Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-08 / 238. szám

Gazdag jövő a kunsági kopár sziken — Hogyan hasznosítsuk szikes földjeinket? — ezen töpreng évszázadok óta a kiskunság né­pe. A honfoglaló magyarok is elkerülték a kunszentmiklósi já­rás pusztáit. Pár évszázad múl­va az árpádházi királyok a Du­na—Tisza közén települő ku­noknak adományozták ezt a csipákás, hellyel-közzel szikes vízállásos földet. A kunok hiá­ba túrták a földet, azon alig termett valami. A tengernyi sík­ságon állattenyésztéssel próbál­koztak. Legfeljebb a birka, az aprójószág közül a liba, pulyka élt meg rajta. Kakaslábfű, tövi­ses iglice, tarack vegetált a ko­pár sziken. Nemhogy a birka, de még a juhász sem lelt rajta gyepet. A tavaszi esőzés után legfeljebb 3—4 hétig kis foltok­ban nőtt a legelőn édes fű. — Egész gyáron nem volt mit ha- :apnia az állatnak. A Horthy-korszakban megépí­tették a Dunavölgyi-főcsatornát. Ezzel nemcsak becsapták a né­pet, sanyargatták a csatonpaille- 1 ékkel a földműveseket, hanem még terméketlenné is tették a szántókat, legelőket. Az Átok­csatorna kiszívta a talaj élet­nedvét, a vizet, nem nyitotta meg tehát a boldogabb, jobb élet kapuit. Ehhez a kulcsot a nép állama adta. Hazánkban a tudósok kö­zel 30 éve foglalkoznak a rizs meghonosításával. A tudósok eredményeit kormányzatunk tet­te közkinccsé. Nemcsak a Ti­szántúlon, ahol ma már közel B0.000 holdon termesztünk rizst, hanem a kiskunságon is. Eddig rizst importáltunk, ma már kül­földre szállítunk és érte fontos devizát kapunk. Rizs virágzik a fehér sziken Szabadszálláson az idén a le­geltetési bizottság elhatározta, hogy lehetőséget teremt a rizs­termesztésre. Tavasszal 11 dolgozó a legel­tetési társulattól olyan területei bereit, amelyen azelőtt még bir­ka sem járt. Nemrég a szabad- szállási legelőn öntözőcsatornák épültek. Ezeket használták fel a vetés vízzel való elárasztására. A gazdáknak a gyepet a gépál­lomás törte fel. Rövidesen elve­tették a rizst. A vetést a nem­régiben épült öntözőcsatornák vizével árasztották. A gazdáknak csak a szorítógátat és a kalic- kakat kellett megépíteni. A ked­vezőtlen időjárás miatt a virág­zás későn indult meg. Később azonban a rizs sár­gult. »Sárgul az irigységtől« — mondták a szakemberek. Péti­sóval segítették elő a sarjadzást. Egész nyáron át kevés munkát adott a rizs. Gyomlálni nem igen kei lett, mert a legelőn kevés volt a kakaslábfű, a rizs ellen­sége. A bruzone kártevő sem lépett fel, amely különben az idén Tiszántúlon sok védőmun­kát követelt. A legrosszabb szik annyit jövedelmez, mint a legjobb szőlő így érkeztek el az aratás ide­iéhez. Aki manapság a hatal­mas szabadszállási legelő eme részére téved, csodálkozva látja, hogy míg a kalickákban folyik a rizs aratása, odébb már* a kombájn csépeli a rizst. Az eredmény: holdanként 21—22 mázsa. Holdanként II mázsát az állam 250 forintért vesz át. Ez 2750 forint. A fennmaradó 50 százalékáért hántolt rizst ad a Magtermeltető Vállalat. Az öt mázsa hántolt rizs ára 10.000 fo­rint. Egy hold tehát 12.750 fo­rint jövedelmet hozott. Szabad- szálláson a földművesek most arról beszélnek, hogy egy hold szikes föld a rizstermesztéssel annyit hoz, mint a legjobb sző- ’ rizst. lő. Ez pedig nagyszerű ered­mény ! Rizstermelőink most azt ter­vezik, hogy jövőre haltenyész- tőrsei párosítják a rizstermesz­tést. A kalickák szélén ugyanis csatornák, anyagárkok húzód­nak. Amikor a vizet rövid ideig leengedik, ebben talál vizet a hal. Ha 10—15 dekás ivadékkal telepítik a rizstelepet, akkor ara­tásig a 10 holdon 80—100 q halat ha’ászhatnak le. A szik fehér, csillogó pora így válik csengő arannyá. Áldást hoz az Átok-csatorna Nem csoda, hogy a kunszent­miklósi, kunpeszéri, szabadszál­lási és fülöpszállási határban manapság a dolgozó parasztok sokat beszélnek a rizstermesz­tésről. Ilyen termelési lehetősé­gekről, a sziknek ilyen felhasz­nálásáról még álmodni sem mertek. Jövőre a kunszentmik- lósi járásban már 800 holdon termesztenek rizst. A szabad- szállási legeltetési bizottságnak pedig az a terve, hogy a Szap­panrész pusztán rizstelepet léte­sít. Ez maga közel 600 hold olyan szikes terület, amelyet eddig semmire nem lehetett felhasz­nálni. Eddig az arra kóborló szél csak játszott a szik porával. Ha az Átok-csatorna felhaszná­lásával a Kígyós-érbe több vizet ereszthetnek, akkor Szabadszál­lás és Eülöpszállás között közel 3000 holdon termeszthetünk ^t^ktiztS^&Ágank postá ja bál ■Z'ÖZSÉGÜNKBEN októ- "• bér 3-án a könyvhét ünnepélyes megnyitásával kezd­tük meg a felszabadulási év ün­nepségeit. A népkönyvtárban kiállítást rendeztünk, az Állami Áruház is egész nap nyitva volt és könyvet árusított. Október 10-én könyvbállal zárul be a könyvhét. A táncmulatság be­lépő-díja egyúttal sorsjegynek is számít, mellyel könyvet lehet nyerni. (Scultéty Irén, János­halma.) Gyorshízlaiásra rendezkedik be a kunbajai Rózsa Ferenc tsz OKOS TERV fogamzott meg a kunbajai Rózsa Ferenc tsz tagjainak agyában. A szövetke­zet kezelésében lévő daráló szép hasznot hoz. Elhatározták, hogy az őrlési vámkeresményből hiz­laldát létesítenek. AZ ELHATÁROZÁST tett követte. Egy-két héten belül fel­épül a hizlalda, ahol egyelőre 30 malacot fognak hízóba a meg­lévő 70-ből. Igen, malacot. A leválasztott állatokat okszerű etetéssel készítik eiő az express- hízlalásra, s 8—9 hónapon belül már értékesítik is. A szövetkezet könyvelőjének személyes tapasztalatai vannak: milyen gyorsan fejlődik szak­szerű tartás mellett a malaeféle. Egy május elején 27 kg-os sül­dője már közeljár a másfélmá­zsához, egy másik malaca átlag 20 kg-ot gyarapszik havonta, A GYORSHIZLALAS azon­ban csak egy része annak a tervnek, amelyet a szövetkezet az állattenyésztés jövedelmező­ségének emelésére kidolgozott. Már ezévben áttérnek a belter­jes jószágnevelésre: megtermelt takarmánnyal, istállóban tart­ják az állatokat. így nagyobb lesz a trágyatermelés, de na­gyobb az állatok hozama is. Ár­pája, zabja, szénája bőven van erre a célra a szövetkezetnek. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS azonban csak úgy kifizetődő, ha jóminőségű az állomány. Erre is gondolt a Rózsa Ferenc tsz-tag- sága. Törzskönyvezett mangalica és berksir sertésállományuk van, a szaporulat mint tenyész­anyag kilogrammonként 53 fo­rintért kerül értékesítésre. Igen szép pénz ez, csak 5—6 malac esetében is. A mangalica-anyák már vemhesek, másfél hónapon belül pároznak a berksirek is. "Evés közben jön meg az ét­vágy.« Az állattenyésztés mel­lett miért ne lehetne emelni más vonalon is a jövedelmet, ami­kor az adottság meg van hozzá? — így töprengtek a tagok és azt is elhatározták: tavaszra 10 hold kertészetet is létesítenek, amely- lyel jórészt ellátják a járás pia­cait. A kertészetbe a családtago­kat és azokat az idős tagokat állítják, akik a nehezebb mun­kára már nem alkalmasak. — Ugyancsak az öregekre és az asszonyokra vár majd a barom­fitörzs gondozása is: százon fe­lüli pulyka- és libaállománya van máris a szövetkezetnek. A SZORGALOMMAL és ész­szel gazdálkodó termelőszövet­kezetekben így pótolják azokat a veszteségeket, amelyeket egyes termelési ágakban okozott az időjárás. A Rózsa Ferenc tsz- ben ugyanis a fő művelési ág a 38 holdas szőlő lenne, tele szép gyümölcsfákkal. Az elmúlt évek­ben például 7—8 mázsa jutott tagonként az értékes téli almá­ból. Idén elég szűkmarkúan fi­zet a gyümölcsös is, de a szőlő is. A RÓZSA FERENC tsz-tag­sága nem azért siránkozik, ami nincs, hanem azt veszi számba, ami van. Takarmány pedig bő­ven van, — megeresztik tehát a jól jövedelmező állattenyésztés forrásának csapját, • A SOLTI MNDSZ összejö- vetelt rendezett a szö­vetség székházában, melyen 45 asszony vett részt. Munkás-pa­raszt és értelmiségi dolgozó nők ismerkedtek és barátkoztak egymással. Az MNDSZ virág­csokrot és könyvjutalmat adott át a munkában élenjáróknak. A találkozáson részvevő asszonyok elhatározták, hogy kézimunka- tanfolyamot indítanak és az el­készített kézimunkákból kiállí­tást rendeznek. (Gál Gáborné, Dunavecse.) 11UGAC KÖZSÉG október ** 24-én ünnepli a felsza­badulás tizedik évfordulóját. Ez a nap törte meg a fiatalsá­got is sanyargató kulákok tevé­kenységét. Nagyon is vissza­emlékszik még Deák János ar­ra a napokra, amikor a 80 holdas Szabó János ütötte, verte, s lak­helye csak az istálló volt. Ez a fiatal ma már megbecsült dol­gozója az állami gazdaságnak. (Tőzsér István.) Hercegszántó dolgozó parasztjai felszabadulások tízéves évlordulójáoak megünneplésére készülnek Hercegszántó dolgozói tíz évvel ezelőtt, 1944 október 21-én, csütörtöki napon köszöntötték a község falai között a szabadsá­got hozó Vörös Hadsereg csapatait, és most október 21-én, ugyancsak csütörtöki napon ünnepük felszabadulásuk tízéves évfordulóját, A községben mindenki emlékszik a tíz év előtti napokra. Egy-egy esemény mindenkinek emlékébe vésődött. Az időseb­beknek az átélés eseményszerűségével, a fiataloknak pedig az el­beszélésekből. Most, hogy a község magyar és délszláv dolgozói készülnek az évforduló megünneplésére, feleleveçednek a tíz év előtti na­poknak eseményei, Október 15-e körül már mindenki érezte, hogy valami készül. Csomagoltak a községházán, csomagoltak a csendőrlaktanyában. Egy reggel pedig arra ébredtek, hogy ma­gukra maradtak. Október 19-e lehetett. A hűvös idő ellenére kora reggeltől késő estig tele voltak az utcák. Folyt a találgatás: ugyan merről jöhetnek? Október 20 már a közelgő eseményektől volt terhes. Híre érkezett, hogy Baja felszabadult. Október 21-én reggel egy lovaskatona vágtatott végig az utcán. Szép, barátságos arca volt, még arra is emlékeznek, hogy mosolygott. Azután körülbelül ott, ahol a mai tanácsháza áll, lepattant a lováról és a köréje gyüle­kező emberekkel beszélni kezdett. Horváth Mihály azon a reggelen Klágya-pusztáról kocsival érkezett a községbe. Szalmáért jött. Mikor végigbaktatott az ut­cákon, még a hétköznap mindennapi élete köszöntötte, mire meg­rakodott és hazafelé indult, már szovjet hősökkel találkozott. Felszabadultak, örömmel vették körül a Vörös Hadsereg katonáit. Az ölelkezés boldog pillanataiban először érezték, hogy megérkeztek messze távolból közéjük, akik számukra a boldog és örömteli életet hozták. Ennek a tíz év előtti napnak megünneplésére készülnek most Hercegszántó délszláv és magyar dolgozói. Zenés ébresztő­vel köszöntik a napot, délelőtt a kultúrotthonban nagygyűlés lesz. Egész nap pedi«- kultúr- és sportműsor teszi feledhetetlenné felszabadulásuk tízéves évfordulóját. Cikkünk nyomán a népújság október g-i számában »Kovász helyett ke­nyeret kérnek a solti dolgozók« című cikkben arról írtunk, hogy a rossz kenyér miatt igen komoly a felháborodás az egész községben. A cikkben arról is szó esett, hogy a pékséget egy család uralja. FARKAS GÉZA, a Kunszent­miklósi Sütőipari Vállalat igaz­gatója a cikkre vonatkozóan a következő választ írta: "A solti dolgozók felháborodása teljesen jogos, mert a fogyasztásra nem alkalmas kenyeret az üzemve­zetőnek nem lett volna szabad kiadni. Párszóval szükségesnek tartom megemlíteni az ehetetlen kenyér készítésének körülmé­nyeit. A solti pékségben hétfőn virradóra — mint azelőtt is több esetben — egyideig nem volt áramszolgáltatás. A dolgo­zók vártak, eközben azonban elaludtak, ezalatt az előkészí- tett kovász megromlott. Ezért a felelőtlenségért a dolgozókat írásban megróttam és figyelmez­tettem őket, hogy ehhez ha­sonló eset ne történjen meg. Ha nincs áramszolgáltatás, kéz­zel dagasszák be a már beková- szolt mennyiséget. Az üzemve­zető rokoni, azaz családi munka- beosztásait megszüntettem. Ha egy megfelelő szakembert ta­lálok, az üzemvezetőt is levál­tom vezetői beosztásából. Intéz­kedtem, hogy a vállalat műszaki ellenőre addig Solton tartózkod­jék, amíg a dolgozók el nem ismerik, hogy a kenyér minősé­ge jó. Ellenőrzésem során sze­mélyesen meggyőződtem arról* hogy jelenleg a kenyér minő­sége kifogástalan.« Szóváíesszük, hogy a kiskunhalasi járás föld­művesszövetkezeti és kiskeres­kedelmi boltjaiban nem kapni ekét és ekevasat, holott azokra éppen most lenne a legnagyobb szükség. Az üzletek dolgozói ar­ra hivatkoznak, hogy a nagyke­reskedelmi vállalat késve szállít­ja ezt az árut. De hiány van az ugyancsak most, szüret idején, igen keresett szőlőprésekben is. Jó lenne sürgősen intézkedni! Egyre több a zöld vetés a kiskunhalasi gépállomás traktorainak nyomában AZ ŐSZI tervteljesítésben a megye legjobbjai közé került a kiskunhalasi gépállomás, 4253 normálhodat teljesített a terv­ben szereplő 12.519-ből. A gép­állomás vezetősége azonban nem ehhez a tervszámhoz viszo­nyítva értékeli az eredménye­ket. Több, mint 7000 normálhold a tavaszi és nyári adósság, amit ezen az őszön mindenkép­pen törleszteni akarnak. Ezt is hozzávették tehát az őszi terv­hez és gépenként elosztották. A FÉLSZÁZ erőgépes gép­állomás tíz brigádja hatalmas területet ölel fel. Harminchat szántótraktor készíti a mag­ágyat, 25 gépállomási vetőgép jár a nyomukban. A büszke első­séget hirdető vándorzászló jelenleg a Kossuth-brigádé, amely 2781 normálholdas tervé­nek 32 százalékát: 908 normál­holdat teljesített. Rátóti Sándor, aki a Paprika Antal tsz tábláit szántja, 79 normálholdat mun­kált meg, tervét 50 százalékban teljesítve. Müller Imre lánctal­pas gépe 706 normálholdnak megfelelő homokot forgatott meg szőlő alá a pirtói, bócsai, kaskantyúi határban, nagyrészt egyéni gazdáknak. Külön dosz­sziét foglal a gépállomás irodá­jában az a tekintéyes szerződés- nyaláb, amelyet Müller Imre kötött. A bócsai ifj. Kálmán Jánosnál, a soltvadkerti Ka­tzenbach Józsefnél 2—2 holdat forgatott meg, — most a kaskantyúi szerződtetőknek dol­gozik. A TÁNCSICS-BRIGÁD kör­zete a balotaszállási tanyavi­lág. Vaczi Balázs, a Petőfi tsz traktorosa, 55 százalékot telje­sített 220 normálholdas tervé­ből. Ez a brigád különösen sok vetést csinált az egyénileg dol­gozó parasztoknak. A szarkás- debeáki buckákban pedig Jcle- nics Sándor gépe dolgozik kizá­rólag egyéni gazdáknak. Műszak után maga indul szerződésgyüj- lő útra — igen szép ered­ménnyel. A TRAKTOROK nyomában egyre több vetés zöldéi. A kunfehértői Vörös Hajnal tsz- ben már 15—20 cm-es rozs di­cséri a Bé/ce-traktorosbrigád ko­rai munkáját. A bodoglári Sza­badság tsz-ben mindössze 30 hold búza hiányzik még az őszi vetéstervből. 75 hold rozsot, 40 hold keresztsoros árpát és 35 hold ugyancsak keresztsoros búzát vetett el itt a gépállomás. A harkakötönyi Vörös Csillag tsz-ben földben van 50 hold rozs (ebből 30 hold keresztsoros) és 30 hold szintén kereszlsoro- san vetett árpa, most folyik a búzavetés. Ezek az eredmények a két tsz szorgamas tagsága mellett Ferencz József kihelye­zett agronómus munkáját is di­csérik. Elsősorban az ő érdeme, hogy az őszi kalászosok nagyré­sze keresztsorosan került földbe mindkét termelőszövetkezetben. A brigádvezetőkkel egyetértés­ben jól szervezi a munkát. A Vörös Csillag tsz-ben például nemcsak letakarították a ku­koricaszárat, de már folyik a behordása is. AZ EDDIGI JELEK szerint kemény és eredményes harc folyik a kiskunhalasi gépállomá­son a közel 20.000 normálholdas terv becsületes teljesítéséért, a gépállomás régi (de a nyár fo­lyamán sok csorbát szenvedett) hírnevének visszaszerzéséért^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom