjén lassan folyik a napraforgószár betakarítása és a cukorrépa szedése. Termelő­szövetkezeteinkben a kukorica- szár clhordása lassú. Ennek az egyik oka, hogy a fogaterőt nem használják ki észszerűen. Min­denre jut fogat, a költözködéstől kezdve a piacozásig, csak a sür­gős betakarításra nem. A Vörös Csillag és a Szabad Nép tsz-ek- nél például piaci napon a foga­tok csaknem fele a városban van. A honvédség segített fogat- erővel a Vörös Csillagnak. A kocsik tekintélyes részével Har- kai elnök hurcolkodott cs ezért s földeken a betakarítás alig ha- iadt előre. Egyedül a Törekvés tsz végez a szántás-vetésben példamutató munkát. A betaka­rítással majdnem végzett, búza- vetése pedig annyi, mint a töb­bi 10 tsz-nek együttvéve. Leg­jobban elmaradt a Béke tsz, itt a betakarítás lassúsága követ­keztében a vetőszántást október 14-ig meg sem kezdhették. A Szabad Nép tsz-ben majdnem hasonló a helyzet. Október kö­zepéig mindössze 10 holdról szedték le a szárat, 30 holdró’ ne- dig egyáltalán nem takarították le a kukoricát. Kecskemét számos dűlőjében igen rossz a talajelökészítés. So­kan trágyázatlan földbe vetnek. Több termelőszövetkezetnél is ezt tapasztalhatjuk. Hibát követ­tek cl a gépállomás mezőgazdá­szai is, akik a termelőszövetke­zetekben nem álltak a sarkukra cs nem törekedtek arra, hogy műtrágyát használjanak az őszi­ek alá. Ez a hanyag munka erő­sen érezteti majd hatását a jövő­évi termésnél. A gépállomás vezetősége a helyszínen kevés ellenőrzést végez. Ezért több agronúmus munkája nem. ki­elégítő, lazul a munkafegyelem, a vetési határidőket is alig ve­szik figyelembe. Az agronómu- sok közül legjobban végzi mun­káját — a városi tanács tapasz­talatai alapján — a Törekvés tsz mezőgazdásza. Kecskeméten a vetési munka meggyorsítására a városi tanács vetési hetet szervez. Ennek ér­dekében a termelési bizottságok mozgósítják a parasztságot. A betakarítással legjobban elma­radt tsz-eknél üzemi patronázs- munkát szerveznek. A vetési hét sikere megkívánja, hogy a ter­melőszövetkezetekbe kihelyezett agronómusok is jobb, lelkiisme­retesebb munkát végezzenek. Kamaraszínpadot terveznek a Katona József Színháznak Még folynak a kecskeméti színház belső korszerűsítési munkái. A színpad elejétől 80 cm szélességű, területet levág­tak, a súgólyukat beljebb építet­ték, így a zenekar helye bővült. A színpad, jobb megvilágítására új fényszórókat szereltek fel. Az öltözőket is megnagyobbí­tották. Ezt azzal érték el, hogy a színházi ruhatárt más épületbe telepítették. A színházi ruhatár helyére öltözőket építettek. Az öltözőket ellátták hideg-meleg vízzel. Az átalakítás során pró­batermet és balettermet is ka­pott a színház. A társulat operettrészlege ha­zaérkezett Budapestről. Már Pesten megindultak a legköze­lebbi operett próbái. A prózai részleg Jókai: "Az aranyember« c. regényéből készült színműre készül. A próbák itt is meg­indultak. A napokban Kecs­keméten járt Pestről egy szín­házi szakember, aki vetített- képeken mutatta be azt a kort, amelyben »Az aranyember« c. színmű lejátszódik. Színházunk nagy látogatott­sága felvetette azt a gondolatot, lehetséges lenne-e, hogy a szín- társulatnak kamaraszínpadot szerveznének. Vgylátszik, ez a gondolat hamarosan testet ölt. Szó van ugyanis arról, hogy a Piarista-gimnázium nagytermé­ben játszana a színház kamara- együttese. Míg a színház épüle­tében a kecskemétiek operett­előadáson vehetnének részt, ugyanakkor a kamaraszínpadon cgy-egy kimagasló prózai mű kerülhetne bemutatásra. Amennyiben a színház kor­szerűsítési munkájában újabb akadályok nem merülnek fel, a társulat november hónapban nyithatja kapuit. Az adózók egynegyede ebben az évben még nem fizetett adót A mostani hetek a betakarítás döntő szakaszai. Ilyenkor érté­kesíti dolgozó parasztjaink zö­me terményeit. Ezt mutatja fel­élénkülő üzleti forgalmunk is. Az adófizetésnél azonban nem tapasztalunk hasonló felélénkü­lést. Kecskeméten fejlődés ta­pasztalható ugyan, de ez még nem biztosítja a város adóbevé­teli tervének teljesítését. A be­fizetések száma szeptemberben növekedett, de az átlagbefizetés még mnidig eléggé alacsony. — Szeptemberben négyezernél több adózó fizetett adót. Köztük 303 termelőszövetkezeti tag. Októ­ber elejéig azonban az adózók 27.7 százaléka egyáltalán még nem fizetett adót ebben az év­ben. A tényekből az következik, hogy Kecskeméten csak akkor növelhető az adóbevétel, ha megfelelően tevékenykedik a pénzügyi állandó bizottság, ha szélesíti aktívahálózatát, ha a pénzügyi apparátus az adózók panaszait és felebbezéseit a leg­rövidebb időn belül elintézi, ha a pénzügyi dolgozók szorosan együttműködnek a begyűjtési hivatallal, ha a notórius hátra­lékosoknál a kényszerintézkedé­seket foganatosítják és végül, ha a pénzügyi dolgozók alkalmaz­zák a pénzügyminisztérium, va­lamint a megyei tanács az adó­behajtással kapcsolatban kiadott szakutasításait. Rövidesen megnyílik a Wesselényi-utcai cukrászda A volt Gycnes cukrászda már nem tudja a város szükségleteit kielégíteni. Vasárnap és hétköz­nap este igen gyakran túlzsúfolt ez a cukrászda. Ezért a vendég­látóipar vezetősége elhatározta, hogy korszerűsíti, nagyobbítja a VVesselényi-uteában lévő cuk­rászdáját. Az átalakítási munkák már hónapok óta folynak. Csak­nem 100.000 forint költséggel alakítanak át négy helyiséget. Az átalakítást a napokban fe­jezték be. Elkészült a konyha, ruhatár- cs öltözőhelyiség. A je- rendezés bútorai is megérkez­tek. A pesti díszítő vállalattól függ, hogy mikc. nyithat a cuk­rászda. A falak cs a mennyezet festése után kaput nyithat az új cukrászda. Az új cukrászda he­lyisége kedélyes, barátságos lesz. Színes üvegablakok, rejtett világítás, kovácsolt vasból ké­szült csillárok, bárpult, kis asz­talkák, pamlagok díszítik a he­lyiséget. Este 10-ig cukrászdának használják a helyiséget, utána pedig szórakozó hellyé alakul át. Zeneszóra szórakozhat és táncol­hat Kecskemét lakossága reggel 4-ig. Este 10-ig cukrászdái ára­kat, utána pedig elsőosztályú árakat számítanak fel. Kárbavész a „piros arany" PÁRTUNK III. kongresszusa és az azt követő intézkedések sokszor hívják fel az ország va­lamennyi dolgozójának figyel­mét, hogy az életszínvonal eme­léséhez egyedül egy út vezet: a többtermelés úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ehhez kell párosulni a mindenoldalú takarékosságnak is. A gyakorlat sajnos, sok esetben azt mutatja, hogy nem hajtják végre megfe­lelően az életszínvonal emelését célzó határozatokat. Ezt példáz­za a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat működése is. Mielőtt részletesen leírnám a hibákat, meg kell jegyeznem, hogy: dol­gozó parasztságunk a kedvezőt­len időjárás ellenére is sokkal több paprikát termelt közsé­günkben, Dunapatajon, mint ta­valy. Mindez igazolja pártunk helyes politikáját, amellyel ér­dekeltté tette a parasztságot a terméseredmények fokozásában. Möst pedig beszéljünk a papri­kafeldolgozásról. MI ITT A HIBA? A fűszer­paprika államunk egyik jelen­tős valutája. Sajnos mi, akik a dunapataji kirendeltségen dolgo­zunk, a jóminőségű paprikának agy részét tönkretesszük, vagyis rosszminőségűvé változtatjuk. Ezért azonban nem mi vagyunk i hibásak. A hiba ott vám hogy nincs szén, a szárítógépet nem tudjuk rendszeresen üzemeltetni, emiatt a paprika egyrésze rothad, pe- nészedik. Én most nem a bányá­szokban keresem a hibát, hogy nem termeltek elég szenet, ha­nem azokban, a szervekben, akik a szenet nem éppen a legjob­ban, de elosztották. Naponta 15 mázsa szénre volna szükség a mi paprikaszárítónkhoz, hogy működjön. Mivel igen sok a pap­rika, három műszakban dolgoz­nánk. Ez a három műszakos termelés nemcsak a terv teljesí­tését gyorsítaná meg, hanem meg tudnánk akadályozni a paprika minőségének romlását. MIÉRT OKOLOM ebben az esetben az elosztást végző szer­veket? A dunapataji földművesszö­vetkezetnek a nyár elején nagy­mennyiségű szenet szállítottak le. A hozzánemértés és a népi vagyon rossz kezelése következ­tében a szén bemelegedett, ér­tékét veszítette. Az értéktelen szén mennyisége több vagonra tehető. Ha ezt a mennyiséget a paprikaszárítónak szállították volna le, mintahogy sokszor kér­tük is, akkor nem volna gon­dunk arra, hogy üzemünk szén­hiány következtében mikor áli le. De a szép paprikát jóminő­ségben tudtuk volna átadni fo­egyrésze gyasztásra, vagy importra. Ezen­kívül bányászaink nehéz, fárad­ságos munkájával termelt szén, amely bizonyára sok pénzbe ke­rült, a népgazdaság hasznát szolgálta volna. így állunk mi most, jelen pillanatban. Nem tudjuk határidőre befejezni a tervet, s kevesebb jóminőségű paprikát tudunk exportálni. Ha az illetékesek jobban és körül­tekintőbben végezték volna mun­kájukat, bizonyái’a ma nem len­ne ilyen gondunk. Az ilyen ve­zetés, elosztás csak árt népgaz­daságunknak, hátráltatja a több- termelést, mely az életszínvonal emelésének aranyalapja. A mu­lasztókat felelősségre kell von­ni, Dér László, Dunapataj. Időjárásíelenlés Várható időjárás csütörtökön estig: Felhőátvonulások, már néhány helyen záporeső, ziva­tar. Elénk nyugati-délnyugati szél. A nappali hőmérséklet ke­leten csökken, nyugaton emel­kedik. Várható legalacsonyabb bőmérséklet ma éjjel 7—10, leg­magasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 18—19 fok között lesz, (MTI) Gépállomásaifik háromnEgyedévi mérlegbeszámolójának margójára ELKÉSZÜLTEK megyénk gépállomásainak mérlegbeszá­molói. Ezek a mérlegbeszámolók hű tükörképet adnak arról, hogy csaknem egy esztendőn keresztül hogyan gazdálkodtak gépállo­másaink, milyen eredményeket értek el azon feladat megvalósí­tásában, melyet az egész nép jólétét célzó mezőgazdaságfejlesz­tési terv számukra megjelölt. Előrehaladásunk kétségbevonhatatlan, de őszinte szóval be kell vallani, hogy gépállomásaink nem érték el a tőlük várt eredményeket. Hogy mennyivel gyorsabb, következetesebb fej­lődésre van szükség, azt az önköltségi tervet nem minden eset­ben kedvező alakulása igazolja. VEGYÜK PÉLDÁUL a kalocsai gépállomást. Itt az évi terv teljesítése alig múlja felül a 60 százalékot. Ezzel szemben a trak­torosoknak kifizetett teljesítménybérek összege csaknem 24.000 forinttal haladja meg azt az előirányzatot, amelyet ilyen százalékú tervteljesítés mellett ki lehetett volna fizetni. Ugyancsak baj van az üzemanyag felhasználása körül. Az egy normálholdra eső tervezett üzemanyagköltség 18.66 forint, míg ténylegesen 21.11 forintot használtak fel. Jóval magasabbak 150 százaléknál a ja­vítások egy normálholdra eső költségei is. Melyek azok a ténye­zők, amelyek e magas költségeket befolyásolják? HA EZEKET VIZSGÁLJUK, a kalocsai gépállomás esetében feltétlenül figyelembe kell venni, hogy Itt keveset törődnek a társadalmi tulajdon megőrzésével, azok kímélésével. A gépállo­mások megyei igazgatója, Csatári elvtárs személyesen hívta fel levél útján a kalocsai gépállomás figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a pihenők és brigádszállások bútorzatának: felszerelésének megőrzésére. Ugyanis az ellenőrzés során jöttek rá, hogy sem a brigádszállások, sem a munkáspihenők nincsenek lezárva, s felszereléseik hiányosak. Ilyen körülmények között azután előfordul az is, hogy egyes alkatrészek, vagy felszerelési eszközök elkallódnak, elvesznek. KOMOLY FIGYELMEZTETŐ, hogy az üzemi és ügyvitel ál­talános költsége szintén jóval magasabbak a tervezettnél, ugyanis erre a célra 96.200 forint helyett 238.845 forintot használtak fel. Hasonló rendellenességek szinte majdnem minden gépállo­máson előfordulnak. Éppen ezért tette meg a megyei igazgatóság javaslatát az önköltség csökkentésére. Az elmúlt félévben a lehe­tőségeket felmérve megállapították, hogy a költségek csökkenté­sének reális lehetősége 15—20 százalék önköltségcsökkentést tenne lehetővé. Mindemellett azonban a megyei igazgatóság olyan utasítást adott ki, hogy gépállomásaink 10 százalék önköltség- csökkentést tervezzenek be. Ez pedig, ha jól megnézzük, minden gépállomáson lehető, sőt magától kívánkozik. Ennek ellenére a bácsalmási gépállomás nem volt hajlandó önköltségcsökkentést tervezni és csak többszöri utasítás ellenére terveztek be az elő­írt 10 százalék ellenére 3 százalékot. GÉPÁLLOMÁSAINKNAK a tervek teljesítése mellett most elsőrendű feladata, hogy felmérjen minden olyan lehetőséget, amely a költségek csökkentését eredményezi. Tűrhetetlen to­vábbra is az, ami a kalocsai gépállomáson is tény, hogy egy nw- málhold megmunkálására eső önköltség a tervezett 91.15 forint­tal szemben 156.92 forintos összeget tegyen ki. A mezőgazdaság fejlesztése minden gépállomási dolgozótól és vezetőtől megköve­teli, hogy a lehető legnagyobb anyagmegtakarítással teljesítse tervét. Felettes szerveinknek pedig nagyobb ellenőrzést kell gya­korolnak, s ezzel is hozzájárulni az önköltségcsökkentési tervek végrehajtásához. cAz illetéketek tflq.tpdmébe Helyeseljük, hogy könnyűipa­runk még a tél beállta előtt biztosítja a dolgozók melcgruha ellátását. Sajnos, azonban a ki­csinyekről megfeledkeznek. — Egy-liétévcs gyermeknek való mackót és egyéb olcsó készru- liát nem lehet kapni sem a kis­Évi szabadságomat Gyulán töltöttem, es idő alatt több felvételt készítettem Gyula ne­vezetességeiről. < Pél­dául a gyulai vár, Erkel-fa és Erlccl- szobor, stb.J A film­tekercset szeptember lC-dn bevittem a Kecs­keméti OFOTÉItT-hez előhívásra. A filmet A Népújság október 14-i szá­mában olvastam községünk áru­ellátásáról szóló cikket, me­lyet szeretnék néhány szóval ki­bővíteni. A hűvös idő bizony elég korán beköszöntött és sok solti asszony szerelne meleg kesztyűt, vagy zoknit kötni a gyermekei részére. Bosszantó azonban, hogy az üzletekben lehet ugyan kapni mindenféle gyapjúfonalat, csak éppen kesz­tyű- és harisnyakötéshez való kötőtűt nem az egész dunave- esei járásban. Mi, asszonyok pe­dig szeretnénk a hosszú téli es­téket hasznosan eltölteni. (He­gyes Gyuláné, Solt.) * Október 14-én elhatároztam, hogy megnézem a »Három testőr« c. filmet, melyet a hir­detőplakátok szerint az Árpád- moziban vetítenek. Még szerdán körösi, sem pedig a keceli áruj házban. Szeretnénk, ha ezen az állapoton sürgősen változtatná nak. Necsak a felnőttek, hanem a gyermekek téliruha ellátásáról is gondoskodjanak. (Hering Já­nos, Kecel.) engedhető az, hegy egy szocialista szektor munkája ennyire no legyen megbízható. En­gem ugyanis egy le­keres új film, melyet az OFOTÈRT akart adni, nem kárpótol. — (Kalocsai Katalin, Kecskemét.) megváltottam a jegyet, hogy jó helyet kapjak, ám a szerencse sehogy sem pártolt hozzám. A híradó után "A kegyetlen ten­ger« c. filmet vetítették, mert az eredetileg hirdetett film nem érkezett meg. Másnap újra el­mentem a mozi pénztárához, de amint megláttam a pénztár körül tévő nagy tömeget, min­dentől elment a kedvem. Vagy ötvenen álltak rendezetlen sor­ban, de a jegyosztás is szörnyű lassan haladt. Az emberek is türelmetlenek voltak, lökdösőd­tek és pár perc alatt valóságos bábeli zűrzavar uralkodott. Javasoljuk, hogy a torlódások megszűntetése érdekében a pénztár mindkét ablakánál áru­sítsanak jegyet, de nem volna rossz megoldás, ha a Városi Mozi téli pénztárához hasonlóan, korlátot állítanának fel. — CEodor Endre. Kecskemét.) 6577. ss. alatt Kalocsai névre vették át, azzal, hogy szeptember Sí­re késs lesz. Ez idő­ponttól kezdődően há­romszor voltam a képe­kért, de mindannyiszor azt a felvilágosítást kaptam, hogy — saj­nos, nincs meg. úgy­látszik elnyelte a föld. Szerintem nem meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom