Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-29 / 256. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMPPBArcSKISKUNMeGmPJM7BIZOrrsX6AHAK LAPJA Szilárd nemzeti egység: béke, jólét, függetlenség! Szavazz a Hazafias Népfront jelöltjére ! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) IX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ara SO fillér 1954 OKTÓBER 29. PÉNTEK SZIGORÚBB BÉRFEGYELMET ÜZEMEINKBEN Fülöpssállás a júniusi úton... A megyei pártaktíván részt- vettek hozzászólásai még vilá­gosabbá tették: csak akkor tud­juk népünk életszínvonalát fo­kozatosan emelni, ha nem pré- dáljuk el a nép vagyonát, ha üzemeink nyereséggel és nem veszteséggel dolgoznak, A nyereséges termeléshez fel­tétlenül szükséges a szocialista bérezés, mely anyagilag is érde­keltté teszi a dolgozókat a szo­cializmus építésében. Több gaz­dasági vezető üzemeinkben még úgy gondolkozik, a terv teljesí­téséhez elégséges a dolgozók lel­kesedése. Nem kétséges, ezt figyelembe kell venni, — mert ez igen nagy és hatalmas erő,-— de nem pótolja a személyes érdekeltség felkeltését a ver­senyben. Megyénk állami gazdaságai­ban például a dolgozók nem igen ismerik, milyen termelés után jár nekik prémium. Ha jól is dolgoznak, a gazdaságvezetők addig csűrik-csavarjá'k a pré­mium kifizetését, míg az egé­szen minimális összeg lesz. Itt akarnak takarékoskodni. Az ilyen vezetők még nem értették meg pártunk útmutatását, amely hangsúlyozza az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. — Nézzük meg, hogyan alakul olyan állami gazdaságban a ter­melés, ahol nem tévesztik szem eiől az anyagi érdekeltséget. A helvéciai állami gazdaságban van megfelelő számú munkaerő, általában időben végzik el a munkákat. A gazdaság a föld 75—80 százalékát egyéni műve­lésre adta ki egyes személyek­nek. Hatása: egy család 35—40 ezer forintot keresett ezévben. Ezenkívül 15—25 mázsa termé­szetbeni jutalmat is kapott. A városföldi állami gazdaság 400 mázsa burgonyát osztott szét pré­miumként a dolgozóknak. Ezek­ben az állami gazdaságokban nem kell félni jövőre sem a munkaerőhiánytól, mert megta­lálták számításukat a dolgozók is, a gazdaság is. Nőtt a terme­lés mennyisége, minősége, az önköltség is kedvezően alakult. Megyénk élelmezési üzemei­ben már több helyen bevezették a selejtbérezést. Jó hatása már megmutatkozik. A Kecskeméti Barneválban 7 százalékkal emelkedett az elsőrendű áruki- hozatal. A Kiskunhalasi Barne­válban a 3—4%-os tojásfel­dolgozási selejt 0.6 százalékra csökkent. Konzervgyárainkban a minisztériumi utasítás ellenére sem vezették be a selejtbérezést. Pedig mindenki tudja a megyé­ben, hogy konzervgyárainkban indokolatlanul magas a selejt, pazarolják a nép vagyonát. Ed­dig a vezetők arra hivatkoztak, hogy a minisztérium nem csele­kedett. Most már nincs mire hi­vatkozni, tettekre van szükség, mert ezt követelik a becsületes dolgozók, — a nép érdeke. Nem hai-coltunk megfelelő módon a műszakilag megalapo­zott normák bevezetéséért, — különösen a vasiparban. A Kecs­keméti Gépgyár, a Kiskunfél­egyházi Gépgyár, Bányászati Be­rendezések Gyárában a kiadott munkákat csak 28 százalékban végzik műszaki norma alapján. Az alkalmazott normák 49 szá­zaléka becsült, s 23 százaléka pedig statisztikai norma. A be­csült és statisztikai normák nagy százaléka számtalan bércsalási lehetőséget rejt magában, ezen­felül érdektelenné is teszi a dol­gozót a versenyben, a termelé­kenység emelésében, az önkölt­ségcsökkentésben. Ehhez párosul még a munkalapok felelőtlen ke­zelése is. Mindezt tetézi még az is, hogy megyénk üzemeiben in­dokolatlanul sok az időbéres órában végzett munka. A fent- említett hárem vállalatnál ha­vonta 35—40.000-re tehető az időbéres órák száma. Ezen sür­gősen változtatni kell. Ilyen, és ehhez hasonló ese­tekből adódnak hónapról-hónap- ra a béralaptúllépések. Ipari üzemeink döntő többségében több bért fizetnek ki az elvég­zett munka után, mint ameny- nyit a termelés valóban meg­követel. A Bajai Gyapjúszövet­gyárban a III. negyedévben 15 százalékkal, a Sütőipari Tröszt­nél 11.5 százalékkal, a Kiskun­félegyházi Gépgyárban 3.3 szá­zalékkal, a Malomipari Egyesü­lésnél 1.1 százalékkal lépték túl az engedélyezett béralapot. A nép pénzével így gazdálkodni nem lehet. Pártunk Központi Vezetőségé­nek október 1—2—3-i ülése vi­lágosan, érthetően megmutatta a júniusi határozat óta elköve­tett hibákat, helytelen gyakor­latot pártunk politikájában, gaz­dasági munkánkban. Megmutat­ta, hogy a vezetők tespedtsége, nemtörődömsége, a bérfegyelem nagymérvű lazaságát eredmé­nyezte. Aki pedig ezekután sem harcol a bérfegyelem megszilár­dításáért, az régi utasként, rossz úton kíván haladni, gátolja a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének megjavítását. Hogy valóban megszilárduljon a bérfegyelem, párt- és szak- szervezeteinknek is van bőven tennivalója. Szakszervezeti bi­zottságaink, bérbizottságaink te­vékenysége nem kielégítő. Nem tanulmányozzák a rendeleteket. Akadnak olyanok, akik ■»nép­szerűtlen-«, vagy »kényes kér­désnek« tartják a bérfegyelem­mel való foglalkozást. A valóság pedig, hogy üzemi szakszerveze­teink akkor képviselik igazán a dolgozók érdekeit, ha segítik a szocialista bérpolitika kialakítá­sát, leleplezik a bér- és norma­csalókat. Hogy ezt meg tudják tenni, a dolgozók segítségét kell kérni, mert csak a tömegek be­vonásával lehet helyesen ellen­őrizni. Csak velük együtt lehet azt a légkört kialakítani, hogy a dolgozók maguk közösítsék ki soraikból a bér- és normacsaló­kat, akik munka nélkül, érdem­telenül igyekeznek maguknak »anyagi előnyt« biztosítani dol­gozótársaik megkárosításával. Szabó Lajos. SZMT elnök. , úi- fülöpszállási dolgozó pa- rasztoh nagy örömmel fogadták pártunk tavaly júniusi határozatát. A határozat köz­zététele után a községben egy- re-másra olyan kezdeményezé­sek születtek, melyek mind ar­ra törekedtek, hogy a Központi Vezetőség határozatának szel­lemében növeljék a falu dolgo­zóinak életszínvonalát. Igen sokan javasolták, hogy fejlesz­teni kellene az állattenyésztést, mert ez szépen jövedelmez. Köz­ségi tanácsülésen meg is be­szelték a tennivalókat. A ja­vaslatok két feladat köré csopor­tosultak: javítani a legelőket es jobb apaállatok beszerzése, továbbá a sertéstenyésztésnél a mangalicáról a berksir, vagy cornivall-fajtára való áttérés. A dolgozók a pártmegszabta világos júniusi útra tértek. Fo­kozatosan rendbehozták a le­gelőket. 30 kát. holdat megtrá­gyáztak. 50 holdra fokozatosan műtrágyát szórtak. A csorda ré­szére kutat építettek. A Ba- lázspusztán pedig karámt emel­tek. A közlegelö szegélyét fásí­tották. Borjúcsorda megalakí­tásával a lakosság régi óhajá­nak tettek eleget. St'iker koronázta azokat az erőfeszítéseket is, ame­lyek megváltoztatták a sertés- tenyésztést. Ma már a sertésál­lománynak csak 50 százaléka mangalica. A többi berksir, Cornwall. Különösen a termelő­szövetkezetek tértek át a cornwalltenyésztésre. A lakosság javaslatára a ta­nács kicseréltetett 6 bikát és G kant az apaállatok közül. A mezőgazdaság hozamának emelésére állandó magtisztító­állomást létesítettek. A paraszt­ság egyrésze pedig hozzáfogott a szőlőtelepítéshez. ( á ülnpsznllnsnn is bebiZO­' U " nyosodott, hogy helyes a júniusi út. Horváth Gyula ta­nácselnök a népfront-bizottság egyik ülésén azt javasolta, hogy még nagyobb lépéssel haladja­nak a megkezdett úton. A javas­latot a többi tagok örömmel fo­gadták, ami bizonyítéka annak, hogy a tanácselnök azokat a tennivalókat hozta a tárgyaló- asztalhoz, amelyek megoldását a községben mindenki szívügyé­nek tekinti. A javaslat nyomán olyan kezdeményezések hang­zottak el, amelyek kormány­segítség nélkül, helyi erőfor- 1 ások feltárásával célozzák az életszínvonal emelését. A köz­ségben elhatározták, úgy vá­laszolnak a párt szavára, hogy meg határozottabb lépéssel ha­ladnak a júniusi úton. Mi­vel tavaly sokat törekedtek ar­ra, hogy fejlesszék az állatte­nyésztést, azért a népfront pro- grammjába felvették, hogy a mezőgazdaság hozamának növe­lésére most több gondot fordí­tanak a talaj jó előkészítésére, a helyes trágyázásra, továbbá a szőlőtelepítésre. A népfront-bi­zottság helyi programmjában 15 hold szőlőjének a telepítését tűzték ki célul. Eddig már har­minc hold telepítésre kértek en­gedélyt a dolgozó parasztok. Kü­lönösen Kurjantó-, Ugri- és Telek-puszta lakóit foglalkoztat­ja a szőlőtelepítés gondolata. Ezeken a pusztákon télen a nép­front-bizottság javaslatára szak­előadásokat tartanak a helyes szőlőművelésről. A községben el­határozták azt is, hogy két hol­don csemetekertet létesítenek. Eddig Jánoshalmáról szerez­ték be a facsemetéket, most helyben fogják ültetni. ksszefogással rendbehoz- zák a rossz dűlőutakat is. A községi gyalogjárdákat pe­dig salakozzák. Sok fejtörést okozott a fülöp- szállásiaknak, hogyan haszno­sítsák a solti határban elterülő hatalmas szikes területet. A nép­front-bizottság most azt java­solta, hogy létesítsenek 500 hol­don halastavat. Erre állami segítséget kértek, de elhatároz­ták, hogy társadalmi munkával is elősegítik a megvalósítást. f j—ulöpszállás tavaly rátért ff-' a júniusi útra. Most folytatja azon az előrehaladási, mert igy teremtenek a község­ben nagyobb falat kenyerei, így lesz kevesebb baj és több bol­dogság, jólét Fülöpszálláson! Ha szilái juk ki a hátralévő Időt a vetéstervek teljesítésére A MEGYEI TANÄCS mező- gazdasági igazgatósága október 25-én értékelte az őszi kenyér- gabonavetés eddigi eredményeit. Annak ellenére, hogy e héten le­jár a kenyérgabona vetésének határideje, még mindössze há­rom járás van a megyében, mely­nek kilátása van a tervek hiánytalan teljesítésére. A ve­téstervek teljesítésében a leg­jobb eredményt a kecskeméti já­rás érte el. Október 25-ig 98.8 százalékra teljesítette összes ve­téstervét. Utána legjobb a kis­kunfélegyházi járás 94.4 száza­lékos tervteljesítéssel. A kiskő­rösi járás 93.3 százalékra telje­sítette tervét. A LEGJOBBAN elmaradott járások egyike a bajai járás 67.3 százalékos, a kunszentmik- lósi járás 57.3 százalékos, a Ka­locsai járás mindössze 42.4 szá­zalékos tervteljesítésével. A VAROSOK között folyó ver­senyben Kecskemét város vezet 88.3 százalékos tervteljesítéssel. Legjobban elmaradt Kalocsa városa, ahol a 36.4 százalékos tervteljesítés messze elmarad még a hátul kullogó járások mö­gött is. EZEK AZ eredmények és az a tény, hogy az egész megye mind­össze 77.4 százalékra teljesítette A garai Vörös Traktor állami gazdaság dolgozói készülnek no­vember 7 méltó megünneplésé­re és a tanácsválasztások tiszte­letére tett vállalásaik teljesíté­sére. A tervezett 290 hold ár­pával szemben 450 holdat vetet­tek el. Hasonlóan túlteljesítet­tek őszi takarmánykeverék- vetési tervüket. Gyorsul a búzavetés is. Októ­ber 30-ra végezni akarnak vele. A traktorosok erőteljes versenye gyorsítja a munkát. Antal Vil­mos, Mátyás Pius, Aranyos Mi­kenyérgabona vetéstervét, azt kw vánja minden parasztembertől, termelőszövetkezettől, hogy a még hátralévő néhány nap alatt minden erővel igyekezzék pótol­ni a saját és a megye lemara­dását. hály traktorosok a napi 7 nor­málhold helyett 8.2 normálhold teljesítést értek el. Ez a lelkes igyekezet segítette hozzá a gaz­daságot, hogy 1100 holdon már végezhettek a búzavetéssel. A gazdaság állattenyésztői lel­kes és odaadó munkával arra törekednek, hogy vállalásaik si­keres vaióraváltásával minél több húst és zsírt adhassanak népgazdaságunknak. December 31-ig malacszaporulati tervüket 450 darabbal kívánják túlteljesí­teni. Hízoltsertésből 300 darabot, a tenyésztés továbbfejlesztésére pedig kilenc tenyészkant adnak át terven felül. Hízómarha tervüket 112 má­zsával kívánják év végéig túl­teljesíteni, amit újabb vállalá­sukkal további 44 mázsával nö­veltek. A gazdaságban nagymérvű építkezés folyik. Az építő-brigád vállalta, hogy november 7-rc egy 500 férőhelyes hizlaldát épít. Az építkezés már a befejezéshez közeledik. A munka jobb mcg< szervezésével egyedül az építő- brigád 54 ezer forint megtakarí­tót ér el« A bajai földművesszövetkezet tartósító üzeme a dolgozók jobb ellátásáért A Baja és Vidéke Földművesszövetkezet tartósító üzeme a kormányprogramm szellemében a város lakosságának jó áruel­látására törekszik. Az egyre növekvő igények kielégítésére az üzem eddig közel 14 mázsa lecsót, 40 mázsa savanyított papri­kát, 8 mázsa ecetes uborkát, 25 mázsa paradicsomot tartósított. 1200 liter főzött paradicsom is üvegben áll, s jelenleg is folyik a vegyes saláta tartósítása. Nagy mennyiségben készítenek sava­nyított hordóskáposztát. Az üzem nemcsak a város üzleteit látja el készítményeivel, bőven juttat belőle a kórház betegeinek ellátására és az üzemi konyháknak. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítanak a készít­mények minőségére, A garai Vörös Traktor állami gazdaság dolgozói vállalásaik valóraváltásácrt

Next

/
Oldalképek
Tartalom