Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZET VITÁJA A tanácstörvény-iervexeíhex fi íöldiimlssügyi minisziériem és a MEDOSZ felhívása a mezcgazdasági üzemek téli............ AZ AZ ÜT, amelyen a múlt­évi kormányprogrammal elin­dultunk, lendületesen vezet ben­nünket tovább hazánk szocia­lista építésében, s ezzel együtt na demokratikus jogok kiterjesz­tésében. Nem véletlenül. Hiszen eddigi eredményeink kézzelfog­hatóan bizonyítják, hogy a nép, ha azonosítja magát a kormány célkitűzéseivel, ha ezek a cél­kitűzések az ő érdekében tör­ténnek — szinte csodálatos al­kotásokra képes. A uépben bíz­ni, a nép alkotó erejére támasz­kodni tehát egyet jelent azok­nak' az óriási erőtartalékoknak mozgósításával, amelyek kiak­názatlanul szunnyadtak egyideig az izmokban, s az agyaltban. Gondoljunk csak megyénk múlt­­évi parlagterületeire: a meg­­jmunkálatlan szőlőkre, gyümöl­csösökre, az állattenyésztés el­hanyagolására. Miért történt mindez? Nem volt szorgos kéz, amely megmunkálhatta volna a sokezer hold termékeny földet? Kihalt a dolgozó parasztokból a munkakészség, a földért való rajongás? Nem, egyáltalán nem hiányoz­tak a munkára kész, szorgos ke­zek akkor sem. A föld szere­­tete is rendületlenül ott izzott a dolgozó parasztokban. — Csak éppen a hibáink, különösen a dolgozó parasztsággal szemben elkövetett hibáink nőttek meg annyira, hogy ennek hatása alatt, rövid időre elernyedtek a 1 szorgos kezek, közömbösséggé vált a földhöz való ragaszkodás. Aztán, amikor a kormánypro­­gramm szélesebbre tárta a bol­dogulás kapuját, gyorsan termő­földekké változtak vissza a par­lagterületek, kapák, metszőké­sek csendültek meg az addig gazdátlan szőlőkben, gyümöl­csösökben. A TANÁCSTÖRVÉN Y-TER­­VEZET — amely a nép széles rétegeinek javaslataival kiegé­szítve hamarosan törvényerőre emelkedik — élénk érdeklődést vált ki az emberekből. Újabb hatalmas lépést látnak benne az előrehaladás útján. Nem ok nél­kül. Eddig — és ezt be kell vallanunk őszintén — nem ér­vényesült teljesen a választá­soknál a tömegek akarata. Olya­nok is sokan bekerültek a ta­nácsokba, akiket nem szívesen láttak ott a dolgozók, de vagy közömbösségből, vagy a felsőbb szervek akaratának érvényesü­lése következtében, mégis rájuk szavaztak. Az új tanácstörvény véget vet a tanácsválasztás eddigi hiá­nyosságainak. Területenként és személy szerint választják meg a tanácstagokat. Azok kerülnek be államhatalmi szerveinkbe, akik példamutató munkájukkal s becsületességükkel valóban rászolgáltak a nép bizalmára. Mert a nép, a városi és a falusi dolgozó nép egyaránt, nem a szép szavak, nem a fellengős szónoklatok alapján ítéli meg az embereket, hanem a cselekede­tek alapján. Például a jól gaz­dálkodó, magas terméseredmé­nyeket elérő, nagyszámú és mi­nőségileg is kiváló állatokat ne­velő dolgozó paraszt minden községben népszerűségnek ör­vend. Tanulnak tőle, elfogadják tanácsait, követik útmutatását. Bíznak benne, mert tettekkel, a népjólét emelésére irányuló tö­rekvésével bizonyítja be a nép iránti szeretetét. Az új tanácstörvény módot ad ezeknek a becsületes, a nép, a haza iránti kötelességteljesítés­ben élenjáró dolgozóknak a ta­nácsba való beválasztásához. AZ ÜJ TANÁCSTÖRVÉNY tehát minden eddiginél széle­sebb jogkört biztosít- számunk­ra. De ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jogok kötelességekkel is járnak. Minden eddiginél nagyobb erő­feszítéssel kell harcolnunk a megalkuvás, a munkában való lazaság, a zavartkeltő ellenség, a törvénysértő kiskirályok és kártevők ellen. A jogok kiter­jesztése mellett a többtermelés, a haza iránti kötelesség hiány­talan teljesítése, a párt- és kor­mányhatározatok maradéktalan végrehajtása az egyetlen útja jólétünk, kultúránk további emelkedésének. Busi Vince, a megyei tanács dolgozója. A dolgozókról való szociális gondoskodás a bácsalmási járásban A múltban nem sokat törőd­tek a munkában megrokkantak, az idősebbek gondozásával, a sokgyermekes anyák megsegí­tésével. Az idősebbek koldus­bottal a kezükben házról-házra járva teremtették elő napi be­tevő falatjukat, a sokgyerme­kes anyák pedig még ennél is nyomorúságosabb helyzetben voltak. Hogy is gondolhattak egészséges, tágas, szellős lakás­ra, hiszen jó volt, ha a hét-nyolc gyerek és a szülők számára egy szoba jutott. Méghozzá földes szoba! Gondoljunk csak a kun­bajai grófi birtokon uralkodott helyzetre! A megváltozott élet ezen a té­ren is fordulatot eredményezett. A bácsalmási járási tanács végrehajtó bizottsága mellett működő szociális csoport nagy gondot és figyelmet szentel az idősek, a munkaképtelenek, a sokgyermekes családok , gondo­zására, segélyezésére. Ez év ja­nuárja óta a járás területéről öt olyan rászorult és munkában megöregedett ember jutott a szociális otthonba, akik koruk­nál fogva megélhetésüket biz­tosítani nem tudták. Három, csökkent munkaképességű dol­gozóról gondoskodtak, akik könnyebb munkát vállalva fenn tudják tartani magukat. Hét családot 5150 forint segélyben részesítettünk, hogy számukra a megélhetést könnyebbé te­gyük. A szociális csoport nem feled­kezett meg azokról sem, akik j kórházban vannak és a kórházi I ápolás díját nem tudnák kifi­zetni. Eddig 58.479 forintot for­dítottunk ezeknek a kórházi ápoltaknak segítésére. Ma a sokgyermekes anyák megbecsülést nyernek. A járás területén eddig nyolc sokgyer­mekes anyát részesítettünk anyasági segélyben. Ifj. Kovács Jánosné,- óalmási lakos 2000, Vér Ferencné, bácsalmási, hét­gyermekes családanya 1000, Horváth Menyhértné, mélykúti 1000, Ádám Imréné tataházi pa­rasztasszony, akinek 8 gyermeke van, 1200 forint segélyben ré­szesült. VÍZIN GERGELY levelező. Útnak indult az első sárfehér szállítmány A MEZÖKER Vállalat szep­tember 15-ig megyénkből 45 va­gon korai csemegeszőlőt vásá­rolt fel és szállított az ipari vá­rosokba. A napokban a kecske­méti járásban megkezdték a sárfehér szőlőfajta szüretelését is. Az első szállítmányt, két va­gon sárfehér szőlőt szeptembej 15-én, szerdán indítottak útnál a MEZÖKER Vállalat alpári te­lepéről. A jóminőségű szőlőfaj­tából szeptember végéig még 400 vagonnal szállítanak ki me­gyénkből export-célra. Négy éve alakulf termelőszövetkezetünk A dávodi Szabad­ság termelőszövetkezet 1950-ben alakult. Az első Időkben bizony még nehezen ment a munka — hiányzott a most meglévő össze­forrott kollektív szel­lem. Azután az el­múlt években sok meg­kötöttség gátolta a ter­melés irányítását is. A felsőbb szervek ipari növényeket ter­meltető vállalatai, a terület és a talajminő­ség ismeretének hiá­nyában sok olyan nö­vényféleség termeszté­sét várták a termelő­­szövetkezettől, amely nem bizonyult sikeres­nek. Mindezek ellenére is, bár lassúbb ütemben, de fejlődött csopor­tunk. A párt- és kormány­­határozatok pedig új teret nyitottak a fejlő­désben. Ma már 180 darabból álló sertésál­lományunk van, és Huszár nevű apaálla­tunk szerepe] a mező­­gazdasági kiállításon. Jövőévi sertésbeadá­sunkat is hamarosan teljesítjük, 40 darab hízót pedig a szabad­piacon fogunk értéke­síteni. Tenyészállat­állományunkból — az idei beadás teljesítése után már többet érté­kesítettünk. Az ebből származó jövedelmünk 109.305 forint. Szarvas­­marhaállományunk je­lenleg 104 darab. Ebben két sajátnevelésű bi­kánk is van. Lóállomá­nyunk is megnöveke­dett. Ma már 25 lo­vunk és 8 növendék­csikónk van. Újabban állítottuk be juhte­nyésztésünket százhu­szonöt birkával. A szövetkezetben a megjavult kollektív szellemet bizonyltja, hogy a baromfiállo­mány létesítésére min­den tag egy-egy ba­romfit adott háztáji gazdaságából. Ma már a szaporulattal együtt baromfiállományunk 470 darabból áll, to­vábbá van 52 libánk is, Az idei gazdasági évben — az agrotech­nikai módszerek alkal­mazása révén — át­lagtermésünk felül­múlta az egyéniek át­lagát. Zabból például 10.86 mázsa volt az át­lagtermésünk, míg az egyénieké 8.46. Kapá­saink várható termés­­eredménye is bíztató. Kukoricatermésünk az idén el fogja érni a 30—35 mázsát, burgo­nyából holdanként 140 —150 mázsát takarí­tunk be. 15 hold ken­derünk 120 ezer forin­tot jövedelmezett. Termelőszövetkeze­tünk további fejlődé­sét már jelzik a most folyó új építke­zések. Épül a 48 férő­helyes tehénislállónk, baromfinevelőnk, 300 köbméteres silónk. Eredményeinket úgy értük el, hogy a reste­ket, a munkától húzó­­dozókat kizártuk so­rainkból. így megszi­lárdult a munkafegye­lem, s a közös érdek, a közős cél mindenki előtt világossá tette, hogy az eredmény a tele zsákokban fog megmutatkozni. Legjobb eredményt eddigi munkánk során Illés András érte el, akinek 1300, Tesszarik Jánosné, akinek 206, Tstván Józsefné, aki­nek 220 munkaegysé­ge van. Tagjaink jövedelme az idén már túlhalad­ta az egyénileg dol­gozó parasztok jöve­delmét. Kenyérgaboná­ból munkaegységelő­legként 3.68 kilót, árpából 1.50, kukoricá­ból előreláthatóan 8, burgonyából 3 kilót osztunk majd, míg a készpénzrészes'edés el­éri a 8 forintot. így erősödött meg rövid négy év alatt: ter­melőszövetkezetünk, így és még ered­­niényesebben akarunk dolgozni a jövőben. Zeller Pál, a dávodi Szabadság termelőszövetkezet ;elnöke, , A földművelésügyi miniszté­rium a mezőgazdasági és erdé­szeti dolgozók szakszervezetével közösen meghatározta a mező­­gazdasági üzemek vezetőségének és szakszervezeti bizottságának feladatait a téli felkészülésben. Az utasítás előírja, hogy a gaz­dasági vezetők és az üzemi bi­zottságok gondoskodjanak a téli munkásszállások rendbehozatalá­ról. Ilyen célra lehetőleg előtér­rel ellátót, kettősablakú épülete­ket jelöljenek ki, vagy a meg­lévő szállások átalakításával biz­tosítsák a dolgozók téli elhelye­zését. Minden lakóhelyiségbe kályhát, s ágyanként két meleg takarót kell beszerezni. A téli gépjavításokhoz meg-* felelő szellőzőberendezéssel ellá­tott, zárt, fűthető helyiségekről kell gondoskodni. A szabadban dolgozók részére melegedőket kell' létesíteni. Az üzemi konyhák téli' ellá­tása érdekében az utasítás elő­írja, hogy a mezőgazdasági üze­mek konyhakerti termelvényeiJ két legkésőbb október 1-ig taka­rítsák be, s gondoskodjanak azok megfelelő tárolásáról. Október közepéig ki kell javítani a védő­ruhákat, s a munkásszállító já­róműveket oonyvával kell be­fedni. (MTI) 10 perc megyénk életéből Megyénkben jelentős szerepe van a konzerviparnak. A két kecskeméti konzervgyár nem­csak megyénk, hanem más vidékek mezőgazdasági termé­nyeit is feldolgozza. A növek­vő igények szükségessé tették, hogy a Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár is évről-évre több gaz­dával kössön termelési szerző­dést. Az idén 20—25 százalék­kal több paradicsomot dolgoz fel a gyár, mint tavaly. A pa­radicsomot részben a szerződést kötött termelők szállítják. Ezek a gazdák szép jövedelemre tesz­nek szert. Id. Báthori Pál (Kecs­kemét, Szolnoki-hegy 71.) pél­dául az idén már 26.725 forin­tot vett fel a gyár pénztárából. Balogh Ferenc (Kecskemét, Bor­­bás 70.) pedig 11.723 forintot. Bimbó József (Alsólászlófalva) 4133.50 forintot, Kiss Sándor (Kecskemét, Borbás 20.) pedig 5497.03 forintot kapott a leszál­lított szerződött paradicsomért. Szeptember 1-ig a gyár 205 va­gon paradicsomot vett át a ter­melőktől és ezért 1,435.000 forin­tot fizetett. Az idén a paradicsom 89 szá- gád gondosan rakja le a beho­zaiékát gépkocsikon szállítják be zott paradicsomot, a gyárba. A képen; szállítóbri-A hatalmas mennyiségű kon­zerv gyártásához igen sok fél­késztermékre, az úgynevezett alapanyagra van szükség. Ezeket már most elkészítik, — A ké­pen; hordókban kénnel tartósí­tott pulpok és velők, amelyek különféle konzervek gyártásáh* szükségesek. Eddig már körű belül 200 vagon tartósított alar anyagot készítettek, ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom