Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-18 / 195. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG EBggaammaazBgana nza 7B/2 IX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ara SO fillér 1954 AUG. 18. SZERDA / A MAI SZAMBAA A megyei pártaktíva határozatainak nyomán: A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában a munkaverseny hiánya gátolja az olcsóbb termelést. — Az őszi mezőgazdasági munkák küszöbén. — Nyári kultúrmunka a falun. ÜNNEP ELŐTT Megyénk üzemeiben is versennyel köszöntik a munkásparaszt találkozó jegyében alkotmányunk megteremtésének napját. lia csak a napi teljesítményeket vizsgáljuk, látjuk, nogy sok dolgozó, tűnt ki termelési tapasztalataival. A Keceli Tőzegtelepen Kisvárdai Zsófia cs brigádja alkotmányunk ünnepén kézbeveszi a jó munka egyik elismerését, a sztahanovista oklevelet és 214.8 százalék után járó pénzösszeget. A Kecskeméti Fütőháznál Kelő Ferenc sztahanovista mozdonyvezető, — Kecskés Sándor fűtő túlsúlyos vonatot továbbítottak á ezzel csökkentették a fuvarozás költségét, gyorsabban került az áru a faluba és viszont. Eközben a szénnel is úgy gazdálkodtak, hogy az előírtnál 27 százalékkal kevesebbet használjak fel. Ennek ellenére őszintén meg síeli mondanunk, igen sok tennivaló van még a versenymozgalom életrekeltése érdekében. Sokhelyütt még az utolsó napokban is álmosságot, tétlenséget tapasztalunk szakszerveze- eink részéről. Pártszervezeteink sokhelyütt még nem rázták fel ebből az aléltságból az üzemi bizottságokat. A megyei pártákéivá pedig alaposan, sokoldalúan megmutatta a tennivalókat. A Kecskeméti Gépgyárban még mindig igen magas a selejt. Néhány gyártmánypár a 15 százalékot is meghaladja. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában júliusban 176.000 forinttal lépték túl az anyagköltséget és 172.000 forinttal a béralapot. A Kinizsi Konzervgyárban a pazarlás mellett még mindig igen sok a sétáló, akik drágítják a termékek árát. A verseny jellemzője még az, hogy a verseny gondját, baját a műszaki vezetők »albérletbe adják ki«, vagy egyáltalán nem törődnek vele. Ilyen munka- módszerrel nem lehet dolgozni. Ez nem segíti elő az olcsóbb termelést. A megyei pártaktíván az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a termelés önköltségének . csökkentése egyedüli biztosítéka és helyesen értelmezett útja az életszínvonal emelésének. Ez a nehezebb feladat. De szívvel, a dolgozók javaslatainak alkalmazásával mindez lehetséges. Kristófon Gyula levelezőnk a Kecskeméti Gyufagyárból így ír:-Az élüzemi cím elnyerése, a jó kollektív munkának a szellemi, műszaki és fizikai dolgosók összefogásának, egymás segítőkészségének jutalma. A III, pártkongresszus döntően befolyásolta a mi munkánkat. Mindannyian megértettük és magunkévá tettük a pártkongresszus határozatát, mely többek között a termelés mellett az önköltség csökkentését írta elő, azért, hogy dolgozóink életszínvonala minél gyorsabban, minél magasabbra emelkedhessen. Az önköltségcsökkentésnél 59.000 forintos megtakarítást ért el üzemünk a második negyedévben. Termelési tervünket 1.1 százalékkal túlteljesítettük a megtakarított faanyagból, a minőség romlása nélkül. Találtunk módot arra, hogy minőségi munkánk az export minőségi szintet is elérje. Ugyanakkor még a béralapnál is megtakarítást értünk el. Mi továbbra is igyekezni fogunk. Nemcsak megtartjuk, hanem tovább növeljük gyártmányaink minőséget, csökkentjük az önköltséget. E cél érdekében dolgozik üzemünk minden egyes munkása.« Sajnos, nem mindenütt gondolkodnak még így vezetőink. Nem egy gazdaságvezető a gazdaságos termeléstől visszariad. Nem kétséges, »gondtalanabb az élet«, ha csak a mennyiséget hajhássZuk és nem törődünk a többi termelési mutatókkal. — Néni mindig jobb az, ami a könnyebb. A gyakorlat is azt mutatja, nem verseny az, ahol a termelés drága, két kézzel szórják a nép vagyonát, az anyagot pocsékolják, a szerszámot törik, a gépet rongáljál?, sőt arra vetemednek, hogy lopják a nép vagyonát. Az ilyen verseny, mely ezeket figyelmen kívül hagyja, nem verseny, hanem képmutatás, mely egyáltalán nem szolgálja a nép érdekeit. Az ilyen munka nem előre visz a jólét útján, hanem gátolja az eddig elért eredményeket is. Megyénkben ezért a lehelő legrövidebb idő alatt el kell érnünk, hogy minden üzemünk jobban és olcsóbban termeljen. Elég volt a hangzatos ígéretekből, felszólalásokból. A cselekvés mezején kell helytállni. Ebben sokat. tehet a munkás és műszaki vezető. Ügy kell ösz- szefogniok, hogy a munkaverseny minden részleteiben az olcsóbb termelést segítse elő és mozgósítson a pazarlás megszüntetésére. Mi szükséges ehhez? A dolgozókban fel kell kelteni az érdeklődést, ki kell fejleszteni a szunnyadó alkotókészséget, kezdeményezést. Sok, igen sok hétköznapi hőstettre van szükség. Konyár Endre a Bányászati Berendezések Gyára forgácsoló részlegében ezzel kapcsolatosan így vélekedik: »Életem igazi értelme, célja a jó munka, mert csak ez hozza meg az igazi jólétet.« Tehát ha helyesen mutatjuk meg a feladatokat, dolgozóink készségesen, minden erejükkel küzdenek az olcsóbb termelésért, a párt határozatainak végrehajtásáért. Alkotmányunk ünnepe után a versengésnek új tartalmat kell adni. S ez az legyen, hogy minden dolgozó, műszaki vezető érezze: nincs ezután sem egy percnyi vesztegetni való idő. A jólét további kulcsa, az ehhez szükséges eszközök a mi kezünkben vannak. Harcba kell lendülni az évi terv teljesítéséért, a lemaradás pótlásáért. Míske dolgozó parasztjai teljesítették kötelességüket 1C54 augusztus 14. Elhallgattak a cséplőgépek Misiién. Vájjon miért? Bizony nem azért, mert rosszak volnának, hanem azért álltak le, mert a cséplőmunkacsapatok versenye előbbre hozta a vállalt határidőt és már hat nappal előbb befejezték a cséplést. A versenyben Csincsák József és munkacsapata lett az első 1920 mázsával. Havonyec Károly és Miskei Károly munkacsapata nagy érdeklődéssel figyelték versenytársukat, amely augusztus 14-én déli 12' órakor legjobb eredményével nyerte el a községi tanács versenyzászlaját. A versenyvállalásban az is benne volt, hogy a cséplőgépnél dolgozó népnevelők beszélgetnek a dolgozó parasztokkal, hogy ezzel is hozzájáruljanak ahhoz, hogy minden termelő a géptől teljesítse állampolgári kötelezettségét. Csincsák József munkacsapatánál nemcsak a beadásban mutatkoztak szép eredmények, hanem az árvízkárosultakkal való együttérzés is szép példákat mutat. Kókai Menyhért például a beadásán felül egy mázsa búzát adott az árvízkárosultaknak. Hasonlóan Petree Mihály, aki 47, és Miskolci Péter, aki 50 kiló búzát adott az árvízkárosultak javára. A Táncsics termelőszövetkezet 5 mázsa búzát, 3 mázsa zabot, egy mázsa babot, 50 liter tejet és még többfajta élelmiszert juttatott az árvízkárosultaknak. A népnevelők közül Beke Sándor, Illés Jó-4 zsef tűntek ki a legjobban, akik a kulákök spekulációira felfigyelve eredményes munkát végeztek. Benyoda János és Svec János kulákok ugyanis halogatták a hordást, hogy a cséplőgép minél tovább időzzön szérűjükön és ezzel hátráltassák a cséplés befejezését. A népnevelők felszólították a kulákokat, a behordás haladéktalan elvégzésére. A DISZ cséplőbrigádnál is igen lelkes hanr gúláiban indult a munka, de csakhamar le kellett áilniok motorhiba miatt. Ezért a versenyben bizony egy kissé hátramaradtak — habár önhibájukon kívül. Reméljük, a dusnoki gépállomás tanult az idei hibákból és jövőre a gépek nemcsak februárban lesznek jók, amikor nem kell csépelni, hanem a cséplés idején is, mert csak a gépállomás i dolgozók és a parasztság összefogása, közös munkája vezethet eredményes tervteljesítésre, a mezőgazdaság fellendítésére, a népjólét emelkedésére. Habar Péter, Miske, ‘ járási pb. instruktor Az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat dolgozói ez év júniusában értekezletet tartottak. Ezen az A bácsalmási és bajai járás teljesítette gabonabeadás) kötelezettségét A bácsalmási és bajai járás dolgozó parasztjai már jóval, a cséplés megkezdése előtt elhatározták, hogy méltón fogják megünnepelni augusztus 20-a, alkotmányunk évfordulójának emlékezetes ünnepét. Elhatározásuk nyomán nemes versengés indult meg a járások községeiben és a járások között. Dávod Hercegszántóval, Bács- bokod Garával, Bátmonostor Szercmlcvel mérte össze az igyekezet erejét. A bajai járásban elsőnek Vaskút szövetkezeti község, majd Bácsszentgyörgy község dolgozói váltották valóra adott szavukat. Példamutatásuk nyomán tíz község végzett a cséplésscl, a beadás teljesítésével. A meg hátralévő községeknek segítségére sietlek az Élenjárók. A termelési bizottságok közül a bajaiak SUkösdön, a vaskútiak Bátmonostoron, a csátaljaiak Nagybaracskán végeztek nagyon hasznos felvilágosító munkát. Szombaton, augusztus 14-cn, a verseny eredményeképpen mind a két járás jelenthette, hogy győzelemre vitte területén a gabona- begyűjtés ügyet: teljesítették adott szavukat. teljesítés térén mutatkozó hjá- nyosságokat. Ezért vállalták, hogy a július és augusztus havi terveket vágósertésből 100, vágómarhából pedig 102 százalék-i ra teljesítik, továbbá hogy a fel- merülő költségeket helyes . irány itással és jó munkaszervezéssel a legminimálisabbra csökkentik. Az azóta eltelt időszak alatt a vállalat dolgozói betartották ígéretüket, mert a július havi tér« vet vágósertésből 112.1, vágómarhából pedig 106.4 százalékra teljesítették. Különösen jó eredményt ért el július folyamán az- állatbe- gyüjtésben a bácsalmási járás.- továbbá a bajai, a kalocsai és a dünavecsei járások. A vállalat dolgozói most tovább küzdenek az augusztus havi tervek teljesítéséért, hogy a nyári időszakban ezen keresztül minél több hús és zsír jusson a dolgozóknak. Oláh István, igazgató. Munkában a szabadszállási MNDSZ-asszonyok Megéli az autónk a szabadszállási pártház előtt, melynek környékén nagy sürgés-forgás van. Talán gyűlésre készülnek? Ez korai lenne, hiszen reggel 7 óra van. Ahogy közelebb megyünk, látjuk, hogy 12 asz- szony nagy munkába fogott. A pártház takarításán, csinosításán dolgoznak. Elvegyülünk az asszonyok között. Az egyiknek a kezében portörlőrongy, a másiknak súrolókefe, a harmadiknak meszelő és így tovább. Nincs olyan közöttük, akinek kezében ne látnánk munkaeszközt. Nyomban meg is szólítjuk a legidősebb asszonytársat, a 67 éves id. Szabó Já- nosnét, mert úgy látjuk, hogy ő az irányítója a munkának. Elmondja, hogy az MNDSZ-gyűlésen az asszonyok is vállalást tettek augusztus 20-ra. Mindjárt karon ragad és elvezet a község kultúrházába. Sorra mutogatja, hogy az MNDSZ-asszonyok ez- idáig a vállalásból mit végeztek el. A kultúr- házat kitakarítottták és kimeszelték kívül, belül. A faluban a többi ház közül kiválik a kultúrház a tisztaságával. Büszkék is erre az asszonyok. Ezután visszavezet a pártházhoz, közben az idő is halad, s mire visszaérünk, már meglátszik az asszonyok szorgos munkája. A padló és az ablakok ragyognak a tisztaságtól. Ötletes díszítéssel csinosítják a pávthá- zat. Munkájuk befejezése után az asszonyok körém gyűlnek és elbeszélik, hogy van még egy feladatuk: az MNDSZ-székház kicsinosítása. Kérdezzük: Mi is ennek a nagy készülődésnél? a titka? Izsóid Istvánná, 56 éves asszonytárs Is örömmel mondja, hogy nagy ünnepre készülnek: a munkás-paraszt találkozóra. — Ezt a napot nem úgy ünnepeljük, mint eddig, hanem augusztus 20-án vendégeket is várunk Budapestről. A munkás-paraszt szövetség jegyében fogunk ünnepelni. Erre a nagy baráti találkozóra várjuk is a Vörös Csillag Traktorgyár 70 főből álló kultúrbrigádját, akik ígéretet tettek, hogy jó műsorral fognak minket szórakoztatni mind a két napon. Beszélgetésünlcet megszakítja ; Bartal Mi- hályne asszonytárs, aki elmondja, hogy az asszonyét nemcsak itt végeznek jó munkát, hanem például a gabonabeadás érdekében 16 népnevelő állandóan látogatja a hátralékod dolgozó parasztokat éd beszélgetnek velük a beadási tervek teljesítésének fontosságáról. Ahogy elgondolkodunk ezeken az eredményeken, felvetődik bennünk a kérdés, hogy miért tudnak 8 szabadszállási MNDSZ- asszonyok ilyen eredményeket elérni: Mert a község vezetőinek feleségei ed hozzátartozói is részt- vesznek az MNDSZ közös munkájában és a szavakat minden esetben tettek követikj Közösen beszélik meg a feladatokat és azokat közösen is hajtják végre. Kanesár Sándorné, országgyűlési képviselő. Betartották ígéretüket értekezleten határozták el, hogy az alkotmány ünnepére indult versenyben felszámolják a terv-
