Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-02 / 207. szám
Az „európai védelmi közösség“ bukásának visszhangja Dulles sajtónyilatkozata Az »AFP« jelenti, hogy Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén »elszomorító eseménynek« minősítette, hogy Franciaország elutasította az »európai védelmi közösség«et és azt hangoztatta, hogy Franciaország ezzel eltávolodott »saját négy évvel ezelőtt tett történelmi javaslatától«. — Dulles kijelentette, hogy »Franciaország negatív akciója nyilvánvalóan azt a kötelezettséget hárítja az Egyesült Államokra, hogy felülvizsgálja külpolitikáját, főként Európára vonatkozó politikáját.« Kijelentette, hogy az a felülvizsgálat szükséges, tekintettel azokra a feltételekre, amelyekhez a kongresszus az Európának nyújtandó katonai -segélyek« engedélyezését kö„ötte. A külügyminiszter közölte, tiQgy az Egyesült Államok helyesli, a NATO minisztertanácsa rendkívüli ülésének összehívását, majd hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok rövidesen tanácskozásokat kezd Adenauer nyugatnémet kancellárral. Dulles a továbbiakban azzal próbálta csökkenteni az amerikai közvélemény előtt a nyugati politika újabb kudarcának jelentőségét, hogy azt hangoztatta, »az Egyesült Államok elég rugalmas ahhoz, hogy a külső események figyelembevételével irányítsa külpolitikáját.« Dulles ezután felsorolt három »alapvető tényt«, amelyek véleménye szerint nem módosultak az EVK francia részről történt elutasítása következtében. Ezek: »1. Európa hathatós védelme megköveteli Németország lényeges katonai hozzájárulását; 2. Németországot nem lehet a végtelenségig semlegességre ítélni. Nem lehet szuverenitása kérdésében megkülönböztető intézkedéseket alkalmazni ellene. — Németország szuverénitása felőli saját egyéni és kollektív védelmének jogát; 3. Nem lehet sikeresen megakadályozni a háborút egymással szomszédos és régóta ellenséges nemzetek között csupán ígéretekkel, vagy fenyegetésekkel. A háborút csak nemzetek- Celetti intézmények létrehozásával lehet megakadályozni.« laszthatatlan feladatnak« tartja! Nyugat-Németország felfegyverzését. Whitney, a »New York Times« londoni tudósítója azt jósolja, hogy a diplomáciai tevékenység a francia nemzetgyűlés döntése után fokozódni fog. »Azt várják — írja Whitney —, hogy a megbeszéléshez szükséges rövid szünet után újabb lépések várhatók. Az első lépés a közös amerikai-angol felhívás lesz Mendes-France miniszterelnökhöz abból a célból, hogy kieszközöljék beleegyezését a Nyugat-Németországra vonatkozó fcétszerződés-tervezethez, amelyet a szakértők egy csoportja júliusban készített elő.« A »1‘Express« a négy nagyhatalom vezetőinek legmagasabb síkon történő találkozójáról. PÁRIZS (MTI) A »1‘Express« című francia polgári hetilap nagy cikkben foglalkozik Angliának az európai és általában a világproblémákkal kapcsolatos álláspontjával. A cikk hosszasan fejtegeti, hogy Anglia miért nem csatlakozik az EVK-hoz és egyáltalán mi a véleménye Németország új raf elf egy vérzéséről, máj ezeket írja: Most, amikor Londonban és Párizsban lázasan tanulmányozzák az EVK lehetséges pótmegoldásait, egy másik szovjet jegyzék ismét értekezletet javasolt a német-kérdés megtárgyalására. A különbség az, hogy lényegesen megváltozott a közvéleménynek a jegyzékkel szembeni magatartása, különösen Angliában. Nyugat-Európa hatalmai ma hiszik, hogy nem fenyeget a szovjet támadás veszélye, Genf pedig bizonyítékát adta annak, hogy a keleti blokkal folytatott értekezlet pozitív eredményt hozhat. Az angol vezetőket — akár konzervatívok, akár munkáspártiak — jelenleg nem az foglalkoztatja, hogy tárgyalni kell az oroszokkal, hanem az, hogy hogyan tegyék ezt —- írja a »1‘Express«. »A brit miniszterelnök hisz abban, hogy a négy nagyhatalom vezetőinek legmagasabb síkon történő találkozója s együttes tárgyalása a világproblémákról, legalább egy nemzedékre meghozhatja a békét.« »Ami a munkáspártot illeti, az Attlee és Bevan vezetésével a Szovjetunióban és Kínában látogatást tett küldöttségével megerősítette azt az óhaját, hogy nem enged át a konzervatívoknak minden kezdeményezést és ő is részt kér a kelettel esetleg folytatandó tárgyalások előnyeiből.« A lap befejezésül annak a véleményének ad kifejezést, hogy »Angliának négyévi várakozó álláspont után végre el kell fogadnia, hogy Franciaországgal együtt energikusan kézbevegye Nyugat-Európa irányítását és mindenki számára elfogadható tervet kell kidolgoznia a német kérdésben. A Német Kommunista Párt elnökségének titkársága az EVK elutasításáról. DÜSSELDORF (ADN) A Német Kommunista Párt elnökségének titkársága az »európai védelmi közösségnek« a francia nemzetgyűlés részéről történt elutasításával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat a párizsi szerződés elutasítását Adenauer és Amerika európai politikája súlyos vereségének és a békepolitika győzelmének jelenti ki. »Most még nyilvánvalóbbá vált, hogy Adenauer politikája csődbe jutott«, — mondja a nyilatkozat. Nyugat-Németországnak most olyan kormányra van szüksége, amely a németek kölcsönös megértésének politikáját képviseli és amely hajlandó felvenni a tárgyalások fonalát a Német Demokratikus Köztársasággal* A Német Kommunista Párt nyilatkozata örömmel üdvözli Ollenhauernak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökénél: négyhatalmi értekezlet összehívására '•-5 nyúló követelését. Külpolitikai vita a francia nemzetgyűlésben — Mendes-France besxéde — Az amerikai lapok Nyugat-Németország felfegyverzésének új terveiről. NEW YORK (TASZSZ) Az amerikai lapok az. Egyesült Államok »európai hadseregre« vonatkozó terveinek kudarcaként értékelik azt a tényt, hogy Franciaország nemzetgyűlése elutasította az EVK-szerződést. De a lapok híreiből az is kiderül, hogy az Egyesült Államok nem mondott le terve főcéljáról, és pedig arról, hogy az amerikai imperializmus szolgálatában álló nyugatnémet hadsereget hívjon életre. A »New York Herald Tribune« szerkesztőségi cikkében »ha-PÁRIZS (MTI) A délutáni ülés megkezdésekor Mendes- France kérte, hogy a külpolitikai interpellációk megvitatását halasszák el november 3-ra, a parlamenti szünet utáni időpontra. Ezután több felszólalás következett, köztük Pinay volt miniszterelnöké, aki támadta a kormányt, amiért nem helyezkedett határozottan az EVK védelmének álláspontjára. Ezt követően Mendes-France lépett a szónoki emelvényre, hogy válaszoljon a vitában felszólalóknak. A miniszterelnök kijelentette, hogy a fő külpolitikai célkitűzés; tisztázni Franciaország álláspontját. »Éppen ezért feltétlenül szükséges volt Franciaország neve és a külföld előtti becsülete szempontjából, hogy kijussunk a bizonytalanságból.« A kormánynak az EVK kérdésében tanúsított magatartásával kapcsolatban Mendes-France kijelentette, hogy olyan megoldást igyekezett találni, amelyeket »az európai védelmi közösség hívei és ellenfelei egyaránt elfogadhattak volna, mint lojális kompromisszumot«. Mendes-France hangoztatta, hogy a hétfői szavazás után a francia parlament megszabadult határozatlanságától. »Most tehát FRANCIA SAJ1ÓSZEMLE cselekedni kell — fűzte hozzá — méghozzá igen gyorsan kell cselekedni.« A miniszterelnök ezzei PÁRIZS (MTI) A francia lapok továbbra is részletekbe menően kommentálják az EVK elvetésének tényét. JEAN FABIANI a »Combat«ban írja: Ahhoz, hogy a német újrafelfegyverzés valóban szükségszerűvé váljék, az szükséges, hogy bebizonyosodjék az általános leszerelés lehetetlensége... A francia politika céljának annak kell lennie, hogy — miután álláspontja mellé állította Nagy- Britanniát — tárgyaljon egy négyhatalmi, konferencián a német-kérdésről. Ha a leszerelés reménye meghiúsul, még mindig lesz idő a német probléma felülvizsgálására. De erre csak akkor kerülhet sór, ha már minden remény füstbe ment és ha bele kell törődni az elkerülhetetlenbe. — Előbb azonban feltétlenül mindent meg kell kísérelni ennek elkerülésére.« A »FIGARO« azt állítja, hogy »a kormány semlegessége a kommunistákat a helyzet döntőbíróivá tette. Ez az egyik lényeges vonása e súlyos vitának. Az KVK-t a kommunista szavazatok támogatásával vetették el« — hangoztatja a cikkíró. Á »PÖPULAIRE« így kommentálja az EVK elutasítását: »a parlamenti szavazás eredményé belpolitikai téren komoly következményekkel jár: első ízben történik meg, hogy a kommunisták a döntőbírók egy külpolitikai vitában és rriég hozzá milyen vitában! Első ízben történik meg,, hogy a kommunisták az általuk óhajtott .irányba tudták lebillenteni a mérleget.« kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy »az EVK ellenfeleinek nagy többsége híve az atlanti szövetségnek«, tehát erre kell alapozni a jövendő politikai vonalvezetést. A miniszterelnök végül bejelentette, hogy igyekezni fog Nagy-Britanniától »határozottabb és teljesebb ígéreteket« kapni és keresni fogja a módokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ha megegyezés születik, ebben Nagy-Britannia is »jelen legyen«. Végül szavazásra tették fel azt a javaslatot, hogy a külpolitikai interpellációk vitáját halasszák el november harmadi, kára, a . nemzetgyűlés 418 szavazattal 162 ellenében elfogadta a javaslatot, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1954 augusztus 31-én ülést tartott, amelyen Apró Antal elvtárs beszámolója alapján megtárgyalta a Hazafias Népfront és a tanácsválasztás előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyta a beszámolóban foglalt politikai irányvonalat a Hazafias Népfront létrehozására és a tanácsválasztások előkészítésére. (MTI) Kína népe támogatja Taivan felszabadítását PEKING (Uj Kína) Egész Kínában gyűléseket és összejöveteleket tartanak az összes demokratikus pártok és népi szervezetek által Taivan felszabadításáról augusztus 22-én kiadott nyilatkozat megvitatására. Hszincsiangban a lakosság, valamint a felszabadító néphadsereg egységei együttesen meg» tartott gyűlésen juttatták kifejezésre azt az elszántságukat* hogy támogatják a közös nyilatkozatot. (MTI) A mmisztertanács határozata az általános-és középiskolák 1954—1955, évi tanévének A minisztertanács határozatban szabályozta az általános- és középiskolák 1954—1955. évi tanévének időtartamával kapcsolatos kérdéseket. A határozat kimondja, hogy a tanév 1954 szeptember 1-én kezdődik és 1955 június 20-án ér véget. A téli szünet december 20-tól január 16-ig tart. időtartamáról A módosítás nem vonatkozik a dolgozók általánosiskoláira, a szakérettségire előkészítő tanfolyamokra és a gyakorló gimnáziumokra. A tanulók megfelelő szüneti foglalkoztatása céljából az iskolai napköziotthonok, továbbá a szükséghez képest iskolánként egy-egy tanterem fűtését a téli szünet alatt is biztosítani kell, Értekezlet az őszi talaj előkészítési és vetési munkáról A gabonatermelés legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei kedden a földművelésügyi minisztériumban Győri Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes elnökletével tartott értekezleten megvitatták az őszi kalászosok talajelőkészítésének és vetésének legjobb módszereit. Ezeknek az agrotechnikai: eljárásoknak helyes végrehajtása egyik legfőbb biztosítéka a jövőévi nagyobb gabonatermésnek. Szeptember 4. és 10-e között a gépállomások, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok agronómusainak bevonásával minden megyében megyei értekezletet rendeznek, amelyen a keddi értekezleten elfogadott irányelvek alapján, de a helyi viszonyok legmesszebbmenő figyelembevételével tárgyalják meg a talajelőkészítés és vetés munkáit. A megyei értekezletek után az azokon résztvett agronómusők és szakemberek minden községben, termelőszövetkezetben és állami gazdaságban értekezleteken, gazdagyűléseken részletesen beszélik meg a dolgozókkal a talajművelés és vetés során elvégzendő konkrét feladatokat. (MTI)' Megjelent a PROPAGANDISTA legújabb száma A Propagandista most megjelent augusztusi száma jelentős segítséget ad a propagandistáknak a kongresszus anyagaiból való jobb felkészüléshez. A lap »Készüljünk az új oktatási év nagy feladataira« c. első cikke a propagandamunka megnövekedett jelentőségével foglalkozik az új szakaszban. A cikk elemzi azokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk III. kongresszusa anyagainak széleskörű oktatása nyújt a pártpropaganda számára, s fontos útmutatásokat tartalmaz a propagandisták részére. Äz MDP 111. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a folyóirat: CSIKÓS GYÖRGY CIKKÉT: »Pártunk harca a szocializmus alapjainak lerakásáért hazánkban«. A cikk elemzi azokat az eseményeket, amelyeket e téren eddig elértünk, s részletesen foglalkozik azokkal a legfőbb feladatokkal, amelyek a szocializmus alapjainak lerakása terén az új szakaszban előttünk állanak. HUSZÁR ISTVÁN: »A szocialista iparosítás az új szakaszban« c. cikkében azokat a sajátos vonásokat elemzi, amelyek iparosításunkat ma jellemzik. Behatóan foglalkozik az ütem, az arányok, a szocialista tábor országaival való szorosabb gazdasági együttműködés, a gazdaságosság problémáival, s a feladatokkal, amelyeket ezek alapján iparunknak meg kell oldania. NAGY IDA: »Az államapparátusban meglévő bürokrácia néhány kérdéséről« című írásában elemzi, miért szükségszerűen érdeke a szocialista államnak a bürokrácia irtása. Majd a cikk példák segítségével vizsgálja a bürokrácia különböző megnyilvánulásait államapparátusunk munkájában és foglalkozik a bürokrácia elleni harc időszerű feladataival. VÁLASZ a propagandista kérdéseire rovatban Baranyi Gyula; »A Népfront szerepe a népi-nemzeti egység megszilárdításában« c. cikke történelmileg vizsgálja meg a Népfrontmozgalom kialakulását és fejlődését,. Elemzi, miért vált szükségszerűvé és lehetővé a Népfront újjászervezése az új szakaszban GÖMÖRI ENDRE: »Mi történt Guatemalában?« címmel értékeli a közelmúltban lejátszódott guatemalai eseményeket. Több fontos cikket közöl a folyóirat az 1954—55-ös pártoktatási év előkészítéséhez. WIRTH ÁDÁM cikke: »Nagyobb figyelmet az önálló tanulók tanfolyamainak előkészítésére« segíti a pártszervezeteket e tanfolyamok jobb megszervezésében. A rovatban jelenik még meg: MAJOROS JÁNOS cikke: »Az orosházi járási pártbizottság az oktatási év jó előkészítéséért«, s Fürjes Jánosné cikke: »Helyi anyagok kidolgozása Fejér-megyében« címmel. MIT OLVASSON a propagandista című rovatban a folyóirat rövid tartalmi ismertetést közöl Engels: A munkásosztály helyzete Angliában, Lenin 9., 10 kötet, Bernal: Tudomány és társadalom e. művekből.
