Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-02 / 233. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM. 233. SZÁM Áru SO fillér 1D54 OKTÓBER 2. SZOMBAT A MAI SZÁMBAN Ünnepi ülé; Pekingben. — Őszi munka a bácsbokodi határban. — Az ünnepi könyvhét előtt. — Váljék több ember gondjává Kcleshalmán a kapások begyűjtése. — Lakodalom Drágszélen. — Hírek. V................. .................... .......................„..........J A kapások sikeres begyűjtéséért €ií y or* ütemben fejlődik a se állatállomány a lmjai járásban Serényen folyik a munka a határban. Dolgozó parasztság .nk most takarítja be az évi munka gyümölcsét. Mindenütt napra- torgóval, kukoricával, burgonyáival megrakott kocsik fordulnak a szántóföldekről. A dolgozó parasztság zöme a termés betakarítása után megállapított határidőn belül igyekszik eleget tenni kapásokból is beadási kötelezettségének. Az őszi kapások begyűjtése nagy feladat és az eddiginél sokkal nagyobb körültekintést és erőfeszítést követel a begyűjtési megbízottaktól, az egész begyűjtési apparátustól és a tanácsoktól is. Az őszi kapásokból, különösen kukoricából megyeszer- te jó termés várható, ez megkönnyíti az őszi begyűjtés sikeres végrehajtását. A legfontosabb, valamint a legnehezebb feladatok egyike a betakarítás időpontjának megállapítása. A kukorica-, napraforgó- és burgonyabeadás határideje a betakarítás időpontjához kapcsolódik. A beadási határidő elmulasztását csak akkor lehet meg- pilapítam és a törvényes rendelkezéseket életbeléptetni, ha a betakarítás időpontja rögzítve van. Ennek érdekében igen komoly feladat vár a községi tanácsokra. Meg kell szervezniük, hogy a tanácstagok a begyűjtési állandó bizottság tagjai, valamint a dűlőfelelősök útján rendszeresen tájékozódjanak, hogy a betakarítás hol kezdődött meg és milyen ütemben halad egy-egy határrészben. Ezzel kapcsolatban a községi tanácsoknak nyilvántartást kell vezetniök. Sajnos azonban a begyűjtési minisztérium súlyos mulasztást követett el ezzel kapcsolatban, mert a nyilvántartáshoz szükséges nyomtatványokat csak szeptember 28-án küldte meg a megyei begyűjtési hivatalhoz, mikor már mintegy 40 százalékban letörték a kukoricát megyénkben. Mivel a nyilvántartások még nem készek, a községi tanácsok nem tudták megfelelően ellenőrizni a termelőket, hogy határidőben eleget tesznek-e beadási kötelezettségüknek. A dolgozó parasztok beadási készségét rontja az a sok lelkiismeretlenség, amely a terményátvevő szerveknél fordul elő. A dolgozó parasztok által behozott terményt becsléssel állapítják meg és sok esetben ezek a becslések nagyon eltérnek a valóságtól. Többször előfordul, hogy a dolgozó parasztok kukoricáját minden alaposabb vizsgálat nélkül visszaküldik, arra hivatkozva, hogy 30 százalékon felül van a víztartalma. Ugyanígy van a napraforgónál is, ahol 16 százalékon felüli víztartalomnál küldik vissza a terményt. Nem vesznek annyi fáradságot a ter- ményátvevők, hogy a víztartalom meghatározó készüléket igénybe vegyék. A terményforgalmi vállalat körzeti ellenőre, például Kisszálláson a napokban 28 kocsit küldött el azzal, hogy nedves a kukorica. A terményátvevők ilyen kényelmes magatartása természetesen bosz- szantja a dolgozó parasztokat és mivel ez nem egyedülálló dolog, több községben olyan hangulat kezd kialakulni, hogy »nem viszem be a kukoricámat, mert úgyis visszaküldik«. Az a dolgozó paraszt, aki már egyszer odafuvarozta a terményét sok esetben 8—10 kilométerről, az ugyancsak meggondolja, hogy visszavigye-e mégegyszer Ezenkívül egész sor más hiba is van az átvétel körül. Imre- hegyen még mindig nincs megszervezve az átvétel. Katymáron tnunkáshiányra hivatkozva nem veszik át a kapásokat. Mélykú- ton a MEZÖKER leltároz és azért nem tudják beszállítani a burgonyát a dolgozó parasztok. Madarason a földművesszövetkezet csak kétnaponként veszi át a burgonyát és így tovább. Mindezek olyan hibák, amelyen könnyen segíteni lehet egy kis jóakarattal. Feltétlenül segíteni is kell, mert ha már a megindulásnál néhány ember hanyagságából ilyen sok gátló körülmény akadályozza a begyűjtést, akkor később már nehéz lesz pótolni az elmaradást. Nembeszélve arról, hogy az átvétel mellett a tárolásnál is akadnak hibák. Gátéren például, ahol megfelelő tárolóhely hiányában prizmába raktak 10 vagon kukoricát, alul nem megfelelően szigetelték a nedvességtől és az a veszély fenyeget az esős idő beálltával, hogy a termény egyrésze megromlik, ha nem gondoskodnak elszállításáról. Helyes, ha a községi tanácsok a tanácsválasztás előkészületeit felhasználják a begyűjtéssel kapcsolatos felvilágosító munka fokozására. Mindenütt kisgyűlé- sek, csoportos beszélgetések vannak városban, falun, tanyavilágban egyaránt. Ezeket a beszélgetéseket fel lehet használni, hogy a dolgozó parasztságot a beadási kötelezettségek teljesítésére serkentsük. Másik fontos feladat a verseny jó megszervezése. Az élenjáró tanácstagok, állandóbizott- sági tagok kezdeményezését fel kell karolni, a községek versenytábláit naponta friss adatokkal kell ellátni. Ezek a versenytáblák legtöbb községben hallgatnak a jó eredményekről, pedig jól bevált eszközök a versenyszellem kiszélesítésére. Pártunk és kormányunk célkitűzéseit a város és a falu élelmiszerrel és iparcikkel történő bő ellátását csak a begyűjtési tervek teljesítésével tudjuk előmozdítani. Éppen ezért tanácsainknak a pártszervezetek segítségével és irányításával és a dolgozó parasztság támogatásával közösen arra kell töreked- niök, hogy a többi feladat mellett az őszi kapások begyűjtését is sikerre vigyék, A bajai járás helyi politikájának kialakításában egyre jelentősebb szerephez jut az állatállomány fejlesztése. A járás 19 termelőszövetkezetében és 5 községében: Hercegszántón, Dávodon, Nagyba- racskán, Bátmonostoron és Bácsbokodon vannak már sertés tenyésztörzsek. 1953 elején még mindössze 51 gazda rendelkezett törzskönyvezett sertés- állománnyal. 1954-ben már 230 gazda, állatállományuk pedig 182 darabról 865 darabra szaporodott. Túlsúlyban a berksir sertések tenyésztése folyik és most van folyamatban a Cornwall sertések meghonosítása. A törzstenyészetek egy évi szaporulata 8000 darab volt. Nagy szerepet játszik a járásban a juhtenyésztés. Ebben az évben a csávolyi Uj Élet, a csát- aljai Budai Nagy Antal, a dá- vodi Szabadság, a felsőszent- iváni Vörös Csillag 150—150 darabból álló juhállományhoz jutott. Az egyénileg dolgozók főleg Bátmonostoron és Herceg- szántón foglalkoznak a juhte»A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt« jelszóval indultak el népnevelőink üzemünkben megtartott röpgyűlések után jegyeztetni. A népnevelők jó munkája és a kommunisták személyes példamutatása eredményezte, hogy szeptember 29-ig üzemünk dolgozóinak 95 százaléka jegyzett 168.050 forintot. Az egy főre eső átlag több, mint 390 forint. Üzemünk dolgozói tudják, hogy forintjaikkal is elősegítik üzemünk fejlődését, új szerelőcsarnok, fürdő létesítését és íij gépek gyártását, ami viszont közvetlenül is dolgozóink jobb munkáját és megélhetését biztosítja. A kommunisták közül Farkas János 1500 forintot, Vízhányó József sztahanovista 1300, ifj. Csillag Imre 1300, Ivanics Ödön lakatos 600, Galló József csiszoló 500 és ífj. Berecz István festő 600 forintot jegyzett. A pártonkívüli dolgozók is példásan teljesítették hazafias kötelezettségüket. Besze Mihály főmérnök 2200 forintot, Gazda József főkönyvelő 1500 forintot, László József sportoló 1400 fonyésztéssel. Cigája juhfajta mellett a fésűs merinói tenyésztése is meghonosodik. A sükösdi Vörös Zászló három darabból álló fésűs merinói tenyészete az idén 4.4 kilogrammos gyapjúátlagot mutatott. A íelsőszentiváni Béke cigája juhállományról átlagosan 3.2 kiló gyapjút nyírtak. A juhtenyésztés iránti fokozott érdeklődést bizonyítja, hogy sokkal több tenyészkost A kiskunhalasi járásban '2 termelőszövetkezet csatlakozott a november 7-e és a tanácsválasztások tiszteletére indított munkaversenyhez. A jánoshalmi Uj Alkotmány vállalásához híven kitisztította az összes vetőmagot, árpáját teljesen, búzáját pedig 50 százalékban elvetette. A kunlehértói Vörös Hajnid tsz-ben kész a rozsvetés, A búrintot, ICordás József festő 1100 forintot és Mező János fiatal kovács 600 forintot jegyzett, Az ötödik Békekölcsön sikeréhez komoly segítséget nyújtottak a DISZ, szakszervezet, MSZT és az üzemi pártszervezet népnevelői, akik szabadidejükben, a dolgozó parasztok között is végeztek felvilágosítómunkát. Némedi Imre levelező, Kiskunfélegyháza, Gépgyár. * A bugaci állami gazdaság fiataljainak többsége példamutatóan kiveszi a részét a békekölcsönjegyzésből. S. Tóth Erzsébet 1000, lián Mátyás, Tenke Ferenc, Hatlak József személyenként 500—500 forintot jegyeztek. A jakabszállasi gépállomás diszistái közül elsőnek Tre- konovitz Juliánná, a DlSZ-szer- vezet titkára jegyzett 500 forintot. Gábor Margit és Dobos Mária pedig 300—300 forintot adott kölcsön államunknak. TÖZSÉR ISTVÁN levelező. nevelnek, mint eddig. A bajai törzstenyésztő állomás állandó ellenőrzése alatt áll a járás 24 termelőszövetkezetében és 11 község 136 egyénileg dolgozó parasztjánál a törzskönyvezett szarvasi narhaál- lorr.ány. Főleg a magyar tarka tehenek tenyésztése honosodott meg. A törzskönyvezett állomány istállóátlaga elérte a 7.7 litert. zát a betakarítással folyamatosan vetik, eddig mintegy 40 százalékban került földbe. A jó gazda gondosságával készül a tagság az állatok átteleltetésére is: 400 köbméter takarmányt tettek silóba eddig. A kiskunhalasi Szabadság ■* Micsurin termelőszövetkezet 80 százalékban áll az őszi vetésekkel. Rozsuk és ősziárpájuk már töldbekerült s folyik náluk a búza vetése is. A csengődi tanítók példás munkája Csengődön a jegyzés kezdetén a pedagógusok mutattak követendő példát. A tanítók közül Pereczlényi Antal 600 forintot jegyzett. Jegyzése után önként vállalta, hogy népnevelő munkát végez a dolgozó parasztok soraiban. A nyugdíjasok közül llutka Mihály (Hösök-tere) értette meg legelsőnek a kormányunk felhívását. 120 forint havi nyugdijából 100 forintot jegyzett. Pár napon át a jegyzés azért ment vontatottan, mert csak kevés népnevelő ismertette dolgozó parasztjainkkal a felhívást. Az utóbbi napokban több pedagógust vontak be a népnevelőmunkába. így azokban a kerületekben, ahol a tanítók is felvilágosították a dolgozó parasztokat, szebb eredményt értek el. A tanácsi dolgozók is segítik a népnevelőket. Az egyik tanácsi alkalmazottnál rövid pár óra alatt négy termelő 850 forintot jegyzett. (Gulyás István.) Alaposabb felvilágosítómunka — jobb eredmények Solton Solton lassan bontakozott ki a kölcsönjegyzés. Ennek egyik oka az volt, hogy a községben a kommunisták sem mutattak példát. A népnevelők egy része távolmaradt, így a párt szava nem juthatott el a dolgozó parasztok széles tömegéhez. Az elmúlt napokban több alapszervezetben taggyűlést tartottak, aminek következményeként a községben megjavult a kommunisták. példamutatása. Eddig több, mint 30 termelőszövetkezeti tag jegyzett békekölcsönt. Az egyénileg dolgozó parasztok közül idősebb Horváth István és fia mutatott példát. Koós József, kissolti dolgozó paraszt is az ei- sók között, van. Kölcsönjegyzéssel —jólétünk emeléséért Már be is fizetik a jegyzett összeget A bajai járás községeinek termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai közül mind többnek kerül a neve a kölcsön- jegyzési ívre. Vaskút szövetkezeti község 1100 háza közül 1040 házban már jegyeztek az Ötödik. Békekölcsönből. Ahány ház, annyi betétkönyv-mozgalmat, most az az igyekezet váltotta lel, ahány ház, annyi békekölcsön-kötvény legyen. A szövetkezeti község legrégibb termelőszövetkezetének, a Dózsának 72 tagja jegyzett. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai a csoportokon belül jegyeztek az Ötödik Békekölcsönből. Kubovics Béla, a Szabad Föld csoport elnöke 300, Jakubecz János, az Uj Barázda tagja 350, Nagy Károly, a Keleti Fény tagja 250 forintos jegyzéseikkel elsőnek szerepelnek a jegyzési íveken. Az egyénileg dolgozó parasztok jegyzései között van Mihály Bálir.tr.é, 11 gyermekes anya, 100 forintos jegyzése. Azok. akik jegyeztek, igyekeznek mihamarabb a jegyzett összegeket, melyet államunknak kölcsön adtak, be is fizetni. — Eddig húszán fizették be jegyzéseiket és vették át a kötvényeket. Levelezőink írják a békekölcsön $ egy zésről Termelőszövetkezetek versenye november 7-e tiszteletére
