Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ara SO fillér 1054 SZEPTEMBER 14. KEDD Butorkiállítás Moszkvában. A képűi; kombinált könyvszek­rény, amelyből íróasztalt is lehet alakítani. Is isi ét a gépeké a szó Azok, akik az idén jól arat­tak, nem győzik eléggé dicsérni az aranyat érő jótanácsot: ké­szülj íel időben,az őszi vetésre- Végezd el jól, időben. Vannak 6 ok an olyanok, akik számára törvény ez, nemcsak maguk mi­att, hanem az ország érdekében is. Különösen gépállomásainkra hárul nagy feladat, hogy a ren­delkezésre á'.ó gépparkjuk teljes kihasználásával segítsék az őszi munkák sikerre vitelét. Vannak már kezdeti jó ered­mények. A kiskunhalasi gépál­lomás Balotaszálláson lévő trak­toros-brigádja már 70 százalék­ban biztosította tervéhez a te­rületet. A nyolc erőgépből négy a balotasz4Hási Petőfi termelő­­szövetkezetben végzi a szán­tást. A Vörös Csillag tábláit egy traktor hasítja, a Szabadság ter­melőszövetkezetben pedig már be is fejezték a munkát. A bri­gád segítségét szívesen veszik igénybe az egyénileg dolgozó parasztok is, már több mint 10 dolgozó parasztnak szántották lel a földjét, akik már el is ve­tettek. A lajos.mizsei gépállomá­son Pozsár Sándor brigádjában gépenként már 17 műszaknor­mát teljesítettek a traktorosok, e legutóbbi értékelés szerint. Tavaly még sok hiba volt el­sősorban az őszi gabonafélék ta­­üajelőkészítésében. A rosszminő­­■ségű szántás miatt sokhelyütt arattak gyenge termést. Az idén a tavaly őszhöz viszonyítva mennyiségileg több, minőségileg jobb munkát várunk minden traktorostól. Elsősorban vala­mennyi traktoros vigyázzon a gépére, úgy mint a szemefényé­­re. A legjobb traktorosok szám­talanszor elmondták, hogy jó eredményt csak megfelelően karbantartott, jól ápolt géppel le­het elérni. Feltétlenül szükséges tehát a tervszerű, hibamegelőző karbantartás. Tavaly előfordult olyan eset, például a kecske­méti gépállomáson, hogy Zana Sándor traktoros, aki a Dózsa termelőszövetkezetben szántott, elhanyagolta a karbantartást, ezért az ekefej lógott a geren­­delyről, mert elmulasztotta meg­erősíteni a csavarokat. Ebben az esetben hibát követett el a 'brigádvezető is, Balanyi Berta­lan, mert két hétig feléje sem nézett a traktorosnak, nem el­­' lenőrizte munkáját. Minél ke­vesebb gépállást az ősszel! — Ez legyen a jelszava minden traktorosnak. A kevesebb gép­állás nemcsak több felszántott területet jelent, hanem a trak­torosoknak magasabb keresetet is. A gép rendszeres ápolása so­kat jelent, de nem mindent. Ál­ba tatos munka, szilárd munka­­fegyelem, ez a jó traktoros leg­főbb erénye.. Ezen a téren tá­volról sincs minden rendben. — Több gépállomásunkon me­gyénkben is sok a fegyelmezet­len traktoros, aki nem is gon­dol arra, hogy hanyag munkája miatt a gépállomás nem tudja elvégezni azt a munkát, amelyet « termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal kötött szerződésekben vállalt, így egyes emberek felelőtlensé­ge miatt hátrányt szenved a gépi munka, károsodik a ter­melőszövetkezet, az egyéni gaz­da, de velük együtt károsodik az egész dolgozó nép. A nemrég megtartott gép­­szemlék azt bizonyítják, hogy megyénkben több gépállomás nem eléggé készült fel az őszi munkákra, nem javították ki megfelelően a gépeket. A sza­badszállási gépállomás három műtrágyaszórója még használ­hatatlan, pedig a fülöpszállási Dózsa tsz elnöke a napokban járt a gépállomáson, mert sze­retett volna igénybevenni egy műtrágyaszórót az őszi munkák meggyorsítására. A gépállomás vezetőségének és traktorosainak nagyfokú nemtörődömsége és hanyagsága miatt azonban nem ért célhoz. Ezen a gépállomá­son még több vetőgép nincs megfelelően kijavítva. Termé­szetes, az ilyen esetek nemcsak gátolják az őszi munkákat, de rossz fényt vetnek a gépállo­másra, megrendítik a bizalmat a gépi munkában, mert az ilyen hiányosan kijavított gépeiméi hamar előadódik a műszaki hiba. Az őszi munkák elvégzése so­rán nagyon sokat jelent a taka­rékoskodás. Hatalmas összege­ket takarítunk meg például, ha gazdaságosan bánunk az üzem­anyaggal. Meg van a lehetőség arra, hogy a tervezettnél 15—20 százalékkal kevesebb üzem­anyagot használjanak fel a trak­toristák. Ezzel is többszázezer forintot tudnak megtakarítani, csak megyénk gépállomásain. Még számos lehetőség van ezen­kívül, amelyek kihasználásával az egész dolgozó nép életét — köztük a gépállomási dolgozó­két — tesszük szebbé. Fontos feladat a kettős mű­szak betartása is. Tavaly több gépállomásunkon elhanyagolták, pedig ez rendkívül fontos a munka meggyorsításához. P z őszi szántás, vetés meggyorsítá­sát segíti az is, ha gépállomása­ink az eddiginél több segítséget nyújtanak a termelőszövetkeze­teknek az őszi betakarításban. Lehetőség van rá, hogy a gépek megfelelő átalakításával gépe­sítsék a betakarítást. Ez fontos feladat, mert sok helyen tavaly is az akadályozta a vetőszán­tást, hogy egyes termelőszövet­kezetekben lassan haladt a ka­pások betakarítása. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a vetőmag ké­sőn kerül a földbe, hanem azt is, hogy a gépek nincsenek megfelelően kihasználva, sok értékes napot állnak a trakto­rok. Azt kell elérni tehát most, amikor ismét a gépeké a szó, hogy jó gépekkel, kellő lendü­lettel és teljes odaadással, gyor­san, de ugyanakkor jő minőségi munkával készítsék elő trakto­rosaink a következő évi aratást. Érezze ezt minden traktora fel­adatának és kötelességének; A kimszenfmíklósí járás vezet az adófizetésben SZERTE AZ ORSZÁGBAN. városokban, községekben és ta­nyaközpontokban nagy érdeklő­déssel vitatják meg az új ta­nácstörvény-tervezetet. A ta­nácstagok jogait és kötelessé­geit. MEGYÉNKBEN IS gazdagyű­léseken, üzemi értekezleteken és kisgyűléseken beszélgetnek a tanácstörvény-tervezetről. — A tervezethez való, nagyszámú hozzászólás, a vitában való ak­tív részvétel, a nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy megyénk dolgozói egyre több részt kér­nek a közösség ügyeinek irányí­tásából. A viták során minden­ki elmondhatja, hogy mit látott helyesnek a tanács négy éves működése alatt és mik voltak azok a feladatok, amelyeket jobban kellett volna megoldani és hogyan lehet megjavítani a munkát az új tanácstörvény-ter­vezet szerint. NEM EGY JOGOS panasz hangzik el a vita során a taná­csok munkájában megmutatko­zó hiányosságokról, igen sok dolgozó felszólalásában elmond­ja és egyben javasolja, hogy ő hogyan látná egyes feladatok észszerű megoldását, többen han­goztatják azt is, hogy ők is hi­básak, mert mint tanácstagok, nem eléggé segítették a taná­csok munkáját. A község lakói több esetben közömbösséget ta­núsítottak a saját ügyük iráni Megmutatkozott ez a sikertelen tanácsüléseken, a beadási köte­lezettség teljesítésében, áz adó­fizetésben és egyéb vonalon megmutatkozó lemaradásban. A TANÁCSVEZETÖK mun­káját T’cszor nehezítik a kulá­­kok, akik különböző módszerek­kel igyekeznek kivonni magu­kat a* adófizetés alól. Izsákon pl. a kulákok legnagyobb része hátralékos. JakabszállÁ-n Csősz János, 53 holdas kulák 14 ser­tését a leánya nevén szerepel­teti és így akart kibújni a kötelezettség teljesítése alól. A dolgozó parasztoknak segíteni kell a községi tanácsokat az osztályellenség leleplezésében. EL KELL MONDANUNK azt is, hogy a becsületesen teljesítő, jó adófizető dolgozó parasztok száma is egyre növekszik me­gyénkben. Ezek közé tartozik Szabó Pál izsáki tanácstag, aki méltán megérdemelte a »Minta­gazda« kitüntetést, mert földjé­nek jó megmunkálása mellett az adó és biztosítási díjfizetési kötelezettségének is pontosan eleget tett. A községek közül legjobban példát mutatnak az adófizetés­ben: Dunaszentbenedek, öreg­csertő és Hajós. A HARMADIK negyedévi adó és kötelező biztosítási díj bevé­teli terv teljesítése terén a szep­tember 9-i állapotnak megfele­lően a járások és a városok he­lyezési sorrendje a következő: Járás: X. Kunszentmiklós 2. Kalocsa 3. Kiskunfélegyháza 4. Bácsalmás 5. Dunavecse 6. Kecskemét 7. Kiskunhalas 8. Kiskőrös 9. Baja Városok versenye: 1. Kalocsa 2. Kiskunhalas 3. Kecskemét 4. Kiskunfélegyháza 5. Baja VB-elnök: Kovács Mátyás Zsíros Károly Szegedi László Varjú Pál Bíró Géza Szabó János Posváncz László Farkasinszki Lajos Osztermann Béla Millósi Teréz Papp Ádám Méhész Árpád Horváth Béla Virág Józseíné Osztály vezető: Hódi József Csizmadia Tibor Borbély Lajos Nagy Ferenc Boti'alusi Viktor Bőréig István Katona Miklós Baracska Ervinné Nyilas Ferenc Romsics Margit Zsíros László Fehér Sándor v Darhos László o//í/ tximíestaq tapasztalatai Négy éve tagja a garai ta­nácsnak Karagity Mátyásné. Mikor mint tanácstag először lepte át a tanácsháza küszöbét és a tanácsterem hosszú aszta­lánál helyet foglalt, önkéntele­nül arra gondolt, a múltban ezen a helyen terpeszkedett ép­pen Gatti Mihály, vagy Zombor­­csevics János. Amikor ők ta­nácskoztak, gondosan ügyeltek arra, hogy hívatatlan fül ne le­gyen tanúja, mint főzik ki csel­szövéseiket a dolgozó nép ellen, saját érdekeik, hatalmuk védel­mére. Most meg szélesre van tárva az ajtó, hadd hallja min­denki, hadd lássa az egész köz ség, hogyan dolgozik, hogyan védi a dolgozók érdekeit a saját soraikból megválasztott tanács. Iíaragityné azonban mást is érzett. Érezte a feléje megmu­tatkozott bizalom mellett a fele­lősséget is, mely mint tanácsta­got kötelezi. Alig pár hete volt tanácstag és máris kopogtatlak ’ portáján. Panasszal fordultak hozzá. Hely­telenül vetették ki az adót. Ma­gához vette az adókönyveket és másnap hozzálátott a panasz ki­vizsgálásához. Rövid idő alatt minden rendbe jött. Orvoslást nyert a panasz. Boldog és elégedett volt. Ügy örült, mintha saját ügyéről lett volna szó. Hát egy kicsit a saját ügye Is volt, mert hogyan is ígérte, mikor megválasztották: az egész község dolgozóinak kép­viselője akarok lenni;. ' Az eltelt idő gazdag tapaszta­latokhoz juttatta. Az, hogy a múlt képviselőtestületeivel szem­ben a tanács az övék, a dolgo­zóké, hiszen az ő ügyüket képvi­seli, ügyes-bajos dolgaikat in­tézi, azt már nemcsak ő, de az egész község felismerte. De a tanács eredményes munkája mellett a hibákat is kezdte fel­ismerni. Első felismerése az volt, hely­telen a tanácselnökök sűrű vál­togatása. — Pár évvel ezelőtt egyik ta­nácselnök követte a másikat. Ez bizony meglátszott a tanács munkáján, rányomta bélyegét. Ezekben az években sűrűn hal­lottam szemrehányó szavakat — meséli. — Ha tanácstag vagy, miért nem hajtjátok végre azt, ami egyöntetű kívánságunk. Igen, ez az egyik tapasztalat, ölért van másik is. — A tanácsüléseken sokirányú javaslat, kezdeményezés, jogos panasz hangzik el. A legtöbbre az a válasz, — utána nézünk... elintézzük... valóraváltjuk... A valóságban azonban mi történt az ügyben, mi gátolja esetleg annak megvalósítását, nem tud­juk meg. Pedig erről is számot kellene adni. A legsúlyosabb hibát a vegére tartogatja Karagity Mátyásné. — Négy éve vagyok tanács­tag, de a végrehajtó bizottság hibájából még egyetlen egyszer sem tarthattam tanácstagi be­számolót. Pedig szívesen tettein volna, hiszen ezzel is szorosabb­ra vonhattam volna kapcsolatai< mat a dolgozókkal, Már e! is határoztam, délszláv nyelven is beszélni fogok, de bizony nem került sor rá. Nagyon nagy hiba, amit Kara­gity Mátyásné is érzett és azt azt utat választotta, hogy inkább sorra kereste körzete utcáinak házait és úgy beszélgetett. — Eredményes volt ez a munka is. így jutott cl Kubatov Mariska panaszához. Fcllábú asszony, dolgozni már nem tud és piciny­ke földjét Uishaszonbérletbe ad­ta. Bérlője azonban nem fize­tett. Magáévá tette az ügyet, hogy a bérlőt fizetésre kötelez­zék. Mint tanácstag, a közegészség­ügyi állandó bizottságnak is tagja. Ezen a téren is van mit munkálkodnia. Itt vannak a községi kutak ügyei is. Karban­tartását kivették a helyi tanács hatásköréből és a megyei tanács hatáskörébe utalták. Hej, de messze van Gprától Kecskemét, — sóhajtozza. Hát bizony mcsz­­sze. fis Kecskemétről irányítani a garai kutak javítását... — Az új tanácstörvény sok olyan intézkedést fog életbelép­tetni a tanácsok munkájában, melyek az eddigi hibákat orvo­solni fogják. Fiatal asszony lép be lakásá­ba, pöttömnyi kis szöszke lány­kával, A tanácstagot keresik. Bizton fontos ügyet kíván meg­beszélni vele. Mert Karagity Mátyásné tanácstag kapuja ép­pen úgy nyitva van minden dol ­gozó előtt, mint a tanácsháza kapuja, j 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom