Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

Á Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Ánafolij Nyikolajevics Kuzminnak, a Szovjetunió kohászati miniszterének haláláról Megjelent az új közgazdasági folyóirat első száma Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésének határozata ér­telmében megindult az új ma­gyar közgazdasági folyóirat: a Közgazdasági Szemle, A lap első száma a közgazda­ságtudomány fellendítésének szolgálatában című vezércikké­ben ismerteti azokat a felada­tokat, amelyek a hazai köz­gazdaságtudomány fejlesztése, a párt- és a kormány gazdaság- politikája tudományos meg­alapozásának előmozdítása vé­gett az új közgazdasági folyó­iratra hárulnak, Mikó József Az új tanácstör­vény, a tanácsok gazdasági munkájának megjavításáért című cikkében a tanácsok gazdasági tevékenységével kap­csolatos kérdéseket elemzi. Csizmadia Ernő A mezőgazda- sági nagyüzem fölénye és a ter­melőszövetkezetek erősítése, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában címen írt cikket; Wilcsek Jenő Az önköltségcsök­kentésének eszközei iparunkban című cikkében a termelékeny­ség emelkedésének és a terme­lés növekedésének az önköltség- csökkentésével való összefüggé­seit tárgyalja. A folyóirat Má­tyás Antal Kossuth közgazdasá­gi nézetei című tanulmányának közlésével régi adósság törlesz­tését kezdi meg: a haladó ma­gyar közgazdasági gondolat leg­kiválóbb képviselői nézeteinek értékelő ismertetését; Soós Gábor cikke a moszkvai mezőgazdaság gt kiállítás tanulságaival foglal- kozik; Liska Tibor és Máriás Antal pedig részletes vitacikk­ben fejtik ki a gazdaságosság és a nemzetközi munkamegosztás kérdésével kapcsolatos, kiter­jedt kutató munkán alapuló ál­láspontjukat. A folyóirat Szemle-rovatában Kecskeméti Zsuzsa, Péter György llédei Jenő és Zala Júlia Álta­lános statisztika című egyetemi tankönyvének a Magyar Tudo­mányos Akadémia közgazdasá­gi-főbizottságában lezajlott vitá­járól, Olli Lajos pedig a vita eredményeinek a Marx Károly Közgazdasági Tudományi Egye­tem statisztikai oktatásban való hasznosításáról számol be; a Számok és tények rovat Nyu- gat-Németország felfegyverzé­séről, a nyugatnémet és a Nyu- gat-Németországban érdekelt külföldi nagytőkések profitjá­ról, a nyugatnémet munkásosz- tály helyzetének romlásáról kö- ' zol adatokat. A kritika és könyvismertetés rovatban Simái Mihály Engels: A munkásosztály helyzete Ang­liában című klasszikus munká­ját — Dános Ernő, Wágner Zoltán és Szőke György: Az f ari termelési kapacitás fel­érése és kihasználásának ter­vezése című könyvét ismerteti: A lap szakirodalmi tájékoz­tatót is közöl a Magyarorszá­gon és külföldön legutóbb megjelent gazdasági tárgyú könyvekről. Kitüntetések MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jetunió Minisztertanácsa a kö­vetkező közleményt tette közzé: A Szovjetunió Minisztertaná­csa mély megrendüléssel adja hírül, hogy 1954 október 29-én hosszas és súlyos betegség után eihúnyt Anatolij Nyikolajevics Kuzmin, a Szovjetunió kohászati minisztere, a kohászati ipar Terroristák és kémek PRÁGA (TASZSZ) A napok­ban zajlott le Ceské Budejovi- ccben egy Jiri Rezác nevű ka­landor vezetése alatt álló terro­rista banda pere. A banda 1949-ben kezdte bű­nös tevékenységét. Azóta több terrorcselekményt szervezett és előkészítette a helyi kommunis­ta pártszervezetek és hatalmi szervek vezetőinek meggyilko­lását. A per alkalmával fény derült a terrorista banda külföl­di kémszervezetekkel fenntartott kapcsolataira. Jiri Rezác 1933­PÁRIZS (TASZSZ) A párizsi sajtó az utóbbi napokban egyre gyakrabban veti fel a négyha­talmi tárgyalások fontosságának és szükségességének kérdését. A »Combat« című lap vezér­cikkében élesen bírálja Eisenho­wer elnök legutóbbi sajtóérte­kezletén tett kijelentéseit, ame­lyek szerint a Szovjetunióval folytatott tárgyalások ideje még nem érkezett el. "Ha nem csal emlékezetünk — írja a »Com­bat« — a koreai és az indokínai kérdés megoldása éppen a kom­egyik legtekintélyesebb szerve­zője. A Szovjetunió Minisztertaná­csa elhatározta: A. N. Kuzmin temetésének megszervezésére kormánybizottságot alakít, mely­nek tagjai: M. G. Pervuhin (el­nök), A. G. Seremetyev, M. A. Jasznov, A. V. Jasznov, A. V. Korobov és A. F. Gorkin. (MTI) pere Csehszlovákiában ban a »Csehszlovák Elba—Ode­ra hajózási társaság szolgálatá­ba lépett azzal a szándékkal, hogy Nyugat-Németországban kapcsolatot teremtsen ellenséges kémszolgálatokkal. Ezt most meg is tette. A továbbiakban a ban­da tagjai több kémjelentést jut­tattak el külföldi titkos ügynö­kökhöz. A bíróság Jiri Rezácot, Jaros­lav Sirotekát és Bohumil Simát halálbüntetésre, a banda két má­sik tagját pedig életfogytiglani börtönre ítélte. (MTI) munista blokkal folytatott tár­gyalásoknak volt az eredménye. Vájjon miért ne lehetne ezt a precedenst Németország kérdé­sében is megismételni?« »Ha szabad emlékeztetnünk Washingtont — írja befejezésül a lap — a francia nép békét akar.« A »Libération« rámulat, hogy Franciaország erejének és biz­tonságának záloga mindenek­előtt a Szovjetunióval való szö­vetség. (MTI) Belföldi hírek A belkereskedelmi minisz­térium vas- és műszaki keres­kedelmi központja felhívással fordul azokhoz az üzemekhez, amelyek közszükségleti cikke­ket gyártanak. Arra kéri az üzemeket, hogy a városi és a falusi lakosság igényeinek jobb kielégítésére időben szállítsák le készítményeiket, mert zománc- edényből, horganyozott áruból, háztartási gépekből és még több használati cikkből jelenleg is hiány van. A felhívás több üzemnél már visszhangra talált, így például a Budafoki Zománcárugyár, va­lamint a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár vezetői vállalták, bogy a felhívásnak eleget tesz­nek és a szerződésben előírt cikkeket december 20-ig leszál­lítják. * A korai zöldségtermelést kormányzatunk újabb, igen je­lentős kedvezménnyel támogat­ja. A zöldségtermelő tsz-ek, és egyénileg dolgozó parasztok 130 ezer új melegágyi ablakot kap­nak, igen kedvezményes áron, darabonként 100 forintért. A ke­retek vasalva és alapozás után mázolva kerülnek forgalomba. A termelőszövetkezetek a vá­sárlásra hosszúlejáratú hitelt kapnak, az egyénileg dolgozó parasztok pedig átvételkor fi­zetik a vételárat. A megren­delők az illetékes községi, kerü­leti, vagy városi tanács mező- gazdasági csoportjánál, illetőleg osztályánál jelenthetik be igé­nyüket, * A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­zat értelmében 1059 traktort vásároltunk külföldről. Ezenkí­vül több más külföldi gépet is kapott a mezőgazdaság, köztük különböző ültetőgépeket, fűka­szákat, permetezőgépeket és nagymennyiségű kisgépet. A Szovjetunióból, a Csehszlovák Köztársaságból és a Német Demokratikus Köztársaságból rendeltük a mezőgazdasági gépe­ket. Ezek a baráti országok az őszi mezőgazdasági kiállításra is elhozták gépeiket, amelyek sok dolgozó paraszt tetszését meg­nyerték. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kiváló munkájuk elisme­réséül: Kovács V. Ilonának, Kmeto- vics Istvánnak, Verjner And­rásnak', a Kiskunhalasi Ser­téstenyésztő és Hizlaló Válla­lat sertésgondozóinak, Varga Sándornak, a Kiskunhalasi Ser­téstenyésztő és Hizlaló Vállalat telepvezető helyettesének a »Munka Érdemérem« kitünte­tést adományozta. 4 kiskőrösi járás népfront-bizottságának felhívása A kiskőrösi járási népfront­bizottság felhívást intézett a já­rás dolgozó parasztságához, hogy a kenyérellátás biztosítása érde­kében minden egyes termelő tartsa hazafias kötelességének a kenyérgabona vetésterv teljesíté­sét. Hangsúlyozza a felhívás, hogy a vetés halogatása követ­keztében fennáll annak a ve szélye, hogy a kicsírázoit gabon nem erősödik meg kellően a te beállta előtt, fagykárokat szén vedhet. Ha késlekedünk a veié elvégzésével, a termésátlag ncr emelkedik, hanem csökken. E pedig minden termelőnek c egész népünknek kárára lesz. Több, mint 500 halálos áldozata vau a déloíaszországi ítéletidőnek környékét. A hivatalosan megál­lapított halálos áldozatok száma 362, de 212 személy eltűnt és ezeket most már halottnak lehet tekinteni. A hajléktalanok szá­ma 4461. (MTI) SALERNO (MTI) A »Reuter« iroda jelenti, ««hogy hivatalos becslés szerint .(több, mint 509 ember halt meg elején dü­höngő viharban, amely özönvíz­zel és sárlavinával árasztotta el a Nápoly közelében lévő Salernc A párizsi sajtó a négyhatalmi tárgyalásokról szóló szovjet javaslatról NEMZETKÖZI SZEMLE Miért ez a nagy sietség? Felmerül a kérdés, mi indítja a nyugati hatalmakat, elsősorban Amerikát arra, hogy most gyor­sabban igyekezzenek végrehaj­tani politikai terveiket, mint ed­dig bármikor, miért sietnek job­ban ratifikáitatni a párizsi meg­egyezéseket, mint annakidején az európai védelmi közösségi szer­ződést. A nyugati polgári sajtó több magyarázattal is szolgál erre. Egyes kommentátorok szerint Dullesék a jövőheíi képviselő­házi és szenátusi választásokon »nagy diplomáciai sikerként« akarják szerepeltetni a párizsi egyezményt, s ezúttal el akarják feledtetni genfi vereségüket és az EVK kudarcát. Kétségtelen, hogy ebben a magyarázatban van igazság. Más diplomáciai szemícírók a nyugatnémet felfegyverzéssel já­ró katonai megrendelésekből vár­ható profitot tartják siettető mo­tívumnak. Természetes, hogy ez a magyarázat sem áll távol az igazságtól. Ismét mások Aden­auer szemlátomást csökkenő te­kintélyében, rendszerének mé­lyülő válságában látják e sietség okát. E magyarázatokban még az előbbieknél la több igazság van, hiszen a Nyugat-Nemetor- szágban nemrég lezajlott válasz­tások, a szociáldemokraták állás­foglalása a négyhatalmi tárgya­lások mellett, az Adenauer-féle koalíció Dehler-vezette pártjá­nak csatlakozása c szociáldemo­krata követeléshez, eléggé pél­dázza, hogy Adenauer és kor­mányzata sokat veszített támo­gatóiból. A legfontosabb ok azonban nem a felsoroltak között keresendő. Az európai védelmi közösségi szerződésről a nyugati sajtó an­nakidején minden jót elmon­dott. A közvéleménynek azon­ban elég ideje volt megismer­kedni a szerződés valódi tartal­mával és meggyőződni arról, mi­iyen veszélyeket rejt magában ez az okmány. Európa közvéle­ményének szeme felnyílt és az EVK propagandája elvesztette hatását. Hatalmas tömegmozga­lom bontakozott ki Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen, a nemzeti szuverénitás védelmé­ben és ez megpecsételte az EVK sorsát. Az amerikai politikusok ebből a vereségből megtanultak annyit, hogy a közvéleménynek nem szabad időt engedni. Nem szabad hagyni, hogy a közvéle­mény megismerkedjék a londoni és párizsi megállapodások tártál- A párizsi megállapodásokról inával, mert különben ismét ma- csak igen ködös közlemények gasra csaphat a tiltakozás láng- láttak napvilágot, a közvéle- ja. Éppen ezért sietnek a ratifi- monyt szándékos tájékoztatlan- kációval. A főok tehát a közvé- ságban tartják. Burzsoá lapok leménytől való félelem. A nyu- arról fecsegnek, bogy e megál- gati tábor vezetői tartanak et- lapodások előnyösebbek az EVK- től, hogy ha időt engednek a lö- nál. Ha azonban megvizsgáljuk meges ellenállás kibontakozása- a rendelkezésre álló kevés ada- nak, mostani terveik is az EVK tot és a megállapodások egy-két sorsára jutnak. E félelemnek meg oldalát, máris kiderül, hogy ilyen is van az oka: máris jelentkezik előnyökről szó sincs és tulajdon- a tömegek ellenállása. képpen Újsütetű EVK-ról van szó A nemzeti szuverénitás kér­désében például mindössze any- nyi változás van az EVK-val szemben, hogy — mint a londo­ni záróközlemény mondja — a brüsszeli szerződés konzultatív tanácsa olyan tanáccsá válik, amelynek »döntési jogköre van -. Más szavakkal: az európai vé­delmi közösség »nemzetekfcletti főbizottsága« helyett a Nyugat- európai Unió »konzultatív taná­csa« ugyanolyan jogkörrel. Nagy hűhóval ünnepelte a nyugati burssoá sajtó Angliát azért, mert beleegyezett abba. hogy négy hadosztályát az euró­pai kontinensen tartja, hogy biz­tosítsa Franciaországot szövetsé­gesének, Nyugat-Németország- nak esetleges »kilengéseivel« szemben. A burzsoá sajtó ezt ga­ranciának nevezi. Nos, ezek a garanciák nem sokat érpek, Nem először is azért, mert Anglia e kötelezettséget annyi fenntartás­sal vállalta, hogy azok a kötele­zettség értékét a nullával teszik egyenlővé. De nem érnek sem­mit azért sem, mert a második világháború kezdetén szintén vol­tak angol hadosztályok a konti­nensen és — mint ismeretes — ezek távolról sem akadályozták meg a második világháborút, A német felfegyverzés ellenőr­zéséről maga Mendcs-France francia miniszterelnök ismerte be London után, hogy e kérdés­ben nem született döntés. Erre vonatkozólag a párizsi értekez­leten is csak igen ködös határo­zótokat hoztak. A nyugatnémet militaristákat nem is igen feszé­lyezik a párizsi határozatok. Az »United l’ress« amerikai hírügy­nökség jelentése szerint Blank bonni hadügyminiszterjelöit úgy tervezi, hogy a nyugatnémet Wehrmacht egy-egy tankhadosz- tálya 14.600 katonával és 280 tankkal rendelkezik majd, szem­ben a hitleri Wehrmacht tank­hadosztályainak 11.000 katonájá­val és 140 tankjával. Mindez eléggé bizonyítja, hogy az új megállapodások semmivel sem jobbak a régieknél és Euró­pa népeinek semmi okuk feladni ellenállásukat a nyugatnémet felfegyverzéssel szemben. Nyu- gat-Európá közvéleményét látha­tólag mind erősebben foglalkoz­tatják a párizsi paktumban rejlő veszélyek és mind többen köve­telik, üljön össze a négyhatalmi értekezlet, ahogyan azt a Szov­jetunió kormányának október hó 23-i jegyzéke javasolja. A nyu­gati kormánjféríiak igen nche­zen tudnak szembeszállni e jo­gos követeléssel, régi módszere­ikhez, a félrevezetéshez, a meg­tévesztéshez folyamodnak. — Egyes nyugati burzsoá lapok a közvélemény becsapása céljából arról írnak, hogy a nyugati ha­talmak Nyugat-Németország fel­fegyverzésével egyidöben akar­nak tárgyalni a Szovjetunióval a német kérdésről. Ezt a politi­kát elnevezték a »párhuzamos lépések« politikájának. Ez a po­litika azonban csak a lázas ütemben folyó nyugatnémet fel­fegyverzés leplezésére szolgál. Igen sok nyugati burzsoá publi­cista viszont arról ír, hogy a négyhatalmi értekezlet összehí­vásának csak a párizsi megál­lapodások parlamenti ratifiká­ciója után lehet helye. Ezt az álláspontot képviselik a nyugat' kormányok vezetői is. Ez ismét a közvélemény meg­tévesztését célozza és lényegé­ben azt akarja elérni, hogy a közvélemény menjen bele a mi­előbbi ratifikációba, »csakhogy elháruljanak az akadályok a négyhatalmi értekezlet útjából.« Nem nehéz kitalálni, hogy ez a fajta érvelés az úgynevezett crőpolitika fegyvertárából szár­mazik. A közvélemény azonban eléggé tisztában van már azzal, hogy azok, akik Nyugat-Német- országot fel akarják fegyverezni, nem azért teszik azt, hogy utá­na a békéről és Németország egységéről tárgyaljanak. A Szov­jetuniónál pedig, mint eddig, ez­után sem lehet engedményeket elérni »erő-politikával«. A Szov­jetunió hajlandó becsületes tár­gyalásokon közelebb hozni egy­máshoz az álláspontokat, de nem hajlandó a háborús uszítok mar­talékául vetni Európa békéjét és biztonságát. (MTI) A nyugati tábor politikusai az utóbbi hónapokban, kiváltkép­pen pedig a legutóbbi hetekben, szemlátomást meggyorsították politikai menetrendjük lebonyo­lítását, Az egész nyugati politi­kán feltűnő sietség lett úrrá. Ez a sieísé? iól lemérhető, ha fel­idézzük emlékezetünkben, mi­lyen gyorsan követte az EVK bukását a londoni értekezlet, a londoni értekezletet a párizsi megegyezés és mennyire sietnek most nyugaton a párizsi megál­lapodások ratifikációjával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom