Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-10 / 240. szám
Az őszi kenyereabonavetés mielőbbi befejezésével harcoljunk a magasabb termésátlagokért A pénzügyi tervértekezletek elé & jászszentlászlói termelési bizottság munkájáról A jászszentlászlói termelési bizottság a nyári mezőgazdasági munkák megszervezésében is nagy segítséget nyújtott a községi tanácsnak, melynek eredményeként a cséplést három nappal határidő előtt fejezte be a község. Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtása érdekében a községi termelési bizottság újabb tervet dolgozott ki. A tervszerű munka eredménye, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai ösziárpa- és rozsvetési tervüket 10Q százalékra, a búzavetés tervét pedig 70 százalékra teljesítették. A termelési bizottság nagy segítséget adott az egyéni gazdáknak azzal, hogy a községben lévő 52 darab vetőgépet körzetenként osztotta el, figyelembevéve az elvetendő területek fekvését. így minden dolgozónak időben rendelkezésére áll a megfelelő gazdasági eszköz. Ugyancsak helyesen szervezték meg az igaállattal nem rendelkezők segítését, ezenkívül nagy szerepe volt a termelési bizottságnak a minőségi vetőmagcsere lebonyolításában. A községben minden gazda minőségi magot vetett. Az őszi vetési és betakarítási munkákban a termelési bizottság tagjai járnak élen. Ifj. Nagy Pál, »mintagazda« jelvénnyel kitüntetett 1G holdas dolgozó paraszt 8 holdas őszi vetéstervet befejezte. Sóti András 9 holdas, "mintagazda" jelvénnyel kitüntetett dolgozó paraszt szintén helcjcztc őszi vetését és végzett a betakarítással is. Tovább lehetne még sorolni a neveket, mert a termelési bizottság minden tagja példamutatóan végzi munkáját. Kasza János 5 cs fel holdas egyéni gazda, ugyancsak a termelési bizottság tagja, elhatározta, hogy műtrágya alkalmazásával növeli a helyes talajelőkészítés mellett terméseredményét. Ezért a kalászosok alá holdanként 100 kiló szuperfoszfátot szántott a talajba. • . Egészébenvéve a jászszentlászlói termelési bizottság híven segíti kormányunk célkitűzéseinek megvalósulását. BENE ANDRÁS. Zárszámadás előtt termelőszövetkezetünkben Alig két hónapja még a nap meleg sugarai áraztották el a határt. Megvolt az aratás, esép- lés, az idő gyorsan haladt és most a zárszámadás küszöbén vagyunk. Raktárunk megtelt kenyér- gabonával, szemestakarmánnyal, burgonyával, babbal és így tovább. A termények kiosztása megtörtént. Csupán a burgonya és a tengeri osztása maradt zárszámadásra. Búzából egy munkaegységre 2 kg, rozsból fél kg, árpából 1 kg, zabból fél kg jutott. Burgonyából több, mint 70 mázsa volt az átlagtermésünk, 460 mázsa termett 6 holdon. A tengerit még nem szedjük, de 25—30 mázsás átlagtermés ígérkezik. A jövő év sokkal könnyebb lesz számunkra, mert az idén minden hátralévő kölcsönt kifizettünk és beadást teljesítettünk. Az eddig elért munkaegységek száma 9000. Kiemelkedő eredményt ért el tagjaink közül Mészáros Benedek sertésgondazó, aki 11 góbétól 140 malacszaporulatot ért el. Az állatokat a legnagyobb gonddal kezeli. Eddig 547 munkaegységet ért el. Halász István 500 munkaegységgel, Bornemissza Márton 418 munkaegységgel, Stark Boldizsár 415 munkaegységgel dicsekedhet. Fel lehetne sorolni még számos tagunkat, öreget, fiatalt egyaránt, valamennyien szorgalmasan dolgoztak. Már a jövő évre is elkészültünk. Elvetettük a rozsot. Már zöldül az új vetés. Most építünk egy 30 férőhelyes sertésfiaztatót, amelybe húsz törzskönyvezett Cornwall anyakoca fog kerülni. Jelenleg 12 hízónk van, 8 anya, melyek a jövő hónapban ellenek. Mind több dolgozó paraszt jön rá, hogy érdemes közösen gazdálkodni. Öt új belépőnk van már eddig és számítunk még többre is. Az a célunk, hogy közös erővel minél többet termeljünk, hogy jusson bőven a beadásra, osztásra és a szabadpiacra. KAZINCZY ILONA, Bástya tsz, Kéleshalom. A kiskunhalasi járási ügyészség 24 órán belül vádat emel a mezei tolvajok ellen A KISKUNHALASI járásban is elszaporodtak a mezei lopások. Enyveskezű személyek dézsmálják a talponálló termést. A járási ügyészség harcot indított a mezei lopások megfékezésére. A helyi tanácsokkal és rendőrőrsökkel karöltve szervezi a még be nem takarított termények őrzésétA FELDERÍTETT mezei lopások ügyében a járási ügyészség 24 órán belül vádat emel s amikor bíróság elé állítja a tetteseket, ügyükben soronkívüli letárgyalást is indítványoz. A közeljövőben több ilyen ügy kerül a járásbíróság elé. Most emelt vádat az ügyészség lopás és megvesztegetés büntette miatt Kolompár Ferenc ellen, aki. ö?v. Kulcsár Ferencné kisszállást lakos földjén tököt, kukoricát és szénát lopott. Amikor a rendőrjárőr tettenérte, — 100 forinttal akarta megvesztegetniNagy M. Sándor kunfehértói lakos még a tanács mezőőreként =é dolgozott, amikor Farkas István dolgozó paraszt kukoricásában babot lopott. A hivatalával visz- szaélő volt mezőőrt szintén bíróság elé állítják. BÍRÓSÁG ELŐTT vonják felelősségre a többi között Horváth Mihály 5 holdas borotai dolgozó parasztot is, aki Péntek Pongrác dolgozótársa földjéről 14 kéve moharszénát rakott kocsira és saját, illetve veje lovaival feletette. Megyénkben a közeli napokban pénzügyi tervértekezleteket tartanak, amelyeken megtárgyalják az adóbevételi terv teljesítése körüli tennivalókat. A pénzügyi tervértekezleteknek megyénkben az ad nagy jelentőséget, hogy mezőgazdasági jellegű megye lévén, a dolgozók töpb> mint 80 százaléka most értékesíti termeivényeit. Ez a tény szabja meg az év utolsó negyedének feladatait. Az elmúlt harmadik negyedévben a legszebb eredményt a kun- szentmiklósi járás érte el. Ebben a járásban minden község nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette adógyi előirányzatát. Kovács Mátyás, járási tanácselnök és Hódi József megbízott pénzügyi osztályvezető irányításával ez a járás bebizonyította, hogy a tervet nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is lehet. Jó munkát végeztek a községi tanácselnökök és adóügyi megbízottak is. Szabadszálláson Buruczkai János, Fülöp- szálláson pedig Horváth Gyula tanácselnök dicsekedhet szép sikerről. A kalocsai járás is — Szak- már és Homokmégy kivételével — túlteljesítette tervét. Ebben a járásban van a megye legjobb adófizető községe: Öregcsertő. Tanácselnöke; Fai-kas József, aki minden nehézséget legyőzve mozdította elő a teirvteljesítést. Nem minden város és járás teljesítette azonban adóbevételi tervét. A járások egyrésze súlyosan elmaradt a terv teljesítésében. Különösen a bajai és kiskőrösi járásokban vannak gyenge eredmények. Az elmaradás oka nem a dolgozó parasztságban keresendő, Jianem abban, hogy a tanács és a pénzügyi apparátus nem hajtotta végre a felsőbb szervek intézkedéseit. Ezekben a járásokban tűrték, hogy a notórius hátralékosok és a kulákok ne teljesítsék állampolgári kötelességüket. Elnézték például azt, hogy Du- sori Pál, keceli kulák nagy ösz- szeggel tartozzon az államnak. A pénzügyi tervértekezleten nemcsak az elmaradás okát vizsgálják, hanem megszabják az utolsó negyedév tennivalóit is. Elsősorban mincjen egyes hátralékosnál felvilágosító munkát kell végezni, hogy azok az év végéig esedékes tartozásukat minél előbb rendezzék. Azoknál, akik nem crlik meg eme állampolgári kötelességük teljesítésének jelentőségét, alkalmazni kell a törvényes szankciókat. Községi tanácsaink érjék el« hogy a pénzügyi állandó bizottságok megfelelően tevékenykedjenek, aktívahálózataik szélesedjenek. Községi tanácsaink gondoskodjanak arról is, hogy a pénzügyi állandóbizottsági tagokat, népnevelőket helyi konkrét szemléltető adatokkal, érvekkel lássák el, amelyeket munkájuk során fel tudnak használni. Járásaink és községeink tanácsai vegyék igénybe a tömeg- szervezetek segítségét is. Velük együttműködve úgy végezzék a munkát, hogy a dolgozó parasztok érezzék, hogy mindent amit tesznek, érettük és az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséért történik. A helvéciai állami gazdaságban megkezdődött a szüret A helvéciai állami gazdaság több mint 1000 hold kiterjedésű szőlőjében elsőnek kezdték meg a messze földön híres Vöröskadar és Ezerjó szüretelését. Az előszedésnél naponta 100 dolgozó szüreteli a szőlőt. Péntekig már 100 holdról lekerült a termés. Az üzemben vannak szőlőprések is. A kadarkát az úgynevezett kádban való erjesztés után préselik ki, így a héjjából a vörös fesléktarlalom a mustban marad. cSár fuira (j a/f f emb erek A község tízéves fejlődéséről beszélgettünk a tanácsházán a VU-elnökkel és a párttitkárral. Az elnöki szobában állandó forgalom volt, örökké jötlek-men- tek az emberek. Félfüllel ők is a beszélgetésre figyeltek, s ha valami eszükbe jutott, hát kérés nélkül is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. A hirtelen szóváltásokból valóságos kis számvetés kerekedett itt: Pálmonostora a felszabadulás óta egy gyógyszertárral, nap- közitthonnal, kultúrottlionnal gyarapodott Most adnak át egy 160 ezer forintos költséggel épült szép iskolát, két termelő- szövetkezet kapott bővizű árlézi kútat~r Vegyétek csak bele a számításba a Dongéren épült három új hidat is! — mondja valaki olyan önérzettel, mintha legalább egy tiszai hídról lenne szó. Mert a pálmonostoriak bizony elég sokára érték el, hogy a szeszélyes, emberi ideget ölő, sok bosszúságot hozó Dongér- csatornára erős, tartós szép hidak hajolnak. A háború előtt ugyan már megépült ez a három híd, de a víz úgy szétmosta, mint a gyereknépség homokból épített játékvárait. Tíz év leforgása alatt nem maradt abból epen egy sem. Most mind újraépült: a demokráciában. De úgy, hogy már minden falusi meggyőződött róla: ■— Nem elég ahhoz egy fél évszázad sem, hogy ismét tönkremarja. Mit. kapott még a község? — Bizony lehet folytatni a. felsorolást, mert a mi rendszerünk szülötte, büszkesége, hogyapál- monostoriakmk nem kell gyalog járni a szomszédos városba: Kiskunfélegyházára, ami hetipiackor oda-vissza 22 kilométeres utat jelentett,, kocsival pedig harminckettőt. Most hat autóbuszjáratot kapott a falu, hetipiackor még különjáratok is vannak. Ilej, hol van már az az Idő, amikor Bori elvtársnak, a falu mostani párttitkárának így szólt az anyja: — Hová mégy olyan hamar fiam, — megmarnak a kutyák! — Dehogy marnak, hisz nézze csak édesanyám, még utolérem a többieket! — s azzal a kamaszkorban lévő legónyke szaporán iramodott valamelyik falubelije után, aki kosárral, vagy bátyúval a hátán a félegyházi piacra vitte kevéske eladni- valóját. Persze, nem volt nehéz ilyen falubelit csípni kísérőnek, mert hajnaltájban már fe- keféllett tőlük a hosszú, álmosan ásító, széles sáros földút. — Az útról jut eszembe — mondja Bori elvtárs, — egy kilométer hosszúságban kiköveztük a falu eddig legsgrosabb, legnehezebben járható útját: a Nugyatádi-útat. — No, örülhetnek az utca lakói — pattan ki az ember száján az elismerő felkiáltás, ami szól nemcsak a Nagyatádi-út- nak, de a többieknek: az iskolának, gyógyszertárnak, mindennek, ami új, ami jó, szép és könnyebbé teszi itt az emberek életét. — örülnek is ,— szólal meg valaki, — ha ugyan örömnek lehet mondani, amit ezek csinálnak. Azzal fejezik ki az örömüket, hogy nem fizeti jórészük az adót, hátralékosok a beadással. — Valóban, a Nagyatádi-úton van a legtöbb hátralékos — hangzik a hivatalos válasz, s a jegyzetbe egymás után kerül be Ács János, Nagy Pál, Nagy Jánosáé, Huszka János neve. De e nevek mögött nézzük meg az embereket is. * Az 4cs-portánál a gazda szántani ment. Az asszony van otthon. Az ö házuk az utolsó ezen a soron, a túloldalon meg két ház van még ilyen kint, az egyik a Laczkó lMjoséké. Mind a ketten hét holdas parasztgazdák. Laczkóéknak most nincs hátralékuk, már a marhát is beadták, pedig az a XI. hónapra volt beütemezve. Ácséknak sem olyan sok a hátralékuk, csak egy kis igyekezet kellene hozzá, máris rendezhetnék. 153 kiló napraforgóval, 46 kiló babbal, 3.50 kiló tojással vannak hátra, és a múlt hónapban már esedékessé vált volna a kilencven kiló marhabeadási kötelezettség teljesítése. Nem mondják, hogy nem teljesítik, de még ráérnek — ezt érezni az asszony szavából, mikor a hátralékokról beszélünk. Próbálom magyarázgatni: miért fontos, hogy siessenek, hogy pontosak legyenek. — Látja, itt ez az út is — ez szintén mindannyiuk munkájának gyümölcse. Még több ilyen út kell a községben, még sok helyen járnak a kocsik majdnem agyigérő sárban. De ehhez az egész falu munkájára van szükség, s az állam iránti kötelességek betartására, — Igen, az út arra valamerre megépült mulat utcájuk pusztába vesző finom ívben kanyaró dú útjára, — de úgy mintha ennek a köyesúlnak egy része nem is az ő házuk előtt vezetne el. Látszik, nem veszi sokba a sokezer forintos áldozatokkal készült útat. A szavak, a mozdulatok értelmét fölfogva az emberbe belenyilamlik valami: Hát lehet így élni az embernek, hogy csak magára és akkor is csak úgy gondoljon, hogy azt érezze övének, ami a kapuján belül van! Nem nekem, — érzem, hogy egy iltélö embernek kell ezt megcáfolni! Közel van ÍMCzkó Lajos háza, néhány lépés csuón. Az ember éppen az állatoat látja el, az asszony a mosó- teknő mellett, — Egy néhány szóra — ugye nem zavarunk? Indulna a beszélgetés, de döcög, mint a százéves talicska: Laczkó Lajos kimért és tartózkodó. — Nekem nincs véleményem, — megvagyunk, — élünk, — aztán kész! — Élnek, — de hogy? —■ Hát erről meséljen. Változott-e az életük tíz év óta. Mennyivel lett jobb!? — Jobb számadó ember van itt énnálam. Ünnepen ráérne az ember ilyenekről gondolkozni, — de itt mindig olyan sok a munka. Meg no, hát mondom, hogy jobb számadó ember kell ehhez. Csak nehezen tévedt arra a beszélgetés, amibe azután érdeklődéssel kapcsolódott be: ■— A boltokban több áru, nagyobb választék van, mint régen. — Hát, van-van, az igaz, tie nem minden. A boltban most havi fizetést kapnak, nem érdekük, hogy legyen. Amíg boltos volt — annak érdeke volt, hogy mindent beszerezzen, — De vájjon tudta-e? — És milyen áron? Laczkó Lajos vállat von, — neki erre nincs felelete. Később egy kicsit fölenged — s kiszalad a száján, hogy jó lenne, ha már bevezetnék a faluba s viU lányt, nem kellene vakoskodni. Éppen, hogy elkapja a szavát a felesége, máris rátromfol: — Villany — ugyan még mi nem kéne már. Megvoltunk eddig is nélküle, jó lesz ezután is, csak hagyjanak már békén. Itt épült ez az út is — pörgött tovább az asszony nyelve — oszt ugyan minek? Tán nem sárba nevelték fel a gyerekeiket az upámék, meg a nagyapámék. — Mégis megéltünk! Csak a szavak mások — az értelmük ugyanaz. Ácsék, Nagyék, Laczkóék még mindig csak azt érzik magukénak, amit az ő< portájukon megfoghatnak. Pedig az övék az út, az új szövetkezeti üzlet, a gyógyszertár, és Acsék, kislánya máY szép, új, egészséges iskolába járhat majd, S mindezt azért nem veszik észre, mert nem nyitják ki a kaput, hogy egy kicsit kívülre is tekintsenek rajta, s kiengedjék rajta a régi elavult gondolatokat. Most nemcsak az számít, hogy gazdaságilag, anyagilag mit jelentett felszabadulásunk tíz éve Pálmonostora lakóinak- A falu kommunistáinak most a »lelkek mérnökeivé« kell válni és betekinteni az emberek szívébe, gondolataiba: hogyan változtak azok tíz óv alatt. Ott, ahol még alacsonyan esik a mérce, szűkretárl a kapu: az ö emberi szavuknak kell szélesre tárni az ajtót, a felszabadult ír elölt, KULCSÁR ÉVA.