Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-07 / 186. szám
Cséplés idején a solti gépállomáson Sápi eredményünk 2209 q — jelentette a solti gépállomás a megyei tanácsnak augusztus 4-én. — Dolgozott 20 gép, műszakkiesés nélkül. Hát nem éppen a legjobb eredmény, de nem is a legrosz- szabb. Úgy a közepes felé hajuk. Vörös János, főgépész elvtárs- sal arról beszélgetünk a gépállomáson, hogyan segítik a szerelők a cséplőgépek munkáját. Nemcsak abban rejlik annak a titka, hogy a Solti gépállomás cséplőgépei egyenletesen, kevés műszakkieséssel dolgoznak, hanem abban Is, hogy a gépek fürge orvosai, a szerelők jó munkát végeznek. Noha ezekben a gépállomás nem bővelkedik, mert csak egyetlen körzeti szerelőjük van, mégis megoldják a feladatot. — Mivel én is a gépállomáson lakom — hangoztatja Vörös János főgépész — a napnak bármelyik percében jelentenek műszaki kiesést, azonnal segíteni tudunk, mert mindig van szerelő a gépállomáson. Ha szükséges, még a két műhelyszerelőnk is motorra ül és kifut a hibás géphez. Az idén még viszonylag kevés műszaki hibánk volt. A múlt héten volt három dobtörés egyszerre, mert a gépeknél tanulók voltak, de a délután 4 órakor jelentett hibát mind a három gépnél másnap reggeUg kijavítottuk. Reggel már teljes üzemben dolgozhattak a gépek. A gépállomás körzeti szerelője, Némedi Gábor, már 1948 óta dolgozik a gépállomáson. Fegyelmezett munkás, lelkiismeretes ember — mondják róla a dolgozók. A két mühelyszereiö: Ratkai és Kanna elvtársak is jó szakmunkások. De el kell mondani, nemcsak az Ő érdemük, hogy a gépek kevés kieséssel dolgoznak. Talán nem kisebbítjük érdemüket azzal, ha azt mondjuk, hogy a gépek jó munkájának a gondos javítás után egyik legfőbb alapja az, hogy a gépkezelő is szívvel-lé- lekkel dolgozzon. Egy jó, gondos, előrelátó gépkezelő sok hibát meg tud előzni, ha állandóan szemmel tartja a gépet és elvégzi a karbantartást. Most különösen a cséplés döntő napjaiban nagy fontossága van a hiba megelőzésének, hiszen nemcsak alkatrészmegtakarításról van szó, hanem időről is. Takács Bálintnál például, aki egy régi típusú Fordson géppel dolgozik, az idén még egyáltalán nem Volt műszaki kiesés. Nagy József és Mihalik Mihály szintén műszaki hiba nélkül dolgozott eddig és Mihalik teljesítménye e hét elejéig meghaladta a 14 vagont. Sem ez a helyzet Bajusz Lajosnál. Nála volt eddig a legtöbb kiesés. Pedig nem rossz traktoros ő sem, hiszen tavaly még a legjobbak közé tartozott, de most úgy számítja, hogy őszszel elmegy a gépállomásról és termelőszövetkezeti tag lesz. Ettől azonban még most is lehetne egy kicsit szívesebben, gyobb gonddal dolgozni. Ezt joggal elvárják nemcsak a gépállomás vezetői, de a dolgozó parasztok is egy olyan szakembertől, mint Bajusz Lajos. Az ő hanyag munkája visszaveti a gépállomást a cséplésben. Ha Bajusz Lajos és néhány társa jobban igyekezne, — ami egyúttal saját érdeke is — eredményesebb lenne a gépállomás munkája, naponta még több mázsa gabona elcséplését jelenthetné. Exportra dolgozik a Kiskunfélegyházi Háziipari ktsz r——-----TI azelőtt alakítotI Két évrel I ták Kiskunfélegyházán a Háziipari ktsz-t. Eleinte főleg azok léptek a kisipari termelőszövetkezetbe, akik azelőtt a földművesszövetkezet kézimunka üzletében dolgoztak. Rövid idő alatt a ktsz elérte a 100-as létszámot. A szövetkezet más irányban is fejlődésnek indult. Egymásután alakultak meg a különböző részlegek. Ma már himzó-, kötő-, konfekció-, paplan- és kosárfonórészleggel működik a ktsz. Télen csuhéfonórészlege is volt. Szépen indult a munka az előnyomórészlegben is. A himzőrészleget Pázsit Ká- rolyné vezeti, aki egyike a legrégebbi tagoknak. Közel 300 félegyházi asszony dolgozik ennek a részlegnek. Blúzokat, csipkéket, zsebkendőket, vitrin- csipkéket stb. készítenek, főleg exportra. A himzőrészleg készítményei nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresett Cikkek. Nem egy külföldi városban dicsőséget szereztek a magyar háziiparnak. A kötőrészleget Böszény Sán- dorné vezeti. Ez a részleg is főleg exportra dolgozik. Norvég kesztyűket, sípullovereket, kardigánokat kötnek. A konfekciórészleg a lakosság szükségleteinek kielégítésén dolgozik. Mivel Kiskunfélegyházán Is sok panasz hangzott el, hogy kevés a gyermekruhácska, azért ez a részleg leánykaruhákat, köténykéket és egyéb gyermex- holmit állít elő. Készítményeiket az ország minden részebe szállítják. Ök látják el a kiskunfélegyházi áruházat is. országban csak Nyíregyházán és Kiskunfélegyházán készítenek a fővároson kívül paplanokat. Kerekes Gyuláné és csoportja vállalta: paplanokat készítene«, hogy kielégítsék a fokozódó igényeket. A kiskunfélegyházi áruház nagyobb tételre kötött szállítási szerződést a ktsz-szel. A kisipari szövetkezet arra is gondol, hogy télen foglalkoztassa a környékbeli parasztságot. A tél folyamán csuhé-árut készíttettek. Egy másik csoport pedig a szalma feldolgozásával foglalkozik. Vízhányó Alajos vezetésével ez a csoport főleg szalmaárut készít. Közkedveltek a szalmatálcáik. ktsz fejlődésének gátat vet, hogy nem tudja bővíteni helyiségét. Ez főleg a földművesszövetkezet megnemértésén • múlik. A háziipari szaküzlet szomszédságában van a földművesszövetkezet dekorációs osztálya. Ennek az osztálynak nem feltétlenül üzlethelyiségre van szüksége. Másutt is el lehetne helyezni, mint több vállalat erre példát mutat. Akkor ezzel a helyiséggel bővülhetne a háziipari ktsz és még több kiskunfélegyházi lakos kapcsolódhat be a munkába. Aa egéaa A háailpari Válasz olvasóink kérdéseire Antal Lajos Rendőrfalu IV-ik utcai lakos aziránt érdeklődik, hogy miként lehet családi házat építeni és az építkezéshez kik kaphatnak kölcsönt. A kölcsönnyújtás célja teljesen kész, lakható családiházak építése, hogy ezáltal is csökkenjen megyénkben is tapasztalható lakáshiány. Kölcsönben részesülhetnek a bérből és fizetésből élő dolgozók (munkavállalók) szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók, stb.), nyugdíjasok, valamint a kisipari (háziipari) termelőszövetkezeti tagok. Indokolt esetben — csak új családiház építésére — kivételesen mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok is kaphatnak kölcsönt. Kölcsönben csak az részesülhet, aki már telekkel rendelkezik. Ez a telek lehet saját magának, vagy házastársának telekkönyvi tulajdona, lehet juttatott telek is, de lehet olyan telek is, amelyet fél-, illetve lemenő ágbeli rokona házépítés céljára — telekkönyvi átírás nélkül — a kölcsönigénylő rendelkezésére bocsát. Aki részére a szükséges építési engedélyt az illetékes tanács kiadta. Akit, ha a munkavállaló, a munkáltató (vállalatvezető, hivatalvezető stb.) más dolgozóknál az illetékes helyi tanács vb. kölcsönnel való támogatásra ajánl. A helyi tanács a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok részére ezen kölcsönak- ció keretében a kölcsön engedélyezését csak akkor javasolhatja, ha a ház felépítése döntően saját erőből történik, a kölcsön csak kiegészítésként szolgál a ház felépítéséhez és ugyanakkor az igénylő az állammal szemben minden kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Antal elvtársnak a városi tanács Város- és községgazdálkodási osztályán keresztül kell a házhelyet igényelni, melyet abban az esetben meg is kap, ha kötelezettséget vállal, hogy az építkezést az igénylés után hat hónapon belül megkezdi és két éven belül be is fejezi. A kölcsön kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az OTP megyei fiókjához kell benyújtani. Az engedélyezhető kölcsön felső határa az elfogadott költségvetés végösszegének 75 százaléka, legfeljebb azonban 40.000 forint. Az engedés lyezhető kölcsönösszeg és a jó" váhagyott költségvetés közötti különbözeiét az építőnek tulaj" donában lévő építési anyaggal* vagy készpénzzel kell fedezni. Fogarasi Irén keceli la- kos levelében arra kér választ, hogy ősszel a megye területén hol indul be gyors- és gépíró tanfolyam és milyen feltételek mellett lehet jelentkezni. A gyors- és gépíróiskola szeptember 1-én kezdődik megyénkben három helyen, Kecskemét, Kálvin-tér l;Baja, Lenin-téri.s Kiskunfélegyházán. Ez évben szigorítva van a felvétel. Csak a 17. életévet betöltötték és elsősorban érettségizettek vehetők fel. De tanulhatnak azok a fiatalok is, akik a nyolc általánosiskolát elvégezték, már valami" lyen adminisztrációs munkakörben dolgoznak, vagy valamilyen oknál fogva kimaradtak a középiskolából. Haladófokra az vehető fel, aki már írodakezelő- szakiskolában tanulmányokat folytatott. Magyar Mihály mély" kúti dolgozó paraszt levelében arra kér választ, hogy három kataszteri hold kishaszonbérlete után a bérletfizetést milyen búzaárban köteles fizetni? Ha a kishaszonbérleti föld magántulajdont képez, az esetben a két fél között megkötött szerződés szerint köteles fizetni a bérletet. Ha az ingatlan állami tulajdont képez, akkor haszonbér címén a 42/1953. MT rendelet érteiméiben a föld minden aranykoronája után 5 forint a bérlet- díj, veteményeskert esetén pedig 10 forint. Augusztus 7-ig befejezzük a cséplést AZ ORGOVÁNYI ALKOTMÁNY termelőszövetkezetben teljes ütemben folyik a cséplés. Elhatározták a termelőszövetkezet tagjaiból álló cséplőcsapat tagjai, hogy augusztus 7-lg befejezik a munkát. Bizakodva néznek az évvégi osztás felé, mert az elnök és a tagok véleménye szerint 8—10 kg. gabona jut egy-egy munkaegységre. DCtuuzállfh M enj végig ilyenkor déltájban a kunszállási főutcán. Alig-alig láthatsz valami mozgást. Hogyne, hiszen mindenki a paraszti munka legünnepélyesebb szakaszában van. Most dől el, miért dolgozott a falu népe egész.éven keresztül, hogyan fizetnek a nemrég még ringó gabonatáblák. Csak a tanácsháza tájékán fordul be a kapunak egy-egy ügyes-bajos dolgát intéző ember, meg a népművelési otthon előtt álldogál egykét süldő gyerek, a nyitott ajtón bámészkodnak befelé. Egyébként csendes minden. Azaz mégis... A templom mögül a mozdulatlanul hallgató, a fülledt szélcsendben álldogáló öregfák sátorán túlról hangok hallatszanak. Szekérnyikorgás, beszédfoszlányok, nevetés szűrődik a főutcára. Nagy, nyitottajtós épület előtt szekerek sora vesztegel. Első pillanatban úgy tűnik, mintha a földművesszövetkezet terményátvevőhelye előtt minden állna. Csak az emberek mozognak. De, ha kicsit elidőzünk a kocsik között, akkor már értjük a mozgás irányát. Az egyik kocsi lassan kiürül és eltávozik, a másik előbbre áll egykét kocsihosszal. Közelebb az átvevőhely bejáratához, a gabonatermés államnak járó része átadásához. A raktárban már nem ilyen lassú a változás üteme. Gyorsan i hétköznap kerülnek rá a mázsára a telt zsákok, melyek egyre vándorolnak az emberek vállán a mázsához. Csetten a mérleg nyelve — a mázsáló, aki egyébként vidám és magabiztos ember, jegyzi a mérések eredményét és kiállítja a mérlegelési jegyet. Átveszi az állami zsákokat is. Sokan innen kaptak zsákot kölcsön a beadandó gabona ide- fuvarozására. Ezt. most adják vissza. Mások a saját zsákjukban hozzák elő a terményt. Ilyenkor valamivel több a ve- sződség, mert mérés előtt át kell önteni a magot az állami zsákba. ébaj! Azért senki sem panaszkodik a lassúságról. Erről egyrészt az a három fiatal gondoskodik, aki komolyan üldögél az átvevőasztalok előtt, irományokkal körülbástyázva, nagy szorgalomban számokat mormolva és intézve a mázsacédulák, illetve a már zsákokban pihenő gabona további sorsát. Horváth Erzsébet felvásárló, Szabó József és Gerendái Ilona igen büszkék arra, hogy jó alaposan kidolgozhatják magukat naponta. Reggel 6-kor már szorgosan kitárják a zárt raktárajtót. Elrendezik irományaikat és pár korareggelt tréfát eresztenek meg a soha meg nem előzhető beadókkal. Nincs olyan reggel, hogy ne állna már egy-két veszteglő szekér a beadás helye előtt. Este 10-ig aztán be nem áll a szája a gabonaraktárnak s nem csukódik be a szeme a villanyoknak sem az asztalok felett. Ilyenkor az egyenletes ütemben be- feléáramló gabonának a vége már régen kilóg a raktárból. Kicsi a hely, sok a gabona és bár kifogástalanok a naponkénti elszállítások, leggyakrabban az utolsó beadók este 10 óra tájban a mázsától újból kihozzák a raktár elé a telt zsákokat. A két kis asztalka mellett ilyenkor iHár egész zsákfal magasodik. A telezsákok erdeje pedig a sötétbe vész el a raktár végében, e í, ppen az imént vándorolt kézröl-kézre egy mérlegelési cédula. Most veszi kezébe Horváth Erzsébet, a felvásárló. A gazda, aki beadja, ifj. Vakulva László, az apjával közösen gazdálkodik azon a 13 holdon, amelyet magukénak vallanak. 5 kiló híján egy mázsa búzát ad be és 6 mázsa 33 kiló rozsot. Alaposan megnézi a kézbevett beadási könyvet és a különböző átvételi tömbökből kiszakított Írást. S miközben az adatok helyességét vizsgálja, a nagy. zöld páncélkazettából előkerülnek a számtalan forintok és kisorakoz- tatja eléje Gerendái Ilona, a pénztár kezelője a gabona árát. Ilyenkor a szokottnál is vidámabb minden arc és a fejekben bizonyára kavarognak a gondolatok arról, mi is lesz a zsebbekerülő tízesekből, vagy . éppen százasokból. Az iskolába menő gyereknek könyv és füzet-e, vagy valamilyen ruhadarab? Vagy éppenséggel az új bútor árából hiányzó összeg vándorol most haza a családikasszába? Ifj. Vakulya Lászlót nem kellett felszólítani a beadásra. ■— Tegnap napszállta előtt fejeztük be a cséplést, de már itt is vagyok — mondogatja mindenkinek. Az is kiderül a kialakuló beszélgetésből, hogy azon a tájékon általában becsületes, kötelességtudó kunszállási parasztok vannak, akik a világért sem maradnának el a beadásban. Vakulya László ezt büszkén mondja, érzik a hangján, hogy már természetesnek tartja a tervgazdálkodásnak, a szocialista kapcsolatnak város és falu között ezt a nagyon jó módját: a beadást. ■§ kunszállásiak nagyrésze valóban így gondolkozik, mint ifj. és id. Vakulya László. Nincs olyan nap, hogy 3—4 ezer forint ne cserélne gazdát itt, a begyüjtöhelyen. De nem igen mondja meg ezeket a beadást jól és készségesen teljesítő kunszállásiaknak, éppúgy, mint azoknak, akik gondolkoznak cséplés után, hogy vájjon a kulákra hallgassanak-e. Az azt mondja, hogy nërn érdemes beadni, mert talán újból elengedik. Vagy talán a saját józan eszükre hallgassanak, amely azt mondja, hogy add be a gabonát cséplés után egyúttal, mert akkor prémiumot is kapsz és csak annyit kell leszámolni, amennyi a beadási könyvben eredetileg szerepel, nem pedig 10 százalék büntetéssel megtol- dott búzakilogrammokat a késedelmeskedés esetén. Ez igazán egyszerű számvetés és nem nehéz belőle az igazat megtalálni és lám, mégis gondolkoznak egyesek, még Kunszálláson is. I, zeknek meg kellene mondani az igazat. De elis- merőbb szóval kellene fordulni azok felé a vidám és bizakodó kunszállási parasztok felé, akik beadják zúgolódás nélkül az államnak járó részt. Dehát itt — magyarán: a politikai felvilágosító munka tájékán — sok a kívánnivaló. A három felvásárló fiatal ebből csak annyit tud, hogy az idén még a »kulturosok•< is rendkívül mostohán binnak velük. Jó tréfákat, vldím >ögot, vagy dicsérő szót legfeljebb a beadásra sorakozó gazdáktól hallhatnak. Nincsenek olyan jó vidám műsorok itt, a begyűjtő- helyen, mint tavaly. Még az is rontja ennek a begyüjiöhelynek az ünnepélyességét, hogy nincs egy versenytábla, amit fel Lehetne díszíteni az élznjáróK nevével. Még jószerivel egy piros zászlót sem lehet kitűzni, mert az sincs. Pedig ke<\one ez ?.s,- meg a felvilágosító szó, meg a versenytábla is, meg a jó vidám műsor is. Hadd leg jen igazán ünnepélyes a falu és a város, a munkás és a paraizt közötti kézfogás nagy pilla nun üt, Kunszálláson is.
