Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-04 / 209. szám

Ami kimaradt Csanádi elvtárs beszámolójából... Vita a tanácstörvény tervezetéről A tanácstörvény közelebb hozza a lakosságot az államigazgatáshoz A járási tanács végrehajtó­bizottsági ülése napirendre tűzte nemrégen a kiskunhalasi gépál­lomás munkáját. Csanádi elv­­. társ főagronómus készítette el az írásos beszámolót ez alka­lomra. Először is a végzett mun­káról számol be. Tavaszi tervét 83.5 százalékban teljesítette a gépállomás. A gépek kapacitá­séhoz tervezett 3000 hold nö­vényápolásból 181-et teljesítet­tek, 6 százalékban. Gépi ara­tást 446 holdon végeztek 750 helyett. A kombájnok a terve­zett 1200 holdból 293-at arattak le, a terv 24.4 százalékát telje­sítve. Nyári tarlóhántás 2001 hold, a tervnek 49.5. százaléka. Csanádi elvtárs ezután megin­dokolja az alacsony teljesít­ményszámokat. S itt kezdi az ember figyelmesebben olvasni a beszámolót. Idézzük csak a so­rókat: »A gépi aratást igen megne­hezítették a területi adottságok, időjárási viszontagságok.-« Mi­ért haladt lassan a tarlóhántás? -Mert a termelőszövetkezetek nem takarították le időben a te­rületet. .. legtöbbjük nem is igé­nyelte a géppel való szántást fogaterőre hivatkozva... volt olyan is, amelyik legelőnek hagyta a tarlót.« — Miért hú­zódott el a cséplés a tsz-ekben? »A cséplés ideje alatt különö­sebb műszaki kiesés nem volt, csak használódásból eredő ki­sebb meghibásodások... de a tsz-ekben sok a szervezési hiá­nyosság. Nem igényeltek időben szállítóeszközt a hordáshoz... Sok tsz meghatározott géphez ragaszkodott s nem volt hajlan­dó addig csépelni, amíg az ál­tala kiszemelt gép oda nem ér­kezett. ..« S így folytatódik oldalakon keresztül a termelőszövetkeze­tek hibáinak sorolása, javaslat­tal bezárva: »A pártbizottságok győzzék meg a termelőszövetkezeteket, hogy a gépállomás a mezőgazda­ság s ezen belül is első fokon a tsz-mozgalom megszilárdítá­sára, megsegítésére létrehozott szerv. Ezt nem minden tsz látja így.. .« De nemcsak a pártbizott­ságoknak, a tanácsoknak is javaslatot ad Csanádi elvtárs, amikor kéri: propagálják a ta­nácsok a gépi szántást az egyé­nileg dolgozó parasztok között, mert velük nem megy a szer­ződéskötés. Pedig a gépállomás őszi munkája mindössze 49 szá­zalékban van biztosítva s ez is majdnem teljesen szövetkezeti terület. Csanádi elvtárs beszámolójá­nak igen sok szépséghibája van. Leginkább hiányzik belőle a be­csületes önbíráiat. Mert Csanádi elvtárs hasztalan akarja elhi­tetni bárkivel, hogy a gépállo­más alacsony eredményeiért SANGHAJ (TASZSZ) Szep­tember 0-án a fülöpszigeti Ma­nilában az Egyesült Államok kezdeményezésére megkezdődik nyolc ország értekezlete egy dél­keletázsiai katonai tomb (SEA­­TO) létrehozására. Mint ismere­tes, az Egyesült Államok ere­detileg azt javasolta, hogy Dél­­kelet-Ázsia minden országé1 kapcsolják be ebbe a tömbbe. A fontosabb délfceletázsiai orszá­gok azonban — India, Burma, Indonézia és Ceylon — felis­merve a tervezett szervezet nyíl­tan agresszív jellegét, elutasí­tották az értekezleten való rész­vételt, sőt azt is, hogy legalább megfigyelőket küldjenek az ér­tekezletre. Manilában csupán az amerikai politikát engedelmesen kpvető ;Fü!öp-szigetek ég Thai­föld, valamint az amerikai “-se­gély« által lekötött Pakisztán Képviselteti magát, Pakisztán azonban lényegbevágó kikötése­ket támasztott. A pakisztáni kor­mány kijelentette ugyanis, hogy egyesegyedül a tsz-ek és egyé­niek felelősek, — ő maga nem eshet vád alá. Ezt megcáfolják a bizonyítékok, amelyeket most mi sorolunk fel a beszámoló ki­egészítésére. Kezdjük azzal, amit Kozó elv­társ igazgató (ő képviselte a gépállomást az említett ülésen) nyíltan beismert: a gépállomás mindössze egyetlen tsz-ben tett eleget szerződésben vállalt kö­telezettségének. De kötbérezés sem a gépállomás, sem a tsz-ek részéről nem történt. Folytassuk ott, hogy a tsz-ek szervezési hiányosságáért, a gép­től való idegenkedésért nyilván felelősek a gépállomás kihelye­zett agronómusai is. Ugyancsak Kozó elvtárs ismeri el, hogy a 15 kihelyezett agronómus közül az egyetlen Lapostyán Ferenc végez kiváló munkát Kurifehér­­tón. De a többi között nem egy akad olyan, mint Lipokatics, aki a semmirevaló, hanyag szakem­ber példáját mutatta mindez­­ideig. Tőle származik az a véle­mény, hogy »aki munka nélkül sok pénzt akar keresni, menjen el gépállomási agronómusnak«. Termelőszövetkezetébe, a har­­kakötönyi Pctőfi-be a délelőtti 9 órás vonattal jár ki, délután kettőkor már Halason sétál s vajmi kevés hasznát veszi a ter­melőszövetkezet. Sőt: 27 hold zabot vághatott volna le itt géppel a gépállomás, ha Lipoka­tics hanyagságból el nem odáz­za a gép kiküldését. Megemlít­hetjük a Magyar Szovjet Barát­ság szövetkezetei is, ahol kerek egy héten át ígérte az agronó­mus a somkóró aratásához a gé­pet s végül a tsz-tagság meg­unva a felelőtlen ígérgetést, kézzel látott hozzá a magot mindenfelé szóró növény aratá­sához. Folytathatnánk a példá­kat, de ennyi is elég nyilván, hogy Csanádi elvtárs beismerje: a közvetlenül az ő irányítása, ellenőrzése alá tartozó agronó­­musoknak igen nagy részük van a termelőszövetkezetek hibái­ban. Menjünk tovább. Aki mű­ködésben látta a gépállomás néhány cséplőiét, ugyancsak csóválja fejét annak olvasása­kor, hogy »a cséplés ideje alatt különösebb műszaki kiesés nem Volt«. Nem tudjuk: mit ért Csa­nádi elvtárs »különösebb« alatt? De az tény (mert a szépen legé­pelt cséplési versenylapról is ol­vashatjuk), hogy például a Re­kettyén csépelő 22-es gép mind­össze 28 százalékban teljesítette cséplési tervét s heteken át ha pár órát dolgozott, napokat állt. A balotaszállási Petőfi tsz tag­jai is őszinte véleményt tudná­nak mondani az ott dolgozó 9-es gép munkájáról. S az említett kettőn kívül bizony több gép állt sokat i nemcsak »használó­dásból eredő kisebb meghibáso­dások« miatt. képviselőinek az értekezleten való részvétele nem kötelezheti el Pakisztánt azok mellett a ha­tározatok mellett, amelyeket az értekezlet többi részvevői hoz­nak, ha Pakisztán képviselő, nem helyeslik azokat. Eden, Nagy-Britamnia külügy­minisztere, akinek az angol küldöttséget kellett volna ve­zetnie, az utolsó pillanatban úgy határozott, hogy nem vesz részt az értekezleten. Mint a »Daily Telegraph and Morning Post« manilai tudósí­tója jelenti, a SEATO munka­­bizottságának »már az első ülé­se komoly nézeteltérések jegyé­ben folyt le.« Egyes küldöttek — ír ja a. tudósító — »nem titkol­ják, hogy csalódással tölti őket el az amerikai álláspont«. Ezek a küldöttek a tudósító szerint a többi között igen óvatos maga­tartást- tanúsítanák az Egyesült Államok olyan irányú kísérletei­vel. szemben, hogy a genfi egyezmény megsértésével bevon-Végül az őszi munkák kérdé­se. — Magas a terv (mert ta­vaszi és nyári adósságok is van­nak), sok a gép, mert 14 új traktor is emeli a tervet, de nincs terület, mert a tsz-földek nem növekedtek, az egyéniek viszont nem kötnek szerződést, — ez a gépállomás vezetőinek aggálya. Csanádi elvtárs a meg­oldást abban látja, amit a ta­nácsoknak javasol: népszerűsít­sék az egyéniek között a gépi munkát. Mi is javasolnánk va­lamit, Csanádi elvtárs. Számol­ja fel végre a gépállomás a ké­nyelmességet s agitáljon ő is ön­magáért! Ne egyedül az íróasz­tal mellett várják, amíg a szer­ződni akaró gazda bekopogtat a gépállomásra, Emlékszünk azok­ra az évekre, amikor a gépállo­mások brigádvezetői, dolgozol munka után, vagy vasárnap dél­utánokon elindultak a határban szerződéseket gyűjteni, amikor kultúrműsorral összekötött kis­­gyűléseken népszerűsítették a gépi munkát. Helyes lenne ezt a módszert felújítani s nem adni ki teljesen »albérletbe« a párt­­bizottságoknak, vagy tanácsok­nak a területről való gondosko­dást. Itt azonban, megjegyezni való van. Nem egészen a dol­gozó parasztság »érthetetlen ma­kacsságával« magyarázható az, hogy sokan vonakodnak a szer­ződéskötéstől. Számos dolgozó paraszt szerzett keserű tapaszta­latokat az elmúlt évek folya­mán, amikor az élőre megkötött szerződés ellenére is vetés, előtt az utolsó percben igával kellett felszántatnía földjét, mert hiába várta a gépet. Vagy olyan ha­nyag munkát végzett nála a traktoros, hogy elment a géptől a gazda kedve. De nem is kell évekre visszamenni. Most, az őszi munkák kezdetén a zsana­­eresztői tanács a mérgesi gépál­lomástól kér gépeket, mert — amint a tanácselnök mondja: — a halasiak feléjük sem szagol­tak még szerződést kötni s egyébként is sok a panasz a ha­lasi gépállomás zsanai brigád­jának munkájára. Hasztalan agi­tál mégoly lelkesen is bármely tanács, vagy pártbizottság, — a gépállomás iránti .megbecsülést nem a szavak, hanem a becsü­letesen dolgozó traktorok szer­zik meg. így egészítenénk ki Csanádi elvtárs beszámolóját s fejeznénk be mi is javaslattal: teremtsen rendet a gépállomás saját por­táján is. Nemcsak a termelőszö­vetkezetekben, de a halasi gép­állomáson is sok még a javítani­való a vezetésben, munkaszer­vezésben, a dolgozók nevelésé­ben, ellenőrzésében, — egyszó­val mindazoknak a hibáknak megszüntetésében, amelyekei Csanádi elvtárs kizárólagosan csak a gépállomáson kívül lát. ja Laoszt, Kambodzsát és Dél- Vietnamot az új katonai tömb­be fa SEATO-ba). Az értekezlet egyes részvevői, annak érdekében, hegy valami­képpen leplezzék a tömb agresz­­szív jellegét, az Egyesült Álla­mok által előterjesztett szerző­déstervezetből ajánlják a »kom­munizmus veszélye« kifejezés törlését. Feltételezik ugyanit, hogy az ilyen kifejezés mellőze­se elősegítheti a déikeletázsía. országokban — Indiában, Cey­lonban, Burmában és Indoné­ziában — a népek éberségének tompítását és valamilyen módon ez országok, bevonását az szó­­banforgó agresszív katona, tömbbe. Az említett országoknak szánt csalétekként a szerződéstervezet ködös célzásokat tesz valami­lyen gazdasági előnyökre, ame­lyeket ezek az országok az új szervezettől kapnak, ha csatla­koznak hozzá, (MTI) Majdnem négy éve, hogy fennállnak helyi tanácsaink. Ez alatt az idő alatt munkájukban sok eredményt értek el, de kö­vettek el hibákat is. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy ahol tanácsaink jól dolgoztak, ott be tudták vonni a lakosság széles rétegeit az államigazgatás mun­kájába, közelebb tudták vinni az államigazgatást a dolgozók­hoz. A tanácsok által elkövetett hibák, hiányosságok részben annak tulajdoníthatók, hogy nem volt meg minden téren az ön­állóságuk, nem rendelkeztek megfelelő jogkörrel — nem volt meg a kellő tekintélyük és nem kapták meg az illetékes politi­kai, állami vagy társadalmi szervektől a szükséges támoga­tást. A tanácsnak nem sok se­gítsége volt, hogy a törvényes­séget betartva, kellőképpen el tudja látni feladatát és valóban a nép államhatalmi szerve le­gyen. Ahhoz, hogy tanácsaink a legmesszebbmenőkig elláthassák feladataikat, nemcsak a szűk ér­telembe vett tanácsapparátusra van szükség, hanem minden ta­nácstag, társadalmi és állami szervezet támogatására, segítsé­gére. Az új tanácstörvényterve­zet e téren is nagy fejlődést je­lent, s ezért örömmel üdvözöl­jük. A törvénytervezet alapján lé­nyeges változás történik az ál­landó bizottságok munkájában. A begyűjtési miniszter az élelmiszeripari és a belkereske­delmi miniszterrel, valamint a SZÖVOSZ igazgatósága elnöké­vel egyetértésben szabályozta az 1954. évi borbegyüjtést, Esze­rint a borbeadásra kötelezett termelők termésükből elsősor­ban az állam iránti kötelezettsé­get tartoznak teljesíteni. A be­adási kötelezettségen felüli ter­mésükkel szabadon rendelkez­nek és azt bármikor értékesít­hetik. Részletesen felsorolja az uta­sítás, hogy milyen községekben kell borszőlővel, musttal, vagy borral teljesíteni a borbeadási kötelezettséget. Csemegeszőlő­vel csak azok a termelők tel­jesíthetik a borbeadást, akik az Eddigi működésükkel kapcsolat ban sok félreértés volt és sok állandó bizottság hosszú időn keresztül a tanács egyes osztá­lyának vagy csoportjainak függ» vényévé vált, sok esetben úgy kezelték őket, mint aktívákat. A törvénytervezet értelmében most elfoglalják méltó helyüket, megkapják felelősségteljes, ko­moly feladatukat. Rendkívül lényeges változás» nak tartom, hogy a tanácstago­kat a területi elv szerint vá­lasztják meg. így valóban olyan köztiszteletnek örvendő fizikai és szellemi dolgozóik irányítása érvényesül a tanácsok vezeté­sében, akik e megbízást és mun­kájukat komolyan veszik és lel­kiismeretesen el is végzik. A tanács és a végrehajtó bi» zottság önállóságának kiszélesí­tése, a jól dolgozó állandó bi­zottságok és tanácstagok tevé­kenysége megteremti azt a fel­tételt, mely biztosítja, hogy a tanács és a tömegek közötti kapcsolat még szorosabb, még igazabb legyen. Az ailamigazga­­tás és a lakosság kapcsolata pe­dig a.mi társadalmunk számára értékes haszon, mivel a tanács tevékenysége során a dolgozók tízezreire támaszkodva vélemé­nyüket és javaslataikat kikérve munkálkodhat tovább a szocia­lizmus építésén. Kovács Miklós VB-titkár, Soltvadkert. utasításban felsorolt esmnege­­szőlőfajtákat termelik. A borbeadási kötelezettséget a termelő saját termésű borsző­lővel, musttal, vagy borral kö­teles teljesíteni. A beadási kö­telezettség teljesítésére csak egészséges, tisztaízű, legalább 16 cukorfokos, erjedésmentes édesmustot, 10 malligandfokos természetes, legfeljebb 4 száza­lék seprőt tartalmazó seprős új­­bort, legalább 10 malligand­fokos, legfeljebb 1 százalék lebe­­góseprőt tartalmazó egyszer­­l'ejtett újbort, vagy seprőt nem tartalmazó kétszer fejtett bort kell beadni. A beadási könyvben előírt kö­telezettség 11.5 fokos borra vo­natkozik. (MTI) Nem szabad csökkenteni az éberséget... PÁRIZS. (MTI) A francia egyetemeknek a német újrafel­­fegyverzés ellen harcoló bizott­sága közleményt adott ki, mely­ben üdvözli az EVK. elvetését, majd ezeket mondja: »Úgy véljük, hogy az EVK elvetésének logikus és elkerül­hetetlen következménye a négy­hatalmi tárgyalások újrafelvé­tele a német kérdés olyan meg­oldása érdekében, amely szá­mot vet valamennyi európai ál­lam biztonságával és előmoz­dítja a nemzetközi feszültség megenyhülését. A bizottság fel­hívja az egyetemek tantestü­letet, hogy ne csökkentsék éber­ségüket mindaddig, amíg végleg el nem hárították a német mili­­tarizmus veszélyét.«------- ■ “ »» ■ ’ 1 -----­Az Egyesült Államok agresszív tömböt igyekszik összetákolni Délkelet-Azsiában A törvényesség betartására ügyel a kecskeméti begyűjtési hivatal Megyénkben a városok kö zötti versenyben a begyűjtés te­rén Kecskemét vezet. Azonban ez a város sem teljesítette még 100 százalékig gabonabegyüjtés: tervét. Több mint 200 részbeni és 67 olyan hátralékos van még, aki semmit nem teljesített, no­ha terméseredménye erre módot adott volna. A legtöbb hátralékos a mén­­teleki, kisfái, talfájai és balló» szögi részeken van. A begyűj­tési hivatal a hátralékosok tar­tozását 10 százalékkal felemel­te, s ha a határidő lejárta után sem teljesítik kötelezettségüket, megkezdik a transzferálást. A lemaradt pusztarészeken az ellenség munkája nyomán ki­alakult egy úgynevezett »fej­adag elmélet«. Több dolgozó középparaszt, köztük Nagy An­tal 13 holdas külsőballószögi la­kos, hogy no kelljen teljesíteni gabonabeadási kötelezettségét —­megőrlette búzáját, és emellett még boltból vásárolt kenyeret. A begyűjtési hivatal a speku­láló dolgozó középparaszttal szemben a törvény szigorát al­kalmazva transzferálást hajtott végre, s a megőrölt lisztből haj­tották be még esedékes beadási kötelezettségét. Hasonlóan járt el Kovács György, ugyancsak külsőballószögi gazdával szem­ben, aki annak ellenére, hogy 15 holdon gazdálkodik, szintén nem tartotta becsületbeli ügyé­nek a reá háruló kötelességek teljesítését, hanem spekulációs módon akart kibújni .az alól. Az említett dolgozó parasz­tok hiába akartak kibúvót ke­resni kötelezettségeik teljesítése alól, begyűjtési és tanácsappa­rátusunk éberen őrködött azon, hogy a törvényesség keretén be­iül ezúton biztosítsa az állam­­polgári fegyelem betartását. A begyűjtési terv — törvény, me­lyet végre kell hajtani. i fiz 1934. évi Megyiijtés lebonyolítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom