Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-28 / 255. szám

fl kecskeméti éiiitőmkássk véget vetettek a huzavonának Elkészítenék és átadták az új 16 lakásos bérházat Közel EGY ÉVE. hogy Kecs­keméten a Rákóczi-út és a Beth- len-körút sarkán egy bérház építkezéséhez kezdtek. A terv szerint a 64/1. Építőipari Válla­latnak szeptember elsején kel­lett volna átadni a lakóházat. Az építkezés azonban vontatottan haladt, mert az építőipari válla­lat állandóan munkáshiánnyal küzdött. Az utóbbi hetekben azért is, mert több munkást a mezőgazdasági építkezésekhez irányítottak. A bérház építkezé­sénél dolgozó munkások a veze­tőkkel egyetértve arra töreked­tek, hogy véget vessenek a hu­zavonának és mielőbb átadják az épületet. AZ ÁTADÁSRA kedden dél­előtt került sor, amikor szakér­tőkből álló bizottság a KIK ré­szére átvette a háromemeletes lakóépületet. Az új lakóház csaknem másfélmillió forintba került. Az épületben 13 kétszo­bás és 3 háromszobás lakás van. A kényelmes lakásokat fürdő­szobával és a szükséges mellék- helyiségekkel látták el. Az épü­letet a városrendezési terv fi­gyelembevételével tervezték. Az épület udvar felőli részét va­kolták csak be, a külsejét akkor, amikor az egész sarok épület­tömbje elkészült, hogy végig egyforma színnel festhessék be. A KECSKEMÉTI lakáshiány enyhítésére még ez évben ugyan­csak a Rákóczi-úton megalapoz­nak egy 43 lakásos bérházat. Itt teremtik meg a jövő évben épí­tendő újabb 60 lakásos bérház építkezéseinek a lehetőségét is. A romházak rendbehozatalával is enyhítjük a lakáshiányt. Még ebben az évben helyreállítanak hat romlakást. Ebből hármat a 64/1. Építőipari Vállalat hoz rendbe. A kecskeméti építőmun­kások így váltják valóra min­dennapi békés építőmunkájuk­kal a Központi Vezetőség hatá­rozatait. lúlteljesiljük negyedik negyedévi terviMet is NAPONTA olvassuk a lapok­ban az egyes üzemek, vállala­tok, termelőszövetkezetek, egyé­nileg dolgozó parasztok jó mun­kájának eredményeit, vagy azo­kat a hibákat, amelyeket a leg­sürgősebben meg kell szüntetni. Minden ilyen cikk egy-egy fi­Sokezer fehérnemű készül a Bajai Ruha üzemben A Bajai Ruhaüzem ebben a hónapban többezer fiúinget, pi­zsamát, gyermekhálóinget, háló­zsákot készít. Termékeit a tex­tilnagykereskedelmi vállalatok hozzák forgalomba. Az üzem \ e- zetője örömmel mondja, hogy minden dolgozó szívügyének tartja a terv teljesítését. A múlt héten több asszony megbetege­dett, emiatt október 10-től 20-ig a tervet csak 90.7 százalékra tel­jesítették. A minőség 99.8 száza­lék volt. A lemaradás pótlásá­ért most lendületes munka fo­lyik. A szalagok dolgozói egy­mással versenyeznek. A legjobb eredményt az Úttörő-szalag dol­gozói érték el 105 százalékkal. Nem kisebb értékű a munkája az Ifjúsági-szalag 26 dolgozójá­nak sem. Koch Mártonné veze­tésével azok a fiatalok, akik meg ezelőtt félévvel a legrosszabbak között voltak, ma már 105 szá­zalékos mennyiségi, 99.5 százalé­kos minőségi termelési ered­ményt érnek el. LEVELI Az alföldi Hírős Város törté­nelme legnagyobb eseményének évfordulójára készül. Október 31-én lesz 10 éve, hogy utcáin­kon végigdübörögtek a szabad­ságot hozó harckocsik és a Cif­ra-palota tetején vörös zászlót lobogtatott a hűvös októberi szél. A város dolgozói is készülnek az ünnepre. A nagy nap fclvir- radtát zenés ébresztő fogja je­lezni. A helyi zenekar köszönti majd a beérkező vonatokat, az állomás dolgozóit. Közöttük azo­kat a vasutasokat, akik a fel- szabadulás óta megszakítás nél­kül látják cl szolgálatukat, pél­dául Kecskeméti Pál, Hegedűs László, Pácsa János és a többi öregharcost. A régi dolgozók közül többen most csoportos beszélgetéseket tartanak, főleg a fiatalok közt. Sok szó esik arról is, hogy 1914- ben miként döntötték romba a német bombák a felvételi épüle­tünket és a raktárunkat. Fel tudjuk mérni a 10 év alatt megtett utat. Azóta újjáépültek a rombadőlt házak, kibővült a vágányhálózat, fürdőt, mosdót és kultúrotthont kaptak a vasuta sok és majdnem duplájára emel­kedett a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva a forgalom A napokban állomásunkról két levél indult útnak a Szovjet­unióba. Az egyik levelet Sánta András DISZ-brigádja írja Ar- chipov és Lucskov elvtársnak és ebben arról számolnak be a le­vélírók, hogy mimódon vették át a síktolatási módszerüket és ezzel hogyan gyorsították meg a kocsirendezést. A másik levelet állomásunk dolgozó kollektívája írja egy hősihalált halt szovjet katona hozzátartozóinak, mely­ben az elmúlt 10 év eredményei­ről adunk számot. (Bokor Hen­rik leveléből, MÄV nagyállomás, Kecskemét.) gyelmeztetés a mi számunkra is, hogy nézzünk szét saját por­tánkon, hogy mi a tennivalónk, min kell sürgősen segíteni. LEGÉGETŐBB feladatunk, hogy jól felkészüljünk a télre s anyagtakarékossággal csökkent­sük az önköltséget. LEZÁRTUK a harmadik ne­gyedévet, értékeltük az elmúlt 9 hónap, valamint a harmadik ne­gyedév eredményeit. Bár még nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy a terven felüli ter­meléssel szemben hogyan ala­kult az önköltség, de azért kö­zölni szeretném az eddig eléri termelési eredményeket. VÁLLALATUNK dolgozói an­nakidején az alkotmány ünnepé­nek tiszteletére tettek vállalá­sokat a harmadik negyedév ter­veinek túlteljesítésére. Ennek eredményeként elértük, hogy a harmadik negyedévben 517 ma­laccal többet neveltünk fel, mint amennyi a tervben szere­pelt. A választási súlyt dara­bonként 3.7 kg-mal emeltük. — Gondos kezeléssel a tervezett kiesést 399 malaccal csökkentet­tük. A tenyésztési üzemágban mindent összevetve ezerhétszáz- kettő 16.7 kg-os malaccal adtunk többet a nevelőtelepnek. A NEVELÉSI üzemágban, bár a ráhízlalt súlyt csak 98.3 szá­zalékra teljesítettük, a tengeri­dara értékesítésével, a selejt csökkentésével elértük, hogy ne­gyedéves tervünket 122.2 száza­lékra teljesítettük. A NAGY OKTÓBERI Szocia­lista Forradalom és a tanárvá­lasztás tiszteletére is tettünk vállalásokat Elhatároztuk, hogy a negyedik negyedévben 600 da­rab 13 kg. átlagsúlyú malacot választunk el terven felül, a trágyázás! tervet 10 százalékkal túlteljesítjük, 15.000 literrel több tejet adunk be és a különféle költségek csökkentése révén 25 ezer 400 forint megtakarítást érünk el. Sánta Lajos, a Kecskeméti Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat igazgatója. A közönségért hozott határozatok megvalósítása nem törvénysértés OKTOBER 14-ÉN este tanácsülésre igyekeztek a keceli dol­gozók. A tanácstagok közötti beszélgetés már előre jelezte, hogy bizony »viharos« tanácsülés lesz! A keceli dolgozó parasztokat már régebben is, de ezekben a napokban különösen az foglal­koztatta, hogy vájjon a tanácsülés megoldja-e a község »orvos­problémáját«? A községnek ugyanis 14 ezer lakosa — és mindössze két or­vosa van. Közülük az egyik — betegsége ellenére — a szülő­otthont irányítja, míg a másik orvos a »körzeti«. Körzet, — amelybe beletartozik az egész nagyközség!, — s ahol ilyen körül­mények között nem megfelelő az orvosi ellátás. Hogy egy körzeti orvosnak mennyire nehéz és megoldhatatlan feladat ez, az nem­csak Tihanyi doktor állítása, hanem már néhány hónapja be­szélnek erről a kecellek is, különösen az orvosi ellátásra szorulók. A MEGOLDÁSRA lehetőség lenne, azon az elven; ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. Ha kevés két orvos, állítsunk munkába még egy harmadikat. Talán orvoshiány akadályozta, hogy ez eddig megtörténjen? Nem. Egyszerűen csak annyi, hogy az orvosi lakásban és rende­lőben idegenek laktak, akiknek a tanács ugyan biztosított volna megfelelő lakást, de a felettes szerv — itt ebben az esefben a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályának jogügyi előadója, Szabó Lajos — keresztülhúzta a kecellek terveit, illetve az utóbbi esetekben a tanácsülések határozatait. A DOLOG UGYANIS úgy történt, hogy már augusztus má- sodika óta születtek határozatok az »orvos-probléma« végleges rendezésére. Ezek a határozatok sorra elgáncsolásra kerültek. Ak­kor következett ez az október 14-i tanácsülés, mely a következő határozatot hozta: »A tanácsülés kötelezi a végrehajtó bizottságot, hogy 8 napon belül biztosítsa a régen vajúdó orvos-kérdés meg­oldását.« A keceli VB úgy érezte, képes végrehajtani ezt a határozatot, hiszen önállóságukat a tanácstörvény szélesítette és a határozat helytállóságát a járási tanács végrehajtó bizottsága is megerő­sítette. EZ ÜGYLÁTSZIK, nem elég, mert a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályánál akadt olyan beosztott is, aki a törvényesség védőjének szerepében tetszelegve, a határozat fel­függesztésével kívánt hozzájárulni 14.000 ember problémájának, jogos akaratának elgáncsolásához. Szabó előadó azonban nem állt meg »a felfüggesztésnél«. Fűszerként használta a fenyegetőzést, a gúnyolódást s a következmények áthárítását a végrehajtó bizott­ságra. Emellett nyilván jóembernek is akart látszani, mert a tanács »erőszakos« intézkedésével szemben megvédi azt a kecelj dolgozót, kinek egyedül nem érdeke, hogy a község 14.000 lakójá­nak problémája megoldódjon, mivel számára a VB határozata a költözködés kellemetlenkedésével jár. A fentiek azt mutatják, hogy Szabó előadó az új tanácstörvénynek csupán paragrafusait ismeri, amelyeken jói megtanult lovagolni, de nem látja a törvény mögött az érző, a jobblétért küzdő embereket. Ha eddig még nem volt aki megtegye, akkor mi szeretnénk Szabó előadót figyelmez­tetni arra, hogy a törvények a nép érdekében, és jogainak gya­korlására születtek s hogy a 14.000 dolgozó követelését kielégítő határozat egybeesik ezekkel a törvényekkel és megfelel az új szakasz politikájának, legfőbb célkitűzéseivel: a dolgozók anyagi, kulturális és szociális szükségleteinek kielégítésével. SZABÓ ELŐADÓ »sajnálkozását« fejezte ki a kecellek rég­óta vajúdó orvosi problémájának ügyében, de a törvényekre hi­vatkozva igényük gyors kielégítésének lehetetlenségét tolmácsolta. Ugyanakkor bebizonyított dolog, hogy a községi tanács a minisz­tertanács rendeletéinek megfelelően járt el az ügyben. Szabó Lajos önkényes felfüggesztő utasítása az 1954. évi 10. tv. 38. §-ába ütközik és az ügyre vonatkozó eljárása az érvényben lévő törvények szellemével ellentétes, mert figyelmenkívül hagyja a közösségi érdek megfelelő érvényesítését. FARKASINSZKI LAJOS, járási tanács VB-elnöke, Kiskőrös. * A tanulni és olvasni vágyó dolgozók nagy kedvvel válogat­tak a könyvhétre megjelent nagyszerű új könyvek között. A legkeresettebb könyvek Jókai, Mikszáth, Móricz, Karinthy művei voltak, melyek órák alatt elfogytak az ünnepi könyvhét alatt mind az üzemekben, mind a boltokban, örvendetes, hogy a dol­gozók nagy érdeklődéssel fordultak a szakkönyvek felé. Annál furcsább azonban az, hogy a kisszállási gépállomáson viszont nem kellettek a könyvek. Egyszerűen yisszaküldték az ünnepi könyvhét alkalmával kiküldött könyvcsomagot s előzőleg még csak fel sem bontották. Talán a kisszállási gépállomás dolgozói kevésbbé érdeklőd­nének könyvkiadásunk remekei iránt? Nem hinnénk, hogy így lenne. Inkább az a valószínű, hogy a gépállomás pártszervezeté­nek és vezetőségének kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy gondoskodjék a könyvek népszerűsítéséről és árusításáról. (Miskei Kálmán leveléből, Kiskunhalas.) Kevesebb huzavonát és több gyakorlati tettet! Gépállomásunk életében tu­lajdonképpen új esemény a brigádértekezlet. Eddig ugyanis ilyesmiről nem volt szó. Most azonban a JMÁVAG versenyfel­hívását brigádértekezleten be­széltük meg és itt határoztuk el csatlakozásunkat. Az értekezle­ten egyébként alaposan megbí­rálták pártvezetőségünket és a gépállomás műszaki vezetőit is. A bírálat jogos volt. Eddig bi­zony a verseny értékelése sehogy sem ment. A traktorosok nem tudták azt sem, kik érték el a legjobb eredményeket, ki ter­mel a legolcsóbban, milyen * üzemanyag megtakarításokat ér­tünk el, s hogyan. Pártvezetőségünk megszívlelte a bírálatot, most mindent el­követünk, hogy a verseny- eredmények idejében nyil­vánosságra kerüljenek és min­den traktoroshoz eljussanak. Most november 7 tiszteleté­re szép felajánlások történtek. Tudjuk, hogy minden felajánlás annyit ér, mint amennyit meg­valósítanak belőle. Reméljük nem vallunk szégyent. (Czurnics József párttitkár leveléből. Ka­locsa, Gépá llomásj A KISKUNFÉLEGYHÁZI Gép­gyár többezer boronát készített. Ezekhez betomiehezéket is kel­lett gyártani. A nehezékek ké­sőbb készültek el a határidőnél. Hogy ne kelljen a betonból ké­szült nehezékeket Kiskunfélegy­házára szállítani és onnan az il­letékes gépállomásokra, a kohó- és gépipari minisztérium üzem- gépészeti osztálya az önköltség­csökkentés céljából megállapo­dott a földművelésügyi minisz­térium illetékes osztályával, hogy a nehezékeket nem szál­lítják Kiskunfélegyházára, ha­nem közvetlenül azokra a gep- állomásolira, állami gazdaságok­ba, ahová cgyidőben boronákat .szállítanak. A megegyezés elle­nére a nehezékeket Kiskunfél­egyházára szállították, kirakták a vagonokból, felszerelték a bo­ronákra, újból vagonba rakták és elszállították. Ezzel mintegy 20.009 forinttal drágították meg a boronák önköltségi árát. így nem lehet gazdálkodni a nép pénzével és különösen nem lehet önköltséget csökkenteni. * A Kecskeméti Vas- és Műsza­ki Nagykereskedelmi Vállalatot többen arról ismerik, hogy so­kat ígér, de keveset cselekszik. A Kiskunhalasi Motor- Gépja­vító Vállalat már egy hete, hogy kifizetett 30 mázsa 20-as drótot azzal, hogy a nagykereskedelmi vállalat a drótot már másnap szállítja is. A drót meg azonban a mai napig sem érkezett meg. így a vállalat októberi tervében szereplő drótfonat nem készül el határidőre. Ideje végetvetni annak, hogy a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a gyakori »önbírálattal« intézze cl mulasztásait. * A KECSKEMÉTI városi ta­nács illetékes osztálya ezevben 8000 forint beruházást kapott közúti villanyhálózat bővítésére. Az engedélyezett összegből 40 villanylámpát kell felszerelni. Kotvics Sándor osztályvezető — igen helyesen — a munkáskerii- letek villannyal való ellátását jelölte meg. Ezt a javaslatot Szappanos mérnök elvtárs nem fogadta cl és módosította a kö­zös villanylámpák elhelyezését a város belterületére, ami nem ép­pen a legszükségesebb. Az ő ál­tala megjelölt villanyszerelési munka 23.000 forintba került. Ilyen összeg pedig nem áll a tanács rendelkezésére. Hiába a villanytelep vezetőinek érvelése, Szappanos főmérnök hajthatat­lan. Követeli, hogy 8000 forint­ból 40 közúti villanylámpát sze­reljenek fel a belterületen. Ez lehetetlen. A DÄV központja írásban kérte, hogy október 20-ig 8000 forint erejéig jelöljék ki végleg a közúti villanylámpák helyeit. Válasz még nem érkezett. Ez a huza-vona több hónapja (art. Kct hónap van hátra az év vé­géig. A villanyvilágítás bővítése égetően szükséges, különösen » munkáslakta városrészekben. — Vájjon meddig gondolkodnak a városi tanács illetékes vezetői a villanylámpa-hclyck kijelölésen? Vagy talán az idén is úgy akar­ják azt megoldani, mint tavaly? Addig tanakodtak, míg eljött az év vége, s a tervezett 40 közúti villanylámpa felszereléséből cgj sem lett felszerelve, mert a ta­nács vezetői nem gondoskodtak a megfelelő összeg felhasználá­sáról időben. Kevesebb huza­vonát és több gyakorlati tettet az illetékesek részéről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom