Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-16 / 245. szám

Magyar tiítakozé jegyzék lazító röplapok terjesztése ügyében

A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma október hó lö-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségé nek:

Október hó első napjai óta Magyarország területére léggömbökkel szállított röplapok hullanak le. Amerikai és más hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint a léggömböket az úgynevezett »keresztes had“ járat a szabadságért« szervezet, illetve az általa finanszírozott úgynevezett »szabad Európa Rádió« Nyugat-Németország amerikai megszállási övezetéből indítja el Magyarország felé azzal a rendeltetéssel, hogy a léggömbök röplap-rakományukat automatikusan a Magyar Nép- köztársaság területe felett ürítsék ki. Ennek az akciónak nyíltan hirdetett célja az, hogy az uszítóhangú, rágalmazó röplapok a magyar nép körében elégedetlenséget szítsanak és azt ellenállásra szólítsák fel törvényes kormánya ellen.

A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban a következőket kénytelen megalapítani;

1. A nemzetközi jognak az államok szuverénitásából folyó alapvető elve, hogy az egymás jelügyeibe való beavatkozástól tartózkodni kötelesek. Nem képezheti vita tárgyát, hogy a fenti tartalmú röplapoknak a Magyar Népköztársaság területére juttatása nyilvánvaló beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság belügyeibe.

2. Azt a területet, ahonnan a szóbanforgó léggömböket feleresztik, az 1945 június 5-i négyhatalmi nyilatkozat, valamint a potsdami megállapodás alapján az Amerikai Egyesült Államok tartja megszállva és ellenőrzése alatt. A nemzetközi jog minden állam kötelességévé teszi az arról való gondoskodást, hogy területét más államok ellen Irányuló sérelmes cselekményekre ne használják fel. Az az állam, amely ezt a kötelességét akár szándékosan, akár gondatlanságból nem teljesíti, nemzetközi jogsértést követ el. A nemzetközi jognak ez a szabálya a valamely területet megszálló és felette ellenőrzést gyakorló államra is vonatkozik és e kötelességének megszegése esetén megállapítja az illető állam nemzetközi jogi felelősségét. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya tehát akkor, amikor lehetővé tette, hogy e lazító röplapokat léggömbök révén magyarországi rendeltetéssel útnak indítsák, nem tett eleget ennek a nemzetközi jogból reá háruló kötelezettségének.

3. Ebben a vonatkozásban rá kell mutatni arra is, hogy az Egyesült Államok kormányának egyes lépései, így például annak a »kölcsönös biztonsági tör- vény«-nek törvénybe iktatása, amely dollármilliókat irányoz elő más államok, köztük a Magyar Népköztársaság ellen irányuló felforgató tevékenységek támogatására, arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok kormánya a fentiekben körülírt, vagy azokhoz hasonló akciókat nemcsak hogy lehetővé tesz, hanem nyiltan támogat is.

A fenti megvilágításban az Egyesült Államok kormányának felelőssége e röplap-kampánnyal kapcsolatban vitathatatlan. Ezt a felelősséget az Egyesült Államok kormányának annál is inkább viselnie kell, mert e kampány olyan időben történik, amikor a- világ népei egyre hangosabban követelik a különböző rendszerek közötti békés együttélés biztosítását, és mert maga az Egyesült Államok kormánya is számos ízben is ünnepélyesen kijelentette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és az ösz- szes népek közötti békés együttműködés előmozdítására törekszik.

Kétség nem férhet hozzá, hogy az Egyesült Államokkal norrr>á-| lis diplomáciai kapcsolatban

álló magyar állam ellen irányuló ellenséges akciónak az Egyesült Államok részéről való támogatása, vagy akárcsak az ellenőrzése alatt álló területen Való megtörése is szöges ellentétben áll a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésekkel és öss?eeg.yeztethetet- len az Egyesült Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal való békés együttműködésre irányuló, számos ízben hangoztatott akaratával.

A magyar kormány erélyes tiltakozását fejezi ki az Egyesült Államok kormányának fent leírt akcióval kapcsolatos magatartása miatt ' és elvárja hogy az Egyesült Államok kormánya a nemzetközi feszültség enyhítésének és a népek közötti békés együttműködés előmozdításának szükségességéről tett számos ízben megismételt nyilatkozatainak szellemében haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a fent leírt röplap-kampány beszüntetésére és az annak szervezésében részvevő személyek felelősségre vonására. (MTI)

Indiai a szovjet-kínai

UJ-DELHI. (TASZSZ) Az indiai sajtó bő kommentárokat fűz a szovjet-kínai tárgyalásokkal kapcsolatban kiadott hivatalos közleményhez. Az Uj-Delhiben és a vidéken megjelenő nagy lapok többsége vezércikkben foglalkozik a szovjet-kínai tárgyalásokkal.

A »National Herald« vezércikkében a következőket írja:

»A szovjet-kínai nyilatkozat feltétlen hatást gyakorol az ázsiai népekre, mert az abban kifejezésre jutó politika homlokegyenest ellenkezik a más népek ügyeibe Való amerikai beavatkozással. A nyilatkozat elsősorban az ázsiai népeknek, köztük a japán népnek szól, amely a2 amerikai megszállás járma alatt sínylődik és amely szabadságra, szomszédaival való együttműködésre törekszik.«

Nagy figyelmet fordítanak a lapok azokra a szovjet-kínai közleményben foglalt javaslatokra is, amelyek célja a nemzetközi feszültség enyhítése Ázsiában, így az »Indian Express« rámutat: — az a követelés, hogy ki kell vonni a külföldi csapatokat Japánból és kedvező feltételeket kell teremteni annak érdekébén, hogy Japán újra kereskedelmi kapcsolatokat létesíthessen minden ázsiai országgal, épp olyan észszerű, mint Koreával kapcsolatos nemzetközi értekezlet összehívására irányuló felhívás. Senki sem vitathatja azt a tételt, hogy ez a két lépés megszilárdítaná a békét az említett térségben.«

lapok

tárgyalásokról

Taivan kérdéséről szólva, az »Indian Express« ezt írja: »Tény az, hogy Formoza Kínához tartozik.«

A »Tribüne« ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a világ békéje érdekében Végre rendezni kell a koreai kérdést. A lap ezt a kérdést összefüggésbe hozza a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-ben megillető jogok helyreállításával és Taivan visz- szaadásával jogos tulajdonosának, a kínai népnek. (MTI)

Közlemény a Kína és India között megkötött kereskedelmi egyezményről

PEKING. (Uj Kína) Október 14-én kereskedelmi egyezményt írtak alá Uj-Delhiben a Kínai Népköztársaság és az Indiai

Köztársaság között. Ez a két ország között az első ilyen megállapodás.

Az egyezmény megkötését megelőző tárgyalások a szívélyes barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak. Az

egyezmény célja: megszilárdítani a Kína és India kormányai és népei között fennálló barátságot, s kifejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján.

Az egyezmény függeléke két export-import árujegyzéket tartalmaz. (MTI)

DOBOZY IMRE:

(29)

A SÏENÏ KÚT

A hentesék mögött Patkós Ferenc üldögél egy deszkából faragott, zöldrefestett zsámolyon, amit mindenüvé magával cipel. Mogorva tekintettel néz maga elé, sovány, borostás arca merő keserűség, a csuklójára tekert olvasó bánatosan és háborítatlanul fityeg, beteg lábát a keresztbefektetett mankón nyugtatja. Patkós a dühös és epés zarándokok csoportjához tartozik, akik esztendőről esztendőre ma- kacsabb csodavárással járulnak a szent kúthoz: s minden hiábavaló zarándoklat után dúlva-fúl- va csörtetnek hazafelé, akárcsak az imádott kedvesük hűségében többszörösen csalódott szerelmesek.

— Megpróbáljuk? — súgja Oroszlán.

Hőből feljebb rántja ritkás, fakó szemöldökét.

— Fene tudja. Nem hinném, hogy teteje, volna. Ez nem szórakozni jön ide, ez meg akar szabadulni a sántaságától.

— A könyörületes úristen nevében — hadarja, s egy sárga pántlikával átkötött szentelt gyertyát odatart a zarándok orra alá — a szenvedő Krisztus egyházának támogatására, ennen lelkének épülésére vegyen egyet.. ;

Patkós mérgesen vakkant, mint az éhes kutya, ha csont helyett fadarabot vetnek eléje.

— Nem kell! Majd ha meggyógyulok a szent víztől! Akkor veszek: akkor mind megveszem!

Hőből kifelé fordítja a tenyerét s. odább léPiy — Gyere, Oroszlán pajtás. Nem megmondtam? Ettől ugyan soha nem látunk egy árva fi- tyinget sem.

Oroszlán lihegve, izzadva botorkál a harangozó mellett. A zarándokudvaron szellönyi szél se moccan, az itt-ott fellobbanó szentelt gyertyák szaga összevegyül a verejtékező testek, s az ünneplöruhák szagával. Süt a nap, süt hetedmagával, oly ful- lasztó meleg van, hogy az embernek minden por cihája vizet és hűvöset kíván.

— Te! — állítja meg a hajdani elsűgazda Hőbölt, — ez a sánta Patkós valóban reméli, hogy meggyógyul?

— Nem tudom.

— Miért nem megy orvoshoz?

— Egyszer már megkérdeztem tőle. Azt mondja, fél a késtől: attól, hogy megcrpsrálják.

— És attól nem fél, hogy becsapja sajátmagát? Egy életen át?

A harangozó elhúzza a száját.

— Az már az ő dolga. Különben is, mit okoskodsz? A becsapás régi divat: egyik ember saját magát csapja be, a másik másokat.

— Hm. Apámnak is ez volt a szavajárása. Te Hőből, mit gondolsz: van olyan ember a világon, aki senkit sem csap be?

Hőből a semmibe bámul, apró hegyes egérfogaival a nyelvét harapdálja.

— Olyan? Az bolond volna, vagy, ;, netni olyan ember

Megyei elnökségválasztó nőgyűlést tartott az MNDSZ

OKTOBER 14-ÉN délelőtt 9 órakor a kecskeméti szakszervezeti székházban az MNDSZ megyei elnökségválasztó nőgyűlést tartott. Az elnöki beszámolót Szűcs Béláné, az MNDSZ megyei titkára tartotta. Beszédének bevezető részében beszámolt arról, hogy az elmúlt 8—9 hónap alatt milyen munkát végeztek a nőszervezetek. Megyénk asszonyai nagy lelkesedéssel kapcsolódtak az árvízkárosultak megsegítésének mozgalmába. A szervezetek rendezvényeket tartották, amelye!:hek bevételét az árvízkárosultak segélyezésére fordították. Például Tiszakécs- kén, Lajosmizgén, Helvécián. — Sok kezdeményezés is született a nők között. így Kecskeméten az V. kér. szervezet 50 kabátot készített egy árvízkárt szenvedett bölcsőde gyermekei részére. Más helyeken a gyűjtött ruhákat megjavították varrókörökben és úgv küldték el.

AZ MNDSZ a falusi nők között végzett nevelő munkát. Ez- évben már 335 olvasókört tartottak, ahol kb. 4000—4500 asz- szonnyal foglalkoztak rendszeresen. Több olvasókörön nagyon sok hasznos tapasztalatokkal segítették egymást az asszonyok. Baján zöldségtermesztési versenyt indítottak. A bajai járásban pedig versenyt indítottak az asszonyok, hogy házanként 100—150 aprójószágot neveljenek. Az olvasóköröket úgy is tervezték, hogy mindig más- más családnál tartottak felolvasást. Pálmonostoron 6—8 asz- szony jött össze, hogy együttes sen olvassák a szépirodalmi1 könyveket.

AZ ASSZONYOK kulturális igényeinek kielégítésére ebben! az évben 70 nagyobb helyen is» méretterjesztő előadásokat szer» veztek.

Szües Béláné a továbbiakban a szervezet széles működési te» rületéről beszélt. Feladatul tűz» te, hogy minél több nőt vonja» nak be tömegszervezetük mun» kájábs

À TOVÁBBIAKBAN Vázolta

az MNDSZ nehézségeit. Több- helyütt jobb munkát fejthette’* volna ki a szervezetek, ha az elnökség több segítséget nyújtott volna.

SZŰCS BÉLÁNÉ beszámolóJ ját hozzászólások követték. Hozzászólt Erdei Lászlóné, országos titkár is. A hozzászólások után megválasztották a megyei el-t nökséget. Tagjai lettek: Szües Béláné, Szőlősi Mária, Máté lg- nácné, Hegyes Gyuláné, Kállai Árpádné, Gyurász Mihályné, Kéri Imréné, dr. Szarvas And- rásné, Kulcsár Mária, dr. Végh Gyuláné, Vidéki Aliz, Molnár Jánosné és Kálai Ilona. Póttá-1 gok: Tajti Istvánná, Koros! Ar- turné, Túrái Józsefné és Somlyó Paula.

AZ UJ ELNÖKSÉG irányítja megyénkben az MNDSZ tömeg- szervezeti munkáját. Havonta gyűlést tartanak, ahol megbeszélik a tennivalókat és megszabják a feladatokat.

Újra kiéleződtek az ellentétek a bonni kormánykoalíció pártjai között

BERLIN. (MTI) Adenauer csütörtökön titkos ülésre hívta ösz- sze a nyugatnémet kormányt. A kancellár a tanácskozáson sikertelen kísérletet tett, hogy áthidalja a koalíciós pártok között újra kiéleződött ellentéteket.

A mostani ellentéteket az robbantotta ki, hogy a keresztény szociális unióhoz tartozó Schaeffer pénzügyminiszter és Strauss tárcanélküíi miniszter a bajorországi tartománygyülési választások előtti kampány során durva támadást intézett a sza- oad demokrata párt ellen,

amelynek elnöke, Thomas Dehler több ízben négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása- és nyugatnémet-szovjet tárgyalások felvételét követelte.

Adenauer a sikertelen »békítési kísérlet« után hétfőre újabb bizalmas minisztertanácsot tűzött ki, hogy közvetlenül a nyugatnémet újrafelfegyverzés" kérdésében tartandó párizsi tárgyalások előtt legalább látszólagos egységet teremtsen kormánykoalíciójának széthúzó pártjai között.

nincs, és nem tudom elhinni, hogy lenne.

— Én se hiszem.

— Ne félj, a papunk se hiszi. Mi lenne a világból, ha olyan emberek is lennének, akik mindig igazat mondanak és soha senkit sem csapnak be? Mi lenne velünk? Végünk volna! Hiszen, akárhogy forgatjuk, mi már nem tudunk meglenni hazugságok nélkül.

Oroszlán sóhajt.

— Reméljük, mások se.

— Hogy-hogy mások se? Kik azok a mások?

— Hát... a zarándokok... és a többiek.

Hőből a hóna alá szorítja az olvadozó gyertyákat.

— Honnan jutott ez az eszedbe? Éppen most?

— Nem tudom. Nemcsak most jut eszembe. Néha rossz érzésem támad: ördög tudja, tán hiábavaló a mi egész erőlködésünk, minket, régi embereket előbb-utóbb úgyis elvisz a víz...

A harangozó szemében hideg, gyűlölködő fény villan.

— Aki elhagyja magát, azt igen, azt elviszi a víz. Miféle rossz érzésekről siránkozol itt nekem? Hallgattasd el a rossz érzéseidet! Csalicska Ábrahám tán nem azt teszi? A faluban mindenki emlékszik Korozmán Györgynek, az előző plébánosnak szomorú végére. Te is emlékszel. Az öreg addig- addig hókuszpókuszkodott a szent vízzel, míg végtére maga is elhitte, hogy a víznek csodatevő hatása van. Vén fejjel rászánta magát: megfürdik benne. Meg is fürdőit, hanem amikor kifelé mászott a kerti medencéből, megcsúszott s kitörte kezét-lábát. Még két hétig kínlódott a kórházban, aztán kampec, Nohát,

Csallcskának nem voltak rossz érzései? Ennek a plébánosnak a helyére kerülni s evvel a vízzel folytatni a zarándoknapokat ... És lám, csinálja, szemJ rebbenés nélkül.

— De meddig?

— Ej, te ijedős kukac! Mit nyavalyogsz itt, akár egy hideglelős? Kár volt kezdeni veled. Erldj haza az asszony szoknyája mellé: a munkát s a hasznot pedig hagyd nekem!

Oroszlán felélénkül.

— Azt már nem. Gyerünk, pajtás ... csak tréfáltam.

Hőből körülnéz. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló spanyolfal előtt feketehajú, s feketeruhás, karcsú, törékeny lány térdel. Mélyen lehajlik, majdnem ráborul a forró homokra, vékony háta meg-megrándul. Sír.

Hőből szeme összeszűkül.

— Ennek valami nagy bánata van. Gyerünk!

A lány keskeny, finom arcocskája falfehér, búzavlrágkék szeme alatt mély, sötétlila árok húzódik. Amint a két gyertya- árus megáll előtte, sietve letörli könnyeit s félénken, várakozóan néz rájuk.

A harangozó izzadt, nyirkot tenyerével végigsimítja a lány haját.

— Dicsértessék, kedves gyermekem — köszönti halk, elnyújtott hangon, miközben ábrázata a megértő jóság köntösébe öltözik. E pillanatban szinte hasonlít főnökéhez, fötisztelendő Csalicska Ábrahámhoz: csak soványabb, esetlenebb. — En- gedd meg, hogy egy szentelt gyertyával siessünk segítségedre nagy szomorúságodban. Mert szomorú vagy, úgye, kedvesem?

(Folytatása következik.)