Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
SÉTA KECSKEMÉT MŰEMLÉKEI KÖRÜL SAJNOS, IGEN KEVESEN tudnak róla Kecskeméten, milyen sok, érdekes és értékes műemlék jellegű épülete van. Alig egy párról tud valamit a nagyközönség. Közismert pálcául az, hogy Kecskemét egyik legrégibb — bár erősen átépített épülete az úgynevezett barátok temploma: A Ferencestemplom és a református templom. Ezek még a XV, század vége felé épülhettek. A mohácsi vészt követő török hódoltság elatt Kecskemét nyomorúságos, pusztulófélben lévő élete alig volt alkalmas arra, hogy maradandó épületeket emeljen. — Egyébként is a lakosság fő jövedelmű forrása, az állattenyésztés, szinte lehetetlenné tette a városias életviszonyok kialakulását. Hatalmas legelők, azt megszakító, elszórt tanyái települések, majOTságök, az állattartó lakosok szállásai terültek el a kecskeméti határban. Kialakulófélben lévő városmagról szó sem lehetett. NEM VÁLTOZOTT a helyzet 1686 után sem, amikor a németek kiszabadították Kecskemétet a török igából. A »felszabadítók« a várost kifosztották. A hadiélelmezés, a katonaság viszezaélései még nagyobb nyomorúságot okoztak. A kuruc-időkben a »hadak állapota« hasonlóképpen nem kedvezett az építkezésnek. A város nyomorúságát tetézte a rác betörés, amely Kecskemétnek épületben is, anyagi erőben is, emberéletben is hatalmas . veszteségeket okozott. 1711 után indult meg a város lassú fejlődése. Megépült a református kollégium. Kialakult a város magja, központi része, miután a hatalmas legelők felosztásával megszűntek az akolkarfcek, városi beltelekké változtak a szétszórt legelők.. Ezek az akolkertek valamikor a várost vették körül, tilos volt bennük a lakóházépítés. Amikor megszűnt a kertgyűrű a város magija körül, megindult a tanyára való költözködés, hiszen a jószágot máshol kellett elhelyezni. Először túlnyomóan tanyai szállások jöttek létre. A gazdák csak nyáron laktak ott, télire behúzódtak a városba. Amikor azonban a szőlők is megtelepültek a tanyák mentén, állandóvá vált a tanyai lakás. Ezzel párhuzamosan a híres baracktersnelés, a gyümölcspiac, a híres barackpálinka pézsgő keres’ke-JFílm ismertetés Gól!. de ez a gól nem igazi tfutballkapuba szállt és nem is válogatott csatár rúgta. Ez a gól egy csendesen dolgozgató professzor ablakát találta el és természetes, kegyetlen csörömpöléssel betörte az ablakot, A kis bűnösök közben eltűnnek. Kik ezek? Kövessük őket nyomon! Rövidesen megtaláljuk őket, Látjuk a további sorsukat, delmi vérkeringést teremtett. Növelte az építkezési kedvet. A középkori, falujellegű településből, széles, piaci jellegű, óriási méretű, szabálytalan terekkel tarkított városközpont jött létre. Rendkívüliek a város széles útvonalai. Szép fasorok települtek az egyes utcákon. Térés, nyugodt ritmusú, kettősfasoros lakóházakkal beépített utcák jellemezték Kecskemétet. A század végén még ehhez több, mint 100 szélmalom és több szárazmalom is. meghatározta a város sajátos jellegét. Ezek azóta természetesen megszűntek. A XX. század elejének, a rhillennium időszakának köszönhető több nagy épület megszületése. (Városháza, bérházak, új gimnázium.) Ezek nagyrésze hivalkodó, habarcsdíszítéssel dúsan teleszórt, sokszor nem túlságosan ízléses épüiettömegefekel ékelődött bele a város szép, nyugodt utcasoraiba. Nem illenek bele a városképbe, és bár megszoktuk őket, az alföldi tájban teljesen idegenül állnak. NEM LEHET azonban azt mondani, hogy a város múltbeli, sanyarú sorsa következtében nem maradtak jellegzetes, a város mai képének szempontjából érdekes utcasorok, házak, szép műemlékjellegű épületek, vagy városrészek. Ezeknek a fenntartása, korszerűsítése, megőrzése, fontos és szép kötelessége a kecskemétieknek. Hiszen szép városban laknak. Népi demokráciánk, a több helyén egészen bensőséges városképet egyre inkább azzal is kiemeli, hogy gondozott, szépen megtervezett parkokat létesít, utóbbi években a város külterületén is. Nekünk azonban amellett, hogy a múlt hibáit kell kiküszöbölnünk, sokszor nagyobb gonddal kell ügyelni a megyeszékhely értékesebb épületeinek megóvásán. A Horthy-idők kalmárszellemű, az üzleti konkurrenciára épülő építkezéséi is sokat pusztítottak, romboltak. Itt van mindjárt a Szabadságtéren épült, szép, reneszánsz elemekkel díszített kétemeletes ház, amelynek földszintjén ma a Textilnagykereskedelmi Vállalat raktára van. A gyönyörű, árkádos földszintet szinte teljesen elpusztították még a felszabadulás előtt a tervszerűtlen üzleti célú átépítések. HASONLÓKÉPPEN elrontotta a nyugodt vonalú, Ö-kollégium épületének külső képét, — A jelenlegi »futballcsapat« pionír raj volt, de átvedlettek futballistáknak. De milyennek? Állandóan kikapnak, aminek rendszerint verekedés a vége. A »szerencsétlenül járt« professzor segítségével hogyan válnak igazi sportolókká — erre ad választ a film. Szereplői között viszontlátjuk Álla Larianovát, a Boldogság madara c. film bájos női főszereplőjét, még a felszabadulás előtt — az a körülmény, hogy az akkori főispán »úr« személyes közbejárására, a síma, mészvakolat helyett «modern« kőporós vakolatot alkalmaztak, amely az épület finom vonalait maga alá temette, elmosta, piszkossá, gondozatlan megjelenésűvé tette. Sajnos, egyes vállalataink, építtető szerveink sem kérdezik meg az illetékes szakembereket, amikor átépítéseket kezdeményeznek, vagy pedig nem tartják meg a műemlékvédelem alapvető szabályait. így történt meg, hogy a Béke-szálló (a volt Beretvás-ház) homlokzatát az átépítéskor teljesei elpusztították, holott a műemlékeket megillető védelemben kellett volna részesíteni. Az épület még 1858- ban épült. TELJESEN megrontotta a harmonikusan beépített Kéttemplom-köz nyugodt városképi hatását az a körülmény, hogy az ott helyet kapott vállalatok, madjnem a szivárvány minden színe szerint festették át az egységes kiképzésű épülettömbök egy-egy homlokzati részét. Most rózsaszín, sárga, fehér, vagy régi, mállóit vakolatú homlokzati részek váltják egymást, tarkítva ízléstelen cégtáblákkal, feliratokkal. Ezt a hibát tudomásom szerint a KIK nemsokára rendbe fogja hozni, az egész utcasort egységes színre tatarozza. Menynyi költséget takaríthattak volna meg, ha a vállalatok figyelembe veszik a városi tanács útmutatását! A református templom mögötti, szép régi házakat is kikezdték a rosszul értelmezett üzleti szellem reánk öröklődött maradványai. Ugyan miért kellett a hentesüzletnek piros olajfestékkel olyan ízléstelen portát gyártani és vájjon miért kellett a Maradékboltnak ugyancsak olajfestékkel, olyan csúnya ordító betűket másoltatni a bejárat fölé. Most majd levakarják a festéket és visszaadják a ház szép, nyugodt képét a szakszerű tatarozással. — Itt is lehetett volna takarékoskodni. RÉGI SZÉGYENFOLTJA városunknak a Klapka-utca 34. alatti úgynevezett »Klapka-ház«, amelynek bedőlt tetőzete, nedves falai egyáltalán nem szolgálták haladó történelmi hagyományaink dicsőségét. Úgy hallottuk, hogy nemsokára a városi tanács veszi kezébe az ügyet és visszaadja Kecskemétnek eredeti állapotában ezt a szépemlékű házat. Végezetül még egy örömhírt kell közreadni. Rövidesen megindul komoly költségekkel városunk egyik büszkeségének, a városi tanács dísztermében lévő, gyönyörű Székely Bertalan falfestményeknek a felújítása, restaurálása. A városi tanács vezetői végre közkincsévé akarják tenni városunk minden dolgozójának ezeket a felbecsülhetetlen értékű festményeket. A MŰEMLÉKVÉDELEM hazánkban a felszabadulás után hatalmasan fellendült. Gondoljunk csak a budai vár európai méretekben is nagyarányú helyreállítására, a visegrádi romfeltárásra, és hazánkban számtalan helyen megindult karbantartási," felújítási munkákra, — Helyes lenne, ha vállalataink, építtető szerveink a jövőben fokozottabb mértékben érvényre juttatnák építkezéseik, tatarozásaik, vagy átépítéseik közben népi demokráciánk nagyszerű törekvését, melynek célja nemzeti értékeink megbecsülése és védelme. Csáki Lajos. Orosz nyelvtanfolyam Kecskeméten KECSKEMÉTEN a Magyar- Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamokat indít. A tanulóifjúság iskolánkívUli orosz nyelvtanulását novemberben kezdi meg. A felnőttek részére a tanfolyamok október 1-én kezdődnek Jelenet »A mi utcánk csapata« című szovjet, színes ifjúsági íiímbők „A mi utcánk csapata“ A hildpusztai állami gazdaság 58 holdon komlót termel, amely a sörgyártásnál nélkülözhetetlen. Kelemen József igazgató és Maár András vezető-agronómus ellenőrzik a permetezés hatását. Az elmúlt héten is igen sokan látogattak meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. — A képen: dolgozó parasztok szemlélik az új gépeket. Az oháti állami gazdaság büszkesége: hatéves »Vándor« nevű' tenyészbikája a kiállításon. Jó talusmunkával a A dávodi Szabadság termelőszövetkezetben már a vége felé közledejk az őszi vetősz^ntás. Fogataink állandóan hordják a trágyát, hogy minél jobb vetőágyat készíthessünk. A szövetkezet asszonytagjai a burgonya szedéséből veszik ki részüket. A holdankénti 160 mázsa biztos meglesz, de lehet, hogy elérjük a 200 mázsát is. AllatáHománytmkbaa nemcsak fövőévi többtermésért nekünk telik gyönyörűségünk, hanem mindenkinek, aki megtekinti. Az új istálló falait felhúztuk már, s biztosítva van állatállományunk bőséges áttelel« tetése. Tagjaink nem kevésbbé büszkék arra is, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon mi is szerepelünk. Szekeres Kálmánná, termelőszövetkezeti tooi / é