Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

AKI AZ IGAZSÁGOT KERESI A napokban egy idősebb pa­rasztember kereste fel szerkesz­tőségünket. — Szűcs .József vagyok, Pe­­tőfiszállás, Tanya 1104. szám alól — mutatkozott be. Előadta, hogy panasza van. — Mondja csak el nyugodtan, — bátorítottuk. — Hosszú sora van annak elvtársak — kezdte, — de azért elmondom, hiszen azért jöttem. Arról van szó, hogy én még 1952 decemberében az Állat- és Zsír­­begyűjtő Vállalat kiskunfélegy­házi kirendeltségével szerződést kötöttem, sertéshízlalásra. Meg­kaptam a szokásos 400 forint előleget és 150 kilogramm ten­gerire az utalványt. Igaz, hogy azért Alpárra kellett mennem, ami bizony jó messze van és nekem költséges is volt, mert fuvardíjat kellett fizetnem, Kis szünetet tart. — Tudják, már hetvenéves vagyok és bizony nem megy olyan könnyen a beszéd, mint a fiataloknak. Szóval, a jó­szág szépen fejlődött, úgy, hogy ismét kiutaltak részemre 100 kiló kukoricát, azt meg Kunszál­láson. Na, ezt sem bántam. Köz­ben valami baja támadt a disznónak. Az állatorvos 1953 február 2-án beoltotta az anyadisznóm­mal együtt. A hízónak való azonban nem javult, úgy, hogy február 1.0-én kényszervágásra utalta az állatorvos. B. Szabó Sándoméval fuva­roztuk. be a jószágot Kiskun­félegyházára. Először a kiren­deltséghez mentünk a járlatért, mert a szerződéskötés alkalmá­val azt bennfogták. — Nem adjuk mi oda magá­nak a járlatot bácsika — mond­ták ott nekem, — mert tarto­zik az előleggel. De majd ki­visszük a vágóhídra és akkor, mikor megkapja a jószág árát, abból ki tudja fizetni a 400 fo­rintot. Ezzel nyugodtan el is kocsikáz­­tunk a vágóhídra. Ott persze nem adtak nekem pénzt, mivel nem volt nálam a jártat. Meg­bíztam a kirendeltségben dol­gozók szavában és ott üldögél­tem várva, ■ majd csak jön a járlatlevél. Persze nem hozták. Ott üldögéltem estéiig, aztán bosszankodva bár, de hazamen­tem. Gondoltam, hogy majd csak elintézik az ügyemet. Fő­ként azért voltam mérges, mert nem kaptam a jószágért egy fillért sem. Mostmár egy kicsit tűzbejön Szűcs bácsi. Piros foltok gyúl­­nak az arcán és emelkedettebb is a hangja. — És ahelyett, hogy elintéz­ték volna ügyemet, kártérítési pert indítottak ellenem. 2772 forintot kértek tőlem. Az első tárgyalás az idén április 28-án volt, a második május 5-én, a harmadik május 14-én. Csak a harmadik tárgyalásnál ismer- ‘ te el a vállalat, hogy nincs joga a kártérítésre, hiszen a disznó kényszervágás alá került. Az eddiginél is nagyobb fi­gyelemmel hallgatjuk Szűcs Józsefet. Bizony sok lelkiisme­retlenség kellett ahhoz, hogy ennyi kellemetlenséget okoz­zanak egy ilyen öreg embernek. — A harmadik tárgyaláson aztán úgy döntöttek, hogy 100 forint perköltséget fizettetnek velem, meg az előleget és ku­koricát kell visszaadnom. — De hiszen maga még a ser­tés árát sem kapta meg az idén májusig — szólunk közbe. — Hát ezért bosszankodtam én is. Arra gondoltam, hogy az előleget követelik, de arról elfe­ledkeztek, hogy nekem is jár pénz. De, hogy szavamat ne fe­lejtsem, a kukoricát én még 1953 márciusában visszavittem Ladá­nyi Mátyásnéval a kirendeltség­hez. Le is raktuk ott, de később meggondolták magukat és azt mondták, vigyem az eszterházi­­utcai raktárba, onnan ismét visszaküldték, hogy vigyük a tengerit a Zsinai-féle telepre. Ott ismét nem vették át. Végül megmérgesedtem és visszavittem haza. Nagyön bosszantott a dolog, hiszen 75 forint fuvardí­jat fizettem. Aztán otthon őriz­gettem a kukoricát, arra gondol­va, hogy majdcsak értesítenek, hogy hova kell vinni. Szűcs bácsi ismét kifújja ma­gát egy kicsit, majd így foly­tatja: — Lehet, hogy túlságosan részleteztem eddig az ügyemet, de ezentúl igyekezem rövidre fogni a történetet. Végre a har­madik tárgyalás után, május 19-én megkaptam a járlatot, több mint egyévi huza-vona után és be is fizettem a 400 forintot. Papírt vesz elő, hogy igazol­ja állítását. A vágóhíd igazolá­sa szerint 600 forintot kapott a 75 kilós süldőért. — Ezt még 1953 februárjában megtehették volna, akkor sem nekem, sem maguknak nem okoznak annyi kellemetlenséget és költséget. Sajnálom, hogy nem jegyeztem meg annak a nevét, akivel beszéltem a kiren­deltségnél. Én persze a har­madik tárgyalás után sem nyu­godtam bele az igazságtalanság­ba, hogy engem 100 forint per­költségre ítéltek és fellebbeztem. A legutolsó tárgyaláson, amely már a negyedik volt, elhatároz­ták, hogy egy újabb tárgyalást tűznek ki, amelyen kihallgat­ják a fuvarosaimat, mint tanúkat, B. Szabó Sándornét és Ladányi Mátyásnét. Ök igazolni tudják, hogy igazat mondok és azt is, hogy morzsolt tengeri he­lyett, amit most követelnek tő­lem, csövestengerit kaptam. Bi­zony az is előfordult egy al­kalommal, hogy kifizettem a két tanúnak az útiköltségét és a napidiját és ki sem hallgatták őket. A legutóbbi tárgyaláson sem engedtek szóhozjutni, csak az ügyvédek vitatkoztak. Most már nagyon tűzbejön, haragosan villan a szeme, A harag pírja egészen elönti az arcát. — Még csak annyit mondok befejezésül, hogy nekem az a sok útiköltség, a kirendeltséghez való bejárás, — mert legalább tízszer voltam a kirendeltség­nél a járlatért — és a Kecs­kemétre való felutazás legalább 1000 forintomba került. De még ezt az összeget sem sajnálom, mert addig nem nyugszok, míg ügyemet igazságosan nem inté­zik el. * Szűcs Józsefről érdeklődtünk a petőfiszállási tanácselnöknél. Csizmadia József ezeket mon­dotta: becsületes, rendes ember. Több oklevelet, dicséretet, kitün­tetést kapott a beadás és az adófizetés példás teljesítéséért. Idős kora ellenére szorgalmas, mindenki tiszteli a községben. A Bácskiskunmegyei Ál­lat- és Zsírbegyüjtő Vállalat jogügyi csoportjánál is csak jobban meggyőződtünk Szűcs József igazságáról. A vállalatnál ugyan arra hivatkoznak, hogy a kényszervágásról nem értesí­tette őket. Ezért indítottak el­lene keresletet. Kérdezzük mi, hogy mekkora fáradságba ke­rült volna a kiskunfélegyházi kirendeltségnek levélben, vagy telefonon értesíteni a megyei központot a kényszervágásról. Bizony, itt megint arról van szó, hogy több emberséggel kell bánni a szerződést kötő dol­gozó parasztokkal. Nem árt egy kicsit ezen elgon­dolkozni. Most lesz az ötödik tárgyalás ebben az ügyben. Az eddig lefolytatott eljárás komoly összegbe került az államnak, de Szűcs Józsefnek is. Ezen az ősz­­szegen akár két sertést is ki le­hetett volna hizlalni. És mindez azon múlott, mert lelkiisme­retlenül kezelték egy ember ügyét.. Nem embert láttak benne, hanem papírt, áktacsomót. Le lehet vonni ebből a tanulságot az Állat- és Zsírbegyüjtő Vál­lalat megyei központjának, de főként a félegyházi kirendelt­ség vezetőjének, Révész Ferenc­nek. A kirendeltségek azért vannak, hogy segítsék népünk államát, a hús- és zsírellátásban, hiszen ez a vállalat nevében is benne van. Nagyon rontja a vál­lalat hírnevét, csökkenti a dol­gozó parasztok bizalmát az ilyen eset. Tanulságul szolgálhat Szűcs József ügye a kiskunfélegyházi járási ügyészségnek is. Nem sza­bad ridegen, lélekteleniil bánni az emberekkel. Végezetül csak annyit, hogy mi is az igazságot keressük Szűcs Józseffel együtt, és sze­retnénk, ha végre pontot tenné­nek az ügyére, de embersége­sen. Népnevelőink segítségére Az Országos Takarékpénztár Kecskeméten kimutatást készí­tett, amely szerint az államköl­­csönök visszafizetésére 1953—54. augusztus 30-ig 17.7 millió fo­rintot fordított. Ez az összeg visszakerült a dolgozókhoz és hozzásegítette őket, hogy igé­nyeiket jobban ki tudják elégí­teni. * A legtöbb kecskeméti üzem­ben különböző építkezéseket hajtanak végre. Ezek részben kulturális, szociális, vagy mun­kavédelmi célokat szolgálnak. A tanácshoz tartozó vállalatok ilyen célokra 6.7 millió forintot használtak fel. A Kecskeméti Gépgyár 2 millió forintot fordí­tott kulturális, szociális beruhá­zásokra, a Kinizsi Konzervgyár 1.8 millió forintot, a Sertéste­nyésztő Vállalat pedig 600.000 forintot. * Az új kormányprogramm keretében Kecskeméten az Or­szágos Takarékpénztár eddig már 771.000 forint hitelt folyó­sított kisipari célokra. Kiske­reskedői hitelt 458.000 forint erejéig nyújtott. Építési köl­csönt 1,295.000 forintot és a háztáji gazdálkodás elősegítésé­re és silóépítésre 1,520.000 forin­tot adott a takarékpénztár. * A BAJAI Gyapjúszövetgyár­ban több dolgozónak problémá­ja volt apró gyermekének gon­dozása. Államunk 700.000 forin­tot adott a gyárnak, hogy üzemi bölcsődét építhessen. A keret­ből a bölcsőde építésére az üzem eddig már 400.000 forin­tot használt fel. Kiskunfélegyházán a Bányá­szati Berendezések Gyárában jól felszerelt kultúrterem szol­gálja a dolgozók szórakozását. Erre a célra 40.000 forintot for­dítottak. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a kormány 60.000 forintot bocsátott rendelkezés­re korszerű mosdók építésére. * Pár hónap óta csinosodnak ál­lamosított házaink is. Kormány­zatunk nagyobb összeget bocsá­tott rendelkezésre, hogy me­gyénk városaiban és községei­ben rendbehozzák a házakat. Kecskeméten a KIK 2.3 millió forintot fordított tatarozásra. — Baján 1 millió forintba, Bácsal­máson 80.000 forintba és Kis­kunhalason 800.000 forintba ke­rült a házak tatarozása. * Üzleteinkben különösen az utóbbi hónapokban nagy a sür­gés-forgás. Több áruda már ki­csinek bizonyul. A több látogató azonban azt is jelenti, hogy üz­leteink nagyobb forgalmat bo­nyolítanak le. Ez azért lehetsé­ges, mert tavaly június óta meg­nőtt a dolgozók vásárlóképes­sége. A növekvő szükségleteket kereskedelmünk már az év ele­jén érezte. Márciusban például megyénkben már 52.899 pár ci­pőt adtak el. Tavaly ugyan­ebben az időben csak 32.174 párat. Tavaly márciusban a dol­gozók megyénkben 586 kerék­párt vásároltak, az idén már 1089-et. Tavaly márciusban 70 mezőgazdasági gép kelt el, az idén 349. Ha a forgalmat egy-egy köz­ségben vizsgáljuk, akkor pél­dául Homokmégyen a ruházat­nál a következő képet kapjuk: Tavaly a boltok 20.338 forint ér­tékű ruhát adtak el. Az idén közel ötször annyit, vagyis 101.533 forint értékűt. Akasztón a tavalyi 53.000 forintos for­galommal szemben az idén 96.000 forint a ruházati cikkek forgalma. Hercegszántón a ta­valyi 102.310 forintos forgalom az idén 151.740 forintra növe­kedett. A Bajai Állami Áruházban a lakberendezési cikkek forgalma az idén másfélszerese a tavalyi­nak. Jellemző a falu dolgozói­nak vásárlóképességére a laki­teleki földművesszövetkezet vas­­szaküzletének forgalma is. A megnyitás napján ez az üzlet már 20.000 forintot forgalma­zott. Eladtak négy világvevő rádiót, négy tűzhelyet, két nagyméretű répavágógépet és számos kukoricamorzsolót. • Kiosztották a gabonabegyiijtésben jó eredményt elért járásoknak, községeknek és ’ " " J a jutalmakat A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei begyűjtési hivatallal közösen a napokban a járási tanácselnökök és a já­rási begyűjtési hivatalok részé­re megbeszélést tartottak, me­lyen értékelték a gabonabegyüj­­tés munkáját, megbeszélték az állat és állati termék begyűjté­sénél megteendő intézkedéseket, valamint megvitatták az őszi kapások és a borbegyüjtéssel kapcsolatos feladatokat. A me«vei begyűjtési hivatal, valamint a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetőjének felszó­lalását-komoly vita követte. — Többen bírálták a MEZÖKER és a íöldművesszövetkezetek burgonyabegyüjtéssel kapcsolat­ban tanúsított nemtörődöm ma­gatartását. A vita után átadták a gabona­­begyűjtési versenyben helyezést elért járások és községek veze­tőinek az okleveleket, vándor­zászlókat és a. pénzjutalmakat. A begyűjtési minisztérium elis­merő oklevelét és az ezzel járó A* érsekcsanádi termelési bizottság munkájáról AZ ÉRSEKCSANÁDI terme­lési bizottság elnöke ifj. Csekő Illés. Asztalán egy naptár kelti fel figyelmünket, melyben he­tekkel előre — egészen október 21-ig — piros, fekete, kék irón­­nal bekarikázott lapok látha­tók. — A termelési bizottság őszi szántás, vetés terve ez. A piros­sal jelzett napok a szántás nap­jait, a fekete vonalak a közbe­eső vetési napokat mutatják, a kékirónnal jelzettek pedig a kapások betakarítására fordított időt jelzik. Október 21 utánra már semmi bejegyzés nincs a naptárban. Ez azért van, mert október 21-re, a járás felszaba­dulásának 10 éves évfordulójára végezni akarunk a kalászosok vetésével. RÖVIDEN ÍGY foglalja össze ifj. Csekő Illés a termelési bi­zottság mostani munkáját. Pe­dig . a bizottság körültekintő munkájának van más eredmé­nye is. Hetenként számos kis­­gyűlésen, még több esti beszél­getés során mutatnak rá, ho­gyan lehetne az idei 5.4 mázsás kenyérgabona átlagtermést a jö­vő évre emelni. Bőségesen kell trágyázni, jól elő kell készíteni a magágyat és minőségi vető­magot vetni. A termelési bizott­ság munkája erre irányul. Pél­dának mindig azokat a dolgozó parasztokat hozzák fel, akik ha­sonló előkészülettel már az idén is jobb termést értek el az át­lagosnál. A MEGGYŐZŐ érveknek van is foganatjuk. Az előző év tava­szán még csak szórványosan trágyázták földjeiket a község .dolgozó parasztjai. Most azon­ban csalt az ősz folyamán mint­egy 800 hold kerül megtrágyá­­zásra. A SZÁNTÁS gyors elvégzé­sében is a termelési bizottság tagjai, járnak, elől követendő példával. Kozma István minta­gazda, Kiss Dezső, Kiss: Ferenc már végeztek a rozsvetéssel. A sz-iutgyörgyi dűlőben Szabó Mátyás az ő példájuk nyomán fogott hozzá a rozsvetéshez. — Most, hogy minden nappal egy­re jobban közeledik október 21, s mivel az idő is sürget, egyre több gazda fogott hozzá a vetés­hez. A TERMELÉSI bizottság fi­gyelme azonban arra is kiterjed, hogy a határban folyó munka előfeltételeit Is biztosítsa. Olyan kérdésekkel is törődik, amelyen nem közvetlenül, de közvetve hatással vannak a munkák gyors elvégzésére. Egy példa erre a határban lévő kutak esz­tendők óta húzódó problémája. Vizük rossz volt s a lovakat sem tudták hol itatni a gazdák. Ez pedig mind a munka rová­sára ment. A termelési bizottság megszervezte á kutak kitisztítá­sát, rendbehozatalát. De ván egy másik eset is, amely, ugyan­csak a termelési, bizottság köz­belépésével intéződött el. A cse­­resi útról a görcsei- dűlőbe .ve­zető 80 méteres.- útszakasz már szinte járhatatlan volt. Az erre haladó ’kocsik emiatt gyakran a vetésekbe gázoltak. A termelési bizottság felhívta a tanács, fi­gyelmét az út kijavítására, most már a dolgozó parasztok megelégedésére ezt az utat is rendbehozták. . HA MÁR ÍGY az eredmé­nyekről, a tevékeny munka si­kereiről beszélünk, mondjuk meg azt is, hol vétett és hol van még tennivaló. Igen helyes, hogy a termelési bizottság nagy súlyt helyez arra, hogy a község dolgozói minőségi vetőmagot vessenek. A búzavetőmagnál megszervezték a gazdák egy­mással való cseréjét, azonban ez elmaradt az árpánál. Pedig alkalom a cserére kínálkozik, hisz a kormány által biztosított minőségi árpavetőmag a rendel­kezésükre áll. .Eddig azonban mindössze csak négy mázsát cseréltek. ‘j[tt még fokozottabban szükség volna .a felvilágosító munkára, mert csakis a minő­ségi vetőmag szolgálhatja a jól előkészített magággyal együtt a jövőévi többtérmésért folyó küz­delem sikerét,' „ : pénzjutalmat a kiskőrösi járás kapta, amely a harmadik kate­góriában országosan második helyezést érte el. Jutalomban részesült a községek versenyé­ben országos helyezést elért Vaskút és Tázlár. A megyénbe­­lüli verseny eredménye alapján jó munkája elismeréséül juta­lomban részesült a bácsalmási járás. A községek közül Kun­baja, Pirtó és Bocsa, valamint a termelőszövetkezetek közül a tázlári Vörös Csepel. Az állat és állati termékek begyűjtési ver­senyében jó eredményeket fel­mutató bácsalmási járás, vala­mint a bácsbokodi Vörös Csil­lag termelőszövetkezet pénzju­talomban részesült. Időjárásjelentés Várhátó időjárás vasárnap "es­tig; erősen felhős idő, többfelé eső,- mérsékelt, időnként élén­­kebb délnyugati, nyugati; szél, hűvös. idő. Várható hőmérsékleti ^értékek­­vasárnap reggel 9—12, délber' 17—20 fők között. (MTI . . ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom