Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-07 / 237. szám

A kerekegyházi gépállomás segítsége a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak Ne egyetlen hivatal dolga legyen, minden pártszervezet és az egész tanács­apparátus tekintse feladatának a begyűjtést a kiskunhalasi járásban A KISKUNHALASI járás­A KEREKEGYHÄZI gép­állomásnak az idei őszön 15 erőgépe és egy Lancz-Bulldogh növényápoló gépe segíti a kör­nyékbeli termelőszövetkezete­ket és egyénileg dolgozó parasz­tokat az őszi munkák elvégzé­sében. A traktorok jelenleg Kunbaracson, Ladánybenén s a kerekegyházi termelőszövetke­zetekben dolgoznak. Itt már el­végezték az őszi vetések 60 szá­zalékát. A KÖRNYÉKBELIEK fi­gyelme ezen az őszön különös érdeklődéssel fordul a gépál­lomás felé. Nemcsak a gép­állomás dolgozói, a traktorosok, hanem csaknem száz egyéni gazda várja a gépállomásnak ígért három új lánctalpas trak­tort. Amint a gépállomás fia­tal főagronómusa, Mészáros István mondja, már legalább 210 hold szőlő alá való fordítás­ra tudnának szerződni a kör­nyékbeli egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. Ezekkel a nagyszerű gépekkel sokszáz ember munká­ját takarítják meg, s mintegy 340 normálholdnak megfelelő talajmunkát végeznek. A lánc­talpas traktorokhoz megkezd­ték a különleges mélyszántó ekék megszerkesztését, amelyet a Tázláron készült mélyszántó­eke formájára mintáznak. A KEREKEGYHÄZI gép­állomás egyre inkább a termelő- szövetkezetek segítésével törő­dött többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok munkájának megkönnyítésével. A jövőben erre is több gondot kívánnak ALKONYAT TÄJÄN 17 óra 45 perckor harsány »-vigyázz-« vezényszó hangzik a kiskunfél­egyházi vasútállomás forgalmi irodájában. Danis intéző, ren­delkező, forgalmi szolgálattevő jelentést tesz: brigádunk min­den tagja szolgálatképes, kipi­hent, hiánytalanul együtt van. Az állomásfőnök ismerteti a következő 12 órai munka ter­vét, közli tapasztalatát, figyel­meztet a munkavédelmi intéz­kedések betartására, majd el­mondja, hogy milyen hibák vol­tak a munkában. Az állomásfő­nök ezután megvizsgálja a for­galmi személyzet felszerelését s ezzel kezdetét veszi a forgalmi szolgálat legfontosabbja: a tola- tási munka. AZ ÄLLOMÄSFÖNÖK, aki egyben ügyeletesi teendőket is végez, 18 óra 30 perckor felke­resi Berényi Jenőt, az 1-es szá­mú nagy tartalékmozdony tola- tójának vezetőjét. A vágányok között találkozik vele, az állo­más Budapest felőli oldalán. Be­rényi Jenő, amikor meglátja elöljáróját, tiszteleg, rövid je­lentést tesz a brigád munkájá­ról, a vonat forgalmi helyzeté­ről. Elmondja, hogy körülbelül 8 percet kell állniok tétlenül a tolatómozdonnyal, mert a buda­pesti személyvonat és a szolnoki személyvonat késik. E rövid időben még szó esik arról, hogy az éjszaka beérkező többszáz kocsi tolatását hogyan végzi majd el. BEItÉNYI ELVTARS moso­lyogva mondja, hogy volt már nehezebb feladatuk is, mégis megoldották. Ma sem lesz baj, hiszen aki szereti a vasutat, az élethivatását és bízik munkájá­ban, tudja miért dolgozik, az előtt nincs lehetetlen. A tolató­csapat minden tgaja így véleke­dik. Nincs kihúzó közöttük. A sztahanovista tolatási módszere­ket bátran alkalmazzák. Gyor­san, éberen, balesetmentesen Végzik munkájukat. MIBEN JELENTKEZIK az eredménye a sztahanovista to­latási munkamódszernek? — kérdezzük Berényi elvtársat. — Azzal, hogy korábban ösz- sze tudjuk állítani vonatjainkat, hamarabb továbbítjuk az érté­kes élelemmel, egyéb áruféle­séggel megrakott kocsikat, meg­gyorsítjuk a kocsifordulót. Most éppen a 2179 számú halasi te- hervonatot állítjuk össze, Ezt a fordítani a gépállomás vezetői. AZ ŐSZ AZONBAN nemcsak a szántás-vetés ideje. Termé­szetesen e tervek minél előbbi teljesítése a legfőbb célja a gép­állomásnak, de emellett már foglalkozik azzal is, hogyan le­hetne a vidék szőlőkultúráját továbbfejleszteni, a szőlő- és gyümölcstermesztést még gazda­ságosabbá tenni. A gépállomás környékén több olyan termelő van, aki új gyümölcsöst akar telepíteni. Ordasi János például azt tervezi, hogy az őszön 120 gyümölcsfacsemetét ültet el ho­mokos talajon. A gépállomás szakemberei elhatározták hát, hogy segítségükre lesznek ezek­nek a dolgozóknak azzal, hogy felveszik a kapcsolatot a jakab- szállási homoki faiskolával és innen szereznek be telepítésre alkalmas gyümölcsfákat. a gépállomásnak e ter­veit nagy örömmel fogadták a kerekegyháziak. A kerekegyházi gépállomás vezetői azt tartják, hogy a gép­állomásnak nemcsak az az egyedüli szerepe, hogy felszánt­sa, bevesse, vagy később a ter­melőszövetkezetekben le is aras­sa a gabonát, vagy segítsen más termények betakarításában. Természetesen elsősorban ez a feladatuk. De a gépállomás valójában sokkal többel segít­heti úgy az egyénieket, mint a termelőszövetkezeteket. Ezen a gépállomáson már az idén is került olyan követésre méltó helyi példa, amely úttörője a dolgozók és a gépállomás közti vonatot Iscsenkov-féle szovjet tolatási módszerrel, két tarta­lékkal egyidőben tolatva állít­juk össze. Ez azt eredményezi, hegy a vonat 23 óra helyett 20 érakor már elindulhat állomá­sunkról. így mintegy 50 kocsi­nál 150 óra kocsiállási időt meg­takarítunk és biztosítjuk a pécsi szénmedencének üreskocsival való ellátását, segítjük állomá­sunk tervének teljesítését, lehe­tővé tesszük, hogy több férő­hely legyen az állomáson, hogy fogadhassuk helyébe a követke­ző vonatot. A BRIGÁD ezzel a munka- mcdszerevet biztosította megá­nak a másik két brigáddal szem­kapcsolat, s különösen a gép­állomás és termelőszövetkeze­tek közötti kapcsolat további megszilárdításának. TUDJUK, hogy termelő- szövetkezeteinkben a vetéssel egyidejűleg folyik a kapások betakarítása. Most kerül sor arra is, hogy termelőszövetke­zeteink számot vessenek arról, hogyan hálálta meg a föld rá­fordított munkát, fáradságot. A kerekegyházi Dózsa termelő- szövetkezet tagjai — az eddigi hírek szerint nagyobb megelé­gedéssel zárják majd ez eszten­dőt, mint eddig bármelyiket. Miért? — Csak egyetlen példát említünk a sok közül: A Dózsa termelőszövetkezet­nek ez az első termése, amely­nél nemcsak a betakarítás so­rán érvényesülnek szakemberek tanácsai, hanem már a vetések is agronómusi felügyelettel, ta­nácsokkal történtek. Az ered­mény nem is maradt el. Tizen­hat és fél hold burgonyájuk volt az idén, amelyet három­szor kapáltak, háromszor töltö­gettek, egyszer permeteztek és ugyancsak egyszer poroztak. Mindezt agronómusuk, Bujdosó Péter tanácsára. Az eredmé­nyük: 110 mázsa burgonya hol­danként, összesen 18 vagon. A kiváló burgonyatermésből a betakarítás után mindjárt 40 mázsát fel is ajánlottak az ár­vízkárosultak részére. íme, így bontakozik ki a gép­állomás szerepe, sokatígérő se­gítsége a kerekegyházi határ­ban. ben az elsőséget. Az idő Közben előrehaladt. A budapesti személyvonat a bejá­rati váltóhoz közeledik. Pár perc múlva meg kell kezdeni a 751. számú gyorstebervonatnak a to­latását, ameiy szrntén közeledik Kiskunfélegyháza állomáshoz. Meg mielőtt e’válnánk, Beré­nyi elv társ azt mondja: az őszi forgalomban a szovjet tolatási módszerek alkalmazásával úgv véljük, hogy az első helyet mi él* jtj'k el .BÁRKI IS LEGYEN az első, a jó munka, a kormánypro­gram m sikeres végrehajtását, a gyors áruszállítást segíti elő. Lőrinc Antal főintéző. ban igen gyengék a begyűjtési eredményei, Az évi tojástervnek felét sem, a baromfitervnek ne­gyedét sem teljesítette a járás. A gabonabegyüjtéf befejezésé­től máig a begyűjtött tojás mennyisége mindössze 1—2 szá­zalékot emelkedett. Viszel)'.ag két községben: Kelebián és Ré­men van elfogadható eredmény — s egyszersmind magyarázat is arra: mi a siker alapja e két községben? Kelebián a tanács végrehajtóbizottsága igen sok segítséget ad a begyűjtési ap­parátusnak. Az elnökhelyettes, de az elnök is rendszeresen be­szélget például a hátralékosok­kal. Rémen Szabó Ferenc be­gyűjtési megbízott látogatja ál­landóan a termelőket s meg­győzően magyarázza a begyűj­tés fontosságát. Nem így fest a helyzet Balotaszálláson és Kis­kunhalason. Balotán — ellentét­ben Kelebiával — a községi ta­nács nem törődik a begyűjtési tervek teljesítésével, nem ellen­őrzi és nem segíti á begyűjtési megbízottak munkáját. BAROMFIBÓL a cséplés óta csupán 8 százalékot emelkedett a beadott mennyiség. Igen gyen­ge az ereameny Kisszálláson, Harkakötönyben és Zsanán,ahol 13, 14, ihetve 15 százalékos a tervteljesítés. MI A HIBA? Egyrészt az a helytelen nó-et, hogy a járás a baromfitervének nagyrészét pulykával teljesíti s ez a szár­nyas csak az őszi hónapokra fejlődik ki teljesen. A másfajta baromfival, tyúkfélével zsúfolt piacok azonban megcáfolják ezt. Az is hozzájárult az elmara­dáshoz, hogy a községekben nem alkalmazzák az előírt törvényes rendelkezéseket, vagyis ezen ter­mékek területén nincs helyszíni elszámoltatás. A SERTÉSBEGYUJTÉS ered­ményével sem lehet dicsekedni: az éves tervnek negyede sem gyűlt be. A jobbak közé Kunfe- hértó és Kelebia tartozik, — annál rosszabb e téren Kéles- halom és Zsanaeresztő. A sertés- és vágómarhabegyüjtés lassú­sága abból is adódik, hogy az állat- és zsírbegyüjtő vállalat járási kirendeltsége hosszú időn keresztül igen rossz kezekben volt. Nem kisebb ok, hogy ser­tés- és marhavonalon, de külö­nösen a borjú terén igen nagy mértékben elharapózott a feke­tevágás. Ennek megakadályozá­sában az eddiginél többet segít­hetnének az illetékes szervek, a rendőrség, pénzügyőrség, de nem utolsó sorban a községi taná­csok is. A BEGYŰJTÉS egyik legne­hezebb területe a járásban a kukorica — annak ellenére, hogy jó az átlagtermés. Mint minden esztendőben, az idén is felszínre került a »zöld kukori- ca«-elmélet. A terményforgalmi vállalat megbízottainak túlzott óvatossága miatt több termelő­től nem vették át a terményt. Ezzel szemben a halasi és já­noshalmi piacokon mindaz a ku­korica gazdát cserél, amit a fel- vásárlóhely visszautasított. A termelők nagyrésze — ha a pia­con megkérdezik tőlük: teljesi- tették-e a beadást? — azt fele­li: — a községben még nem veszik át a kukoricát. De nem­csak a piacokon, hanem kint a községekben is igen nagy a ku­korica forgalma, — a begyűjtés pedig vesztegel. BURGONYABEGYUJTÉSBKN jobb eredményt ért el Borota és Rém, de igen gyengén folyik ez a munka Tompán és Balotaszállá- son. Nem megfelelő a burgo- nyabegyüjtés üteme elsősorban azért, mert a községi begyűjtési megbízottak kapásbegyüjtésen elsősorban csak kukoricát érte­nek, — de hiba az is, hogy a MEZÖKER Vállalat mereven ragaszkodik a minőségi követel­ményekhez. Nem veszik át a burgonyát, ha véletlenül egy-két kinövés, vagy itt-ott száraz for­radás van a termésen. Komoly panaszok merülnek fel Kisszál­láson, Borotán, de a többi köz­ségben is a MEZÖKER dolgozói ellen. Az átvételi helyeken nin­csenek megfelelő munkások, sok esetben gyenge, vagy beteges nőkkel zsákoltatják be a beszál­lított burgonyát. HOGYAN LEHET fordulatot teremteni a kiskunhalasi járás begyűjtési helyzetében? Elsősor­ban az eddiginél szervezettebb; alaposabb politikai felvilágosító munkával, amelynek oroszlán- része a községi pártszerveze­tekre vár. De nem kisebb a ta­nácsok feladata sem. Meg kell végre tömi azt a helytelen né­zetet, amely a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak véle­kedése: »van begyűjtési hivatal, az majd elintézi a begyűjtést«. Nem egyetlen hivatal dolga, de a párt- és állami szervek szá­mára is egyik legfontosabb fel­adat a begyűjtés, hiszen általá­nos, országos érdek. Mindezen túl sokat ‘javíthat a begyűjtés állásán, ha az ezzel foglalkozó szervek, különféle vállalatok egészségesebben összehangolják munkájukat. A Kecskeméti Gyümölcsszeszíözde Vállalat az idén több, mint kétezer hektó pálinkával többet főz, mint tavaly A Kecskeméti Gyümölcsszesz­főzde Vállalat telepein naponta 15 vagon cefréből készítenek pá­linkát. Az elmúlt éVhez viszo­nyítva az idén több, mint 2000 hektoliter vcgyespálinkával főz­nek többet. Október elsejéig már többet készítettek, mint ta­valy egész évben. Az idei gyenge baracktermés miatt a híres, kecskeméti ba­rackpálinkából nem nagy meny- nyiséget készítettek. Ezt azon­ban pótolja a zamatos szilva- pálinka. Október 4-én pedig megérkezett a vállalathoz az cjjő törkölyszállítmány. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ai Mit tanult Bédics Lajos dolgozó paraszt a mezőgazdasági kiállításon? AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállítás sok­százezer látogatója között ott volt Bédics Lajos 13 holdas bácsalmási dolgozó paraszt is. Élenjáró gazda, tagja a termelési bizottságnak Is községé­ben. Harmincéves gyakorlat tette a gazdálkodás mesterévé. Nagy hozzáértéssel és még nagyobb szorgalommal dolgozik. De a kiállításon még az ő tapasztalt szeme is sok olyant látott, ami ámu­latba ejtette s aminek láttán melegében elhatá­rozta: ő is megpróbálja. — Igen hosszan forgolódtam abban a pavilon­ban, ahol a nemesített gabonavetőmagokat mu­tatták. Az én földem igen erős búzatermő talaj — és sokszor ez is a baj. Mert olyan kövéren ne­veli a búzát, hogy éréskor a gyenge szár megdől. Sokat bosszankodtam ezért, mert ha valaki tud, én tudok jó gabonát termelni. Nyolc és félmá­zsás volt a búzaátlagom az idén is. Két szántásba szoktam vetni, műtrágyát is használok alá és jól kiválasztom a helyét is: kukorica után, de még- inkább 2—3 éves hereföldbe teszem. Mindegy: a ledőlés ellen nem segített a jó munka, a vető­magban volt a hiba. — Alig értem haza Pestről, amikor újságol­ják ám, hogy a község nemesített Bánkúti-fajta búzát kapott, lehet cserélni. Hű, de megörültem! Kocsira pakoltam a szokványgabonát s hoztam is vissza az új vetőmagot, öt holdat vetek be vele. Ez már nem dől meg, mert a Bánkúti amellett, hogy bőventermő, erős szárral kapaszkodik. Kész a helye is: a kukoricaszedés után nyomban meg­szántottam, belekevertem a műtrágyát is. Egy­két hétig még üllepedik, aztán vetem. — Már kész a kukoricabetakarítással? Azt mondják: ezen a vidéken később érik be a ku­korica .., — Mesebeszéd. Az is a munkától függ. Ha ide­jében vetik, jól kezelik, nem késik az érés. Én ősszel mélyen felszántom a kukorica helyét. Tél végín, amint rá lehet menni, megfogasolom. Ami­kor kigazosodik, újra fogast kap, vetés előtt és után szintén: összesen tehát négyszer munkálom meg a földjét, mielőtt a mag belekerül. Nyáron aztán négyszer lóekézem, kétszer kézzel kapálom. Sok munka, de megéri a fáradságot: nyolc kis- hold vetésen kerek 30 mázsám termett holdan­ként. Az államnak járó 22 mázsát már be is ad­tam. 260 kilót nyertem azzal, hogy 133 kiló ser­tésbeadásomat már augusztus 27-én teljesítettem... VÉGIGSZEMLÉLTE Bédics Lajos a kiállítás ál­latait is. A sertések pavilonjában büszkén gon­dolt az otthoni ólban röfögő szép berksir anyára. — Ezt a fajtát akarom elszaporítani — mondja. — Igen szeretem, mert elsősorban szapora. Más­részt lusta, keveset van lábon, tehát feleannyi ta­karmányt fogyaszt a hízáshoz, mint a mozgósabb fajta és igen gyorsan fogja a zsírt. A BÉDICS-PORTÁN másfajta lábasjószág is kisebbfajta csorda van. Büszkén mutatja a törzs­könyvezett tehenet, amely évente 3000 literen felül adja a tejet. (Bédics gazda a tej nagyrészét szerződésre szállítja s ezért tekintélyes mennyisé­gű korpát kap.) A tehén nehéz hasas. Ha üszőt ellik, megtartják, úgy, mint a tavalyi borját. De ott van a karámban még három, ugyancsak vem­hes üsző is — ezeket szintén szerződésre neveli Bédics Lajos. — Mint a fának a gyökér, olyan a gazdálkodás­ban a jószág. Ebből nő ki minden. Mert nincs az a rossz föld, amit jó trágyázással termővé nem le­het munkálni. Ellenben a jó föld is kimerül, ha nem lát istállótrágyát. A jószág tehát már a trá­gyával gazdagon adózik, hát még a sok egyébbel. De abban a véleményemben igen megerősített a pesti kiállítás, hogy állatban is csak a jófajtát ér­demes tartani. Olcsó húsnak híg a leve, — silány jószág a háztetőt is leeszi a gazda feje felett min­den haszon nélkül... — A jó gazda is holtáig tanul. A kiállítás sokfajta látnivalója abban nyugtatott meg: úgy jó, ahogy eddig is csináltam. De azt is megtanultam, hogy még jobban is lehet. A földet nem lehet na- gyobbitani, de a szorgalomhoz, tudáshoz, tapasz­talathoz mindig lehet csippenteni egy-egy ilyen alkalomból, a mások tudásából és felhasználni a magunk portáján. A legjobb tolatóbrigád munkamódszeréről

Next

/
Oldalképek
Tartalom