Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-17 / 220. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 820. SZÁM /j'rfl 50 fillér 1054 SZEPT. 17. PÉNTEK A MAI SZAMBÁN A népnevelő munka tanulságai az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban, — A tanácstörvény-tervezet vitája, t— Négy éve alakult termelőszövetkezetünk. — A dolgozókról való gondoskodás a bácsalmási járásban. — Hercegszántó a kapások begyűjtésének sikeréért. V_______________________________ Kultúra és takarékosság Megkezdte munkáját a kecskeméti népfront előkészítő bizottság Népi államunk hatalmas öszezegeket fordít arra, hogy a kultúra kincseinek tárháza, a művelődés ezernyi lehetősége, valóban a dolgozó nép közkincsévé váljék. Számtalan példa mutatja, hogy megyénk községeiben, városaiban lelkes emberek serege munkálkodik azon, hogy kulturális létesítményeink maradéktalanul szolgálják a nép javát. Több olyan példát tudnánk említeni a kultúra értékeinek megbecsülésére és aktív továbbfejlesztésére, mint Vaskút szocialista község nagyszerű eredményei. A vaskúti kultúrotthonban a község dolgozói a tanács vezetőinek irányításával és támogatásával, gyönyörű eredményeit mutatták meg a kultúra tiszteletének, és a kulturális intézmények megbecsülésének, továbbfejlesztésének. Közel 250 ezer forint értékű beruházásnak felel meg az a munka, amellyel kultúrotthonukat a vaskútiak a község igazi központjává, féltett kincsévé tették. Kecelen is a község minden dolgozója sajátjának érzi a kultúrotthont, mert tudja, hogy nagyszerű eszköze, otthona ez a művelődésnek, a község fellendülésének, Vannak azonban tények, amelyek azt mutatják, hogy egyrészt kulturális irányító szerveink egyes intézkedései, másrészt a helyi kulturális szervek munkája, nem igazolja mindenben, hogy a jó gazda szemével nézik .a megyét és így a kultúra területét. Itt-ott pazarlás, nemtörődömség, vagy éppen rosszszándékú rongálás, herdálás veszélyezteti, hogy kulturális értékeink valóban a nép szolgálatában álljanak és minden tekintetben megfeleljenek céljuknak. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy egészségtelen liberalizmus, a kultúra értékeinek közkincsjellegét félremagyarázó nézetek alakultak ki. Találkozni lehet egy-egy alkalommal olyan népkönyvtárossal, aki büszkén emlegeti, hogy a gondjaira bízott könyvek salátává használódtak rövid idő alatt, bizonyságául annak, hogy a könyvtárnak magas a forgalma. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy kultúrotthonjgazgafók nem figyelmeztették a kultúrotthon vagyonát rongáló elemeket — mondván, hogy a kultúrotthonhoz jussa van a falu minden dolgozójának. Vannak a népvagyonnal való gondos és takarékos bánásmódnak másfajta ellenképei is. Megyénkben például évek óta tesz sikertelen kísérleteket a megyei tanács népművelési osztálya, hogy számbavegye a községeinkben, városainkban lévő anyagi értékeket, melyek kulturális célokat szolgálna!:. Ma azonban mégis az a helyzet, hogy szinte az anyagi felelősség teljes semmibevevésével gazdálkodnak egyes kultúrotthonok, vagy népkönyvtárak és más kulturális intézmények anyagi értékeivel í-- a nép vagyonával. Emellett legtöbb helyen a használhatatlanná vált felszerelési tárgyakat ‘ megjavítás, jókarbahelyezés helyett kiselejtezték és újat kértek az államtól helyettük, mondván — államunknak kötelessége a dolgozók részére biztosítani a’ művelődés anyagi feltételeit. A solti kultúrotthon elpusztult rádiója, a katymári gyönyörű kultúrház letépett ajtókilincsei, más kul tárházak elpusztult székei — hogy csak néhányat említsünk — arra figyelmeztetnek, hogy ezen a téren a megyei tanács népművelési osztályának is, a helyi tanácsoknak is rendet kell teremteniük. A pazarlásnak, az anyagi eszközökkel való helytelen bánásmódnak tipikus jele az is, hogy minden különösebb megfontolás nélkül hajtanak végre beruházásokát egyes kultúrotthonaink vezetői. A kiskunfélegyházi járási kultúrházban például súlyos százasokért vásárolták meg egy operettnek a szövegkönyvét, partitúráit, majd sutba dobták az egészet, hiszen kiderült, hogy a színjátszó csoport erői nem elegendők az operett eljátszására. A tiszakécskei járási kultúrház például többezer forintos -költséggel adta elő a »Gül Baba-« című Huszka-operettet, méregdrága díszletekkel, drága pénzért foglalkoztatott műszaki személyzettel, majd megállapították az utolsó előadás után, hogy az egész vállalkozás közel 4000 forintos ráfizetéssel végződött. Az kétségtelen, hogy pénz nélkül kultúrát teremteni nem lehet, de a pazarlás nem velejárója, feltétlen kísérője a falu, a város kultúrélete színvonalasabbá tételének. Vannak ara is példák, hogy teljesen felesleges beszerzésekkel terhelik meg egyes szerveink az államkasszát, amikor azoknak a beruházásoknak a kultúrális feltételei még nincsenek meg. Nem egy üzemünk van, ahol drága népi táncruhák&t vásároltak 'a nemlétező tánccsoport részére, vagy pedig elnézték, hogy támogatás híjján, a komoly felszereléssel rendelkező kultúregyüttesek feloszoljanak és felszerelésük valamelyik sötét raktárban porosodjék. Ahol nem sáfárkodnak helyesen az állanl nyújtotta anyagi eszközökkel, a kultúra területén sem, ott ilyen ésj hasonló egészségtelen helyzet alakulhat ki. És ebbe a tárgykörbe tartozik az is, hogy egyes helyeken kulturális célokat szolgáló helyiségekben terményeket, vagy más oda nem való dolgokat tároltál:. Csikérián például a tanácstitkár bútorait raktározta a kultúrotthonba, emiatt nem tudtak próbát tartani az augusztus 20-ra készülő kultúrcsoportok. A kultúra és a takarékosság viszonya elgondolkodtató problémákat vet fel. A kulturális beruházásokkal, a kulturális célokat szolgáló intézmények vagyonával való gondos bánásmód egyrészt nevelőmunka kérdése, másrészt kulturális vezetőszerveink, tanácsaink fontos kötelessége, megyénk minden dolgozójának közös ügye. • .1 A megye községeiből egymásután érkeznek jelentések a helyi népfront előkészítő bizottságok megalakulásáról. Több községben a bizottság tagjai máris nagy munkában vannak. Segítik az előkészítő munkát a községben, ismertetik a népfront célkitűzéseit. , A megalakult kecskeméti népfront előkészítő brzottság is azok közé tartozik, amelyek már megkezdték működésüket. A bizottság tagjai a dolgozók legszélesebb rétegeit képviselik. A bizottság elnöke dr. Tóth László lett. A bizottság tagjai között megtaláljuk Bognár Lászlótj a Miklóstelepi Kutatóintézet vezetőjét, Papp József belsőnyíri mintagazdát, Csikós Jánosnét, a Gyufagyár kétszeres sztahanovistáját, a könnyűipar kiváló dolgozóját, dr. Orosz László tanárt, Szili Istvánt, Kiss Sándort, a Szabadságharcos tsz elnökét, Farkas Ferenc kisiparost, Lukácsi Lászlót, a posta vezetőjét, továbbá Sziklai Judithot, a városi pártbizottság titkárát, és Mező Mihályt, a tanács VB titkárát. A kecskeméti népfront előkészítő bizottság szerdán és csütörtökön megkezdte a szervezési munkát is. A bizottságra igen nagy feladatok várnak. Jó szervezési munkára van szükség, hogy a kiterjedt tanyavilágban mindenkivel megismertessék a Hazafias Népfront céljait; A kecskeméti járásban a bugaci előkészítő bizottság fogott már a munkához. Ebben a bizottságban találjuk Horváth Béla tsz-elnököt, Nyilas Júlia pedagógust és a község orvosát. A pálmonostori előkészítő bizottság holnap tartja első ülését. Ezen határozzák meg a tennivalókat. Itt is széleskörben ismertetik a népfront célkitűzéseit. A községben máris nagy visszhangra talált a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása. Papp Imre, Gyapjas Sándort Bori Antal, Tompos Béla bizottsági tagok tanulmányozzák a felhívást, hogy beszélgetés formájában ismertessék a község dolgozóival* BAJA LEMARADT a begyűjtés és az adófizetés teljesítésével Baja az utóbbi időben súlyosan lemaradt a begyűjtésben és az adófizetésben. Sertésből 350, tojásból 28, baromfiból 22 mázsa az állam iránti adóssága. Ha a részleteket vizsgáljuk, ebből Gergity András bajaszentistváni kulák egymaga 8 mázsa sertéssel* 16 mázsa tojással, 15 mázsa baromfival adósa államunknak. Az állampolgári fegyelem betartása körül is baj van. A város elmúlt évi adóhátraléka közel másfél millió forint. Ebből az összegből pedig 30 egyszoba-konyhás, vagy 20 kétszoba-konyhás lakást lehetett volna építeni. Gergity András például 35.370 forint adóval tartozik, Kricskovics János 5317 forinttal. Az idei adókivetésből közel két és félmillió adóhátralék van máris. Csak a lemaradásból meg lehetett volna építeni egy 30 ágyas napközi otthont, nem beszélve arról, hogy elvégezhető lenne az új niactér kikövezése, négy új, mélyfúratú kút létesülhetne és bÄjezhetnek a kórházban megkezdett építkezést. Ezt eredményezte volna az állampolgári fegyeíem következetes betartása. A város becsületes dolgozói, akik kötelességeik pontos teljesítésével mindenkor példát mutattak, méltán elégedetlenek az elmaradás, valamint a begyűjtési és adóügyi szervek gyenge munkája miatt, Séta az Országos Mezőgazdasági Kiállításon — Milyen az Országos Mezőgazdasági Kiállítás — teszik fel sokan a kérdést azoknak, akik jártak Pesten. — Hatalmas tenyér, amelyen mindaz látható, ami szebbé teszi a dolgozó parasztember életét, könnyebbé a munkát, a megélhetést. Ott láthatók a technika legújabb vívmányai, a tudományos kutatások legfrissebb eredményei. •— Mind arra szolgálnak, hogy sikeresebben vívhassuk meg harcunkat a természettel, elvegyük tőle azt, amire szükségünk van. Az első megyei ismerős, akivel a kiállításon találkoztunk, Csikós János volt Kiskunfélegyházáról. Már eléggé elfáradt a sok járkálásban. Hogyne lenne fáradt, hiszen már közel 40 épületet tekintett meg. Ha végigsétálna a kiállítás területén lévő utakon, akkor olyan távolságot gyalogolna be, mint Kecskemét és Kiskőrös közötti távolság. — Az utak hoszszűsiiga jelzi, hogy milyen nagy területen fekszik is a kiállítás. Közel tízszer akkora térségen, mint Kecskeméten a Katona József-sétány a múzeum körül. Ha a kiállításon látható grafikai alkotásokat egymás mellé fektetnénk, akkor ezekkel leteríthetnénk olyan hosszú utat, mint a kecskeméti vasútállomástól a megyei közkórházik terjedő szakasz. Igen nagy a látogatottsága a növénytermesztést ismertető kiállításnak. Itt a legkorszerűbb, legfontosabb módszereket ismertetik. Az öntözési bemutató a különböző öltözési módszereket mutatja be a különféle szántó-1 földi és kertészeti növényekkel. A gabonatermelést elsősorban alföldi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és nagy számban szereplő egyéni gazdák sajátos módszereinek, eljárásainak szemléletes bemutatója ismerteti. Láthatunk például 50— 60 szemes óriás búzakalászokat különböző kísérleti gazdaságokból. Nagyon változatosan szerepel a kiállításon a mezőgazdaságban oly fontos kukoricatermesztés. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák terméshozamának és módszereinek ismertetése mindenkit meggyőz arról, hogy 30—35 mázsás holdankénti kukoricatermés elérése nem boszorkányság. Csikós Jánosnak és Martinovics Józsefnek, a dunavecsei állami gazdaságból különösen az ragadta meg a figyelmét, hogy több magyar növényi különlegességgel is találkoztak a kiállításon. Igen tanulságos a szegedi paprika ötletesen berendezett bemutatója, a makói hagyma kis kiállítása, a Keszthelyi Kísérleti Táj intézet a lápterületek hasznosításában elért kiváló eredményei, á lápon termelt növények. Szatmári Krisztina a háziipari pavilonban mutatja be, hogyan készül a halasi csipke, de szabad óráiban szívesen jár-kel az illattenyésztési kiállításon. Ennek a kiállításnak egyik legérdekesebb része a magyar lótenyésztés legjobbjainak a felvonulása. A tűző napsugár szinte megbotlik a magyar félvérek lipicaiak, aralas menek fényes gzőrén; l£<§e tanulságos a *Lo az I ember segítőtársa« című bemutató. A »Halasi asszony a szarvas-1 marhaistállófcban« büszkén mutatja a megyei tenyésztők állatait. A VI. istállóban elismerő oklevelet kapott a városföldi állami gazdaság Híres I. nevű bikája. Itt látjuk a közelben a bácsalmási Lenin tsz Pandúr nevű bikáját és vele szemközt a tsz Sugár nevű tehenét, amely elismerő oklevéllel lett kitüntet-1 ve. Évente 3333 liter tejet ad. A sok látvány után jólesik egy kis pihenés. Ellátogattunk az alpári földművesszövetkezet halászcsárdájába. A pincérek alig győzik a munkát. Nem is csoda, hiszen naponta 2000 halászlét, 1500-2000 sült halat szolgálnak ki. Ehhez még elfogy 11- 12 hektó sör is. Kiss József vezeti a csárdát. Közel 30-an jöttek fel Alpárról. De még mindig kevesen vannak- Felvettek még 22 pesti pincért is. Estefelé a áok nép a szabadszínpad köré csoportosul. Élvezik a különböző kultúrcsoportok bemutatóit. Dörgő tapsot kapott a bajai tánccsoport, amely eljárta a délszláv kólót. Szerdán este az állami népi együttes kápráztatta el a hallgatóságot. A kiállítás látogatóinak száma nap-nap után növekszik. — Szerdáig több, mint 300.000 ember látogatta meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Vasárnapra rekordlátogatásra számítanak. Előreláthatólag több, mint 200.000 dolgozó kérési fel ezen a napon a kiállítást.
