Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-25 / 200. szám
így lett élüzem a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat A kormányprogramra vállas- latunkra, mint élelmiszerszol- gáltató és mezőgazdasági irányú vállalatra, fokozott feladatokat ró. A népjólét emeléséhez minél több húst és zsírt kell adnunk az országnak. Mindnyájan tudjuk, hogy a sertéstenyésztő vállalatok az ország hús- és zsír- ellátásának majdnem felét adják. így az 1954. évi tervben nagy feladatok vártak vállalatunkra is. Nézzük meg, hogyan váltotta be vállalatunk a hozzáfűzött reményeket? Hogyan teljesítette tervét s hogyan lett a tervből a féléves munkaeredmény alapján a dolgozók asztalán több hús és zsír? Félévi hare as adósság törlesztéséért Vállalatunknak négy termelési üzemága van: tenyésztés, süldőnevelés, hizlalás és mezőgazdaság. A négy üzemágban a vállalat nyolc telepén folyt a harc a tervek teljesítéséért. Az elmúlt évek csak tapasztalatokat hoztak, mivel a vállalatnak fennállása óta egyik évben sem sikerült a reászabott terveket teljesíteni. A múlt év végén a vállalat új vezetőséget kapott. Ránk, új vezetőkre várt a feladat, hogy a jó dolgozókra támaszkodva megfordítsuk a vállalat eléggé lesüllyedt termelését s ez évben igyekezzünk törleszteni a multévi adósságokból, amelyekben a tervek nemteljesítése mellett hatalmas önköltségtúllépés is mutatkozott. Dolgozóink nagyrészét sikerült megnyerni terveinknek. Célunk világos volt: a telepeken megfelelő munkafegyelmet kell biztosítani, hogy a kiadott utasításokat maradéktalanul végrehajtsák, az ellenőrzést fokozzuk. Ez a cél sikerült. A legkevesebb fluktuációval megszilárdítottuk telepeink munkafegyelmét, megerősítettük a telepvezetést. így reménykedve néztünk az első negyedévi tervteljesítés elé. A hosszú, hideg tél nagy áldozatvállalást követelt dolgozóinktól, de kikovácsolta, megedzette a munkafegyelmet, a vállalathoz való hűséget is. jóformán napot- éjjelt összetéve kellett dolgozni, erős téli hónapokban, 20—25 fokos hidegben — és dolgozóink megállták helyüket. Különösen kitűntek a kiskunhalasi és bajai hízlalótelep dolgozói: Ez a helytállás eredményezte, hogy vállalatunk első negyedévi tervét minden üzemágban túlteljesítette — mindent összegezve 105 százalékban — s önköltségen belül termelt minden üzemágban és ezzel felzárkózott az ország élenjáró vállalatai közé. Mint érdemleges eredményt kell megemlítenünk, hogy terven felül_ a megyei termelő- szövetkezeteknek és dolgozó parasztoknak 2700 darab süldőt is 200 darab anyakocát adtunk, egyrészt tenyészanyagnak, másrészt hizlalásra. A szigorú tél ellenére malacelhullásunk a többi vállalathoz viszonyítva aránylag kedvező volt, 6—7 százalék körül mozgott; A második negyedév elején tervet készítettünk ennek sikeres túlteljesítéséért; Ebben a negyedévben helyzetünk természetesen kedvezőbb lett, mivel • tavasz, illetve a nyár következett. Anyakocaállományunkat kitelepítettük nyári szabadszállásokra és március óta csak ott folytak az ellések. A szovjet tapasztalatok nyomán igyekeztünk a sertések természetszerű tartását biztosítani, ■— ez sikerült is. Megnövekedett a termelékenység. Például 13 kg választási átlagról 15— 16 kg-ra ugrott a malacválasztási átlag. A téli hónapok 6—7 százalékával szemben az elhullás 2 százalékra csökkent, s ezen a téren ma is elsők vagyunk az országban. Mezőgazdaságunkban a későre nyúló tél miatt későn kezdődött meg a munka. Ennek ellenére jóval határidő előtt végeztünk a tavaszi vetésekkel, majd a növényápolással. Elsők között fejeztük be a cséplést és a gabonát gyorsbeadási prémium mellett tudtuk beadni. Negyedéves viszonylatban a négy termelési üzemág eredménye 111 százalék. Az első és második negyedévet összegezve a féléves tervet 108 százalékra teljesítettük. Milliós önköttségmegtakarííás A pártkongresszus megállapította: legtöbb üzemben, vállalatban a mindenáron való tervteljesítésre törekszenek és nem törődnek az önköltségi tervvel. Vállalatunk az első negyedév alalt minden vonatkozásban a tervezett önköltségen belül termelt. Ebből következtetni lehet, hogy második negyedévi önköltségünk még jobban sikerült. Féléves viszonylatban a tenyésztés, süldőnevelés és hizlalás vonalán önköltségi tervünkben 1,126.000 forintot takarítottunk'meg. Terven felül pedig 1270 darab malacot és 570 hízót adtunk a népgazdaságnak. féléves tervünk teljesítése tehát úgy sikerült, hogy a múlt évről visszamaradt adósságot letörlesztettük. Huszonhat sztahanovista A tervteljesítés százalékszámai mögött a kiváló dolgozók állanak. Az elmúlt félévi eredmények alapján 26 dolgozó nyerte el a sztahanovista címet s termelésünk azt mutatja, hogy ez a szám állandóan nőni fog. Egyre több az olyan dolgozó, mint Weiner András, Zahárl Jánosné bácsbokodi, Kovács Ilona, Pata Péterné halasi tenyésztési dolgozó, akik havi tervüket állandóan 120 százalék felett teljesítik. A süldőnevelési üzemágban Angyal Ferencné, Vavrek István petőfitelepi, Kme- tovics István bácsbokodi, Csuzi András bajai dolgozó brigádja állandóan 120—130 százalékos eredménnyel termel. De ugyanígy sorolhatnánk a hizlaló-brigádokból Csó Sándor, Borbás Judit halasi, vagy Schmidt István bajai dolgozónk nevét. A mezőgazdaságban ördög György munkacsapata állandóan 150 százalék felett teljesít. Az élenjárók közé sorolhatjuk Csapó Benő kőművest, Bogdán Pál mühelydolgozót, Baies Kálmán főgépészt, a kitüntetett szakembereket: Harsányi Gyulát, Tóth Balázst; Ahogyan tervteljesítésünk nőtt, úgy emelkedett a dolgozók fizetése is. Hónapról-hónapra növekszik a 2000 forinton felül keresők száma. Ha megnézzük vállalatunk bérlistáját, egyre kevesebb és kevesebb dolgozót találunk, aki 1000 forinton alul keresett. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva dolgozóink átlagkeresete 60— 300 forinttal növekedett. Dolgozóink saját életükben érzik, mennyire igaz, hogy: termelj többet, jobban élsz. A fokozódó termelés, a dolgozók növekvő igénye megköveteli, hogy vállalatunk vezetősége igyekezzék ezeket kielégíteni. Az első félévben két telepünkön építettünk modern fürdőt, öltözőt, másik két telepen most folyik ezek létesítése. Két új üzemi konyha készült, a Dózsá-telepen új ebédlő nyílt, s nem utolsósorban épül a vállalat új kultúrháza. Munkásszállásainkat rendbehoztuk, a ruhaellátást kifogástalanul biztosítjuk, dolgozóink megelégedésére javult az üzemi konyhák színvonala, Elő verseny a további sikerek rugója Eredményeink sarkalatos rugója: a munkaverseny a telepeken elvesztette már papírjellegét. A kongresszus előtt új, minden dolgozót magábafoglaló munkaverseny bontakozott ki, aminek ezideig félmillió forint megtakarítás az eredménye. Jelenleg is 776 dolgozónk áll egymással versenyben. Havonta megjelenő vállalati hiradó értékeli a verseny állását. A versenymozgalomban azonban hiányosság még, hogy nem foglalkozik eleget a gyengébben teljesítő dolgozókkal. Dolgozóink az ország jobb hús- es zsírellátása érdekében a következő felajánlásokat tették: A tenyésztés vonalán év végéig ezer darabbal több 14 kg átlagsúlyú választott malacot adunk terven felül. A vállalás értéke 240.000 forint. Süldőnevelésben terven felül 0.1 kg-os súlyráneveléssel 1000 kg súlytöbbletet érnek el és 200 mázsa abraktakarmányt takarítunk meg. Ennek pénzértéke 30.000 forint. A hizlalásban 500 mázsa takarmányt takarítunk meg terven felül, amelynek értéke 40.000 forint. Ezen túlmenően harmadik negyedéves tervünkön felül 300 darabbal több hízót adunk a népgazdaságnak 420.000 forint értékben. A mezőgazdasági üzemág dolgozói vállalták, hogy a soron- következő őszi munkákat határidő előtt hét nappal befejezik. A vállalat vezetősége pedig elhatározta, hogy az önköltséget az elmúlt negyedévhez viszonyítva 5 százalékkal csökkentjük, A félévben elért eredmények mellett a még megmutatkozó hiányosságokat a legsürgősebben fel kell számolnunk. Az itt- ott meglévő fegyelemlazítók ellen fel kell lépni. Növelnünk kell telepvezetőink önállóságát. A vállalat központjának ellenőrző szerepét segítőbbé kell tennünk s a szervezettségben néhol előforduló hibákat is meg kell szüntetnünk. Ezeket szem előtt tartva indulunk új feladataink végrehajtására, Rákosi elvtársnak a pártkongresszuson elmondott zárszavaira emlékezve: az út szabad, a cél világos, — rajtunk a sor, hogy amit elhatároztunk, tettekre is váltsuk. Dolgozóinkat ismerve nyugodtan ígérhetem azok nevében, az él üzem cím elnyerése után: azon leszünk és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a megtisztelő cím minél hosz- szabb ideig vállalatunknál maradjon, Tóth Sándor igazgató. Aki kétszer vet, kétszer arat DEVECSERI JANOS élenjáró dolgozó paraszt Nemesnádudvaron. A begyűjtés során elsőnek köszöntötte őt a helyi kultúr- csoport is. Az idén aratás után rögtön nekilátott a tarlóhántásnak és másodvetésnek. Másfél holdon termel az idén másodnövényként muhart és csalamá- dét. — Már évek óta termelek másodnövényt — mondja — így használom ki kétszer a földet. Ezzel nemcsak azért járok jól, mert nem kell a másodvetés után beadást teljesíteni, hanem állataimnak a takarmányt is bőven biztosítom. Saját tapasztalatból tudom, hogy téves az a hiedelem, hogy a kettőstermelés teljesen az időjárástól függ A másodvetések termelésére a vetésforgónak azokat a szakaszait kell kijelölni, ahol az elő- vetemény betakarítása után, a másodtermény igényeinek megfelelően jókor vethetünk és ezzel biztosítjuk az eredményt is. Devecseri Jánosnak nincs is takarmánygondja. A másodvetésből késő őszig van a jószágainak friss zöldtakarmány és marad elegendő a silózáshoz is. A NEMESNÄDUDVARI határban mind többen ismerték fel a másodnövény termesztésének nagy jelentőségét. Sokan úgy vélekednek, mint Devecseri János, aki azt hangoztatja: — ha azt akarjuk, hogy állatállományunkat fejleszthessük, ahhoz több takarmányt kell biztosítanunk. Ennek egyik módja a másodvetés, Vita a tanácstörvény tervesetéről A megnövekedett jog megnövekedett kötelességei isielent Tanácstag és a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke vagyok. Nagy figyelemmel többször is átolvastam a tanácsokról szóló törvénytervezetet. Különösen az I. rész V. fejezete keltette fel bennem a legnagyobb érdeklődést, mely a tanácstagok jogairól és kötelességeiről szól. Első olvasásra is megállapítottam, hogy a tanácstagok ja-* gait és kötelességeit a tervezet kiszélesíti. A kiszélesített jog biz-» tosítani fogja, hogy az eddiginél is tevékenyebben vehessünk részt mi tanácstagok a tanács munkájában, a fokozottabb kötelesség meg annyit jelent, hogy fokozottabban érvényre kell jutni tömegkapcsolatainknak, hogy nagyobb súlyt kapjanak az alulról érkező kívánságok, javaslatok, kezdeményezések, melyek elhangzanak. Meg akarom magyarázni, hogyan értelmezem ezt. Eddig i» meg volt a jog és kötelesség, ez vitathatatlan. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy a tanácstagok által a tanácshoz eljuttatott mindenfajta panasz, javaslat, kezdeményezés alapján a tanács úgy érezte, legtöbb esetben elégséges, ha az érdekelteket levélben értesítette bejelentéseik tudomásul vételéről » záradékkal: »ügyében intézkedni fogunk«-. Vagy intézkedtek, vagy alig történt valami. Most a tanácstagoknak »... a tanácsülésen, illetőleg legkésőbb 15 napon válaszolni köteles-«. Így nem akadhat majd el semmi sem, mert napirenden kell tartani. Nézetem szerint sok félreértést oszlat majd el a tanácstag az a joga is, hogy a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, ami egyet jelent azzal, hogy mindenkor pontos, a helyzetnek megfelelő és részletes felvilágosítást adhat. Én azonban helyesnek tartanám, ha a tanácstagok kötelességei közé tartozna olyan feladat is, hogy olyan cikkek — főleg a mezőgazdaságban —, mint a rézgálie, vetőmag, műtrágya és hasonló áruk helyes és igazságos elosztásánál a tanács megbízásából az ellenőrzéssel egy-egy tanácstag nyerne megbízatást. VALCSIIt JÄNOS tanácstag. Baja. Az élőállat és állati lermékek begyűjtési versenye Az állat és állati termékek begyűjtési versenyében a gabo- nabegyüjtés ideje alatt csökkent a lendület. Az új versenyszakaszban — az értékelés alapján megállapítható —, hogy egyes begyűjtési szervek nem kapcsolták össze a gabonabegyüj- tést az állati termékek begyűjtési versenyével. A soronkövetkező feladatok sikeres megvalósítása érdekében fokozottabb mértékben ki kell használni a versenyadta lehetőségeket. A jelenlegi időszak a hús- és zsírellátás egyik legnehezebb időszaka. Ezért ezeknek a termékeknek begyűjtésére különös gondot kell fordítani. Az alkotmány ünnepére indult versenyben a bácsalmási, bajai és dunavecsei járások jártak az élen. Azonban az élenjáró járások jelenlegi tervteljesítései sem kielégítőek. Mégis különösen nagy elmaradás mutatkozik a kiskőrösi, kunszent- miklósi és kecskeméti járásokban. A verseny további szakasza alatt követni kell a megye élenjáró községeinek, Bácsszent- györgynek, Kunbajának, Jánoshalmának jónak mondható szervező munkáját. Az állati termékek begyűjtési versenyében az augusztus 20-ig begyűjtött mennyiségek alapján az éves terv szerint értékelve a járások rangsora a következő: 1. Bácsalmási 590.18 pont 2. Bajai 504.22 » 3. Dunavecsei 412.64 *♦ 4. Kiskunfélegyházi 410.76 5. Kalocsai 395.44 >► 6. Kiskunhalasi 379.11 >* 7. Kiskőrösi 343.36 ká 8. Kunszentmiklósi 322.89 * 9. Kecskeméti 322.17 » Városok sorrendje: 1. Baja 517.80 pont 2. Kecskemét 432.21 A legjobban teljesítő községek: I. csoport: Bácsszentgyörgy, Ordas. II. csoport: Kelebia, Kunbaja. III. csoport: Hajós, Jánoshalma. A legjobban teljesítő termelőszövetkezetek: I. csoport: Kelebia Petőfi, Pál- monostora Keleti Fény. II. csoport: Kunbaja Rózsa Ferenc, Oregcsertő Béke. III. csoport: Kiskunfélegyháza Rózsa Ferenc és Vörös Csillag. Nemcsak a MEZÖKER dolgozói szeretik a citromot! Kisgyermekes anyáknak, betegeknek és a háziasszonyoknak sok bosszúságot okoz, hogy hetekig nem tudnak citromot beszerezni. A boltokban általában az a válasz, hogy nincsen, kifogyott. Az utóbbi időben mind gyakrabban esik szó arról, hogy a MEZÜKER-vállalattól közvetlenül személyes utánajárással lehet szerezni 1—2 kg-ot. A kérdés tisztázása végett a megyei tanács kereskedelmi osztálya, az állami kereskedelmi felügyelőséggel együtt vizsgálatot tartott a MEZÖKER-vállalat kecskeméti telepén ‘és megállapította, hogy bizony a szóbeszédnek igen komoly alapjai vannak. Zsemberi kartárs, a vállalat igazgatója és helyettese, Rosenfeld- karlárs tartják fenn maguknak azt a jogot, hogy egyes szemé- lyeknek citromot utaljanak ki. Ezen az úton jutnak 1—2 kg citromhoz esetenként a MEZÖKER-vállalat adminisztratív és egyéb dolgozói, élükön Zsemberi karlárssal. Csupán pár nap alatt 29 MEZÖKER-dolgozó kapott mintegy 25 kg citromot. A MEZÖKER vezetői azt gondolják, hogy a fogyasztóközönség elsősorban a MEZÖKER személyzetéből áll. A vállalat igazgatója és főkönyvelője súlyosan visszaélt beosztásával. Nem tartották be a lakosság ellátásának biztosítására vonatkozó lendeleteket. Miiit mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy. A lakosság részére biztosított citrommal saját érdekeik- nek megfelelően kereskedtek. A legutóbbi napokban 20 kg citrom mot adott Zsemberi kartárs a Baromfi- és Tojásbegyüjtö Vállalatnak viszonzásul azért, hogy az említett vállalat jelentős meny- nylségú csirkét adott a MEZÖKER dolgozóinak. Ilyen és hasonló visszaélésekkel, durva szabálytalanságokkal zavarják a MEZÖKER egyes vezetői a lakosság céljaira biztosított citrom igazságos elosztását. Itt az ideje, hogy a vállalat felügyeleti szerve végetvessen e tűrhetetlen állapotnak, hogy a MEZÖKER is betölthesse hivatását, a dolgozó nép minél több és jobb áruval való ellátását. SZTRENKA SÁNDOR, előadó. • megyei tanács.
