Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

AKI AZ IGAZSÁGOT KERESI

A napokban egy idősebb parasztember kereste fel szerkesztőségünket.

— Szűcs .József vagyok, Petőfiszállás, Tanya 1104. szám alól — mutatkozott be. Előadta, hogy panasza van.

— Mondja csak el nyugodtan, — bátorítottuk.

— Hosszú sora van annak elvtársak — kezdte, — de azért elmondom, hiszen azért jöttem. Arról van szó, hogy én még 1952 decemberében az Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségével szerződést kötöttem, sertéshízlalásra. Megkaptam a szokásos 400 forint előleget és 150 kilogramm tengerire az utalványt. Igaz, hogy azért Alpárra kellett mennem, ami bizony jó messze van és nekem költséges is volt, mert fuvardíjat kellett fizetnem,

Kis szünetet tart.

— Tudják, már hetvenéves vagyok és bizony nem megy olyan könnyen a beszéd, mint a fiataloknak. Szóval, a jószág szépen fejlődött, úgy, hogy ismét kiutaltak részemre 100 kiló kukoricát, azt meg Kunszálláson. Na, ezt sem bántam. Közben valami baja támadt a disznónak.

Az állatorvos 1953 február

2-án beoltotta az anyadisznómmal együtt. A hízónak való azonban nem javult, úgy, hogy február 1.0-én kényszervágásra utalta az állatorvos.

B. Szabó Sándoméval fuvaroztuk. be a jószágot Kiskunfélegyházára. Először a kirendeltséghez mentünk a járlatért, mert a szerződéskötés alkalmával azt bennfogták.

— Nem adjuk mi oda magának a járlatot bácsika — mondták ott nekem, — mert tartozik az előleggel. De majd kivisszük a vágóhídra és akkor, mikor megkapja a jószág árát, abból ki tudja fizetni a 400 forintot.

Ezzel nyugodtan el is kocsikáztunk a vágóhídra. Ott persze nem adtak nekem pénzt, mivel nem volt nálam a jártat. Megbíztam a kirendeltségben dolgozók szavában és ott üldögéltem várva, ■ majd csak jön a járlatlevél. Persze nem hozták. Ott üldögéltem estéiig, aztán bosszankodva bár, de hazamentem. Gondoltam, hogy majd csak elintézik az ügyemet. Főként azért voltam mérges, mert nem kaptam a jószágért egy fillért sem.

Mostmár egy kicsit tűzbejön Szűcs bácsi. Piros foltok gyúlnak az arcán és emelkedettebb is a hangja.

— És ahelyett, hogy elintézték volna ügyemet, kártérítési pert indítottak ellenem. 2772 forintot kértek tőlem. Az első tárgyalás az idén április 28-án volt, a második május 5-én, a harmadik május 14-én. Csak a harmadik tárgyalásnál ismer- ‘

te el a vállalat, hogy nincs joga a kártérítésre, hiszen a disznó kényszervágás alá került.

Az eddiginél is nagyobb figyelemmel hallgatjuk Szűcs Józsefet. Bizony sok lelkiismeretlenség kellett ahhoz, hogy ennyi kellemetlenséget okozzanak egy ilyen öreg embernek.

— A harmadik tárgyaláson aztán úgy döntöttek, hogy 100 forint perköltséget fizettetnek velem, meg az előleget és kukoricát kell visszaadnom.

— De hiszen maga még a sertés árát sem kapta meg az idén májusig — szólunk közbe.

— Hát ezért bosszankodtam én is. Arra gondoltam, hogy az előleget követelik, de arról elfeledkeztek, hogy nekem is jár pénz. De, hogy szavamat ne felejtsem, a kukoricát én még 1953 márciusában visszavittem Ladányi Mátyásnéval a kirendeltséghez. Le is raktuk ott, de később meggondolták magukat és azt mondták, vigyem az eszterháziutcai raktárba, onnan ismét visszaküldték, hogy vigyük a tengerit a Zsinai-féle telepre. Ott ismét nem vették át. Végül megmérgesedtem és visszavittem haza. Nagyön bosszantott a dolog, hiszen 75 forint fuvardíjat fizettem. Aztán otthon őrizgettem a kukoricát, arra gondolva, hogy majdcsak értesítenek, hogy hova kell vinni.

Szűcs bácsi ismét kifújja magát egy kicsit, majd így folytatja:

— Lehet, hogy túlságosan részleteztem eddig az ügyemet, de ezentúl igyekezem rövidre fogni a történetet. Végre a harmadik tárgyalás után, május 19-én megkaptam a járlatot, több mint egyévi huza-vona után és be is fizettem a 400 forintot.

Papírt vesz elő, hogy igazolja állítását. A vágóhíd igazolása szerint 600 forintot kapott a 75 kilós süldőért.

— Ezt még 1953 februárjában megtehették volna, akkor sem nekem, sem maguknak nem okoznak annyi kellemetlenséget és költséget. Sajnálom, hogy nem jegyeztem meg annak a nevét, akivel beszéltem a kirendeltségnél. Én persze a harmadik tárgyalás után sem nyugodtam bele az igazságtalanságba, hogy engem 100 forint perköltségre ítéltek és fellebbeztem. A legutolsó tárgyaláson, amely már a negyedik volt, elhatározták, hogy egy újabb tárgyalást tűznek ki, amelyen kihallgatják a fuvarosaimat, mint tanúkat, B. Szabó Sándornét és Ladányi Mátyásnét. Ök igazolni tudják, hogy igazat mondok és azt is, hogy morzsolt tengeri helyett, amit most követelnek tőlem, csövestengerit kaptam. Bizony az is előfordult egy alkalommal, hogy kifizettem a két tanúnak az útiköltségét és a napidiját és ki sem hallgatták őket. A legutóbbi tárgyaláson

sem engedtek szóhozjutni, csak az ügyvédek vitatkoztak.

Most már nagyon tűzbejön, haragosan villan a szeme, A harag pírja egészen elönti az arcát.

— Még csak annyit mondok befejezésül, hogy nekem az a sok útiköltség, a kirendeltséghez való bejárás, — mert legalább tízszer voltam a kirendeltségnél a járlatért — és a Kecskemétre való felutazás legalább 1000 forintomba került. De még ezt az összeget sem sajnálom, mert addig nem nyugszok, míg ügyemet igazságosan nem intézik el.

*

Szűcs Józsefről érdeklődtünk a petőfiszállási tanácselnöknél. Csizmadia József ezeket mondotta: becsületes, rendes ember. Több oklevelet, dicséretet, kitüntetést kapott a beadás és az adófizetés példás teljesítéséért. Idős kora ellenére szorgalmas, mindenki tiszteli a községben.

A Bácskiskunmegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat jogügyi csoportjánál is csak jobban meggyőződtünk Szűcs József igazságáról. A vállalatnál ugyan arra hivatkoznak, hogy a kényszervágásról nem értesítette őket. Ezért indítottak ellene keresletet. Kérdezzük mi, hogy mekkora fáradságba került volna a kiskunfélegyházi kirendeltségnek levélben, vagy telefonon értesíteni a megyei központot a kényszervágásról. Bizony, itt megint arról van szó, hogy több emberséggel kell bánni a szerződést kötő dolgozó parasztokkal.

Nem árt egy kicsit ezen elgondolkozni. Most lesz az ötödik tárgyalás ebben az ügyben. Az eddig lefolytatott eljárás komoly összegbe került az államnak, de Szűcs Józsefnek is. Ezen az őszszegen akár két sertést is ki lehetett volna hizlalni. És mindez azon múlott, mert lelkiismeretlenül kezelték egy ember ügyét.. Nem embert láttak benne, hanem papírt, áktacsomót. Le lehet vonni ebből a tanulságot az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat megyei központjának, de főként a félegyházi kirendeltség vezetőjének, Révész Ferencnek. A kirendeltségek azért vannak, hogy segítsék népünk államát, a hús- és zsírellátásban, hiszen ez a vállalat nevében is benne van. Nagyon rontja a vállalat hírnevét, csökkenti a dolgozó parasztok bizalmát az ilyen eset.

Tanulságul szolgálhat Szűcs József ügye a kiskunfélegyházi járási ügyészségnek is. Nem szabad ridegen, lélekteleniil bánni az emberekkel.

Végezetül csak annyit, hogy mi is az igazságot keressük Szűcs Józseffel együtt, és szeretnénk, ha végre pontot tennének az ügyére, de emberségesen.

Népnevelőink segítségére

Az Országos Takarékpénztár Kecskeméten kimutatást készített, amely szerint az államkölcsönök visszafizetésére 1953—54. augusztus 30-ig 17.7 millió forintot fordított. Ez az összeg visszakerült a dolgozókhoz és hozzásegítette őket, hogy igényeiket jobban ki tudják elégíteni.

*

A legtöbb kecskeméti üzemben különböző építkezéseket hajtanak végre. Ezek részben kulturális, szociális, vagy munkavédelmi célokat szolgálnak. A tanácshoz tartozó vállalatok ilyen célokra 6.7 millió forintot használtak fel. A Kecskeméti Gépgyár 2 millió forintot fordított kulturális, szociális beruházásokra, a Kinizsi Konzervgyár 1.8 millió forintot, a Sertéstenyésztő Vállalat pedig 600.000 forintot.

*

Az új kormányprogramm keretében Kecskeméten az Országos Takarékpénztár eddig már 771.000 forint hitelt folyósított kisipari célokra. Kiskereskedői hitelt 458.000 forint erejéig nyújtott. Építési kölcsönt 1,295.000 forintot és a háztáji gazdálkodás elősegítésére és silóépítésre 1,520.000 forintot adott a takarékpénztár.

*

A BAJAI Gyapjúszövetgyárban több dolgozónak problémája volt apró gyermekének gondozása. Államunk 700.000 forintot adott a gyárnak, hogy üzemi bölcsődét építhessen. A keretből a bölcsőde építésére az üzem eddig már 400.000 forintot használt fel.

Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyárában jól felszerelt kultúrterem szolgálja a dolgozók szórakozását. Erre a célra 40.000 forintot fordítottak. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a kormány 60.000 forintot bocsátott rendelkezésre korszerű mosdók építésére.

*

Pár hónap óta csinosodnak államosított házaink is. Kormányzatunk nagyobb összeget bocsátott rendelkezésre, hogy megyénk városaiban és községeiben rendbehozzák a házakat. Kecskeméten a KIK 2.3 millió forintot fordított tatarozásra. — Baján 1 millió forintba, Bácsalmáson 80.000 forintba és Kiskunhalason 800.000 forintba került a házak tatarozása.

*

Üzleteinkben különösen az utóbbi hónapokban nagy a sürgés-forgás. Több áruda már kicsinek bizonyul. A több látogató azonban azt is jelenti, hogy üzleteink nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Ez azért lehetséges, mert tavaly június óta megnőtt a dolgozók vásárlóképessége. A növekvő szükségleteket kereskedelmünk már az év elején érezte. Márciusban például megyénkben már 52.899 pár cipőt adtak el. Tavaly ugyanebben az időben csak 32.174 párat. Tavaly márciusban a dolgozók megyénkben 586 kerékpárt vásároltak, az idén már 1089-et. Tavaly márciusban 70 mezőgazdasági gép kelt el, az idén 349.

Ha a forgalmat egy-egy községben vizsgáljuk, akkor például Homokmégyen a ruházatnál a következő képet kapjuk: Tavaly a boltok 20.338 forint értékű ruhát adtak el. Az idén közel ötször annyit, vagyis 101.533 forint értékűt. Akasztón a tavalyi 53.000 forintos forgalommal szemben az idén

96.000 forint a ruházati cikkek forgalma. Hercegszántón a tavalyi 102.310 forintos forgalom az idén 151.740 forintra növekedett.

A Bajai Állami Áruházban a lakberendezési cikkek forgalma az idén másfélszerese a tavalyinak. Jellemző a falu dolgozóinak vásárlóképességére a lakiteleki földművesszövetkezet vasszaküzletének forgalma is. A megnyitás napján ez az üzlet már 20.000 forintot forgalmazott. Eladtak négy világvevő rádiót, négy tűzhelyet, két nagyméretű répavágógépet és számos kukoricamorzsolót. •

Kiosztották a gabonabegyiijtésben jó eredményt elért járásoknak, községeknek és ’ " " J

a jutalmakat

A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei begyűjtési hivatallal közösen a napokban a járási tanácselnökök és a járási begyűjtési hivatalok részére megbeszélést tartottak, melyen értékelték a gabonabegyüjtés munkáját, megbeszélték az állat és állati termék begyűjtésénél megteendő intézkedéseket, valamint megvitatták az őszi kapások és a borbegyüjtéssel kapcsolatos feladatokat.

A me«vei begyűjtési hivatal, valamint a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének felszólalását-komoly vita követte. — Többen bírálták a MEZÖKER és a íöldművesszövetkezetek burgonyabegyüjtéssel kapcsolatban tanúsított nemtörődöm magatartását.

A vita után átadták a gabonabegyűjtési versenyben helyezést elért járások és községek vezetőinek az okleveleket, vándorzászlókat és a. pénzjutalmakat. A begyűjtési minisztérium elismerő oklevelét és az ezzel járó

A* érsekcsanádi termelési bizottság munkájáról

AZ ÉRSEKCSANÁDI termelési bizottság elnöke ifj. Csekő Illés. Asztalán egy naptár kelti fel figyelmünket, melyben hetekkel előre — egészen október 21-ig — piros, fekete, kék irónnal bekarikázott lapok láthatók.

— A termelési bizottság őszi szántás, vetés terve ez. A pirossal jelzett napok a szántás napjait, a fekete vonalak a közbeeső vetési napokat mutatják, a kékirónnal jelzettek pedig a kapások betakarítására fordított időt jelzik. Október 21 utánra már semmi bejegyzés nincs a naptárban. Ez azért van, mert október 21-re, a járás felszabadulásának 10 éves évfordulójára végezni akarunk a kalászosok vetésével.

RÖVIDEN ÍGY foglalja össze ifj. Csekő Illés a termelési bizottság mostani munkáját. Pedig . a bizottság körültekintő munkájának van más eredménye is. Hetenként számos kisgyűlésen, még több esti beszélgetés során mutatnak rá, hogyan lehetne az idei 5.4 mázsás kenyérgabona átlagtermést a jövő évre emelni. Bőségesen kell trágyázni, jól elő kell készíteni a magágyat és minőségi vetőmagot vetni. A termelési bizottság munkája erre irányul. Példának mindig azokat a dolgozó parasztokat hozzák fel, akik hasonló előkészülettel már az idén is jobb termést értek el az átlagosnál.

A MEGGYŐZŐ érveknek van is foganatjuk. Az előző év tavaszán még csak szórványosan trágyázták földjeiket a község .dolgozó parasztjai. Most azonban csalt az ősz folyamán mintegy 800 hold kerül megtrágyázásra.

A SZÁNTÁS gyors elvégzésében is a termelési bizottság tagjai, járnak, elől követendő példával. Kozma István mintagazda, Kiss Dezső, Kiss: Ferenc már végeztek a rozsvetéssel. A sz-iutgyörgyi dűlőben Szabó Mátyás az ő példájuk nyomán fogott hozzá a rozsvetéshez. —

Most, hogy minden nappal egyre jobban közeledik október 21, s mivel az idő is sürget, egyre több gazda fogott hozzá a vetéshez.

A TERMELÉSI bizottság figyelme azonban arra is kiterjed, hogy a határban folyó munka előfeltételeit Is biztosítsa. Olyan kérdésekkel is törődik, amelyen nem közvetlenül, de közvetve hatással vannak a munkák gyors elvégzésére. Egy példa erre a határban lévő kutak esztendők óta húzódó problémája. Vizük rossz volt s a lovakat sem tudták hol itatni a gazdák. Ez pedig mind a munka rovására ment. A termelési bizottság megszervezte á kutak kitisztítását, rendbehozatalát. De ván egy másik eset is, amely, ugyancsak a termelési, bizottság közbelépésével intéződött el. A cseresi útról a görcsei- dűlőbe .vezető 80 méteres.- útszakasz már szinte járhatatlan volt. Az erre haladó ’kocsik emiatt gyakran a vetésekbe gázoltak. A termelési bizottság felhívta a tanács, figyelmét az út kijavítására, most már a dolgozó parasztok megelégedésére ezt az utat is rendbehozták. .

HA MÁR ÍGY az eredményekről, a tevékeny munka sikereiről beszélünk, mondjuk meg azt is, hol vétett és hol van még tennivaló. Igen helyes, hogy a termelési bizottság nagy súlyt helyez arra, hogy a község dolgozói minőségi vetőmagot vessenek. A búzavetőmagnál megszervezték a gazdák egymással való cseréjét, azonban ez elmaradt az árpánál. Pedig alkalom a cserére kínálkozik, hisz a kormány által biztosított minőségi árpavetőmag a rendelkezésükre áll. .Eddig azonban mindössze csak négy mázsát cseréltek. ‘j[tt még fokozottabban szükség volna .a felvilágosító munkára, mert csakis a minőségi vetőmag szolgálhatja a jól előkészített magággyal együtt a jövőévi többtérmésért folyó küzdelem sikerét,' „ :

pénzjutalmat a kiskőrösi járás kapta, amely a harmadik kategóriában országosan második helyezést érte el. Jutalomban részesült a községek versenyében országos helyezést elért Vaskút és Tázlár. A megyénbelüli verseny eredménye alapján jó munkája elismeréséül jutalomban részesült a bácsalmási járás. A községek közül Kunbaja, Pirtó és Bocsa, valamint a termelőszövetkezetek közül a tázlári Vörös Csepel. Az állat és állati termékek begyűjtési versenyében jó eredményeket felmutató bácsalmási járás, valamint a bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet pénzjutalomban részesült.

Időjárásjelentés

Várhátó időjárás vasárnap "estig; erősen felhős idő, többfelé eső,- mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati, nyugati; szél, hűvös. idő.

Várható hőmérsékleti ^értékekvasárnap reggel 9—12, délber'

17—20 fők között. (MTI . .

^