Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-17 / 220. szám
A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZET VITÁJA A tanácstörvény-iervexeíhex fi íöldiimlssügyi minisziériem és a MEDOSZ felhívása a mezcgazdasági üzemek téli............ AZ AZ ÜT, amelyen a múltévi kormányprogrammal elindultunk, lendületesen vezet bennünket tovább hazánk szocialista építésében, s ezzel együtt na demokratikus jogok kiterjesztésében. Nem véletlenül. Hiszen eddigi eredményeink kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a nép, ha azonosítja magát a kormány célkitűzéseivel, ha ezek a célkitűzések az ő érdekében történnek — szinte csodálatos alkotásokra képes. A uépben bízni, a nép alkotó erejére támaszkodni tehát egyet jelent azoknak' az óriási erőtartalékoknak mozgósításával, amelyek kiaknázatlanul szunnyadtak egyideig az izmokban, s az agyaltban. Gondoljunk csak megyénk múltévi parlagterületeire: a megjmunkálatlan szőlőkre, gyümölcsösökre, az állattenyésztés elhanyagolására. Miért történt mindez? Nem volt szorgos kéz, amely megmunkálhatta volna a sokezer hold termékeny földet? Kihalt a dolgozó parasztokból a munkakészség, a földért való rajongás? Nem, egyáltalán nem hiányoztak a munkára kész, szorgos kezek akkor sem. A föld szeretete is rendületlenül ott izzott a dolgozó parasztokban. — Csak éppen a hibáink, különösen a dolgozó parasztsággal szemben elkövetett hibáink nőttek meg annyira, hogy ennek hatása alatt, rövid időre elernyedtek a 1 szorgos kezek, közömbösséggé vált a földhöz való ragaszkodás. Aztán, amikor a kormányprogramm szélesebbre tárta a boldogulás kapuját, gyorsan termőföldekké változtak vissza a parlagterületek, kapák, metszőkések csendültek meg az addig gazdátlan szőlőkben, gyümölcsösökben. A TANÁCSTÖRVÉN Y-TERVEZET — amely a nép széles rétegeinek javaslataival kiegészítve hamarosan törvényerőre emelkedik — élénk érdeklődést vált ki az emberekből. Újabb hatalmas lépést látnak benne az előrehaladás útján. Nem ok nélkül. Eddig — és ezt be kell vallanunk őszintén — nem érvényesült teljesen a választásoknál a tömegek akarata. Olyanok is sokan bekerültek a tanácsokba, akiket nem szívesen láttak ott a dolgozók, de vagy közömbösségből, vagy a felsőbb szervek akaratának érvényesülése következtében, mégis rájuk szavaztak. Az új tanácstörvény véget vet a tanácsválasztás eddigi hiányosságainak. Területenként és személy szerint választják meg a tanácstagokat. Azok kerülnek be államhatalmi szerveinkbe, akik példamutató munkájukkal s becsületességükkel valóban rászolgáltak a nép bizalmára. Mert a nép, a városi és a falusi dolgozó nép egyaránt, nem a szép szavak, nem a fellengős szónoklatok alapján ítéli meg az embereket, hanem a cselekedetek alapján. Például a jól gazdálkodó, magas terméseredményeket elérő, nagyszámú és minőségileg is kiváló állatokat nevelő dolgozó paraszt minden községben népszerűségnek örvend. Tanulnak tőle, elfogadják tanácsait, követik útmutatását. Bíznak benne, mert tettekkel, a népjólét emelésére irányuló törekvésével bizonyítja be a nép iránti szeretetét. Az új tanácstörvény módot ad ezeknek a becsületes, a nép, a haza iránti kötelességteljesítésben élenjáró dolgozóknak a tanácsba való beválasztásához. AZ ÜJ TANÁCSTÖRVÉNY tehát minden eddiginél szélesebb jogkört biztosít- számunkra. De ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jogok kötelességekkel is járnak. Minden eddiginél nagyobb erőfeszítéssel kell harcolnunk a megalkuvás, a munkában való lazaság, a zavartkeltő ellenség, a törvénysértő kiskirályok és kártevők ellen. A jogok kiterjesztése mellett a többtermelés, a haza iránti kötelesség hiánytalan teljesítése, a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtása az egyetlen útja jólétünk, kultúránk további emelkedésének. Busi Vince, a megyei tanács dolgozója. A dolgozókról való szociális gondoskodás a bácsalmási járásban A múltban nem sokat törődtek a munkában megrokkantak, az idősebbek gondozásával, a sokgyermekes anyák megsegítésével. Az idősebbek koldusbottal a kezükben házról-házra járva teremtették elő napi betevő falatjukat, a sokgyermekes anyák pedig még ennél is nyomorúságosabb helyzetben voltak. Hogy is gondolhattak egészséges, tágas, szellős lakásra, hiszen jó volt, ha a hét-nyolc gyerek és a szülők számára egy szoba jutott. Méghozzá földes szoba! Gondoljunk csak a kunbajai grófi birtokon uralkodott helyzetre! A megváltozott élet ezen a téren is fordulatot eredményezett. A bácsalmási járási tanács végrehajtó bizottsága mellett működő szociális csoport nagy gondot és figyelmet szentel az idősek, a munkaképtelenek, a sokgyermekes családok , gondozására, segélyezésére. Ez év januárja óta a járás területéről öt olyan rászorult és munkában megöregedett ember jutott a szociális otthonba, akik koruknál fogva megélhetésüket biztosítani nem tudták. Három, csökkent munkaképességű dolgozóról gondoskodtak, akik könnyebb munkát vállalva fenn tudják tartani magukat. Hét családot 5150 forint segélyben részesítettünk, hogy számukra a megélhetést könnyebbé tegyük. A szociális csoport nem feledkezett meg azokról sem, akik j kórházban vannak és a kórházi I ápolás díját nem tudnák kifizetni. Eddig 58.479 forintot fordítottunk ezeknek a kórházi ápoltaknak segítésére. Ma a sokgyermekes anyák megbecsülést nyernek. A járás területén eddig nyolc sokgyermekes anyát részesítettünk anyasági segélyben. Ifj. Kovács Jánosné,- óalmási lakos 2000, Vér Ferencné, bácsalmási, hétgyermekes családanya 1000, Horváth Menyhértné, mélykúti 1000, Ádám Imréné tataházi parasztasszony, akinek 8 gyermeke van, 1200 forint segélyben részesült. VÍZIN GERGELY levelező. Útnak indult az első sárfehér szállítmány A MEZÖKER Vállalat szeptember 15-ig megyénkből 45 vagon korai csemegeszőlőt vásárolt fel és szállított az ipari városokba. A napokban a kecskeméti járásban megkezdték a sárfehér szőlőfajta szüretelését is. Az első szállítmányt, két vagon sárfehér szőlőt szeptembej 15-én, szerdán indítottak útnál a MEZÖKER Vállalat alpári telepéről. A jóminőségű szőlőfajtából szeptember végéig még 400 vagonnal szállítanak ki megyénkből export-célra. Négy éve alakulf termelőszövetkezetünk A dávodi Szabadság termelőszövetkezet 1950-ben alakult. Az első Időkben bizony még nehezen ment a munka — hiányzott a most meglévő összeforrott kollektív szellem. Azután az elmúlt években sok megkötöttség gátolta a termelés irányítását is. A felsőbb szervek ipari növényeket termeltető vállalatai, a terület és a talajminőség ismeretének hiányában sok olyan növényféleség termesztését várták a termelőszövetkezettől, amely nem bizonyult sikeresnek. Mindezek ellenére is, bár lassúbb ütemben, de fejlődött csoportunk. A párt- és kormányhatározatok pedig új teret nyitottak a fejlődésben. Ma már 180 darabból álló sertésállományunk van, és Huszár nevű apaállatunk szerepe] a mezőgazdasági kiállításon. Jövőévi sertésbeadásunkat is hamarosan teljesítjük, 40 darab hízót pedig a szabadpiacon fogunk értékesíteni. Tenyészállatállományunkból — az idei beadás teljesítése után már többet értékesítettünk. Az ebből származó jövedelmünk 109.305 forint. Szarvasmarhaállományunk jelenleg 104 darab. Ebben két sajátnevelésű bikánk is van. Lóállományunk is megnövekedett. Ma már 25 lovunk és 8 növendékcsikónk van. Újabban állítottuk be juhtenyésztésünket százhuszonöt birkával. A szövetkezetben a megjavult kollektív szellemet bizonyltja, hogy a baromfiállomány létesítésére minden tag egy-egy baromfit adott háztáji gazdaságából. Ma már a szaporulattal együtt baromfiállományunk 470 darabból áll, továbbá van 52 libánk is, Az idei gazdasági évben — az agrotechnikai módszerek alkalmazása révén — átlagtermésünk felülmúlta az egyéniek átlagát. Zabból például 10.86 mázsa volt az átlagtermésünk, míg az egyénieké 8.46. Kapásaink várható terméseredménye is bíztató. Kukoricatermésünk az idén el fogja érni a 30—35 mázsát, burgonyából holdanként 140 —150 mázsát takarítunk be. 15 hold kenderünk 120 ezer forintot jövedelmezett. Termelőszövetkezetünk további fejlődését már jelzik a most folyó új építkezések. Épül a 48 férőhelyes tehénislállónk, baromfinevelőnk, 300 köbméteres silónk. Eredményeinket úgy értük el, hogy a resteket, a munkától húzódozókat kizártuk sorainkból. így megszilárdult a munkafegyelem, s a közös érdek, a közős cél mindenki előtt világossá tette, hogy az eredmény a tele zsákokban fog megmutatkozni. Legjobb eredményt eddigi munkánk során Illés András érte el, akinek 1300, Tesszarik Jánosné, akinek 206, Tstván Józsefné, akinek 220 munkaegysége van. Tagjaink jövedelme az idén már túlhaladta az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét. Kenyérgabonából munkaegységelőlegként 3.68 kilót, árpából 1.50, kukoricából előreláthatóan 8, burgonyából 3 kilót osztunk majd, míg a készpénzrészes'edés eléri a 8 forintot. így erősödött meg rövid négy év alatt: termelőszövetkezetünk, így és még eredniényesebben akarunk dolgozni a jövőben. Zeller Pál, a dávodi Szabadság termelőszövetkezet ;elnöke, , A földművelésügyi minisztérium a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetével közösen meghatározta a mezőgazdasági üzemek vezetőségének és szakszervezeti bizottságának feladatait a téli felkészülésben. Az utasítás előírja, hogy a gazdasági vezetők és az üzemi bizottságok gondoskodjanak a téli munkásszállások rendbehozataláról. Ilyen célra lehetőleg előtérrel ellátót, kettősablakú épületeket jelöljenek ki, vagy a meglévő szállások átalakításával biztosítsák a dolgozók téli elhelyezését. Minden lakóhelyiségbe kályhát, s ágyanként két meleg takarót kell beszerezni. A téli gépjavításokhoz meg-* felelő szellőzőberendezéssel ellátott, zárt, fűthető helyiségekről kell gondoskodni. A szabadban dolgozók részére melegedőket kell' létesíteni. Az üzemi konyhák téli' ellátása érdekében az utasítás előírja, hogy a mezőgazdasági üzemek konyhakerti termelvényeiJ két legkésőbb október 1-ig takarítsák be, s gondoskodjanak azok megfelelő tárolásáról. Október közepéig ki kell javítani a védőruhákat, s a munkásszállító járóműveket oonyvával kell befedni. (MTI) 10 perc megyénk életéből Megyénkben jelentős szerepe van a konzerviparnak. A két kecskeméti konzervgyár nemcsak megyénk, hanem más vidékek mezőgazdasági terményeit is feldolgozza. A növekvő igények szükségessé tették, hogy a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár is évről-évre több gazdával kössön termelési szerződést. Az idén 20—25 százalékkal több paradicsomot dolgoz fel a gyár, mint tavaly. A paradicsomot részben a szerződést kötött termelők szállítják. Ezek a gazdák szép jövedelemre tesznek szert. Id. Báthori Pál (Kecskemét, Szolnoki-hegy 71.) például az idén már 26.725 forintot vett fel a gyár pénztárából. Balogh Ferenc (Kecskemét, Borbás 70.) pedig 11.723 forintot. Bimbó József (Alsólászlófalva) 4133.50 forintot, Kiss Sándor (Kecskemét, Borbás 20.) pedig 5497.03 forintot kapott a leszállított szerződött paradicsomért. Szeptember 1-ig a gyár 205 vagon paradicsomot vett át a termelőktől és ezért 1,435.000 forintot fizetett. Az idén a paradicsom 89 szá- gád gondosan rakja le a behozaiékát gépkocsikon szállítják be zott paradicsomot, a gyárba. A képen; szállítóbri-A hatalmas mennyiségű konzerv gyártásához igen sok félkésztermékre, az úgynevezett alapanyagra van szükség. Ezeket már most elkészítik, — A képen; hordókban kénnel tartósított pulpok és velők, amelyek különféle konzervek gyártásáh* szükségesek. Eddig már körű belül 200 vagon tartósított alar anyagot készítettek, ^
