Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

A minisztertanács határozatának nyomán Lajosmizsén A minisztertanács nemrégen határozatot hozott a kenyérga­bonatermesztés növeléséről. A iiatározat nagy érdeklődést kel­tett a dolgozó parasztság között és sokan máris azt tervezik, hogy az idén több kenyérgabo­nát vetnek, mint tavaly. A napokban Lajosmizsére lá­togattunk el, hogy megtudjuk, nilyen visszhangot keltett e nagyjelentőségű intézkedés a dolgozó parasztok körében. Török elvtárs bosszankodik A tanácsházán Török Lőrinc elvtárstól, a mezőgazdasági előadótól érdeklődünk először. Csupán október 1-től van itt, de eléggé tájékozott az őszi munkák nenetérőL Előadja, hogy a vetőszántást <5 százalékban elvégezték már íz egyénileg dolgozó parasztok. Az árpavetést 98, a rozsvetést pedig 91 százalékban végezték el a községben. A napraforgósze­dés, a kukoricatörés és a bur­gonyaszedés befejeződött. Sokat segített a gépállomás az egyéni­leg dolgozó parasztságnak. 160 dolgozó parasztnak szántott 42ö holdnyi területet. — Ezek nem rossz ered­mények. És hogyan halad a búzavetés? — kérdezzük. Török elvtárs ekkor elárulja, hogy éppen ezért van rossz han­gulatban, mert az csak 43 szá­zalékra áll. — És tudják-e miért? Főként ezért! — Az asztalra vág egy papírzacskót. — Hát ez mi? — Vetőmag — válaszolja és uz asztalra szórja a zacskó tar­almát. Ennek bizony fele sem tréfa. A búzaszemek között bőven akad szorult szem, konkoly, rozs és egyéb szennyeződés. — Ezt küldték cserére — told­ja meg a szót a mezőgazdasági előadó. — Érthető, hogy minden dolgozó paraszt, aki cserélni akar, szentségei, hogy ilyen búzát adunk vetni, mikor a sa­játja sokkal különb, ha nem is elsőrendű. A terroényiorgalmi helyi leiepén * 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 * 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kimentünk a terményforgalmi telepére is érdeklődni. Gulyás Géza felvásárló éppen olyan mér­ges, mint a mezőgazdasági előadó. — Ma legalább tíz dolgozó paraszt fordult vissza a cserére szánt gabonájával, mert ezt nem tartja alkalmasnak a ve­tésre. Es igazuk van. En sem vetnék el ilyen búzát. — Mennyit kaptak belőle? — Harminc mázsát a ter­ményforgalmi kecskeméti telepé­ről. De hatvan mázsát igényel­tek eddig a dolgozó parasztok. Kiket terhel a felelősség? Nem hagyjuk annyiban a dol­got. Meglátogatjuk a Termény- íorgalmi Vállalat megyei veze­tőit és előadjuk az esetet. Tóth Lajos igazgató elvtárs a következő felvilágosítást adja: — A szállítmányokat más me­gyéből kaptuk. A mezőgazdasá­gi igazgatóság igényelt kétszáz vagon szokvány búzavetőmagot. Elég silány gabonát küldtek. A lajosmizseihez hasonló panaszok szerte a megyéből érkeznek be hozzánk. Szabadszállásról, Bajá­ról is kaptunk hasonló jelzése­ket. A Lajosmizsére szállított gabonát a Terményforgalmi Raktározási Vállalattól kaptuk Budapestről. — Miért vették át a szállít­mányt, ha látták, hogy vetésre nem alkalmas? — At kellett vennünk — vá­laszolja a vállalatvezető. De ha már átvették, nem lett volna szabad leküldeni a te­lepekre. És ezért felelősség ter­heli a kecskeméti telepet, de a Terményforgalmi Vállalat me­gyei vezetőit is. Ez az intézke­dés rossz hangulatot szült me­gyénk számos községében. Felelősség terheli a Termény­forgalmi Raktározási Vállalatot is, mert a földművelésügyi mi­nisztérium utasításában az olvas­ható, hogy a tisztítatlan, szok­ványvetőmagnak legalább a 76 hektolitersúlyt el kell érni. A mérés szerint a Lajosmizsére küldött mag csak 74.55 hektoli­tersúlyú. Tehát a vállalat nem tartotta be a minisztérium ren­delkezéseit. Bírálnunk kell a me­gyei tanács mezőgazdasági igaz­gatóságát is. A földművelésügyi minisztérium rendelkezése sze­rint ugyanis tisztítatlan, szok­ványminőségű gabonát lehetett igényelni. Főként olyan terüle­tekre, ahol szorultak a szemek és ezért vetésre nem alkalmas. Ilyenek főként. megyénk duna- menti részén vannak, ahol elemi kár miatt nem alkalmas vetésre a kenyérgabona: A mezőgazda- sági igazgatóságnak inkább azt kellett volna tudatosítani, hogy a gazdák egymás között cserél­jenek vetőmagot. Számos dolgo­zó paraszt, akinek vetésre alkal­mas búzája van, igényelt vető­magot arra számítva, hogy majd az övénél jobbat kap. Ezért vá­rakozási hangulat keletkezett számos községben. A mezőgazda- sági igazgatóság és a járási ta­nácsok pedig ahelyett, hogy a dolgozó parasztok egymás kö­zötti vetőmagcseréjét propagál­ták volna, a kényelmesebbik oldalát választották a dolognak, igényeltek vetőmagot olyan te­rületekre is, ahol egymás kö­zötti cserével is meg lehetett volna oldani a búzavetést. Mu­tatja ezt a lajosmizsei példa. Természetesen a községi ta­nácsok is, köztük a lajosmizsei is, hibát követett el, mert nem mérte fel a vetőmagkészleteket. Maga az a tény is bizonyítja, hogy van elegendő vetőmag La- josmizsén, — illetve egymás közötti cserével meg lehet oldani a vetőmag kérdést, — hogy a termelési bizottság tagjai úgy tervezik, hogy a községben 8 százalékkal felemelik a búzave­tést a minisztertanácsi határo­zat nyomán. Sokan a termelési bizottság és a népfront bizott­ság tagjai közül példát mutat­nak ebben. Durucz László tíz­holdas egyénileg dolgozó pa­raszt, a termelési és a népfront­bizottság tagja, egy holddal emelte búzavetését. A lajosmi­zsei dolgozó parasztok is tud­ják, hogy milyen sokat jelent nekik a minisztertanács határo­zata. Hiszen, ha jövőre va­lamennyi dolgozó paraszt telje­síti gabonabeadási kötelezettsé­gét, több mint 1000 mázsa korpát kapnak az államtól tel­jesen ingyen. A mezőgazdasági igazgatóság­nak és lefelé a járási tanácsok­nak, egészen a községi ta­nácsokig nagyon sok tennivaló­ja van a búzavetés meggyorsí­tására. A termelési bizottságok­kal és az állandó bizottságokkal együttműködve a községi ta­nácsok gyorsítsák meg a vető­magcserét, a vetőmagtisztítást. Szervezzék meg az igafogattal, vetőgéppel való kölcsönös Segí­tést és így tovább. Erezzenek több felelősséget a kenyérga­bonatermesztés növeléséért, mert ez egész népünk érdeke. Október 23—24-én tartják Baján a város felszabadulásának ünnepségeit Az ünnepségek most október 23—21-re tolódtak, mert október 17-cn .országos kirakodó- s állat- vásárt tartanak a városban. Az ünnepségek már megállapított programmjában változás nem történt. Baja város dolgozói nagy lel­kesedéssel készülnek felszabadu­lásuk 10 éves évfordulójának megünneplésére. Az ünnepségso­rozatot előkészítő bizottság a felszabadulás kétnapos ünnepsé­geit október 16—17-rc tűzte ki. Népfront-bizottságaink hírei Két héttel ezelőtt alakult meg Kiskunmajsán a 35 tagú nép­front-bizottság. A község minden rétegét képviselő bizottság azóta lelkes munkához fogott. A népfront-bizottság tagjai lakókörzetük­ben felkeresik dolgozó társaikat, elbeszélgetnek velük és a dol­gozók javaslatait továbbítják a községi népfront-bizottsághoz: Több lakos nemcsak szóban, hanem írásban közölte észrevételeit, javaslatait. Többen kérték a népfront-bizottságot, hogy fontolja meg, lehetséges volna-e a községben mezőgazdasági technikumot létesíteni. Ennek megvalósítása esetén nem kellene 90—100 kis- kunmajsai gyereknek Kiskunfélegyházára járni. Ezek a gyerekek naponta 5 órakor kénytelenek felkelni, hogy idejében iskolába juthassanak. Az egyéni beszélgetéseken és a kisgyűléseken többen felve­tették, hogy állítsanak fel a községben növényvédelmi állomást* mert már ebben az évben is tekintélyes kárt okozott az ameri­kai szövőlepke. A dolgozók sürgős feladatként említették még a szennyvizek lecsapolását, a kútak tisztítását. Többen a község további villamosítását is felvetették. A javaslatok közül a népfront-bizottság már meg is valósí­totta azt a kérést, hogy az eddigi napköziotthont állandó napközivé szervezzék át. Október 12-én alakult meg a kecskeméti járási népfront-bi- zottságf Az alakuló gyűlésen Tököli István, kerekegyházi bé­ke-pap elmondta: a községben a nép helyesli, hogy az erőket az építőmunkában tömörítjük. A múltban az erőket a párthar­cok morzsolták fel. Az erők tö­mörítésével könnyebben és gyor­sabban oldhatjuk meg a felada­tokat. Nemrég beszélgetett egy egyszerű parasztasszonnyal, aki elmondta, hogy mind Kerekegy­házán, mind Fülöpházán az életszínvonalat még magasabbra tudnák emelni, jobblétüket elő­segíteni, ha ezekben a községek­ben a gyengehomokos területe­ket szőlővel ültetnék be. Min­den községben sok a munkaal­kalom. A mezőgazdaságot fel kell karolni, mert ezzel teremt­jük meg jobb életünk alapját. Húszezer forint jövedelmet értek el tagjaink A vaskúti Petőfi I. típusú ter­melőcsoport tagja vagyok. Az idén elért jó eredményeinkről akarok beszámolni. Arról, ho­gyan tettünk szert gazdag jö­vedelemre. Azért írok erről, hogy mások is kövessék példánkat. A föld gazdaságos kihasználása, a má­sodvetés jövedelmezősége nem­csak a mi életszínvonalunkat emeli, de több terményt adha­tunk a városnak is. 1953-ban kísérletképpen cső portunk 1 holdon másodvetésű uborka termesztésével próbálko­zott. A kísérlet sikerült, 20 má zsás termést értünk el. Tapasz talatainkat az idén tovább has// nosítottuk és az árpa és búza Gyors és jóminőségő őszi munkával a töliblermésért Az őszi vetések befejezésének döntő napjai AZ IDŐ RENDKÍVÜL kedvező a talajelőkészítő és vetési munkákhoz. Nem lehet most fontosabb feladat előttünk, mint az őszi vetések, különösen a kenyérgabonavetés gyors befejezése. HA A MEGYE eddigi tervteljesítését vizsgáljuk és számításba vesszük az idő előrehaladottságát, megállapíthatjuk, hogy az őszi vetéssel nagyon elmaradtunk. A legjobban teljesítő kiskunfélegy­házi járás is mindössze 71 százalékra teljesítette kenyérgabona­vetési tervét. Hasonló a tervteljesítés mértéke a kecskeméti és a kiskőrösi járásokban is. A közepesen teljesítő Kecskemét város, kiskunhalasi járás és Baja város mellett rendkívül nagy lemara­dás tapasztalható a kalocsai, bajai, bácsalmási, dunavecsei és kunszentmiklósi járásokban. Például a legjobban teljesítő kiskun­félegyházi és a legrosszabbul teljesítő kalocsai járás között 63 százalék eltérés van, és nem sóikkal jobb az eredmény a többi elmaradt járásoknál sem. AZ ŐSZI VETÉSEK befejezése ma már halaszthatatlan. — Minden termelőnek saját érdeke, hogy az időben végzett vetéssel növelje jövőévi termését. Kormányzatunk a kenyérgabona na- gyobbarányú termesztését korpajuttatási kedvezménnyel segíti elő. Csupán ez is ösztönöz, mert a juttatások sokszor egy-egy dolgozó paraszt állatállományának egészévi korpaszükségletét jelentik. A KENYÉRGABONA vetésében a járások versenye az aláb­biak szerint alakul: 1. kiskunfélegyh. j. 2. kecskeméti j. 3. kiskőrösi járás 4. Kecskemét v. 5. kiskunhalasi j. 6. Baja város 7. kszmiklósi járás 8. dunavecsei j. 9. bácsalmási j. 10. bajai járás ■11. kalocsai járás Osztályvezető: Csányi Imre Pinczel Lajos Kőrös Gáspár Weither Dániel Kovács Gergely Márton Vilmos Király Lajos Oláh Pál Szüts Mihály Kiss Ferenc Fülöj} Mihály Járási föagronómus: Szántó Tibor Nehéz József Kamasz István Szecsei Teréz Vida Simon Lukács Béla Bánhidi István Farkas Vilmos Goda Lajos Deák József Kanai Ernő A DISZ Központi Vezetősége és a földművelésügyi miniszté­rium által meghirdetett orszá­gos silózási versenyhez V3ló csatlakozás határidejét meghosz- szabbították. Megyénk területén október 11-ig 136 DlSZ-szerve- zet csatlakozott a silózási ver­senyhez. Több mint 2000 fiatal vállalta, hogy december 10-ig 95.464 köbméter silótakarmányt készít el. A versenyhez napon­ta csatlakoznak a fiatalok. Ed­dig a legjobb eredményt a kis­kunhalasi járás DlSZ-szerveze- tei érték el. Ebben a járásban 210 fiatal vállalta, hogy az ősz folyamén 20.000 köbméter siló- takarmányt készít. Jó példát mutat a kunfehértói Vörös Hajnal termelőszövetke­zet DISZ-szervezete is, amely jelentette, hogy a vállalt 324 köbméter silózását már el is végezték a fiatalok. Ezt a jó példát kövessék a termelőszövetkezetek, gépállo­mások és állami gazdaságok fia­taljai, hogy ezzel is elősegítsék állataink téli takarmányozását, ezzel együtt állattenyésztésünk fejlesztését, a dolgozók bővebb hús- és zsírellátását. Bene András. Őszi munka a bajai állami gazdaságban A BAJAI állami gazdaságban csak a búzavetés alá 17 traktor végzi a talajelőkészítést. 322 hol­don befejezték az őszi takar­mánykeverék vetését, a terve­zett 218 hold ősziárpa helyett pedig 318 holdat vetettek. A ROZS- ÉS A BÜZAVETÉS folyik. 250 holdon már elvetet­ték a rozsot. 117 holdon a búza­vetést is befejezték. Meggyor­sult az őszi kapások betakarítá­sa is. A dohány nagyrészét be­szállították a szárítóba, holdan­ként 7 mázsa a termés. A BETAKARÍTÁSSAL egy­idejűleg meggyorsult az őszi ve­tőszántás és a mélyszántás a ta­vasziak alá. 600 holdon a leta­karított kapások után búzavetés alá készítik a magágyakat. A TRAKTOROSOK között i lelkes verseny alakúit ki. A G—35-ös traktorok versenyében Horváth Sándor és váltótársa Petz György haladnak az élen. Az idén 1433 normálholdat tel­jesítettek. A második és a har­madik helyezésért nagy küzde­lem folyik. Ferenci József és Szalay János 1293 normálhold teljesítése mindössze 10 holddal előzi meg Kreutzer János és Császár István traktorosok ered­ményét. A ZETOROSOK versenyében Féth Antal és Braun Ferenc ve­zetnek. Eredményük 1059 nor­málhold. Vedelek József a ver­seny harmadik helyezettje. AZ ŐSZI MUNKÁKHOZ tar­tozik a silózás is. A gazdaság az idén 6400 köbméter takarmányt silóz el. 2500 köbmétert már si­lóztak, aratása után másodvetésként uborkát vetettünk. A közel hat holdon termelt uborka 220 má­zsát eredményezett, amiért összesen 25 ezer forintot kap­tunk. Más jövedelmező termesztést is bevezettünk. Dinnyét, hagy­mát kezdtünk termelni. Nekem. — hasonlóan a többi tagokhoz. — 1 holdon termett dinnyém és 1000 négyszögölön hagymám. A dinnye közé krumplit ültettünk. Ez is 8 mázsás termést jövedel­mezett minden tagnak. így emelkedett a jövedelme­zőség. Bebizonyosodott, hogy a főnövények mellett igen hasznos a konyhakerti növények ter­mesztése is. Másodvetésű ubor­kából 3850, dinnyéből 3900, hagy­mából 4000 forint volt az én be­vételem. De nemcsak az enyém, hanem Hegedűs Mihályé, Merk- ler Ferencé, Horváth Ferencé, Nagy Sándorné jövedelme is. Gabonafélékből átlagos 10 má­zsa búzát, 9 mázsa árpatermcst takarítottunk be. Kukoricater­mésünk is eléri a 30 mázsát: Nagy segítséget jelentett szá­munkra a beadás csökkentése, a különböző kedvezmények. Eh­hez járult még az egymáson való segítés, a tagok tapasztalatainak átadása, például az is, hogy gyeptéglába helyezzük meleg­ágyainkban a magpalántákat. így értük el, hogy az egész évi adó és beadás teljesítése után átlagos 20 ezer forintos jö­vedelmet érhettünk el. A múlt­ban bizony örülni kellett egy napszámos embernek, ha egy évben 500—600 pengőt kereshe­tett egész családjával együtt. — Nem is tellett akkor 8200 forin­tos lóvételre, ruházkodásra, a ház csinosítására, a gondtalan életre MÍLANKOVICS ISTVÂNNÉ a vaskúti Petőfi tagja. HÍREK A MEGYEI TANÁCS munka- erőgazdálkodási csoportja az el­múlt héten megyénk területén 224 dolgozót helyezett el. CSAJKOVSZKIJ legszebb műveiből zene-est lesz ma, pénteken este 6 órakor Kecske­méten a szakszervezeti kultúr- otthonban. Belépés díjtalan. A MEGYEI TÉGLAGYÁRAK közül a Bácsalmási Téglagyár gyártotta az elmúlt hónapban legolcsóbban a téglát; Megyénkben 136 DISZ-szervezet csatlakozott az országos silózási versenyhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom