Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-12 / 216. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM. 210. SZÁM Ara 50 fillér Jobban takarékoskodjunk Népi demokráciánk a felszabadulás óta soha nem látott ütemben halad a fejlődés útján. Az új szakasz kezdete óta még céltudatosabbá, még következetesebbé vált ez a fejlődés a népjólét megteremtésének útján. A nemzeti jövedelminknek — a párt júniusi határozata szellemében — mind nagyobb részét a szükségletek kielégítésére fordítjuk. Valamennyi dolgozónknak, üzemi munkásnak, dolgozó parasztnak és értelmiségnek egyaránt tehát érdeke, hogy az állam, a nép államának jövedelme állandóan növekedjék. Cs sík így tudjuk a jövőben a közszükségleti cikkek termelésének bőségét megteremteni, csak így tudjuk az elkövetkezendő években is tovább folytatni az árak rendszeres leszállításának politikáját — az életszínvonal fokozatos emelését. Sokan vannak még, akik a párt és állam által meghatározott fokozatos életszínvonalemelést még sajátosan úgy értelmezik, hogy »most, rögtön jusson mindenből, amennyi csak kell,« Kétségtelen, nem volna rossz dolog, ha a jólétet egy csapásra meg tudnánk teremteni. De a dolog távolról sem ilyen egyszerű. Mindenki előtt világos, hogy nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit termelünk. Attól, hogy azt kívánjuk, hogy legyen mindjárt több kenyér, hús, cipő, ruha, ettől még nem lesz semmi. Több kenyér, hús, ruha és cipő csak egyféleképpen lehet: ha többet és olcsóbban termelünk; ha jobban takarékoskodunk! A legutóbbi megyei pártaktíva ülésén is egyöntetűen az volt a vélemény, hogy a takarékosság mindig, de most még sokkal inkább fontos, mint valaha, mert enélkül elképzelhetetlen a jólét programmjának megvalósulása. Megyénk ipari üzemeiben — főleg üzemeink törzsgárdája — a gondos gazda szemével kíséri a termelés alakulását és felfigyel minden olyan apró jelenségre, mely gátolja a takarékos gazdálkodást. A Kecskeméti Erőmű fűtői például az elmúlt két hónapban 856 mázsa szenet takarítottak meg. Mórágyi Lajos mozdonyvezető és Deme Mihály fűtő, a kiskunhalasi fűtőház dolgozói 781 mázsa szén megtakarításával elősegítették a lakosság tüzelőanyaggal való ellátásának megjavítását. A takarékosság terén elért eredményeink távolról sem mondhatók még azonban kielégítőnek. Még mindig elég gyakori szokás, hogy egyes vállalatainknál, üzemeinknél a vezetők csáki szalmájaként kezelik az állam vagyonát. »-Nem számít, az állam bírja« elv még igen honos üzemeink vezetőinek körében. A Kecskeméti Kenyérgyárban 205 mázsa liszttel használtak fel többet kenyérsütéshez az előírt mennyiségnél. A Kecskeméti Cipőgyárban az első félévben az utazási költségeket 7000 forinttal, a napidíjat 2000 forinttal, a nyomtatványra kiutalt összeget 6000 forinttal lépték túl. A Bányászati Berendezések Gyárában egy-egy telefonbeszélgetés még mindig meghaladja a 200 forintot. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 86.000 forinttal lépték túl az étkeztetési hozzájárulást. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a késedelmes szállítások miatt 44.000 forint kötbért fizettek ki. Legtöbb üzemünkben még igen magas a szerszámfel használás és törés. Mindezek a példák azt mutatják, hogy a pazarlás nem valami különleges "istencsapás«, nem objektív nehézség. A pazarlás szülőanyja kizárólag a rossz vezetésből, az ellenőrzés hiányából és a nemtörődöm, lelkiismeretlen munkából fakad. — Az alkalom szüli a tolvajt — tartja a magyar közmondás és a pazarláshoz is a gazdaságvezetők adják az alkalmat. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a felületes anyagnyilvántartás és tárolás következtében 760 kg lapos-vasanyag eltűnt. A Kinizsi Konzervgyárban még igen gyakori a cukorraktár megdézsmálása. Igen kirívó hiba üzemeink ben, hogy hónapokon keresztül nem ellenőrzik a dolgozók szerszámkészletét. Nem kétséges, hogy ilyen laza ellenőrzés következtében efburjánzik a pa zarlás, elherdálódik a nép vagyona. Takarékoskodni annyit jelent, mint a nép vagyonát, javait megvédeni, megőrizni: gyarapítani! A takarékosság elsősorban a tervszerű termeléssel, a bérfegyelem betartásával, a selejtgyártás és normalazítás elleni határozott fellépéssel kezdődik. Ez természetesen nemcsak az üzem vezetőinek feladata. Ezen feladatokat elvégeznie egyedül képtelen. A takarékosság ügyét az üzem összes dolgozóinak ügyévé kell tenni. Szakszervezeteink versenyszervező munkájának még egyik igen komoly hibája, hogy nem állítja be a gyakorlati munka középpontjába a nép vagyonával való takarékoskodást. így a munkaverseny sem segíti elő megfelelően a takarékoskodás, a termékek olcsóbb előállítását. Sokszor halljuk a panaszt üzemeinkben : kevés az anyag. Arról azonban igen kevés szó esik, hogy ez jórészt abból fakad, mert nagy a selejt, vagy hulladékba dobják a még más munkához felhasználható anyagokat. Kevés az olyan munkafelajánlás is, amely a hulladék gazdaságos felhasználását tűzné maga elé. A szakszeivezeti bizalmiak jórésze elnézi, hogy a csoporton bel üt, is pazarolják az anyagot, törjék a szerszámot. Nem emelik fel szavukat és így hallgatólagosan hozzájárulnak mindehhez. Nem vonják felelősségre a pazarlókat. Pedig pazarlással és drága termeléssel semmire sem megyünk. A takarékosság gondolatát gyakorlatban megvalósítani, csak a dolgozók cselekvő, aktív társadalmi ellenőrzésével lehet. Csak a dolgozók ébersége, kritikája és önkritikája, párosulva a vezetés következetességével, teremthet olyan légkört üzemeinkben, ahol takarékoskodni annyit jelent, mint a gondos gazda szemével gazdagítani, gyarapítani az üzemet és ezzel hozzájárulni a termékbőség megteremtéséhez, az életszínvonal fokozatos emeléséhezj 1954 SZEPT. 12. VASÄRNAP A Szovjetunió kolhozaiban géppel gyűjtik a takarmányt. — A képeiuatraktoristák boglyába rakják a szénát. mm Ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A megnyitó ünnepségen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter, az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és számos tagja, Résztvettek a kiállítás megnyitásán a szovjet küldöttség tagjai, valamint a többi külföldi küldöttség tagjai. A Himnusz hangjai után Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter nyitotta meg a kiállítást, Hegedűs András elvtárs megnyitó beszéde Országunkban mezőgazdasági kiállítás előtt még nem állott nagyszerűbb cél, mint ezelőtt, amelynek megnyitására most összejöttünk, A kiállítás megrendezésére olyan időpontban kerül sor, amikor nemcsak a parasztságunk, hanem egész népünk megfeszíti erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. E nagyjelentőségű munkába kapcsolódik be a kiállítás. Legfontosabb feladata, hogy megmutassa a mezőgazdasági termelés fellendítésének útját. — Ez a célkitűzés — hangsúlyozta — amely az elmúlt év júniusa óta pártunk és kormányunk munkájának homlokterébe került — lelkesítette a kiállítás rendezésében részvevő minden egyes dolgozót. Ez tette kiállításunkat mind tartalmában, mind külső kifejezési módjában összehasonlíthatatlanul gazdagabbá minden eddiginél. — Hazánkban mezőgazdasági kiállításon most először kapott megfelelő helyet a növénytermelés, amely eddig az állattenyésztés mellett mindig háttérbe szorult. — Mezőgazdasági kiállításunk egyik leggazdagabb része a nemzetközi gépbemutató. Itt kiállították mindazokat a gépeket, amelyekkel fejlett szocialista iparunk segíti a mezőgazdasági terrmelés fellendítését, de megtalálhatók itt a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia iparának gépei is. A bemutatott sokszáz gép a mezőgazdaság gépesítésében rejlő erőt mutatja. — Állattenyésztőink a kiállításon felvonultatják a tenyészállatok egész sorát, amelyek a tenyésztési munka színvonala emelkedését bizonyítják. Ezek a tenyészállatok azt igazolják, hogy állattenyésztésünk helyes úton jár és ma már minden fontos állattenyésztési ágban rendelkezünk olyan kiváló tenyészértéket jelentő fajtákkal és fajcsoportokkal, amelyek lehetőséget adnak a hozamok gyors növelésére — folytatta a továbbiakban Hegedűs András. — A kiállításon nagy számmal vesznek részt termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások és állami gazdaságok. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok legjobbjai a gyakorlati példa erejével bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ezzel a kiállítás a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok népszerűsítését szolgálja, segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzését a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről. — Mindent egybevetve, a leiállítás minden részlege arról tanúskodik, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztésében nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, ezeket felhasználva, mezőgazdaságunkat a szocialista úton gazdaggá tudjuk tenni és a virágzó mezőgazdaság, a fejlődő szocialista iparral együtt biztos alapjává lesz népünk növekvő anyagi jólétének. — Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolása érdekében kiállításunk közkinccsé kívánja tenni mindazokat a vívmányokat, amelyeket a mezőgazdasági szakembereink, tudósaink — felhasználva á szovjet mezőgazdasági tudomány eredményeit — az utolsó években elértek. A tudósok és mezőgazdasági szakemberek által javasolt módszerek elterjesztését pártunk és kormányunk minden erővel támogatja, és ezért komoly anyagi áldozatokat is hoz. Ahhoz azonban, hogy gyorsabban haladjunk előre, hogy mezőgazdaságunkat rövidebb idő alatt tegyük korszerűvé, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói megismerkedjenek a mezőgazdasági tudomány legújabb eredményeivel. — A gazdag tartalmú kiállítás megtekintése hasznos és érdemes, nemcsak a földművesek, hanem minden más dolgozó számára is. — Bármennyire fontos is azonban, hogy a kiállítás sokszázezer városi dolgozó, munkás és értelmiségi látogassa meg, a kiállítás mégis a legtöbbet a falusi lakosságnak ad. Ezért a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói százezréit várjuk szeretettel a kiállításra. Pártunk és kormányunk az idei mezőgazdasági kiállítást: azért rendezte sokkal szélesebb keretek között, gazdagabb tartalommal, mert ezzel is elő kívánja segíteni a mezőgazdasági termelés fellendítését; — A most megnyíló mezőgazdasági kiállítás szolgálja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nagy ügyét, erősítse népi demokráciánk alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét ■— mondotta végül. Hegedűs András beszéde után tízezer galamb vitte szét az ország minden részébe a kiállítás megnyitásának hírét. Az ünnepség részvevői ezután megtekintették a kiállítást. (MTI) A Hazafias Néptat országos kongresszusa 1954. október 23—24-én iil össze A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága 1954 szeptember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új Népfront megalakításával, az októberi országos Népfront-kongresszus előkészítő munkálataival kapcsolatban a következő határozatokat hozta; 1. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, kulturális szerveket, üzemeket, földművesszövetkezeteket, termelőszövetkezeteket, községi termelési bizottságokat és a békebizottságokat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, város-kerületi, községi Népfront előkészítő bizottságokat. Az előkészítő bizottságok 7—11 tagból álljanak és lehetőleg szeptember 20-ig mindenütt alakuljanak meg. 2. A Népfront előkészítő bizottságok készítsék elő a Hazafias Népfront-bizottságok megválasztását. Ebből a célból minden városban, városi kerületben és községekben a munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek részvételével október 15-ig hívjanak össze gyűléseket. Ezeken a gyűléseken ismertessék az új Népfront megalakításának jelentőségét. A helyi Népfront-bizottságok, valamint a járási, megyei, budapesti Népfront-bizottságok tagjait és az országos Népíront-kongreszszus küldötteit e gyűléseken válasszák meg, 3. Az országos előkészítő bizottság a Hazafias Népfront országos kongresszusát 1954 október 23—2áre tűzi ki, (MTI)
