Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

A megyei pártaklívg határozatainak végrehajtásáért A pártbizottság feladatai Kecskemét üzemeiben I Megkezdődött a brüsszeli liathatalmi értekezlet .leg Kell mondanunk, hogy bár tavaly június óta céltudato­sabban és egyre következete­sebben törünk előre a legfonto­sabb: a népjólét emelése felé — sok még az olyan akadály e téren, mely miatt az új szakasz megfontolt és előrelátó gazda­ságpolitikája kecskeméti vi­szonylatban sem érvényesül kellő mértékben. Pártunk III. kongresszusa, majd a nemrégen lezajlott párt- aktívaülés nyiltan teltárva az önköltség, a termelékenység, a takarékosság es a népvagy on védelmének fogyatékosságait — ezekre a hiányosságokra hívta fel a városi pártbizottság figyel­mét. Miben látja feladatait a kecskeméti városi pártbizottság a pártaktíva nyomán említett hiányosságok megszüntetésében? A népjólét emelésének fontos eszköze továbbra is az árleszál­lítás lesz, — erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az or­szág élenjáró üzemeihez hason­lóan a kecskeméti vállalatokban is megfelelően emelkedik a munka termelékenysége s csök­ken a termékek önköltsége. A kecskeméti pártbizottság ennek elérésében látja legfontosabb tennivalóit a város üzemeiben. A megyei pártaktíva után Kecskemét legfelelősebb kom­munistái agusztus 20 után tart­ják akíívaértekezletüket — így tervezi a városi párt-végrehajtó­bizottság. Ezt megelőzően azon­ban az edd'g legnagyobb pazar­lással működött üzemben, a Ki­nizsi Konzervgyárban tartottak kommunista aktívaértekezletet, ahol az üzem nem régen kine­vezett új igazgatója tájékoztatta a gyár kommunistáit az első fél­év 11 millió forintos deficitjé­nek okairól. A városi párt-vég­rehajtóbizottság pedig segíteni kíván a pártszervezetnek, hogy a kommunistákat megfele­lően mozgósítva olyan légkört alakítsának ki a gyárban, mely­ben lehetetlenné válik, hogy bárki is csákiszalmájának te­kintse a dolgozó nép vagy mát. A városi párt-végrehajtó­bizottság erre az aktívaértekez­letre meghívta a város jelentő­sebb üzemeinek párt- és gazda­sági vezetőit, hogy azután az ott tapasztaltakat a pártbizottság segítségével megnézzék a ma­guk munkaterületén, és a hiá­nyosságok megszüntetésére mi­előbb kidolgozzák tennivalóikat. A pártbizottságnak ezen ke­resztül az a terve, hogy a ké­sőbb megtartandó városi kom­munista aktívaértekezletcn a megyei pártaktíva által hozott határozatok végrehajtásában már eredményekről számolhas­sanak be. A fentieken kívül a városi párt-végreha j lóbizottság elvi módszerben! gyakorlati segítsé­get kíván nyújtani az egyes üzemi alapszervezeteknek az eredményeket hozó politikai tö­megmunka és ennek tartalmi mondanivalója — az agitáció hogyanjának mielőbbi kialakítá­sához. Kecskemétnek bár öt új élüzeme van, azonban az utóbbi időben számos vállalatnál visz- szaesett a termelékenység, az önköltség pedig emelkedett. — Több helyen nőtt a selejt, s a pazarlás nem egy gyárunkban komoly méreteket öltött. Az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár­ban például az első félévben 44.9 százalékkal több bért hasz­náltak fel az előírt keretnél. A Kinizsi Konzervgyárban tízezer­számra törték össze minden fe- lelősségrevonás nélkül a kon- zerves üvegeket. Hasonló vagy egyéb hiányosságok más válla­latoknál is megvannak kisebb- nagyobb mértékben. Ezeket az eseteket a pártszervezetek többé- kevésbbé ismerik, általánosság­ban a népnevelők is beszéltek róla. Arról azonban eddig ke­vés szó esett a város üzemei­ben, hogy ezek a hiányosságok miként vetik vissza a termelé­kenység emelkedését, mint jó­létünk növelésének egyik alap­ját. A formális, tartalmatlan ne- velőmunka miatt számos üzem­ben elégtelen a párttagok akti­vitása, — hiányos és csak ke­vés esetben nyilvánul meg a termelés alulról jövő pártellen­őrzése, ami pedig igen fontos lenne. A pártbizottság a megyei párlaktívaértekezlet határozatai­nak végrehajtásában fő felada­tának tartja ezen változtatni. A pártbizottság; változtatni kíván azon a helytelen gyakor­laton is, hogy a vállalatok fele­lős gazdasági vezetőit, az üzemi pártszervezetek csak formálisan számoltatják be munkájukról, s így az ilyen beszámoltatásnak az illető vezetőre nézve igen cse­kély a nevelőhatása, — terme­lésben pedig semmit nem vál­toztat. Hasonlóan változtatni kí­ván a pártbizottság azon is, hogy az egyes pártveze­tők műszaki üléseken, megbe­széléseken részben képzettségük hiányában, részben a termelési mutatók a gyár valódi helyze­tének ismerete nélkül, mint hallgatók vesznek részt és en­nek következményekép — nem képesek a párttagságot mozgó­sítani a termelést gátló okok megszüntetésére. A városi párt-végrehaj tóbi­zottság a fentiek mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az üzemek alapszervezetei­ben mielőbb megteremtse a kol­lektív vezetés gyakorlatának biztosítékait, amely feltétele an­nak, hogy az egyes vállalatok­nál még fennálló hiányosságo­kat mielőbb megszüntessék. (Vagyok, de nem megold - hatatlanok ezek a fenti felada­tok. A nemrég avatott öt él­üzem pedig azt bizonyítja, hogy Kecskemét minden üzemében megvan a lehetősége, hogy párt- szervezetük megerősítésével és a városi párt-végrehajtóbizottság segítségével pótoljak hiányossá­gaikat és jó munkát végezve tervüket teljesítsék. ! BRÜSSZEL (MTI) Ma nyílik meg Brüsszelben az »európai védelmi közösségi« szerződés hat aláíró állama (Franciaor­szág, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Nyugat- Nemetország) külügyminiszte­reinek értekezlete. Ismeretes, hogy Mendes-France ezen az értekezleten terjeszti elő módo­sításait, amelyeknek elfogadása után szerinte növekszenek a pá­rizsi szerződés franciaországi ratifikálásának esélyei. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy szerdán Brüsszel­ben az értekezletet előkészítő tanácskozások folytak. Az »AFP« beszámol Spaak belga külügyminiszter és Men­des-France megbeszéléséről és megállapítja, hogy »ez hozzájá­rult az értekezlet előkészítésé­hez«. Spaak az »AFP« értesü­lése szerint ellenvéleményt fej­tett ki egyes francia »módosítá­sokkal« kapcsolatban. Spaak beszámolt Mendes-Francenak arról, hogy tárgyalt David Bru­PEK1NU. (Uj Kína) De Cas­tries tábornok, valamint Lalari- de, L'Anglias és Trancart ezre­desek, akiket Dien-Bien-Phu erődjében ejtett fogságba a viet­nami néphadsereg, szerepel an­nak a 280 francia tisztnek listá­ján, akiket a vietnami néphad­sereg főparancsnoksága Viet cesszal, az Egyesült Államok európai megbízottjával. Spaak és Mendes-France meg­beszélése után a francia küldött­ség körében az a benyomás ala­kult ki, hogy Brüsszelben »ha nem is lehetetlen, de nagyon ne­héznek ígérkezik a megegye­zés.« A »Reuter« szerint a szerdai megbeszélések legfontosabbika Mendes-France és Adenauer ta­lálkozója volt. Tanácskozásukon nemcsak a francia »módosító« javaslattal, hanem a Saar-kér- déssel is foglalkoztak. Mint is« meretes, a franciák mindig azt az álláspontot képviselték, hogy a Saar-kérdés megoldása a ra­tifikálás előfeltétele. A londoni rádió büsszeli kü- lönludósítója szerint az »érte» kéziét részvevői — a francia ja­vaslatok első, kedvezőtlen meg­ítélése után — most hajlandók várakozó álláspontra helyez­kedni, amíg Mendes-France megmagyarázza a konferencián módosító javaslatát.« (MTI) akció ama felháborító kísérlete ellen, hogy be akarja tiltani az Önök pártját. Biztosítjuk Önö­ket szolidaritásunkról és arról, hogy minden angol demokrata támogatja az Önök harcát a fa­siszta akció ellen.« (MTI) Triben és Sanz Son ban átad a franciáknak — jelenti a Viet­nami Tájékoztató Iroda. A vietnami fél Viet Tribeh/ az északvietnami csereközpont­ban 4910 hadifoglyot ad át a franciáknak, köztük 4950 euró­pai és afrikai, 320 pedig viet­nami. (MTI) Nagy-Witannia Kommunista Pártjának távirata az Egyesült Államok Kommunista Pártjához LONDON (TASZSZ) Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának végrehajtó bizottsága a következő táviratot küldte az Egyesült Államok Kommunista Pártjának: »Tiltakozunk az amerikai .re­A Vietnamban átadandó francia hadifoglyok között van De Castries tábornok, Dien-Bien-Phu védője is A sikeresen végződött genfi értekezlet joggal növelhette az emberiség hitét abban, hogy cégre valóban eljött a gyijmöl- • sözö nemzetközi tárgyalások kora.. Teljes joggal várhatta a kormányoktól az egész világ, hogy ebben a megenyhült lég­körben hozzálátnak a még meg­oldatlan nemzetközi problémák, elsősorban a német kérdés és az osztrák kérdés rendezéséhez. Az emberiség várakozásának azon­ban csak a Szovjetunió kormá­nya tett eleget. A Szovjetunió kormánya — ismét helyesen mérve fel a nemzetközi helyze­tet — két lépést is tett annak érdekében, hogy általános euró­pai, illetve négyhatalmi tanács­kozás üljön össze az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésének mcgtanácskozása Mendes-France Mendes-France francia minisz­terelnök genfi magatartása és hozzájárulása a genfi értekezlet sikeréhez, kétségtelenül növelte « francia kormány új vezetőjé­nek tekintélyét és bizonyos nimbuszt vont személye köré. Az is tény, hogy Mendes-France mögött az indokínai béke kér­désében Franciaország népének nagy többsége egységesen sora­kozott fel. Mendes-France azon­ban a genfi értekezlet óta liálat- fordított a tárgyalások politiká­A mód érdekében és annak érdekében, hogy előbbre jusson a német kérdés megoldása. A nyugati hatalmak nem jegy­zékben, hanem tettekkel vála­szoltak a szovjet kormány lépé­seire. Még mielőtt diplomáciai úton igenlő vagy tagadó választ adtak volna a szovjet kormány javaslataira, gyakorlatilag meg­adták a tagadó választ azzal, hogy újabb, ezúttal minden eddi­ginél hevesebb hadjáratot indí­tottak, hogy tető alá juttassák az »európai védelmi közösségi« szerződést. Minthogy pedig e szerződés sorsa végső fokon Franciaország döntésén áll, vagy bukik, az »európai védelmi kö­zösségi« szerződés dűlőre jutta­tását célzó hadjárat csomópont­ja is Franciaországban alakult ki. és a ratifikáció jának. Ahelyett, hogy pozitív nyugati választ szorgalmazott volna a Szovjetunió újabb tár­gyalási javaslataira, röviddel a genfi értekezlet befejezte után az »európai védelmi közösségi« szerződés ratifikálását kezdte szorgalmazni. Annyit minden­esetre belátott Mendes-France, hogy amivel Laniel és Bidault megbukott, azt ő sem folytat­hatja hasonló módszerekkel to­vább. így született meg Mendes- France módosítási javaslata. ásítások F módosítási javaslatban sok- mindcnrol szó esik. Szó van bi­zonyos vétójogról, azaz arról, hogy az »európai védelmi közös­ség« tagállamainak joga lenne bizonyos határozatok meghoza­talát megakadályozni a közösség vezető szerveiben. Szó esik ar­ról. hogy egyelőre nem hozná­nak létre »nemzetek feletti« szerveket, szó esik az »európai védelmi közösségi« szerződés bi­zonyos más pontjainak némi megváltoztatásáról is. Ha ala­posabban megnézzük ezeket a módosításokat, az derül ki, hogy Mendes-France a» álláspontok »összevetése« során kitapogatta az »európai védelmi közösség« burzsoá ellenzékének fájó pon­tokat és igyekezett azokat eltün­tetni, vagyis; alig leplezett ma­nőverről van szó annak érde­kében, bogy összehozzák azt a burzsoá többséget, amely végül- is elegendő szavazattal rendelke­zik a ratifikációhoz. A nyugatnémet felfegyverzés érintetlen A kérdés most már az, hogy mit érnek Mendes-France mó­dosításai. Magyarán mondva; semmit. Az európai védelmi kö­zösségi« szerződés lényege, alap­ja Nyugat-Németország felfegy­verzése, a német miiitarizmus jogaiba való visszaállítása, új náci hadsereg felállítása. Ez a hadsereg pedig, mint hivatalos bonni szóvivők mondják, az első időben 550.000, két-három év múlva pedig nyolcszázezer lóból állana. Blank, jövendőbeli bonni hadügyminiszter 60 német had­osztály felállításáról beszel. — Franciaország jelenlegi száraz­földi haderejének létszáma 413 ezer fő. Minthogy pedig a fran­cia miniszterelnök módosításai nem érintik a nyugatnémet fel­fegyverzést, nem akadályozzák meg, hogy újból létrejöjjön az a német imperialista haderő, mely annyiszor fenyegette Franciaor­szágot, nem akadályozzák meg, hogy a francia hadseregnél lé­nyegesen nagyobb, erősebb, job­ban felfegyverzett német táma­dó haderő jöjjön létre Európá­ban. Azaz nem akadályozzák meg annak bekövetkeztét, ami az »európai védelmi közösség« ellen harcoló francia tömegek fó követelése: a német miiitariz­mus helyreállítását. így még világosabb, hogy Mendes-France részéről pusztán manőverről — elég átlátszó manőverről — van szó. Ez az oka annak, hogy a Mendes-France-félc módosítá­soknak távolról sincs sikere, a népi tömegek elfordulnak a mi­niszterelnöktől és nemcsak vál­tozatlan, hanem megnövekedett erővel folytatják harcukat a szerződés ellen. A burzsoá ellen­zéket sem sikerült maradéktala­nul leszerelnie. Ennek bizonyítá­sára elegendő, ha emlékeztetünk arra, hogy Mendes-France kor­mányának három volt gaulleista tagja épp azért mondott le, mert nem elégítették ki Mendes- France átlátszó módosításai. A londoni rádió egyik külpo­litikai kommentátora Mendes- France módosításainak ismere­tében megállapította, »... a kö­zelmúlt eseményeiből leszűrhető, hogy alig van a nemzetgyűlés­nek olyan pártja, amely mara­déktalanul. összes szavazataival a miniszterelnök módosításai mellé állana.« A brüsszeli tanácskozás Mendes-France tehát egy »módosított« szerződést akar a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A vásár azonban itt nem is ket­tőn, hanem haton áll, hiszen ezeket a módosításokat az »eu­rópai védelmi közösség« másik öt tagállamának is el kell fo­gadnia. Mendes-France a tegnap megkezdődött brüsszeli értekez­leten terjeszti elő módosítási javaslatait és kéri azok elfoga­dását Egyáltalá» nem biztos azonban, hogy Mendes-France vállalkozása sikerrel jár. Az ed­digi jelek szerint az EVK másik öt tagállama cseppet sem nézi jó szemmel Mendes-France ja­vaslatait. Nem azért, mintha ezekkel a javaslatokkal veszé­lyeztetve látnák az »európai vé­delmi közösség« lényegbevágó célkitűzéseit, hanem inkább azért, mert attól félnek, hogy ezek a módosítások úiabb ratifi­kációs eljárást tennének szük­ségessé. Ez eddig igen vészedéi mes dolog, mert az európai né­pek napról-napra növekvő ellen­állása közepette nagyon is nehéz lenne mégegyszer keresztülhaj- szólni a parlamentekben az »európai védelmi közösségi« szerződést. Növekvő ellenállás Mendes-France augusztus hó 28-án akarja az »európai védel­mi közösségi« szerződést az el­fogadott módosításokkal, vagy azok nélkül a francia páriámén! elé terjeszteni. A francia nép­nek tehát most az eddiginél is nagyobb erővel kell harcolnia, hogy megakadályozza a ratifi­kációt. A Francia Kommunista Párt riadót fújt. Felhívta a francia népet, hogy ezekben a kritikus napokban az eddiginél is hatalmasabb erővel, a harc minden módszerének alkalmazá­sával küzdjön a francia politika megváltoztatásáért. Soha olyan tömegek nem foglaltak még ál­lást az »európai védelmi közös­ség« és ezzel Franciaország sor­sának további alakulása kérdé­sében, mint most. Soha annyian nem követelték Franciaország­ban a négyhatalmi tárgyaláso­kat, mint most. Soha nem érez­ték még át annyian Franciaor­szágban a Szovjetunió kollektív biztonsági szerződés megkötésé­re tett javaslatainak jelentősé­gét, mint most. Ezért írta a »Combat« című francia burzsoá lap a ratifikálás sikerét vagy kudarcát mérlegelve, hogy »bár­melyik esetet vegyük is ... » nemzetgyűlés kétségtelenül kö­vetelni fogja az újabb négyha­talmi tanácskozásokat a ratifi­kálás megtörténtének véglegesí­tése előtt.« Ez annyit jelent, hogy a nemzetgyűlésben nagyolt azok az erők, amelyek r, m haj­landók elvetni a kockát és egy- szersmindenkorra elzárni a bé­két ígérő nemzetközi tanácsko­zások útját. (TcITti

Next

/
Oldalképek
Tartalom