Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-19 / 247. szám

r AZ mppbacskiskunmegyei pártbizottság ahak lápja IX. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM /|rn SO fillér 1954 OKTOBER 19. KEDD A MAI SZAMBÁN Á Német Demokratikus Köztársaság népe a vasárnapi választáson a béke és a német egység politikája mel­lett tett hitet. — Hozzászólások a megyei párt­aktíva ülésén. — Pártvezetők és a népfront-bizottság viszonya Dunavecsén. — Vízhányó József tanácstag. — A bajai Micsurin termelőszövetkezet fejlődése. — A kecskeméti 22. választókerület jelöltje. V__________________J 55 A néppel tűzön vízen át  terv teljesítése kemény, áldozatos munkát követel Nézzük végig a városainkban, falvainkban egymásután meg­alakult népfront-bizottságok tag­jainak listáit. A társadalom min­den tevékeny rétege elküldte a Hazafias Népfrontba képviselő­jét. Erről tanúskodnak a lelkes választások, erről tanúskodnak azok a nevek, melyeket jegyző­könyvekben, hírlapi tudósítások- oan nap, mint nap olvashatunk. Es ezekben a névsorokban egyre .öbbször találhatunk olyan fog­lalkozási megjelöléseket, mint tanító, tanár, orvos, mérnök, agronómus, alkotó, tehetséges értelmiségünk fiatalabb és idő­sebb képviselői. Sok helyen olyan nevek is belekerültek most a közélet fénykörébe az értelmiség soraiból, akik eddig — ki tudná milyen okból — tá­volmaradtak a nemzeti élet nyilvánosságától. Szépen, meggyőzően bizonyít­ja a népfront-tagok listáinak hosszú sora, milyen nagy erő, milyen vonzás az, hogy a haza- Eiúi érzelmek és cselekvések jel­szavával egységbe tömörült a magyar társadalom minden dol­gozó rétege. És ebben az egy­ségben szép és megbecsült helye van a mi megyénk értelmiségé­nek. A kecskeméti népfront- bizottság elnöke az a Tóth László, aki a legnehezebb idők­ben vezette a várost és akinek a nevét a világ minden részén számontartják, ismerik, mint a sakkjátéknak, — ennek a nagy­szerű és nemes elmesportnak — kiváló ismerőjét, szakíróját és a világ egyik legnagyszerűbb sakkönyvtárának tulajdonosát. Falusi pedagógusok, szorgalma­san munkálkodó körorvosok, az állategészségügy szakemberei, ta­nárok, jogászok, agronómusok, az értelmiség különböző cso­portjainak képviselői munkál­kodnak ma a Hazafias Népfront nagy és átfogó szervezetében. Abban a szervezetben, amely­nek körvonalai most bontakoz­nak ki, de máris megmutatják az összetartás erejét, az együtt­működés nagyságát és Ígéretét. Az értelmiség legjobbjainak részvétele a Hazafias Népfront munkájában nemcsak a társa­dalmat alkotó rétegek szoros egységének jeleként könyvelhető el. Azt is mutatja, hogy feloldó­dott a nemrégiben még gyakran megmutatkozó bizalmatlanság­nak, kétkedésnek az a taszító ereje, mely értelmiségünk egyes tagjainak a csatlakozását a nemzet nagy családjához, a lel­kek mélyén itt-ott gátolta. Ez a feloldódás két irányból indult el. Egyrészt itt megyénkben is, szinte nap, mint nap érezhették az értelmiségi munkások, hogy ■épünk, népi államunk értéké­nek és jelentőségének megfele­lően, nagyrabecsüli azokat, akik a toll, a tudás fegyverével szól­nak bele a szocializmus építésé­nek nagy harcába. Népünk meg­becsülésének ezernyi jele közül hadd említsük meg azt a Kos- suth-díjat, amelyet a mi me­gyénk egyik nagyrabecsült pe­dagógusa, Magyar Ilona kapott, de amelyet egy kicsit tulajdono­• •• saként könyvelhet el minden bácsmegyei pedagógus, aki gyer­mekeink nevelését odaadóan, szeretettel végzi. Kiváló orvo­saink kitüntetése, tudományos kutatóink érdemrendekkel és anyagi megbecsüléssel díszített munkája, mérnökeink társadal­mi és szakmabeli megbecsülése oszlatta el ezt a tartózkodást és hozta közelebb az értelmiségnek azokat a tagjait is, a politikai és társadalmi életben való részvé­tel szükségességének felismeré­séhez, akik korábban valami­lyen oknál fogva visszahúzód­tak. De a közeledési igénye ott ér­lelődött értelmiségi dolgozóink legjobbjainak lelkében. Hiszen lehetetlen el nem ismerni azt, hogy itt a mi megyénkben is olyan nagyszerű hagyományokra tekinthet vissza értelmiségünk. A népért küzdő értelmiség első soraiban a mi megyénk szülött­jének, Petőfinek zászlaja leng, mellette ott állnak szabadság- harcunk kecskeméti, bajai, ha­lasi, félegyházi értelmiségi har­cosai, akik a nemzet jobblété- nck lelkesítő ügyéért tették fel tudásukat, hitüket és nem egy­szer életüket. A kultúra' neves és névtelen bácsmegyei harco­sainak sorai arra tanították az értelmiségi pályákon dolgozó mai munkásokat, hogy csak a társadalom összefogott egészé­ben, az egyesült nép szorosan összezárt frontjában találhatják meg emberréválásuk lényegét és önbecsülésük mércéjét. Megyeszerte szép tervek szü­letnek. Megoldódnak a nyelvek, a vizsgáló szemek rávetődnek a falu, város gondjaira, bajaira, nehézségeire. A közösség sorsá­ért felbuzdult dolgozók keresik a saját erejükből való fellendü­lés, az egyesült akarattól fűtött építés,. javítás, tökéletesítés mó­dozatait. Az értelmiségiek javas­latai, észrevételei is ott sora­koznak a bácsmegyei dolgozók, a népfrontba tömörült erők ja­vaslatai, tervei között. Hatalmas energiák feszülnek ezekben a tervekben, melyeknek kezdő sebessége attól függ, mi­lyen gyorsan sikerül a tettek előtti töprengés időszakát a cse­lekvés korszakára változtatni. A mindennapi munka nagyszerű ritmusába mostantól fogva bele­szól egy újfajta erő, a Hazafias Népfront ereje. Azé a Hazafias Népfronté, melyben népünk leg­jobbjai között ott munkálkod­nak értelmiségünk tagjai. Váro­son és falun egyaránt megindult a munka. Az orvosnak a maga őrhelyén, a pedagógusnak az is­kola falai között, a nevelés örök folyamatában, a mérnöknek a tervező asztalok, a termelést irá­nyító munka formái között, az agronómusnak a mezőgazdasági termelés tágas mezején, a tudo­mányos kutatónak a laborató­rium csendjében, a nemzeti ösz- szefogás szent gondolatával a szívében kell munkálkodnia a közös, nagyszerű célért, hazánk épüléséért, a gondolkodó ember­fő kiműveléséért, a dicső holna­pért A MAGYAR Dolgozók Párája Központi Vezetőségének határo­zata világosan és érthetően meg­határozza: »A készből élni nem lehet. Az életszínvonal emelésé­nek elengedhetetlen forrása a termelés fokozott emelése, az önköltség csökkentése.« Megyénk üzemeinek vezetői közül többen ezt még nem értették meg. Mi­ben nyilvánul ez meg? Nem tel­jesítik a tervet. Nem is éreznek különösebb lelkiismeretfurda- lást a lemaradás miatt. Kés2 -receptszerű indokok« halmaza mögé bújva magyarázzák a le­maradást. Napi munkájuk köz­ben elfeledkeznek arról, hogy a szocializmus építése mindenkor kemény és áldozatos munkát kö­vetel. Azzal, hogy megyénk üze­mei a harmadik negyedévben 30,000.000 forint értékű gyárt­mánnyal adósak maradtak, nagy mértékben gátolja az életszínvo­nal emelését, A Kecskeméti Ki­Mi, a solti gépállomás veze­tősége cs dolgozói egyöntetűen csatlakozunk a Mk VÁG felhí­vásához, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfor­dulójára a következő vállalást tesszük: Vetőszántási cs vptési tervün­ket október 25-ig 110 százalékra teljesítjük, figyclembevéve a mi­nőségi munkát. Őszi mélyszán­tási tervünket pedig 102 száza­lékra november 30-ig. Az üzem­anyag megtakarítást 3 százalék­kal növeljük. A hibamegelőzó karbantartások előírásszerű al­kalmazásával a műszaki kiesést 5 százalék alá csökkentjük. A jó eredményt elért dolgozókat a gépállomás dicsöségkönyvébe be­írjuk és népszerűsítjük. A téli gépjavítás meggyorsí­tása érdekében vállaljuk, hogy november 7-ig egy erő- és há­nizsi Konzervgyár több 10 va­gon konzervvel gyártott keve­sebbet a szükségesnél. A Kis­kunfélegyházi Gépgyár, a Bá­nyászati Berendezések Gyára hasonlóan nem járult hozzá az életszínvonal emeléséhez. AZ ALFÖLDI Kecskeméti Konzervgyárban is voltak nehéz­ségek, de a vezetők nem tétlen­kedtek, hanem közös erővel le­gyűrték azokat, melynek ered­ményeképpen 16 százalékkal több konzervet készítettek az előírtnál. E példa is mutatja, lehet többet termelni. November 7. tiszteletére üzemeink vezetői a dolgozókkal együtt az olcsóbb és jobb termelésre tettek ígére­tet. Vájjon mit tettek a vezetők és dolgozók az olcsóbb termelé­sért, a lemaradás pótlásáért. Hogyan alakult a tervteljesítés október 1-től 10-ig? 1. Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat 159.7 százalék. rom cséplőgépet kijavítunk. A többi erő- és cséplőgépeinket a határidő előtt két nappal javít­juk ki. Az önköltség csökkentése érde­kében saját műhelyünkben ké­szített alkatrészekkel és a hasz­nált alkatrészek felhasználásával 10.000 forint megtakarítást érünk el. Az egyéb költségeknél is megtakarítunk 15.000 forintot, tehát a negyedik negyedévben A Bácsbokodi Vajüzem dol­gozói is csatlakoztak a MÁVAG felhívásához és november 7, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójára vállal­ták: 1. A termelés fokozása érde­kében begyűjtési tervüket leg­2. Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár 108.9 százalék. 3. Kiskunfélegyházi Gépgyár 106.4 százalék. 4. Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat 102 százalék. 5. Kecskeméti Gyufagyár 101.7 százalék. 6. Kecskeméti Cipőgyár 100 százalék. 7. Kecskeméti Gépgyár 94.9 százalék. 8. Bányászati Berendezések Gyára 63 százalék. 9. Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár 54 százalék. TEHÁT amint látható, nincs semmi ok a megnyugvásra, a tespedtségre. Véget. kell vetni annak a tarthatatlan helyzet­nek, hogy a hajaszála se görbül­jön meg annak, aki a tervet nem teljesíti. A terv törvény, mit be kell tartani, mert csak így biztosítható az ország jobb áruellátása. összes megtakarításunk 25.009 forint lesz. A termelőszövetkezeteket úgy segítjük a betakarításban, hogy, csak egy vontatót foglalkozta­tunk, a többit pedig a termelő­szövetkezetekhez irányítjuk. Ezsiás József igazgató, Mezei János párttitkár, Molnár Mária üB-elnök, Horváth József vezető mezőgazdász. alább 90 százalékban teljesíteni! fogják és az üzemköltséget az1 elmúlt év IV. tervnegyedéhez vi-‘ szonyítva 30 százalékkal csők-' kentik. 2. Negyedik negyedévi export-j tervüket 100 százalékban telje-1 sítik. 3. Állandó ellenőrzéssel, a technológiai fegyelem fokozott betartásával a selejtet az elmúlt negyedévhez viszonyítva 50 szá­zalékkal csökkentik. 4. Az au tó járatok átszervezé­sével biztosítják a gépek kapa­citásának jobb kihasználását, amivel emelni fogják a dolgozók darabbéres óráinak számát. 5. Az önköltségcsökkentés ér­dekében az első félévhez viszo­nyítva az anyagnormákat betart­ják és a kiadásokat 40 száza­lékkal csökkentik. Sasi János üzemi párttitkár Kész János ÜB-elnök. November 7-e tiszteletére letörleszti régi adósságát a Kiskunhalasi Téglagyár Röpgyűlést tartottak a napokban a Kiskunhalasi Téglagyár dolgozói. Elhatározták, hogy csatlakoznak a MÁVAG felhívásá­hoz: munkaversenyt indítanak november 7-e és a tanácsválasztások tiszteletére. A verseny célja egy régi adósság törlesztése. Februárban a ke­mény fagy miatt állt a munka s a téglagyár 580.000 darab téglá­val adós maradt. A tavasz és a nyár folyamán annyira sikerült pótolni az elmaradást, hogy szeptember végére 97.8 százalékra teljesítette évi tervét a téglagyár. Most vállalták, hogy az évi terv teljesítésében történt el­maradást október végéig 100 százalékig pótolják, az október havi tervet pedig 105 százalékra teljesítik. Nagy az érdeklődés megyénkben a szőlő- és gyümölcstermesztés iránt A kormányprogramul megjelenése után me­gyénk szőlő- és gyü­mölcstermesztői is meg­kétszereződött munka­kedvvel láttak gazda­ságuk megművelésé­hez, fejlesztéséhez. A meglévő szőlők- és gyümölcsösök felújí­tása mellett több, mint 1000 holdon új szőlőt telepítettek és mintegy 400 holddal növekedett az újtelepítés során me­gyénk gyümölcsösterü­lete. A megye leghíresebb szőlő- és gyümölcster­mesztő vidéke a kecs­keméti járás. Az itteni, homokos talaj érleli a világhírű, zamatos kecskeméti barackot. A szántóföldi termelés­re kevésbbé kifizetődő talajon a termelő­szövetkezetek és dol­gozó parasztok tovább­fejlesztik a járás szőlő- és gyümölcskultúráját Csak az egyénileg dol­gozó parasztok, mint­egy 1000 holdon telepí­tenek az idén szőlőt. A termelésre a hosszú éveken át jól bevált kadart, ezerjót, izsáki sárf ehér fajtát szaporít­őszén, közel 100 holdat ültettek be a termelő­szövetkezetek gyü­mölcsfával. A fafajták mintegy 90 százaléka kajszibarack. Kecs­kemét város környékén 20 holdat tesz ki az új- ültetésű gyümölcsös. Nagy az érdeklődés az őszi gyümölcs- és szőlőtelepítések iránt is. Az eddig beérkezett ké­relmek jóval túlhalad­ják a tavalyi igényeket. Lajosmizsén hatvan, Agasegyházán 20 hold ttrülelre adták be az igénylést a termelők. A szőlő- és gyümölcste­lepítéshez nagy segítsé­get nyújtanak a gépál­lomások. A lajosmizsei és a kiskunfélegyházi gépállomás SZ. 80-as forgatógépe a termelők rendelkezésére áll. A legutóbbi rendelet ér­telmében a dolgozó pa­rasztok már a községi és a városi tanács me­zőgazdasági osztályain is megköthetik a szer­ződést a talajmunkára, nem kell 20—30 kilomé­tert utazni a gépállo­másig. A solti gépállomás dolgozóinak csatlakozása a MÁVAG kezdeményezéséhez Az önköltség csökkentését vállalta a Bácsbokodi Vajüzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom