Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

Munkában a kiskunfélegyházi népiront előkészíti bizottság KISKUNFÉLEGYHÁZÁN szeptember I8-án alakult meg a népfront előkészítő-bizottság. 18-án a megalakulás esemé­nyein kívül más nem történt. A megalakult bizottság elhatá­rozta, hogy elsőízben szeptem­ber 22-én, szerdán ül össze. A bizottság tagjai megszervezik a népfrontbizottság megválasztá­sát, amelynek egyik legfonto­sabb feladata, hogy akcíó­­programmot dolgozzon ki a dol­gozók életszínvonalának továb­bi emelése, a város fejlesztése, haladó hagyományainak ápolá­sa érdekében. Bőséges tárháza kínálkozik a javaslatoknak, észrevételeknek, melyeket a népfrontbizottság leendő tagjai az akcióprogramm elkészítése előtt mérlegelnek és összegyűj­tenek. A VAROS TERÜLETÉN rendszeresen tartottak kisgyű­­téseket a népfront feladatainak ismertetése céljából. A dolgozók sok értékes javaslattal fordul­tak már eddig a város vezetői­hez. Többen szóbahozták a járdák, az utak rendezetlen ál­lapotát. Nem egy javaslat érke­zett arranézve, hogy szélesít­sék ki és javítsák meg a kór­házhoz bevezető utat. A piactér berendezése sem túlságosan kielégítő. Többen szóvátették már, hogy beton­lappal kéne burkolni. A bolt­hálózat további bővítésének problémáival is foglalkozni fog előreláthatólag az akció­programm, hiszen errenézve nem egy észrevételt tettek már a dolgozók. Olyan tapasztalat is volt, hogy a város területén több üzlethelyiséget vettek igénybe, sokszor indokolatlanul kisebb közületek, kultúrhelyi­­ség, vagy egyéb címen. Az volna a célszerű, ha a felesle­gessé vált üzlethelyiségek nagy­részéből, ahol az lehetséges, át­építéssel enyhítsék a lakáshely­zet nehézségét. KISKUNFÉLEGYHÁZA ne­mes és szép hagyományai közé tartozik az, hogy Petőfi Sándor, a szabadságharc lánglelkű köl­tője itt nevelkedett. Az úgyne­vezett Hattyú-házban volt Pet­rovics István mészárszétíje. A ház maga is műemlék. A gon­datlanság és a helytelen fel­­használás következtében azon­ban az épület erősen megron­gálódott. Avatatlan kezek hoz­zá is építettek és különösen az udvar felőli frontján, teljesen megváltoztatták az épület külső képét. A népfront előkészítő-bi­zottság tagjainak is tudomásuk van erről az áldatlan állapotról. A Hattyú-ház restaurálásának, régi állapotban való helyreállí­tásának kívánsága Kiskun­félegyházán társadalmi méretű­vé nőtt. Olyan tervek is van­nak, melyek szerint a ház mö­götti térségen nyári színpadot hoznak létre. A KISKUNFÉLEGYHÁZI népfront bizottságnak tehát nagyban megkönnyíti ered­ményes és a dolgozók érdeké­ben végzett munkáját az a kö­rülmény, hogy 'már eddig is számtalan, értékes, hasznos ja­vaslat merült fel, amelyek megvalósítása, programmbavé­­tele, szép feladata lesz a Ha­zafias Népfrontnak. Eqy agronómus a termelőszövetkezet gyarapításáért KÉT ÉVE kerültem a csátal­­r/ii gépállomásra, mint körzeti agronómus. Körzetemhez nyolc termelőszövetkezet tartozott. Munkámat úgy igyekeztem megszervezni, hogy a legtöbb segítséget az arra rászorult, leg­gyengébb szövetkezetnek nyújt­hassam. MEGISMERKEDVE a terme­lőszövetkezetekkel, megállapí­tottam, hogy legtöbbjében jól átgondolt tervek helyett, ötlet­szerű gazdálkodás folyik. Kö­zelebbi kapcsolatba a csátaljai Budai Nagy Antal szövetkezet­tel kerültem. Pataki János elnökben megtaláltam azt a segítőtársat, aki szakmai ta­pasztalataimat, tanácsaimat a szövetkezet javára kívánja hasz­nosítani. KEZDETBEN minden reggel a korai órákban megvitattuk a feladatokat. A tennivalókat a helyszínen a tagsággal is min­dig megbeszéltük. A tagsággal ■ aló személyes érintkezés szoros kapcsolatot teremtett, és ben­nem már a szövetkezet saját agronómusát kezdték látni. A brigádvezetőkkel, állatgondozók­kal is a legszorosabb kapcsolatot építettem. A vezetőségi- és tag­gyűléseken mindig ott voltam, mert az orvos is csak akkor tud gyógyítani, ha a betegség min­den jelével tisztában van. LEGFONTOSABB feladatom­nak a szövetkezet anyagi meg­erősödését, a tagság életszínvo­nalának további emelését tűz­tem ki célul. Erre többféle le­hetőség nyílott. A szövetkezet­nek 34 holdas szőlészete van. Bizony, elhanyagolt állapotban találtam. A terület egyénekre való felosztásával elértük, hogy | c szőlő rendbejött, termőereje megnövekedett s a jövőben a szövetkezet egyik fő bevételi forrását képezi majd. A TÖRZSÁLLATTENYÉSZ­TŐ állomással közösen kidol­goztuk a szövetkezet állatfejlesz­tési tervét is. Itt azonban hiba mutatkozik. A tagság egyrésze ugyanis azon az állásponton van, hogy a hizlalásra alkalmas állományt osszák ki a tagok kö­zött. Egyénileg beszélgetek ezek­kel az emberekkel, hogy meg­győzzem őket: egy tál len­cséért nem szabad feláldozni a holnap lehetőségeit. A JÖVEDELEM fokozásá­nak lehetőségét láttam a gyü­mölcsös létesítésében. A zöldség­kertészet is terveinkben sze- TCpB Z. IGYEKSZÜNK a termésát­lagok emelésére is. A szövet­kezet talajának vissza kell adni a termőerőt. Ezt elsősorban szerves- és műtrágyával kell el­érni. A silányabb talajokon a somkórónak zöldtrágyaként való alkalmazása igen jó módszer. Alkalmaznunk kell az agrotech­nikai eljárásokat. A kereszt­­sorosán vetett búza tavaly 5 mázsával, az idén két és negyed mázsával több termést adott, mint a sima vetés. Rendszerré kell tenni a keresztsoros vetés alkalmazását. A jövedelmező­séget emeli a pillangós takar­mánynövényeknek olyan meny­­nyiségben való termesztése is, hogy a saját megszükséglet biz­tosítása után piaci értékesítés­re is maradjon. AZ ÁLLATAI,LOMÁNY fej­lesztése, erősítése a jövedelme­zőség másik forrása. Ez meg­követeli a megfelelő takarmány­készletet és annak okszerű felhasználását. A sertésállo­mány fejlesztése már folyik a Budai Nagy Antal tsz-ben. A meglévő tehénállományból egy egészséges törzset alakítunk ki. Az egyedi takarmányozással máris elértük, hogy a koratava­szi 2 literes átlaggal szemben 15.5-re emelkedett fejési ered­ményünk. Tanácsomra a szövet­kezet TO darab jerkebárányt és 72 darab jerketoklyót. két kost szerzett. Ezzel az állománnyal értékesíti majd a szövetkezet a nemhasznosítható területen hul­ladéktakarmányát. A TERVEK, az agronómus segítségnyújtása magában azon­ban mitsem ér, ha nem párosul hozzá a munkafegyelem, ha a vezetők és tagok között nincs meg a kölcsönös bizalom. A ter­vek a tagok jó munkájával vál­nak eredményekké, a rossz munkán pedig megbuknak. A csátaljai Budai Nagy Antal tsz­­ben a vezetőség és tagság együt­tes akarata lendítette eddig is előbbre a munkát, — ez lesz alapja az új tervek megvalósí­tásának is. SCHMIDT OSZKÁR agronómús. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: Felhőátvonulások, főként nyu­gaton és északon többfelé eső, esetleg zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati, időnként élénkebb nyugati, északnyugati szél. A meleg északnyugat felől mérsék­lődik, Várható hőmérsékleti értékek: kedden reggel 10—13, délben északnyugaton 18—21, a Dunáh­­túl többi részén 22—25, máshol 24—27 fok között, (MTI) »VETKEZETI TAG LITTE A nagy baracskai Vörös Szikra termelőszövet­kezet új tagokkal gazdagodott. Az újonnan belé­pettek között van Jerzsek Ferencné. Fiatal asz­­szony. Amióta a szövetkezeti közgyűlés úgy ha­tározott, hogy felveszi, ott dolgozik a szövetkezet táblám az őszi betakarításban. — Ott kezdem, hogy férjemet, aki tagja volt a Vörös Szikrának, funkcióba helyezték, és elke­rültünk Nagybaracskárói. De a szívünk visszahú­zott. Mindig arról beszélgettünk: ha egyszer új­ból hazatérünk, magam is tagja leszek a szövet­kezetnek. A tervezgetés azonban csak tervezge­­tés maradt: Apósom azonban tag volt s az ő levelei tartották a kapcsolatot velünk és a ter­melőszövetkezettel* Az idén tavasszal úgy határoztunk, hogy én ha­zatérek. Éppen a növényápolás folyt. A tagok bevonták munkaképes családtagjaikat, anyósom és 14 éves lánya is bent dolgoztak a szövetkezet­ben. Kijelentettem: én is dolgozni akarok. Apó­som azt mondta: gyere, szívesen látunk. Egyik nap anyád, a másik nap te segítsz. — Rögtön kijelentettem, én nem így akarok dolgozni, hanem tagként. Férjemmel folyton arról beszélgettünk, nagy kitüntetés az, ha valakit funkcióba helyeznek. De a szövetkezetben dolgozni más. Apósom le­veléből azt olvastuk ki, hogy évről-évre gazda­godik. Az egyik évben tehenet vásárolt, a másik esztendőben két sertést. Az idén már négy ser­tése van, közel száz apróbaromfija. Legutóbb otthon voltunk és arról beszélgettünk, milyen jó is volna egy motorkerékpár. Apósom került­­fordult és kezünkbe nyomott kölcsönképpen 3500 forintot, hogy vegyünk egyet. Nagyon visszavágyódtunk, hogy újra szövetke­zeti tagok lehessünk. Én haza is tértem. A szövet­kezet tagjaival elbeszélgetve azt tapasztaltam, hogy mind elégedett emberek. Ne essék félreér­tés: sorsommal én sem voltam elégedetlen, de ki az, aki a jónál jobbat ne akarna? Igaz? így lettem tagja a szövetkezetnek, ahol máris tagként dolgozom. így tálán férjemnek is könnyebb lesz, hogy tudja: köztünk és a szövetke­zet^ között szorosabb lett a kapcsolat. Az ember, amíg fiatal és ereje bírja, ritkán gon­dol arra, mi is lesz vele, ha megöregszik. Néha azonban ez a gondolat is felötlik benne. A szövet­kezetben erre is megnyugvást talál. Itt van az apósom példája. Kiöregedett, megbetegedett, a szövetkezet azonban tudta, mi a tennivaló. Könnyű beosztást biztosított neki, éjjeliőr lett. így válik gondtalanná az ember élete a szövetke­zetben. A gondtalan jelent a gondtalan öregség váltja fel; Népnevelőink segítségére Sörből 1.200.000 pohárral, rumból 496.000 féldecivel ittunk as idén a harmadik negyedévben többet, mint tavaly Vasárnap rekordlátogatottság volt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A legtöbb bácsme­­gyei látogató szeretett volna az alpári földművesszövetkezet ha­lászcsárdájában egy-két pohár sörrel felfrissülni. Ez nem min­denkinek sikerült, mert az al­­páriak alig győzték a kiszolgá­lást. Kiss József, a csárda veze­tője elmondotta, hogy naponta 6—7000 pohár sört adnak el. Ezen a napon a 10.000 pohár is kevésnek bizonyult volna. Ha az ember könnyebben él, akkor többet költ evésre, ivásra. Ezt bizonyítják megyénk ven­déglőiben a növekvő forgalom számadatai. Megyénk valameny­­nyi vendéglőjében, a vendéglátó­tröszt statisztikai adatai szerint az idén a harmadik tervnegyed­­ben 34.1 százalékkal nagyobb a forgalom, mint tavaly azonos időszakban. Kiskunfélegyházán az emelkedés 53, Kecskeméten 32, Baján 20 százalék. Csak sör­ből az elmúlt negyedévben. 1,200.000 pohárral többet ittak az emberek, mint tavaly. Rum­ból és pálinkából pedig 496.010 féldecivel ittak többet. Az ételforgalom 23.-2 százalék­kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a központi készletekből ki­utalt mennyiségen túl elfogyott 300 sajáthízású sertés is. A köz­ponti ellátáson felül megittak 1500 hektoliter szabadfelvásár­­lású bort is, amelynek ellenér­téke megyénk szőlőtermelőinek zsebébe vándorolt. Ez cv augusztusának végéig mintegy 1351 millió forintot fizetett vissza államunk a terv- és békekölcsönök jegyzői­nek. Ebből az összegből 27.000 falusi családi házat le­hetne vásárolni. A Negyedik Békekölcsön szeptember hó 19-i első sorsolásán 25 millió forintot húztak ki, amely­­lyel együtt a kötvénytulajdonosoknak visszafizetett ösz­­szeg eléri az 1376 millió forintot. Továbbra is a kunszentmiklósi járás vezet az adófizetésben Megyénk területén állandóan növekedik az állampolgári kö­telezettségüket időben, önként, becsületesen teljesítő dolgozó pa­rasztok száma. Az utóbbi napokban különösen szép, kiemelkedő bevételi eredményt ért el a bácsalmási járás pénzügyi osztálya. A jó eredmények elérésében természetesen legnagyobb része a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak és a dolgozó parasz­toknak van. A járás területén egyre szaporodik a jó adófizetők száma. Azonban még mindig akadnak olyanok, mint Katymáron Selymes István 16 holdas középparaszt, aki 5462 forint adóval tartozik, fizetni nem akar, hanem szeretné félrevezetni a taná­csot azzal, hogy a vele közös háztartásban élő veje nevén szere­peltet 5 hízottsertést, 3 anyasertést, 12 malacot, és 5 süldőt. Az ilyen adóhátralékosok nehezítik a tanácsok munkáját. Ehhez ha­sonló eset történt Úszódon, ahol Úri Sándor körmönfont módon kétéves lányára íratta az állatait. A nép állama nem tűri az ilyen alattomos mesterkedéseket, az ilyenekkel szemben megta­láljuk a megfelelő törvényes eljárást. A becsületesen teljesítők, adójukat rendesen fizetők ezt meg is követelik. Ezt bizonyítja a nemrég tartott kiskunfélegyházi járási értekezlet. Ezen az ér­tekezleten a pénzügyi állandó bizottságok elnökei vettek részt. Kurucsai Ferenc csolyóspálosi és Gémes Károly gátéri állandó bizottsági elnökök elmondották, hogy a jó adófizetők követelik, hogy alkalmazzák a törvényt az elmaradókkal szemben. Az utóbbi időben a bajai járásnál is javult a munka, de még mindig nem kielégítő, mert a bajai járás még mindig az utolsó helyen van. Hasonlóképpen elmaradt az adófizetésben a kecskeméti és kiskőrösi járás. A legutóbbi értékelés szerint a járások és a városok rang­sora a következőképpen alakult az adófizetésben; Járások rangsora: 1. Kunszentmiklós 2. Kalocsa 3. Kiskunfélegyháza 4. Bácsalmás 5., Dunavecse 6. Kiskunhalas 7. Kecskemét 8. Kiskőrös 9. Baja Városok rangsora; 1. Kalocsa 2. Kiskunhalas 3. Kecskemét 4. Kiskunfélegyháza 5. Baja, VB-elnök: Kovács Mátyás Zsíros Károly Szegedi Lajos Varjú Pál Bíró Géza Posváncz László Szabó János Farkasinszki Lajos Osztermann Béla VB-elnök: Millósi Teréz Papp Ádám Méhész Árpád Horváth Béla Virágh Józsefné P. ü. oszt. vez.: Hódy József Csizmadia Tibor Borbély Lajos Nagy Ferenc Botfalusi Viktor Katona Miklós Görög István Baracska Ervinné Nyilas Ferenc P. ii. oszt. vez.: ítomsits Margit Zsíros László Fehér Sándor Drahos László Dobó Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom