Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-13 / 191. szám

A kukorîcaîermêîés rnôsîereî Miért érdemes heterózis kukoricát termelni A bácsalmási Petőfi ter­melőszövetkezet összterülete 664 hold, tagságának száma 45. Ku­koricavetésünk 105 hold, ebből 80 szerződéses, de az összes te­rület négyzetes vetésű. A talajt jól előkészítettük, őszi mély­szántást kapott, utána boronál- tunk, hengereztünk. Tavasszal megfogasoltuk. — A vetésnél kétféle magot használtunk, apasornak korai F, anya- sornak Aranyözön vetőmagot. A vetésre szánt magot külön is tároltuk, nehogy véletlenül az egyik a másikkal összekevered­jen. A vetés megkezdésekor a tábla szélétől befelé 10 apasort vetettünk kézikapával, aztán két anyasort és így tovább. — Utána könnyűfogassal fogasol- tunk, majd hengereztünk, a ke­lés után ismét fogasolás követ­kezett. Négy-ötleveles korban az első kapálással egyidőben egyeltünk. A területet vetés eiőtt már egyénekre osztottuk szét brigá­dokon belül és így biztosítottuk az időben való megmunkálást. Nagy segítségünkre volt, hogy négyzetesen vetettünk és ezért keresztben, hosszában tudtuk alkalmazni a gépi növényápo- tást. Elvégeztük a második és Bírálatunk nyomán harmadik kapálást is. A címe- rezést akkor kezdtük meg, ami­kor félig, vagy kétharmad rész­ben kinn volt. Ezeket felső le­véllel, kézzel távolítottuk el. A círnerezést folyamatosan végez­tük mindennap, mintegy 20 na­pig tartott. E munka alatt a megjelent fattyúhajtásokat is eltávolítottuk. A clmerezés idő­ben és helyesen való elvégzésé­ért a Magtermeltető Vállalat 16 ezer forint jutalmat utalt ki ter­melőszövetkezetünknek. Ezt a munkaegység arányában szét is osztottuk. A magasabb termés bizto­sítása érdekében augusztus hó 15-ig elvégezzük a gazoló kapá­lást, amely után újabb 8000 fo­rintot kapunk a Magtermeltető Vállalattól. Ez a pénz nem ke­rül a termés árából levonásra. Ezenfelül, tekintettel arra, hogy most van a teljes virágzás az apasorokban, a tökéletesen meg­termékenyítés biztosítására pót­beporzást végeztünk. A kevés munkaerőre való tekintettel ló­hátról kifeszített kötéllel a cí­mereket érintve végeztük el a munkát. Mindezek után úgy számítjuk, hogy holdanként 30 mázsás ter­mést fogunk elérni. Amikor a Magtermeltető Vállalat megbízottja annakide­jén ismertette velünk a terme­lési feltételeket, akkor a veze­tőség látva, hogy milyen nagy jövedelem várható, a heterózis kukorica termesztése esetén, taggyűlést hívott össze és azon megvitattuk ezt a kérdést. Több tag ellenezte, hivatkozva arra, hogy nem lesz munkaerő a ka­páláshoz és kevesebb fog te­remni és ezért a Magtermeltető Vállalat majd kötbéreztet ben­nünket. Végülis a tagság mégis csak úgy döntött, hogy termel­jünk heterózis kukoricát. Bár kevés létszámú a tagságunk, mégis legyőztük a nehézségeket. Meg is van az eredmény. A vár-ható, 1200 mázsa heterózis vetőmag után 1800 mázsa szok­vány minőségű kukoricát ka­punk, valamint a már előbb említett 24.000 forintot. A tag­ság mostmár belátta, hogy ér­demes szerződést kötni. Jövőre már nem 80, hanem 100 holdon akarunk heterózis kukoricát ter­melni szerződéses alapon. Elmondotta: STEFANOVICS IMRE növénytermelési brigád­vezető, bácsalmási Petőfi termelőszövetkezet. A dunavecsei földmű vessző vetkezet vendéglő j ében bevezették a készételek árusítását Nemrég arról számoltunk be, hogy a dunavecsei földműves­szövetkezet vendéglőjében hiá­nyosságok vannak. A vezetés kevés gondot fordított a vendé­gek igényeinek kielégítésére, nefn volt kerthelyiség, fülledt a levegő az étteremben, az étrend nem eléggé változatos. Bíráló cikkünkre Téti Gábor, * földművesszövetkezet ügyve­zető elnöke arról értesít, hogy bírálatunk eredményeként be­vezették a készételek árusítását, ezzel ízletesebb ételfélékkel ked­veskednek a dolgozóknak. Meg­nyitották a kerthelyiséget, az étteremben ventilátorokkal ol­dották meg a szellőztetést. Le­váltották a vendéglő vezetőjét, mert munkáját hanyagul vé­gezte. Az élelmiszerellátás megja­vítására nemrég megnyitottak gyümölcsöt, zöldséget és élelmi­szereket árusító üzletet. A kö­zeljövőben pedig megnyílik rádió-, villamossági-, kerékpár-, motorkerékpár-, játékáru szak­üzlet, A tanyai dolgozók segítségére is siettek. Az állami gazdaság­ban igen sokan dolgoznak. Ezek­nek és a környékbeli dolgozók­nak eddig 12—14 kilométert kel­lett a legközelebbi boltig gyalo- golniok. Ezért ott vegyesboltot nyitottak, melynek havi for­galma már eléri a 100.000 forin­tot. Régi sérelme Dunavecsének, hogy nincs TÜZÉP-telepe. A földművesszövetkezet 8 helyen tárolja a TÜZÉP-árukat. Ez igen megnehezíti a kezelést, nyilvántartást, szállítást és drá­gítja az árut. A szövetkezet leg­utóbbi ülésén foglalkoztak a TÜZÉP-telep kérdésével. Olyan határozatot hoztak, amelynek értelmében rövidesen TÜZÉP- telep lesz Dunavecsén is. Augusztus 20-án kezdődik az Ötéves Tervkölcsön 9-ik sorsolása Az ötéves Tervkölcsön négy napig tartó kilencedik sorsolása alkotmányunk ünnepén, augusz­tus 20-án délelőtt 9.30-kor kez­dődik a margitszigeti szabadtéri színpadon. A sorsolás délután 15—20 óra között a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében folytatódik és ugyanott ér véget augusztus 23-án délután 17.30- kor. A sorsoláson 76.600 kötvényt húznak ki több, mint harminc millió forint nyereménnyel és 415.300 kötvényt törlesztéssel, csaknem 80 millió forint érték­ben. (MTI) Munkában iszaújfalun Presir József négy év óta a begyűjtési ap­parátusban dolgozik. Mielőtt a tanács be­gyűjtési csoportjához került, a földműves- szövetkezet felvásár­lási részlegénél műkö­dött. Ismeri a község határát, tudja, mit le­het a földből kivenni. Wem ismeretlenek előt­te azok sem, akik nem szeretik teljesíteni be­adási kötelezettségü­ket. Pár hónappal azelőtt, amikor megszervez­ték a begyűjtési hiva­talokat, Presir József lett a begyűjtési meg­bízott Tiszaújfalun. Ez a megbízatás arra ösz­tönözte, hogy az idén jobban szervezze meg a beadást. Tapaszta­latból tudta, hogy a cséplőgéptől két csa­tornába folyik a ter­més. Az egyik az ál­lami gyüjtőraktárba vezet. A másik az ott­honokba. Tiszaújfalun évről-évre többen köz­vetlenül a cséplőgép­től adták be gabonáju­kat. A géptől a hazá­nak — ez a jelszó. A gépeknél dől tehát el a gabonabeadás első, döntő mozzanata, a tiszaújfalusi begyűjtési megbízott Kiment egy-két csép­lőgéphez. Nem ta­pasztalt felvilágosító munkát. A pártszerve­zettől és tanácstól kért segítséget. pontatlan kimu­tatások nem egy évben sok kelle­metlenséget okoztak. — A kimutatás legyen pontos, megbízható, mert különben többet árt, mint használ — szokta mondani. Ez vonatkozik különösen a hátralékosok kimu­tatására. Azelőtt nem volt jó az együttműkö­dés a begyüjtőraktár és a hivatal között. Ké­sőn érkeztek a vételi­jegyek. Ezért olyanok is rákerültek a hátra­lékosok listájára, akik már beadták gabo­nájukat. Az idén úgy szervez­te meg az együttműkö­dést, hogy amennyi­ben a vételijegyek még nincsenek elkönyvel­ve, névsort küld a raktár a teljesítőkről. De rendet teremtett a kartotékok között is. Osztályozta a kartoté­kokat. Külön rakta azokat, melyeknek gazdája még nem csé­pelt. Más fiókba kerül­tek azok a kartonok, melyeknek termelője már eleget tett beadá­si kötelezettségének. Külön csoportba azok. ahol még nem járt le a törvényes várako­zási idő, és végül máshová kerültek azok, akiknél már lejárt, részben, vagy teljesen hátralékosok. ^Jlyen osztályo- zással mindig tiszta képet nyer a község begyűjtéséről. Tudja azt is, melyik gépnél folyik jó nép­nevelőmunka, s me­lyiknél nem. De azt is, melyik tanyarészben, vagy községrészben ha­lad vontatottan a be­adás. Ide megy ki és kutatja az okot. A kar­tonok átvizsgálásánál rájött például arra, hogy özv. Zsigóné kör­nyékéről nem jön be termés. Kiment és a helyszínen elbeszélge­tett a dolgozókkal. Kiderült, hogy nagy a méltatlankodás, mert még nem vonták le a vízkárt. Ez pedig jogos sérelme volt a gazdák­nak. A tanáccsal megtár­gyalta ezt a kérdést, másnap már levonták a jogos követeléseket és megindult erről a területről is a beadás. Sőt Szabó István (Ta­nya 338.) 13 holdas pa­raszt felajánlotta, hogy Zsigóné gabonáját is beszállítja. A begyűj­tési megbízott ráta­pintott a fájó pontra, kielégítette a gazdák jogos követelését és íme, a hátralékosok nyomban teljesítették kötelességüket. Serkentőleg hat O' az is, hogy na­ponta a dicsőségtáblá­ra kerülnek a példamu­tatók, a szégyentáblára pedig a hanyagok. Presir József egyet azonban még nem tu­dott elérni, hogy szé­lesedjen a begyűjtési versenymozgalom. Al­fánál versenyeznek. De sem Alpáron, sem Tiszaújfalun a dolgo­zók nem tudják, ho­gyan is áll ez . a ver­seny. A nyilvánossá­gáról nem törődnek. Ez azonban nemcsak a községek hibája, hanem a járási szerveké is. Pedig jó verseny nél­kül a kiskunfélegyhá­zi járás sem kerülhet előbbre a rangsorban! CÁ kényérhe ta k a rí tás ide fett Kiskunfélegyházán a cséplőgépek versenyében Barta Károly cséplőbrigádja jól rajtolt. Az első napokban az élre kerültek. A versenyben azonban megelőzték őket, mert Presir István brigádja az élre küzdötte fel magát. — A képen Barta Károly munkacsapata munka közben. Újítást vezettek be a fajszi Vörös Csillag termelőszövetke­zetnél. A kombájn által csépelt gabonát elevátor szállítja a cséplőszekrénybe, ahol tisztítják a magot. Az asszonyoknak ezzel a megoldással nem kell a magasba emelni a nehéz zsákokat. Mit látunk majd az Országos Mezőgazdasági Kiállításon? Régebbi számunkban a kiál­lítás előkészületeiről írtunk. — Megemlítettük, hogy a kiállítás milyen új csarnokokkal bővül. Most arról szeretnénk tájékoz­tatni olvasóinkat, hogy az újon­nan épülő csarnokokban milyen érdekességeket tekinthetnek meg. Az egyik új és nagyterületű csarnoka a kiállításnak a gépe­sítési csarnok lesz, ahol a leg­jobb gépállomás és legjobb trak­toros-brigád munkagépei lesz­nek bemutatva. Itt kerülnek be­mutatásra a legjobb traktorosok munkamódszerei, a gépi munka terméstfokozó hatása példákkal illusztrálva, a mezőgazdasági gépesítés t fejlődése a legrégibb időktől napjainkig. Bemutatják gépeiket azok a gyárak és üze­mek is, amelyek a kormánypro- gramm óta kezdték meg a me­zőgazdasági gépek gyártását. A növénytermelési pavilon­ban a nagy terméseredményeket elért állami gazdaságok, kísér­leti és tangazdaságok, termelő- szövetkezetek és dolgozó pa­rasztok termelvényei kerülnek bemutatásra, az új módszerek ismertetésével. A mezőgazdasági tudományos kutatás csarnokában az ország egyes tájegységein működő in­tézmények, szervezetek feladata, munkássága és fejlődése lesz is­mertetve. Továbbá itt kerül be­mutatásra a gyakorlatban ki­próbált és eredményesen alkal­mazott nemesítési. agro- és zoo- technikai eljárások módszerta­na. Ebben a csarnokban ismer­tetik majd tudományos eredmé­nyeiket az Agrokémia-, Fajta* kísérleti-, Kertészeti-, Növény- védelmi Kutatóintézetek. Tudósaink nagy feladatainak elvégzését dokumentálja a nagy gondossággal kiállításra kerülő tudományos anyag. Látni fogjuk azt is, hogy kormányzatunk mi­iyen hatalmas segítséget nyújt a tudományos kutatásnak. Fényes bizonyíték erre, hogy míg a fel­szabadulás előtt mindössze 18 mezőgazdasági intézet volt az országban, addig napjainkban 30 tudományos intézet működik 66 kísérleti teleppel. A talajkutatás keretén belül a kiállítás szemlélteti majd a ta* lajtérképezést, melynek felada­ta a fontosabb talajtípusok fel* tüntetése, a talajkötöttség, mész- állapot, termőrétegek mélységét, domborzati viszonyokat megha-^ tározó módszerek bemutatása.' Bemutatásra kerülnek a ta­lajvédelem legújabb módszerei, így a vízerózió okozta talajpusz­tulás szántóterületen és lejtős szőlőben, majd ugyanaz a terü­let védelemmel ellátva. Ugyan­itt, szemléltetve lesz a szél­erózió okozta talajpusztulás és ugyanaz a terület mezővédő er­dősávokkal és állandó védelmet biztosító vetésforgókkal. A látogatók megismerkedhet­nek a rizsnemesítés terén vég­zett kutatómunka eredményei­vel és az eddig kihasználatlan területek hasznosításának mód­szereivel, amellyel mintegy 170 ezer hold kulturált művelése válhat lehetővé. Tudnivalók as Országos Mezőgazdasági Kiállításról A helyi tanácsoknál és a tömegszervezetek aktiválnál már elővételben kaphatók a kiállí­tás belépőjegyei. A*belépőjegyek felmutatására a budapesti szál­lodák a kiállításra érkezők ré­szére térítés ellenében szállást biztosítanak. Megyénk területéről beérkező különvonatok a kiállítás terüle­tén létesített pályaudvarra fut­nak be és így a helyi ismeret­tel nem rendelkező látogatók is könnyen megtekinthetik a kiállítást. Csoportos látogatók részére a kiállítás i’endezősége szakembe­reket biztosít, akiknek segítsé­gével a látogatók mindenről tá­jékozódnak. Berte András, agropropagandistüi

Next

/
Oldalképek
Tartalom