Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBAÍCSKIS KUNMEGYEI PJCRTBIZOTTSXGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM Ára 50 fillér 1954 OKTOBER 9. SZOMBAT A kecskeméti Állami Könyvterjesztő előtt lévő sátorban az ünnepi könyvhét alkalmával a dolgozók nagy érdeklő­déssel válogatnak a könyvekben. Készüljünk fel állatállományunk átteleltetésére A lakosság életszínvonalának emeléséhez feltétlen szükséges, hogy tejből, zsírból, húsból és tojásból állandóan növeljük kész­leteinket a fokozódó igényeknek megfelelően. Ehhez pedig az szükséges, hogy állataink termékhomazát is növeljük, mert ezzel elősegítjük, hogy beszolgáltatási kötelezettségünket teljesíteni tudjuk és bőven marad a szabadpiaci értékesítésre is. Általános tapasztalat megyénkben, hogy az állatok termék- hozaçna a téli hónapokban jelentősen csökken. Az idén január­ban például a teheneknél a fejési istállóátlag megyei viszonylat­ban 2.1 kg. volt. Augusztusban pedig 4.9 kg. Ez a visszaesés az idén is várható, ha nem megfelelően készülnek fel termelőszö­vetkezeteink és egyénileg gazdálkodóink a téli takarmányozásra. Ezenkívül fontos feladat még az állatok megfelelő elhelyezése, gondozása. Nem megfelelő elhelyezés és gondozás esetén a nö­vendékállatok felnevelése nagyobb veszteséggel jár a téli hóna­pokban. v Az állattenyésztés fejlesztésének igen fontos alapfeltétele a szükséges férőhely biztosítása. Ha termelőszövetkezeteinknél figyelembevesszük a férőhelyek létszámát, megállapíthatjuk, hogy általában biztosítva van, de az egyes területeken a megoszlás nem jó. Jelenleg építünk megyénkben 2011 darab szarvasmarhá­nak szükséges férőhelyet, 72 darab ló számára istállót, 1186 darab sertés számára ólat. Ezenkívül 3940 darab birkának szükséges juhhodályt és 10.750 darab baromfinak szükséges ólat. Fontos fel­adat ezeknek az építkezéseknek mielőbbi befejezése, hogy ne veszélyeztesse a késlekedés a meglévő állatállomány téli férő­helyének biztosítását. Megállapíthatjuk, hogy bár legtöbb tsz-ben van elegendő istálló, de azokat nem tartják eléggé rendben. A harkakötönyi Petőfi, Vörös Csillag, a foktői Béke termelőszö­vetkezetekben például nem meszelik ki az ólakat, a gödröket nem töltik be, gondatlanul kezelik a jószágokat. Sok helyen szűk a férőhely, az állatok zsúfoltan vannak elhelyezve. Ez kényelmet­len a jószágoknak és állandóan zavarják egymás nyugodt pihe­nését. A hideg, huzatos istállóban — ami szintén akad még né­hány helyen a megyében — az állatok megfáznak, megbeteged­nek. A hideg, huzatos helyiség rosszabb a jószágnak, mintha télen.a szabadban mozogna. Meg több hiba van megyénkben az állatállomány takarmá­nyozása körül. A takarmányok rossz előkészítése, a szűk takar­mányozás, a rendszertelen etetés és így tovább, nagyon káros a növendékállatok fejlődésére és az állatok termékhozamára egy­aránt. Különösen az abraktakarmány gazdálkodásánál hiányzik a jó beosztás. A meglévő abraktakarmánnyal úgy kell gazdál­kodni, hogy elegendő legyen egész évben. Elsősorban a növen­dék- és a termelő állatok kapjanak abrakot, a heverő jószágok pedig szálastakarmányt és silót. Sok példát lehetne felsorolni, hogy milyen kár származik a gondatlan takarmányozás miatt egyes termelőszövetkezetekben és ezzel párhuzamosan az egész népgazdaságban. A fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezetben pél­dául tavaly az anyakocáknak nem volt tejük (a nem megfelelő takarmányozás miatt), ezért a kismalacok egyrésze elpusztult. A Kecskeméti Kossuth termelőszövetkezetben jelenleg is sová­nyak a sertések, mert nem takarmányozzák őket megfelelően. Mindezekért elsősorban a termelőszövetkezetek vezetőségét terheli felelősség. Megyénkben például már évek óta probléma az apaállatok megfelelő takarmányozásának biztosítása. A községi tanácsok végrehajtó bizottsága számos helyen nem ismeri fel ennek fon­tosságát, az állatállomány fejlesztése szempontjából, sőt előfor­dult és előfordul több helyen, hogy az apaállatoknak szánt abrak­takarmányt másra használják fel. A kiskunmajsai községi tanács például inkább az előfogat lovai számára biztosította a zabot, míg az apaállatok részére csak kukoricát adtak. Pedig ezt fordítva kellett volna tenni. A szálastakarmány pótlására megyénkben 97.400 köbméter silót kellene biztosítani. A silózás nagyon lassan halad, még a legjobb dunavecsei járás is csak 76 százalékban teljesítette ter­melőszövetkezeti vonalon az október 30-ig szóló idénytervét. Leg­jobban elmaradt a kiskőrösi és a kunszentmiklósi járás. Általá­ban olyan hangulat van megyénk termelőszövetkezeteinél és az egyénileg dolgozó parasztoknál is, hogy az idén bőven termett elegendő takarmány, tehát nincs szükség silózásra. Pedig az egészségesen gondolkodó, előrelátó gazda gondoskodik állatainak bőséges és okszerű takarmányozásáról. Nem tudni, hogy a követ­kező esztendőben nem lesz-e takarmányhiány és olyankor bizony jólesik, ha hozzányúlhatunk a silóhoz. Jelenleg tehát legfőbb fel­adataink egyike a silózási tervek maradéktalan teljesítése. Első­sorban a másodvetésekből, kukoricaszárból. Takarítsunk be min­den takarmányt, amit pedig nem tudunk, azt még a tél beállta előtt legeltessük le állatainkkal. A termelőszövetkezetek, tsz-tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig vegyék igénybe a kormányzat által nyújtott támogatást a kedvezményes siló­építéshez. Érezze kötelességének minden állatgondozó és állattenyésztő az állatállomány zavartalan átteleltetésének biztosítását, _ Termelőszövetkezeteink a fejlődés, a gazdag élet útján Megyénkben az elmúlt hónapban 200 kilépett termelőszövetkezeti tag kérte visszavételét a termelőszövetkezetekbe Megyénkben a termelőszövet­kezetekből kilépettek közül szeptemberben 200-an tértek vissza újra a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Az elmúlt év őszén sokan kiléptek az öreg­csertői Béke termelőszövetkezet­ből. A kilépettek egyrésze már a tavasszal visszakérte magát a szövetkezetbe. A megkisebbedett tagság az idén szép eredményt ért el. A kalocsai járás egyik legjobban gazdálkodó termelő- szövetkezete lett. A napokban számvetést készítettek az idei jövedelemből. Búzából 3 kiló. árpából 1.20 kiló, kukoricából 4 kiló, burgonyából 1 kiló jut egy munkaegységre. Ezenkívül kö­lesből, cukorból, sőt tűzifából és tőzegből is bőven jut a tagok­nak. Pénzből előzetes számítások szerint 18.20 forint jár egy mun­kaegységre. Számvetést készítet­tek a kilépett tagok is, akik egész idő alatt figyelemmel kí­sérték a termelőszövetkezet mun ­káját. Rájöttek, hogy jobban jártak azok, akik továbbra is a közös gazdálkodás útján halad­tak. Ezzel a meggyőződéssel ke­resték fel a szövetkezetét: Ko­vács Sándor, Tamás József es Paplanos Károly középparasztok is, akik egy éve léptek ki a Béke termelőszövetkezetből. Az egyé­nileg dolgozó parasztok is, akik inég nem voltak tsz-tagok. ér­deklődve fordulnak a szövetke­zeti gazdálkodás felé. Eddig né­gyen kérték felvételüket. A ter­melőszövetkezet tagjai az új be­lépőkkel együtt szeretettel fo­gadják a visszalépőket és vár­ják a többieket is, akik szintén most fontolgatják a visszalé­pést. A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezet , tervei a jövőévi gazdálkodás jövedelmezőbbé tételére A CSÁTALJAI Budai Nagy Antal termelő­szövetkezet földjein meggyorsult a munka. Mi­után a szövetkezet vezetősége elkészítette a jövő év gazdasági tervét, a tagság nagy szorgalommal látott az őszi munkához, melyre az időjárás is igen kedvező. Az idén búzából 5.98 mázsás átlag­termésük volt, rozsból holdanként. 9—10 mázsát takarítottak be. A jövő évbén növelni akarják búzatermésüket, s rozsból mintegy 2 mázsával számítanak többet termelni. A 10 mázsás árpa­átlagot is szeretnék emelni A MAGASABB terméseredmények elérése érdekében igyekeztek kialakítani a helyes vetés­forgót is. Ahol az idén még ez nem sikerült, ott a gondos talajelőkészítéssel próbálnak magasabb termést elérni. A szántás után gyűrűshengerrel, tárcsával, fogassal porhanyósitották a talajt, s még vetés előtt 1.20 mázsa műtrágyát szórtak ki minden hold földre, s vetés után sem feledkeztem meg a hengerezésről. MÍG AZ ELMÚLT évben 58 holdon vetettek keresztsorosan, addig az idén 250 holdon próbál­koznak majd ezzel a módszerrel. Tavaly ugyanis a keresztsorosan vetett búza 2 mázsával többet fizetett holdanként, mint a sorvetés. A jövő év­ben 250 holdon ez kerek 500 mázsa többtermést eredményez majd a szövetkezetnek. Ha tavaly is így gondolkodnak, nem kevesebb, mint másfél kiló búzával többet oszthattak volna munkaegy­ségenként A TERMELŐSZÖVETKEZET az idén 124 darabból álló birkaállományhoz jutott. Ennek fele cigája, másik fele fésűs merinói. Ez az érté­kes birkaállomány további gazdagodásuk útját egyengeti. Ha csak azt számoljuk, hogy a 71 da­rabból álló cigája juh átlagosan 4 kiló, a merí- nói pedig 6 kiló gyapjút fog termelni, az mind­járt az első esztendőben 710 kiló gyapjúval nö­veli a csoport jövedelmét Látogatás a felsőszentivéni Vörös Október termelőszövetkezetben Æ napokban kedves vendégei voltak a felsőszentiváni Vörös Október ter­melőszövetkezetnek: a csávolyi Haladás, Búza­kalász, TJj Elet, a nemesnádudvari Kossuth és a felsőszentiváni másik két termelőszövetkezet, a Béke és a Vörös Csillag tagjai érkeztek ba­ráti látogatásra. A látogatók első útja a Bittner-tanyára veze­tett. Itt van elhelyezve a szövetkezet sertésállo­mánya. Markos Isván sertésgondozó mutogatta meg sorra a példás rendben tartott ólakat, s a csoport büszkeségét: a cormvall tenyészsertés- törzset. Az lkán-tanyán megtekintették a most készült mélyfúratú kutat. Helyesnek találták, hogy a kút közelében épül majd az 50 férőhelyes istálló, csatornahálózattal, mely a modern itatásos rendszer alkalmazását teszi lehetővé. Benyó József elnök elmagyarázta, hogy a kút 78 ezer forintba került és a felvett hosszúlejáratú kölcsönt csak hat év múlva kell törleszteniök. A látogatóknak különösen megtetszett a cso­port jól gondozott szarvasmarhaállománya. Æ z állatállomány megtekintése után a vendégek végignézték a Vörös Októ­ber 40 mázsás átlagtermést ígérő kukoricatábláit, a 180 mázsánál többet ígérő cukorrépatáblát. Az őszi munkák jelenlegi állapota, azonban bírálatot váltott ki a látogatókból. Braun Fe­renc, a csávolyi Vj Elet elnökhelyettese meg­állapítása szerint a Vörös Októbernek jobban. ki kellene használni a kedvező időjárást. El­mondta, hogy ök már 60 hold ösziárpát, 40 hold rozsot elvetettek. /t látogatók gazdag tapasztalatokkal térhet- tele vissza otthonukba, továbbá azzal az elhatározással, hogy rendszeresítik — a Vö­rös Október példája nyomán — a termelőszövet­kezetek közötti tapasztalatcseréket. A bugacpusztai állami gazdaság dolgozói csatlakoztak a MAVÁG fe1 hívásához A BUGACPUSZTAI állami gazdaság dolgozói is olvasták a MÁVAG versenyfelhívását. El­határozták, hogy ők sem ma­radnak el az ipari dolgozók mö­gött. Ebből kiindulva a dolgo­zók és a vezetőség megvitatta, hogyan lehetne megjavítani a gazdaság eddigi munkáját és egyben széleskörű versenymoz­galmat szerveztek. KÜLÖNÖSEN jelentős válla­lások történtek az önköltség- csökkentés terén. Az első félév­ben ugyanis az önköltség több terméknél lényegesen magasabb volt a tervezettnél. Ezért a má­sodik félévben a gazdaság a leg­nagyobb erőfeszítéseket az ön­költségcsökkentés terén fejti majd ki. Legmagasabb volt az önköltség a tehenészetben. El­határozták, hogy november 7-ig 1 liter tej önköltségéi 50 fillér­rel csökkentik, az év végéig pe­dig 65 fillérrel. A növendék­üszők nevelésénél november hó 7-ig 1 kg. ráhízlalt súly önkölt­ségét 4 forinttal csökkentik, az év végéig pedig további 2 fo­rinttal. A süldőnevelésnél az el­ső félévben 1 kg. súlygyarapo­dás önköltsége 12.95 forint volt. Vállalták, hogy ezt november hó 7-re 11 forintra, év végére pe­dig 10.80 fillérre csökkentik, ez­által az éves tervben meghatáro­zott 11 forintos önköltségnél ol­csóbban termelnek. AZ ELSŐ FÉLÉVBEN 1 le­választott malac önköltsége 26 forint volt a tervezett 22 forint­tal szemben. Vállalták, hogy no­vember 7-re ezt az összeget 4 forinttal, év végéig pedig to­vábbi 2 forinttal csökkentik, A soronlévő munkákat figye- lembevéve, a gazdaság ..növény- termesztő brigádja elhatározta, hogy az éves betakarítási mun­kát október 25-ig befejezik. Az őszi vetések 72 százalékát ke­resztsorosan végzik. A gazdaság növénytermesztési brigádja no- vember 7-ig 436 holdat szerves- trágyával fog beszórni. A gaz­daság sc.'.nabe takarítási terve 3032 mázsa. A másodvetésekkel együtt november 7-ig ezt a ter­vet 3690 mázsára teljesíti. A gazdaság silózási tervét novem­ber 7-ig teljesíti. EZENKÍVÜL komoly vállalá­sokat tettek a gazdaság dolgo­zói az állattenyésztés és a gépe­sítés terén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom