Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

A kiskunfélegyházi gépáiíomés dolgozóinak vállalása Meggyorsult a begyűjtés üteme íiszakéeshén Határidő előtt fejezzük be a téli gépjavítást NOVEMBER 1-TOE MEG­KEZDŐDIK a téli gépjavítás. Gépállomásunkon már eddig is 114 dolgozó van munkaverseny­ben. A legutóbbi aktívaértekez­letünkön elhatároztuk, hogy a szocialista versenymozgalmat még tovább fejlesztjük. Az 1954 —55. évi traktor- és munkagép- javítási munkákat jó minőség­ben, határidő előtt 3 nappal, február 22-re elvégezzük. Erre az időre befejezzük 11 traktor főjavítását, 25 traktor folyója­vítását, 12 traktor karbantartá­sát, továbbá 52 eke, 18 tárcsa, 6 kultivátor, 35 vetőgép, 8 hen­gergarnitúra, 5 szelektor, 6 siló- töltő, 3 mütrágyaszóró, 52 fogas és 102 egyéb mezőgazdasági gép javítását. VÁLLALÁSUNK teljesítése érdekében az erő- cs munkagé­peink javítását szakosított bri­gádokban végezzük és így a munka minőségén is sokat javí­tunk. A brigád létszámát ponto­san megállapítjuk és ezáltal biz­tosítjuk, hogy ne tépjük túl a megadott időnormát és hogy a brigád minden tagja tudja mi a munkája és azt mennyi idő alatt kell elvégezni. A JAVÍTÁSOKAT munkada­rabonként menetközben ellen­őrizzük. Minden munkafolyama­tot (például csapszegezést, sza­bályozó összeszerelést), a minő­ségi ellenőr a munkalapokon igazol, s csak az így ellenőrzött lapokat számfejti a bérszám­fejtő. így már eleve megakadá­lyozzuk, hogy a rosszminőségű munkáért felesleges pénzeket fizessünk ki. A MUNKA MEGGYORSÍTÁ­SA érdekében minden javító- műhelyben egy anyagszállítót ál­lítunk be, így gördülékenyebb, gyorsabb lesz a szerelők és a brigádok tagjainak munkája. A MUNKAGÉPEK átvételénél bizottságot alakítunk, amelybe bevonjuk a gépállomás főagro- nómusát is, aki felülvizsgálja, hogy a munkagépek az agrotech­nikai követelményeknek megfe­lelnek-e. A JAVÍTÁSOK folyamán 20 százalékos önköltségcsökkentést érünk el az alkatrészek felújí­tásával és a kiselejtezett gépek még használható, vagy kijavít­ható alkatrészeinek helyi meg­javításával. IGEN FONTOS feladatnak tartjuk a munka termelékeny­ségének növekedését. Ennek ér­dekében ötletnapokat tartunk és a javítások során előforduló sür­gős problémák megoldását szol­gáló ötleteket támogatjuk és felhasználjuk. A MUNKAFEGYELEM meg­szilárdítása érdekében naponta ellenőrizzük a késéseket és a Ebben a negyedévben az eddi­ginél még nagyobb felelősség há­rul tanácsainkra és pénzügyi apparátusunkra. Az eddigi ered­mények ugyanis azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk megérti, hogy a kormánypro- gramm megvalósításának egyik igen fontos előfeltétele az állam- polgári kötelezettségek teljesí­tése. A járások között eddig leg­jobb eredményt a kalocsai és a kiskőrösi járások érték el, ahol a napi bevételi terveket általá­ban túlteljesítik. Közvetlenül nyomukban vannak a bajai és a kiskunhalasi járások. A városok között Kiskunfél­egyháza jár az élen. Azokban a ’árásokban, városokban, ahol notórius későket felelősségre vonjuk. Hetenként üzemi érte­kezletet tartunk, ahol értékel­jük a héten végzett munkát. A vállalások teljesítése érdekében pedig dolgozóinknak minden szükséges munkafeltételt — me­leg műhelyt, forró teát és szük­séges védőruhát — biztosítunk. Gépállomásunk a téli gépjavítás ilyenirányú megszervezésével készül fel arra, hogy jövőre még több, s minőségileg még jobb gép kerüljön termelőszövet­kezeteinkbe, segítse dolgozó pa­rasztságunk munkáját. A gépál­lomás dolgozónak nevében: Vujnovics Antal gépállomás igazgató, Bense Ferenc párttitkár, Tóth László vezetőmechanikus, Gál Ferenc műhelyvezető, Dányi József részlegvezető­legjobb eredményt értek el, a novemberi tanácsüléseken ün­nepélyes keretek között adják át a legjobb adófizetőknek Olt Károly pénzügyminiszter elv­társ díszoklevelét. , A járások és városok adófize­tési versenye az október 28-i ál­lapotnak megfelelően a követke­zőképpen alakul: Járások: 1. Kalocsai járás. 2. Kiskőrösi járás. 3. Bajai járás. 4. Kiskunhalasi járás. 5. Kecs­keméti járás. 6. Bácsalmási já­rás. 7. Kunszentmiklósi járás. 8. Dunavecstí járás. 9. Kiskunfél­egyházi járás. Városok: 1. Kiskunfélegyháza. 2. Kalocsa. 3. Baja. 4. Kecske­mét. 5. Kiskunhalas. Az adóbevételi tervek teljesítésében a kalocsai járás vezet Uj földmüvesszövstkezeti áruházak építését kezdték meg a héten megyénkben Megyénkben ebben az évben negyvenkét vegyes és tizennégy szaküzlettel bővült a föld­mű vesszövetkezetek bolthálózata. A kormány- programm megjelenése után a nagyobb közsé­gekben vasműszaki, mezőgazdasági üzleteket nyitottak, A napúikban Csátalján, Soltvadker- ten és Szabadszálláson adnak át újabb mezőgaz­dasági szaküzleteket a forgalomnak. A földművesszövetkezetek bolthálózata ezév végéig még tovább bővül. A múlt csütörtökön mintegy kettőszázezer forint beruházással meg­kezdték öregcsertőn egy új vegyesbolt építését. A kiskőrösi építőipari ktsz Sükösdön egy textil- íszaküzlet, Bácsbokodon vegyesipari szaküzlet építését kezdte meg a földművesszövetkezetek [részére. Hol állítják ki Kecskeméten a szemé.yazonossági igazolványokat? Kecskeméten az igazolványokat kerületen­ként adják ki. A IV. és X. kerület lakóinak a Itákóczi-út 26. szám alatt, a III. kerületieket a Szilády Károiy-utca 6. számú házban, a VI. ke­rületiekét a Petőfi-utca 6-ban, a VII. kerületét Batthyány-utca 27-ben, az V. kerületét a posta kultúrhelyiségébcn, a II. kerületet a szeszfőzde épületében (Szabadság-út), a belváros egyes ré­szeiét a Gáspár András-utca 9. számú házban, a Szelci-falu, Széktó és I- kerület lakóinak a Dó­zsa György-u. 16. sz. házban és végül a rendőr- falui pártirodában a Rendőrfalu, ONCSA-telcp és környéke lakóinak. A külterületen lakók a legközelebbi kiren­deltségnél kaphatják meg személyazonossági iga­zolványaikat. A megyei párlaktíva után a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban A megyei vártaktí­ván elhangzott beszá­moló megállapította, hogy az előző pártaktí­va óta eltelt időben a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban nem változott meg a fe- lelőtlen munka. A gyár harmadik negyed­éves tervét nem telje­sítette. Ezt nagyrészt íz üzemi pártszervezet gyenge agitációs propa­gandamunkája okozta. A beszámoló után a megyei pártbizottság ipari, valamint agit.- prop. osztálya cseleke­dett. Az aktíva útmu­tatásainak megfelelően úgy határoztak, hogy több hetet töltenek az üzemben, és segítik a gazdaságvezetőket és az üzem pártszerveze­tének kommunistáit a meglévő áldatlan álla­potok megszüntetésé­ben. Egy héttel ez­előtt jöttek össze először megbeszélésre a gazdasági vezetők és a megyei pártbizottság munkatársai. A vita sorón megállapították, hogy a gazdaságvezetők egynémelyike nem érez felelősséget munkája iránt. Ügyrendet állapí­tottak meg, melyben meghatározták, hogy ki miért felelős. Ezt meg­vitatják a termelés alsóbb vezetőivel s módosítják az ő javas­lataik, észrevételeik alapján. Már ez a tény is mutatja, hogy a kol­lektíva bölcsességét fi­gyelembe veszik. A gazdaságvezetők arról panaszkodtak, hogy hiányzik négy­száz munkaerő. Az elvtársak és Várnai elvtárs minisztériumi kiküldött segítségével bebizonyosodott, hogy nincs munkaerőhiány, csak megfelelően kell a meglévőt felhasznál­ni. A ládaüzemben 30 dolgozó volt a feles­leg. Ez a példa is iga­zolja, hogy egyes üzemvezetők a gyár­ban nem tartják ma­gukra nézve kötelező­nek a gazdaságosság elvének betartását. A normaosztály ve- ■ zejtői műhelyenként munkanapfényképe­zést végeznek, mely megmutatja, hogy egy dolgozó 8 óra alatt mennyi időt tölt el a munkában. Ezenkívül a gazdaságvezetés meg­tette az előkészülete­ket, hogy a tészta­szárító üzemben de­cember 1-ig bevezesse a mühelyönelszámolá- si rendszert. Az itt lévő elvtársak még sok egyéb dologban segí­tettek. Bebizonyítot­ták, hogy egyes ve­zetők által hangozta­tott kifogás tehetetlen­séget, kényelmeske- dést takar. Ezzel egyidőben az elvtársak az üzemi pártszervezet munká­ját is alaposan bonckés alá vették. Megállapí­tották, hogy a kom­munisták nem vé­geznek személyhez szóló agitációt. Igen foghíjas a kommu­nisták nevelése a pártban. Ezért elné­zik, hogy egyesek selejtet gyártsanak, sétálgassanak, lopják a nép vagyonát. Az agitációs munka meg­javítására a jövő hé­ten népnevelő érte­kezletet hívnak egybe. Addig is alkalmazzák a szemléltető agitáció különféle mádmereit. A gyártott selejtet a gyártó nevével ellátva selejtszekrénybe he­lyezik. Karikatúrá­kat rajzolnak s így fi­gurázzák ki a lógóso­kat. A faliújságtáblán cikkek jelennek meg rendszeresen az üzem életéről. Hétfőn veze­tőségi ülést tartanak, ahol javaslatot tesz­nek a vezetőség kiegé­szítésére. Folyamatban van a népnevelőhálózat megszervezése. A nép­nevelőértekezleteken agitációs módszerek­ről, az apró munka végzéséről lesz szó. Már elkészült a pártszervezet novem­ber havi munkaterve. Az első héten az októ­ber havi terv és a november 7 tiszteleté­re folyó versenyről lesz vita, és arról, hogy a DISZ hogyan végzi feladatát. Sok lenne felsorolni a már megtett intézkedése­ket. Még igen sok a tennivaló. Az eddigi intézkedések kedve­zően alakítják az üzem párt és Gazdasági életét. A kecskeméti járás községei között az utóbbi években Tisza* kécske járt élen a begyűjtésben. Az idén ősszel azonban szé­gyenletesen lemaradt. A begyűjtött kapástermény alig haladja meg az előirányzott­nak 40 százalékát. Az élőállat és állati termék begyűjtési százaléka, még ennél is alacsonyabb. Mi az oka ennek? Többek között az, hogy a begyűjtési állandó bizottság már hosszú idő óta nem mű­ködik, pedig azelőtt jó híre volt munkájának. A párt, a tanács is hosszú idő óta megfeledkezett a begyűjtés szorgalmazásáról. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az elkö­vetett mulasztások pótlásáról beszélgettek. Elhatározták, hogy mindenekelőtt megjavítják a felvilágosító munkát és ha ez nem. hozná meg a kívánt eredményt, alkalmazzák a törvény szigorát a mulasztókkal szemben. Azóta naponta tizenöt tanácstag és ugyanannyi pártaktíva ke­resi fel a beadásban hátralékos termelőket. Ennek eredménye; hogy Tiszakécskén az utóbbi napokban mind több kapásterményt, élőállatot és állati terméket visznek a begyüjtőhelyre. Az el­múlt hat nap alatt kukoricából háromszáz mázsával, napraforgó­ból száz, burgonyából harminc, baromfiból pedig 7 mázsával ad­tak be többet, mint a.z előző héten. Leleplezett kulákfuríang KI NE ISMERNE Mélykúton Kiss Imre, 32 holdas kulákot? Mindenki tudja róla, hogy ra­vasz ember, akinek jól a körme- hegyére kell nézni, mert azt mondják, száz ügyvédi furfan- gon is túltesz az észjárása, ha a maga hasznára kell kereskedni. 32 holdja van, s az idén 12 és fél holdon gazdálkodott. A föld többi része is megvan, csak ép­pen kishaszonbérietbe adta Ist­ván nevű fiának, György nevű unokájának. EZUTÁN PEDIG, mint »-szo­lid kisgazda« igyekezett minden kedvezményt a maga hasznára fordítani. Ha arról volt szó, hogy szerződéses növénytermesz­téssel beadási kedvezményhez juthat — szerződést kötött. Ami­kor tudtára jutott, hogy öregsé­gi kedvezményben részesülnek az idős dolgozó parasztok, első volt, aki a kedvezményért je­lentkezett. KÖZBEN MÁR évek óta nem fizetett adót. Adóhátraléka 20.971 forintra növekedett, amihez még hozzájön az idei 4686 forintos adóelőírás. Annak ellenére, hogy az idén gazdag termést takarí­tott be, nem tett eleget kukori­ca- és napraforgóbeadási köte­lezettségének sem. A tisztára sepert udvarral, padlással, kam­rával akarta félrevezetni a ha­tóságot, a betakarított termést pedig István fiához irányította, ahol aztán felhalmoztak 200 má-1 zsa kukoricát, burgonyát, napra­forgót, mindenből annyit, ameny- nyit Kiss István haszonbérlete két év alatt sem tudna megte­remni. NEMCSAK MAGA a kulák, hanem fia, Kiss István is értette a módját, hogyan kell a tör­vényt kijátszani, hogyan kell az államot megkárosítani. Az ösz- szeíráskor azt jelentette, hogy öt és fél holdon gazdálkodik, a baranyai dűlőben. Ügy tüntette fel, mintha külön élne feleségé­től, akit a Templom-utca 22. sz, alá jelentett be és aki külön be­adási könyvet váltott ki hat és félholdas gazdaságára. Kiss Ist­ván az unokát, Kiss Györgyöt is a baranyai-dűlőben lévő földte­rületre jelentette be, mint gaz­dálkodót, holott az unoka Kiss Imre 32 holdjából 15 holdon, a határ másik részén önállóan gazdálkodott. A MÉLYKÚTI kulákcsalád ravaszul 24.000 forinttal károsí­totta meg az államot. De a mélykúti tanács is fele­lős azért, hisz mindenki ismerte a községben őket, csak éppen a tanács igen nehezen vette észre, hogyan törnek az egész nép el­len. A KULÄKOT leleplezték és minden becsületes mélykúti dol­gozó követeli méltó megbünte­tését. Földmíívesszövelkezetclnk a „vas- és féingyiijlü hónap“ sikeréért A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa határozata alap­ján megyénk földművesszövet­kezeti háulózala is »vas- és fém- gyűjtő hónap«-ot szervez no­vember 1—30 között. Szövetke­zeteink többsége már erősen ké­szül e fontos feladat szervezett végrehajtására, mely alapja a si­keres munkának, a tervek ha­táridőre történő teljesítésének. A választott szervek vezetői megkezdték a dolgozók mozgó­sítását, ügyvezetői értekezlete­ken, munkaértekezleteken meg­tárgyalják a vasgyüjtés jelentő­ségét és egyúttal személyekre bontják a vas- és fémmennyiség begyűjtési terveit. A Kecskemét és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet az ed­digi kampányok során is mindig az élen járt, most sem akarnak iemaradni. Boda József ügyve­zető és Molnár Imre üzemágve- zető a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójának tiszteletére vállalták tervük 110 százalékos teljesítését és a be­gyűjtött vas- és fémhulladék no­vember 15-ig történő leszállítá­sát. E felajánlás kiszélesítése ér­dekében versenyre hívták a kecskeméti járás valamennyi töldművesszövet'kezetét. A la- josmizsei, tiszakécskei, orgová- nyi és ladánybenei szövetkeze­tek ügyvezető elnökei a tanács­választás tiszteletére felajánlot­ták, hogy vasgyüjtési előirány­zatukat november 28-ig 110 szá­zalékra teljesítik, valamint a le­szállítást is végrehajtják. A já­rási központ dolgozói egy-egy szövetkezet patronáló munkájá­val segítik elő a tervteljesítést; A kecskemétiek példáját több járás földművesszövetkezetei kö­vették. Kőműves János, a csá­szártöltési szövetkezet ügyveze­tője a vas- és fémgyüjtő hónap terveinek 102 százalékos teljesí­tésére tett vállalást és ennek szellemében versenyre hívta a kiskőrösi járás valamennyi föld- művesszövetkezeWt. Kiskunfél­egyházán a szövetkezet felvásár­lói, Winkler Ferenc és Nagy Je­nő ugyancsak november 28-ig vállalták a begyűjtési előirány­zat maradéktalan teljesítését. Lelkes felajánlások történtek a kiskunhalasi és kalocsai járá­sokban is. A kezdet tehát biztató, szövet­kezeti vezetőinkre most az a fel­adat hárul, hogy a megnyilvá­nuló lelkesedést, az ügy iránt érzett felelősségérzetet elmélyít­sék az apparátus dolgozóiban is megértessék velük, hogy a vas- és fémgyűjtés sikeres végrehaj­tásával fokozottabban biztosít­hatják a falu áruellátását. A vasgyüjtés munkálatainál az ügyvezető elnökök és a szövet­kezetek választott vezetői gon­doskodjanak arról, hogy a gyűj­tés a lakosság zaklatása nélkül* széleskörű felvilágosító munká­val és megfelelő háziagitáció megszervezésével történjék. — Építsék ki a legszorosabb kap­csolatot a helyi tanácsokkal, a DISZ-szel, valamint az iskolák­kal. A pedagógusok az úttörők mozgósításával igen komoly se­gítséget tudnak adni a vasgyüjtő hónap során. FERENCZ ERNŐ MÉSZÖV felv. ig. vet*

Next

/
Oldalképek
Tartalom