Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

Élenjárók iapaasíalaleseréje Kiváló eredmények a bácsalmási állami gazdaság sertéstenyésztő telepén A bácsalmási állami gazda .ság 1951 óta foglalkozik sertés- tenyésztéssel. Jelenlegi kocaállo­mányának 20 százaléka fehér hússertés, 80 százaléka pedig F.—1-es kocából áll. A kanos Cornwall és mangalica fajtákra oszlanak. A gazdaság sertéstele­pén a szaporulati és felnevelési eredmények azonban még 1953- oam sem voltak kielégítőek. Nem teljesítettük 100 százalékra a terveket sem. Az okokat kutat­va rájöttünk arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a nevelés­re. Azonban ez sem hozott je­lentős változást. Ez év január­jában és februárjában még min­dig elég magas volt az elhul-lási százalék a szopós malacoknál. Ekkor a gazdaság állattenyész­tési kollektívája döntő lépésre határozta el magát. Részletesen átnézte az egész telepet és ki­vizsgálta a hiányosságokat, majd elhatároztuk, hogy a már ismert eredményes módszereket tele­pünkön alkalmazzuk az eddigi gyenge eredmények megjavítása érdekében. Megkezdtük gazdaságunkban a vándorkutricák felállítását. Há­rom helyen állítottunk fel, illet­ve építettünk ilyet. A szabad elletőt a következő­képpen helyeztük el: kiválasz­tottuk a legalkalmasabb helyet. Itt számításba vettük a vízszer­zési lehetőséget, a legelőt és a talaj fekvését, valamint a fásí­tási adottságokat. A kutricákat két sorban, egymással szemben helyeztük el úgy, hogy középen kifutó maradt a malacok részé­re. Itt járnak ki a kocák is. A vándorólakban március 26-án már be tudtuk helyezni kocáin­kat és ezután az elletések már itt folytak. Első kedvező megállapításunk a rendes ehetővel szemben a vándorólak javára az volt, hogy az itt született malacok edzet­tebbnek, erősebbnek látszottak már az első napokban. Első eredményünk, amit a vándorelletőkből kaptunk, a Mol­nár-tanyai részlegen volt. Itt 70 koca van kihelyezve. Tóth Ká- :oly a tanya állattenyésztési bri­gádvezetője. Brigádjánál első alkalommal május 20-án válasz­tott le Födi János ellető 25 da­rab kocától 227 darab malacot, 14.17 kg-os választási átlagsúly- lyal. Választásnál az átlagos da­rabszám 9.08 volt és a 25 darab kocánál fialástól választásig összesen 4 darab szopósmalac hullott el. Az ezt követő választása­ink még ennél is jobb t.ed- ményt hoztak. Itt külön ki kell emelni Tóth Károly, továbbá Oriold Sándor brigádját. Tóth Károly brigádjánál Brukker An­tal és Födi János ellető, Manai Bálint és Piukovits Katalin se- gédelletők értek el nagyon szép eredményeket. 32 darab kocától 310 malac született. Választási darabszám átlagosan 9.6 darab. (Brukker Antal 18.5 kg-os vá­lasztási átlagsúlyt, Födi János pedig 10 darabos választási átla­got ért el.) Oriold Sándor brigádjában id. Bartos István ellető, Sólya Ma­liid és Csőke Károlyné seged- ellető értek el kiváló eredmé­nyeket. 25 kocától 250 malacot választottak le és négyhetes mérlegelési átlagsúlyuk 8.32 kg. volt. A kocákat fialás előtt 12 nap­pal mindig beoltottuk Pekk Á- forteval. A kocák előkészítése azzal kezdődött, hogy naponta 2 kg. vegyesabrakot és zöld lu­cernát etettünk velük. Ellés után öt nap múlva fokozatosan fel­emeltük a kocák fejadagját két és fél kg. vegyesabrakra, majd három—hat hetes korban 3 kiló vegyesabrakot, 6 hét után pedig ismét 2 és fél kiló vegyesabra­kot és zöldlucerna legelőt kap­tak. A gyengébb kocákat külön etetjük és ezeknek fölözött tejet is adtunk. A kocák naponta négyszer kaptak enni híg, ivós takarmányt. Sertéstelepünkön az ellető­brigádoknál munkakezdés reg­gel háromnegyed hatkor, este a munkavégzés pedig az időtől függően 8—9 órakor van. Ha melegebb a nap, akkor későb­ben, ha pedig hűvösebb az idő­járás, akkor hamarább végzünk. A reggeli etetés után a kocák azonnal a legelőre mennek. A legelőről behajtva etetünk, dél­után kihajtás előtt és esti be­hajtáskor szintén etetünk. A kocákat az időjárástól függően egyszer, vagy kétszer fürdetjük. Szopósmalacoknál, mióta a vándorelletőkben elletünk, eltip- rás nem volt. Ezt úgy tudjuk el­kerülni, hogy nappal egy dol­gozó állandóan a frissen fialt kocákkal van és éjjel is ügye letet tartunk. Különböző módszereket vezet­tünk be az eredményes nevelés érdekében is. A fentebb említett első választás alkalmával mala­coknak 12 napos korban pörkölt árpát adtunk. Eleinte nem ették meg és ennek az lett a követ­kezménye, hogy a 28 napos mérlegelési átlagsúly darabon­ként 6.05 kg. volt. A másik választásnál már 8 napos korban kezdtük el a ma­lacok etetését és itatását. Í2 napos korban áztatott árpát, 21 napos korukban pedig fölözött tejjel kevert darát is kaptak már. Az etetés kezdetén tiszta árpát, 21 napos korukban 50 százalék szemesárpát és 50 szá­zalék árpadarát, később pedig a leválasztás előtt 20 százalék sze­mes árpát és 80 százalék vegyes abrakot kaptak. A malacokat már 7—8 napos korukban kezd­tük rászoktatni a zöld lucerna etetésére, míg először 12 napos korukban engedtük őket a sza­badba. Először egy gondozóra csak négy koca kiengedését bíz­tuk, melyeket egymástól meg­felelő távolságra őriztek. Ezt így hat napig folytattuk. Utána már a négy koca együtt ment ki és így, mintegy két hét alatt a malacok megszokták a járást és az önálló mozgást, valamint megismerték anyjukat, úgy hogy semmi körülmények között nem tévesztették el azt a kutricát sem, ahol anyjuk volt. A malacok előtt négyhetes ko­rukig állandóan szemesárpa és fölözött tejjel kevert dara áll. Négyhetes koruk után arányo­san elosztva naponta hatszor etetik. Először moslékot, utána szemest kapnak. Egyhetes ko­ruk után állandóan ivóvíz állt előttük és naponta egyszer kap­tak követ, faszenet és pekket. Most a közeljövőben ismét leválasztásra kerül egy brigád állománya. Jelenlegi átlagsú­lyuk 15.80 kiló. A szakszerű munka eredményei azt mutat­ják, hogy nyolchetes korban a választási átlagsúlynál el fogják érni a darabonkénti 20 kilót. Eredményeinkhez a szabadel­letőben történt fialásokon kívül még az is hozzásegített, hogy dolgozóink az eredményes mun­kamódszereket magukévá tet­ték, pontosan betartják az uta­sításokat és lelkiismeretesen dol­goznak. MATICS PÁL, vezetőállattenyésztő, bácsalmási állami gazdaság A kiskőrösi földművesszövetkezet mozgóbolttal és tanyai fiókokkal siet a parasztság segítségére Kiskőröst nagy tanyai övezet óleli körül. A tanyai lakosoknak gyakran 5—10 kilométert kell gyalogolniok a legközelebbi üz­lethez. Az üzletektől való nagy távolság munkakiesést okoz. A nyári munkák idején, amikor minden épkézláb ember a ha­tárban dolgozik, igen nehéz a tanyai lakosság áruellátása. A kiskőrösi földművesszövetkezet ezen most úgy segít, hogy moz­góboltot szervezett. A mozgóbolt hetente kétszer körüljárja a ta­nyavilágot s mindent kiszállít, amire most szükség van. Ezen­kívül mozgókerékpárost is ál­lítottak be. Ennek feladata, hogy különösen trafikáruval lássa el az aratókat, illetve a cséplőket. A mozgókerékpáros mindennap ellátogat valamennyi cséplő­géphez. Még mindig kevés az üzlethe­lyiség a tanyavilágban. Ezért nemrég 10 Júlométernyire Kis­kőröstől, a felsőcebei tanyáknál fióküzletet nyitnak. Hasonlóképp az ökördi állami gazdaság terü­letén. A földművesszövetkezet fejlő­dését befolyásolta, hogy rövid időn belül négy ügyvezetője is volt. A vezetés hullámzása fé­kezte a fejlődést. A raktárhiány pedig vasabroncsként szorítja a szövetkezet testét, A 32 kiske­reskedelmi egység áruját 5 he­lyen kénytelenek tárolni. Pedig évek óta üresen állnak a meg­szüntetett villanytelep épületei. De úgylátszik a községi tanács nem gazdája a községnek, mert eddig még nem tudta elérni azt, hogy ezeket az üres épüle­teket hasznos célokra felhasznál­ják, illetve a földmüvesszövet- kezetnek raktárnak átadják. MEGJEGYZÉS Menyemmel történt, lányom is értsen belőle A járási végrehajtó bizottság megvizsgálta a balotaszallásl községi tanács munkáját. Többek között az alábbiak derültek ki: A begyűjtési állandó bizottság a múlt hó elején tartotta ez évben egyetlen gyűlését. A mezőgazdasági állandó bizottság idén csak kétszer ülésezett, az oktatási és népművelési egyszer semj A pénzügyi bizottság tagjai csak egy alkalommal tartottak meg­beszélést. Kisgyűlések hosszú idő óta nincsenek a községben. A tanácstagi fogadóórák megszervezése a mezőőrök feladata. A ta­nácstagságot sem tartja kézben a végrehajtó bizottság. Nemcsakj hogy a gyűléseket nem látogatják, de a példamutatással is hadilá­bon állanak. Harminchat tanácstag közül mindössze három ren­dezte adóját, beadásban 20 tanácstag hátralékos. A baloiaszállási tanács vezetői úgy jártak, mint az építészt aki kőművesek nélkül akar felépíteni egy házat. Maga készíti a tervrajzot, maga rakja a téglát, egyedül hordja a maltert s vé­gül nem megy semmire. Gyenizse elvtárs tanácselnök azzal, hogy napokon át járja a határt, nem pótolja a tömegkapcsolat meg­teremtésében az aktívákat, az állandó bizottságokat. Népnevelő meggyőző munkáról sem lehet így szó. A tanács az állami felada­tokat csak adminisztratív úton képes megoldani. Az adózókkal senki el nem beszélget, hivatalos felszólításra fizetnek. Már aki persze. Mert a község második negyedévi adóbevételi tervét 7S százalékra teljesítette. A harmadik negyedévből is eltelt már egy hónap s a befizetési eredmény 9 százalék csupán. Gyenizse és Virág elvtárs már okultak s hozzáfogtak a ta­nács tömegkapcsolatainak megjavításához. Balotaszállás azonban nem az egyetlen, ahol alszanak az állandó bizottságok, hetek múl­nak el, hogy egyetlen kisgyúlést is tartanának, s ahol az ered­mények híven vissza is tükrözik a hibákat. Kisszállásra, Tompára Is ráillenek mindezek, hogy csak kettőt említsünk. Itt a végrehajtó bizottságoknak meg kell végre látniuk: a tanács mel­lett működő állandó bizottságoknak az a rendeltetésük, mint test­ben az ereknek. Egészséges életműködés, zavartalan kapcsolat a vérforrás és a testrészek között nélkülük el nem képzelhető. Az a tanács, amely nem tud nap, mint nap az aktívák, tanácstagok, állandó bizottságok segítségével érintkezni a dolgozókkal, moz­gósítani, megnyerni őket a feladatok végrehajtására — Olyanná válik, mint beteg szervezetben a szív. Nem tudja irányítani a. test működését, megszakad a végtagok kapcsolata. (G. K.) A knnfehértéi Vörös Hajnal termelőszövetkezet a megerősödés útján /'’’söpörtünk 1949-ben ala- kult. Tizenhat családdal alig 900 holdon kezdtük el a munkát. A tagok szorgalmas munkája láttán a taglétszám 1954-ben már 52-re szaporodott. Továbbra is fáradságot nem is­merve dolgoztunk azért, hogy olyan eredményeket érhes­sünk el, amelyek elismerést vál­tanak ki az egyénileg dolgozó parasztokból. Ezért mindig első­nek igyekeztünk a mezőgazda- sági munkákat elvégezni. Az idén is mi kezdtük meg először az aratást, két kombájnnal és tíz kaszával. A múlt hónap 10-re már beadásunkat is teljesítettük árpából, majd azt követően a hónap közepe és vége felé bead­tuk összes kötelezettségünket. Ahhoz, hogy az állam iránti kötelezettségünket az elsők közt teljesíthessük és az aratást is időben elvégezhessük, nemcsak valamennyi tag munkájára volt szükség, hanem a gépállomás segítségére is. Nem csalatkoz­tunk bennük, gyorsabb és jobb minőségű munkával biztosítot­ták az idén csoportunk előreha­ladását, mint bármikor. A tagság és a gépállomás együttes, összehangolt munkája nyomán születtek meg eredményeink. Gyarmati Mi­hály, Kovács László, Ádám András és Zambó János elv­társak nevét ezúttal is meg kell említeni, mert lelkes, irányító és segítő munkájuk valóban elis­merésre méltó. Amíg a mezőkön folyt a ke­MAGUNK TERÜLETEN — MAGUNK MÓDJÁN... Az utazó közönség legtöbbet és legközvet­lenebbül utazása al­kalmával a vasút for­galmi dolgozóival fog­lalkozik. Már a jegy­váltás pillanatától kezdve az utazás befe­jezéséig sokat lát és tapasztal. Bizonyára, ha figyelemmel kísérték a mi munkánkat, az utóbbi időben javulást tapasztalhattak. A közeledő vasutas­nap ünnepére többi dolgozó társainkkal együtt mi is a magunk munkaterületén egy- egy új téglát rak­tunk le szocialista tár­sadalmunk építésé­ben. Erről szeretnék most számot adni. La­dányi Mihály intéző, forgalmi szolgálattevő és Fenyvesi Eszter naplózó, forgalmi szol­gálattevő három hóna­pon keresztül sztaha­novista szinten dolgoz­tak, ezért augusztus 1-ével birtokukba vet­ték a sztahanovista oklevelet. Ez újabb ösztönzést ad nekik a szocialista vasút to­vábbi építéséhez. Ha­sonlóképpen Sán­ta András tolatásve­zetőt és brigádját lel­kes munkájukról isme­rik. Az egy kocsira eső kocsimozgatási idő ter­vét 111 százalékra tel­jesítette, lehetővé tet­te a menetrendszerinti vonatindítást. Száraz György gépkísérő mun­káját dicséri az, hogy hibájából nem indult későn vonat az állo­másról. Nagy József szolgálatvezető váltó­őr sem tétlenkedett. Vonatforgalmi tervét 102 százalékra, fajla­gos kocsimozgatási tervét 107 százalékra teljesítette. Tóth Fe­renc I. kocsirakomá- nyos, raktárnok bizto­sította, hogy a szállító felek rendelkezésére álljon megfelelő üres vagon és az áruk ki­és berakodásának ide­je a legkevesebb le­gyen. Fáradságát si­ker koronázta. Kocsi ki-berakásl tervét 132 százalékra teljesítette. Ezzel lehetővé tette, hogy több teherkocsi legyen a forgalomban. Farkas Mihály áru- mozdító-brigádja az árukezelés területén mutatták meg tudá­sukat. Tizenkét szá­zalékkal termeléke­nyebben végzik mun­kájukat a vasutasnap tiszteletére. Kiss István üzemgazdász, ..ecskemét, Vasút­állomás. nyércsata, nem maradt ered­ményekben szegény állattenyész­tési és kertészeti üzemágunk sem. Vörös György, kertészeti bri­gádvezető, az aratás ideje alatt magára vállalta, hogy egyedül végzi el az összes kertészeti munkát. Nem is csoda, ha így minden idejét, minden gondola­tát a kertészetnek szentéin Kiváló szakértelemmel végzi munkáját és így a kertészeten keresztül igen nagy jövedelmet biztosít termelőszövetkezetünk részére. Július 30-ig a kertészet jövedelme a zöldségfélékből meghaladja a 12.000 forintot, /’’’söpörtünk állattenyész- tése is sokat fejlődött az elmúlt évben. Az állatállo­mány nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is nagyon felja­vult, ami nem kis mértékben di­cséri Szundi Antal, kiváló szarvasmarhagondozó munká- • ját. összes szarvasmarhaállo­mányunk 60 darab, ebből 10 fe­jős, amelyek szintén jó jövedel­met biztosítanak, magas tejho­zammal. A tejhozamot még job­ban emelte a zöldfutószalag bevezetése, mert az azelőtti 3 és fél literes fejési átlagunk 10.8 literre emelkedett. A termelőszövetkezet nyári munkáját még nagymértékben befolyásolta az üzemi konyhán dolgozó asszonyok munkája is, akik a kint dolgozó elvtársak­nak ízletes, változatos ételeket készítettek. Békési János tsz-elnök, Lapostyán Ferenc agronómus. A mezőgazdasági kiállítás hírei A szeptemberben megrende­zendő Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén befejezéshez közeledik az istállók és az ólak építése. Összesen több mint 2800 tenyészállatot helyeznek majd el a most készülő istállókban és ólakban. * Épül már a filmszínház is, amelyben délelőtt 10 órától este 8 óráig mezőgazdasági szakfil­meken kívül szórakoztató és sportfilmeket mutatnak be a kiállítás közönségének. Kijelöl­ték a szabadtéri színpad helyét is, ahol neves művészek, zeneka­rok, népi tánccsoportok s együt­tesek művészi játékában és tán­cában gyönyörködhetnek maié a látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom