Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG DP B mna IX. ÉVFOLYAM 20». SZÁM A|rM SQ fillér mmnim 1934 AUG. 29. VASARNAf r ; ; ;------- \ A MAI SZÁMBAN A Román Munkáspárt II. kongresszusának irányelvei a mezőgazdaság rohamos fellendítése érdekében. — Járási pártbizottságunk a termelőszövetkezetek meg­erősítéséért. — Vita a tanácstörvény tervezetéről. — Levél egy funkcionáriushoz. — Régi pásztorélet a kecskeméti pusztaságon. — Konyár Endre esztergályos. V_____ J N épünk nagy tanácskozása Ezév októberében lesz négy éve, hogy hazánkban felszámol­va a régi államgépezet marad­ványait létrehoztuk a helyi ta­nácsokat. Felejthetetlen nap, történelmi etemény — hatal­mas lépés volt ez előre a ma­gyar munkásosztály államszer­vező munkájában. Törvény — ez a szó hosszú idő óta úgy élt az emberek tu­datában, mint a jogtalanság, félelem és rettegés; mint fon­dorlat, erőszak és elnyomás megtestesítője. Csak mint kese­rűséget okozó kiismerhetetlen paragraíushalmaz; mint elvont, sötét, homályba burkolt, meg­közelíthetetlen, szinte soha meg nem ismerhető fogalom élt a dolgozókban. Törvény — ez a szó hosszú idő óta a magyar’ nép évszáza­dos történelme során az elnyo­más, szolgasors — a kizsákmá- nyoiás és megtorlás jogát jelen­tette a parasztnyúzó Verbőczy- töl az orgoványi gyilkos Horthy Miklósig a szabadságot akarók­kal, az élniakarókkál; a földet és munkát követelő paraszttal és munkással szemben. De ez a korszak lejárt... Törvény — ez a szó ma már mindinkább felszabadult orszá­gunk dolgos hétköznapjainak al­kotó valóságává válik. Betűi mögött az élet áll; egy ország — benne megyénk gazdag esemé­nyekkel, sikerekkel, vívmányok­kal teli élete. így teljesítjük mindinkább alkotmányunk fel­emelő sorait: »a Magyar Nép- köztársaság a munkások és dol­gozó parasztok állama.« Ahogyan közösen épít — kö­zösen alkotja törvényeit a nép. így alkotunk ma is törvényt, így vitatjuk most meg a tanácstör- vénytervezetet — a néphatalom új törvényét. Nagy vívmány ez; az egész nép vívmánya. Pár­tunk és munkásosztályunk or­szágépítő munkájának új, nagy győzelme, — amely tanácsaink idestova négyéves helytállására és tapasztalataira épül. De tel­jesértékű csak akkor lesz, ha az egész dolgozó nép megvitatja. Miért szükséges, hogy az egész nép 'megvitassa a törvényterve­zetet? Elsősorban azért, mert dolgozó népünk nemcsak egy­szerűen részese, hanem szósze­rinti tulajdonosa is az államha­talomnak, — irányításában, a hatalom gyakorlásában döntő­részben éppen a tanácsokon ke­resztül eddig is hatékonyan részt vett. Tanácsaink hatalma és jövendőt építő lehetősége pe­dig amiál nagyobb, minél szé­lesebb társadalmi talajból szív­ják éltető erejüket, — vagyis minél közelebb állnak a nép­hez, minél jobban eggyek azzal, A dolgozók véleménye, négy év alatt szerzett jó vagy rossz »apasztalataiknak ismerete s ezek közzététele az egyes taná­rok munkájáról felbecsülhetet­len segítséget ad ahhoz, hogy a szeptemberben összeülő Ország- gyűlés minél jobb, eredménye­sebb, átfogóbb és pontosabb tör« vényt szavazzon meg. A törvénytervezet, fontos cél­ja és irányelve, hogy megerősít­se, szorosabbra vonja a kapcso­latot a tanács és a dolgozok között. Dolgozóink tehát melyen érdekeltek tanácsaink fejlődé-’ seben és irányításukbán, hiszen azok, mint helyi államhatalmi szervek, éppen az ő ügyes-bajos dolgaikat intézik. A törvénytervezet jelentőségét mi sem húzza jobban alá, mint az az országosan megindult vita, amely a lapok hasábjain meg­nyilvánul, hogy az eddiginél jobb, eredményesebb,’ hátéko- nyabb legyen a tanácsok mun­kája. Amilyen aktiv lesz a vita, olyan lesz a törvény; amilyen a törvény, olyan lesz a tanácsok munkája. Szerkesztőségünkbe is naponta érkeznek hozzászólások a tanácstörvénytervezethez, me­lyekben a levélírók helyeselnek, vitáznak, javasolnak — segíteni igyekeznek az Országgyűlés munkáját. De meg kell monda­nunk, hogy ennek a meginduló vitának van egy eléggé komoly szépséghibája: eddig jobbára a tanácstagok és tanácsfunkcioná- riusok vitáznak. Bár maga az a tény, hogy egy új, nagyjelen­tőségű törvény megalkotásában közvetlenül részt vesz az egész dolgozó nép — bizonyítja az el­jövendő választás, a tanácsok új törvény alapján való létrehozá­sának. mélységes demokratizmu­sát — akikért az egész törvény- tervezet van — a választók még hallgatnak. Éppen a fentiek miatt szüksé­ges Hangsúlyozni —ki kérdezte meg megyénk dolgozó népet az­előtt, hogy mi a véleménye,. unt szól egy-egy országos jelentő­ségű törvényhez? — Most pedig tíz- és százezrek, az egész dol­gozó nép tapasztalatát igényli a tanácstörvénytervezetet vita vé­gett közzétevő Hazafias Nép­front Országos Előkészítő Bi­zottsága ahhoz, hogy az egész nép közös hozzájárulásával olyan törvény szülessen, amely munkásnak és parasztnak, taní­tónak, vagy orvosnak — egy­szóval minden becsüietes dolgo­zónak kielégíti a tanácsappará­tussal szembeni igényét. Írja meg liât alaposan meg­vitatva minden becsületes ma­gyar do’gozó: alkalmas-e az új tanácstörvénytervezet arra, hogy annak alapján tanácsaink meg­felelően végezzék munkájukat, s a dolgozók ügyes-bajos, dol­gait, azok megelégedésére intéz­zék el. Ez mindannyiunk ér­deke, mert az államhatalom a miénk, — így miénk a tanács is. A tervezet készítői igyekeztek atapos, körültekintő munkát vé­gezni. Mégis megeshet, hogy egy vagy más fontos dolog el­kerülte figyelmüket. Ezért kérte a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága, hogy a dolgozók minél szélesebb kör­ben tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat: — vitassuk, meg a, tanácstörvényten/’eie'tet'- • Hogyan készült tel a kecskeméti gépállomás az őszi munkákra Építkezik a dávodi Szabadság tsz DÂVODON a Szabadság • ter­melőszövetkezet 50 ló befogadá­sára alkalmas istálló építésébe kezdett. Saját erejéből 70 ezer Népi tánccsoportok bemutatója Homokmégy en tor el legyen látya tervteijesí- tési grafikonnal. így naponta minden traktoros tudja, hogy el­végezte-e a feladatát, van-e el- maradása, illetve tervtúlteljesí­tés. A termelőszövetkezetek ag- ronómusai is készítsenek tervet a betakarításról. Naponta lás­sák, hogyan állnak ezen a terü­leten. JAVASOLTA továbbá, hogy a vetőszántás ütemét fokozzák, mert különben veszélyeztetik az őszi munkák időben való el-* végzését. darab szénporos téglát égetett; Az égetéssel már végeztek, ami az építkezést is gyorsítja. Még az ősz beállta előtt be akarják fejezni a munkát. A KECSKEMÉTI városi ta­nács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta a kecske­méti gépállomás felkészülését az őszi mezőgazdasági munkára. A gépállomás igazgatója a végre­hajtóbizottsági ülésen bejelen­tette, hogy . milyen szervezési módszerrel kívánja elősegíteni a városhoz tartozó 10 termelőszö­vetkezetben és az egy I. típusú. Csoportban' az őszi munkát. —-. Rendbehoztak 25 traktort, ame­lyek á szántásnál segítkeznek. A termelőszövetkezeteknek ót szártépőgépet bocsátanak ren­delkezésre. ' Három szelektor tisztítja a magot, négy harminc- soros vetőgép és egy hármas- kapcsolású ve tógép pedig végzi a vetést. Aprómagvakat két gép csépel. -A gépállomás igazgatója bejelentette, hogy 22 darab szántótraktorból, álló parkja na­ponta traktoronként 5.7 holdon Végezheti a mélyszántást. Az össztraktorok napi munkabírása tehát 168 normálhold. A terme­lőszövetkezetek a traktorok tel­jesítőképességének mintegy 41 százalékát igényelték. így nem­csak a termelőszövetkezeteknél van biztosítva az őszi gépimun­ka, hanem a gépállomás jelen­tős segítséget nyújthat az egyé­nileg; dolgozó parasztoknak s. A MUNKA végrehajtására brigádokat szerveztek. A Béke-, a Vörös Csillag-, a Kossuth-, a Lenin-, a Rozsa Ferenc-brigáclo- kat 4—4 szántótraktorral látták el. Egyedül az Előre-brigád ren­delkezik csak két traktorral. MEGNEHEZÍTI az őszi mun­kát, hogy még nincs biztosítva a munkagépkezelők létszáma. — Zavart okozott az új traktorok ekehiánya. Hiányzik hármas ío- gasboron'a is. AZ IDÉN jelentősen javult a traktorosok szociális ellátotísá­a brigádszálfásokat. Minden go- pen már két esököpeny van. A pokrócellátás azonban még nem kielégítő. Hasonlókép a dolgo­zók meleg étellel való ellátás-!. A gépállomás vezetőjének je­lentéséhez többen szóltak hozzá. Király Lajos, a városi tanacs mezőgazdasági osztályának ve­zetője felszólalásában hangoz­tatta, hogy a gépállomás jelen­tése kissé derülátó. Az őszi munkákat csak úgy tudják idő­ben elvégezni, ha a gépállomás 'gondoskodik, hogy minden trak­Felszabadulásunk tizedik év­fordulójára tervezett ünnepsé­gek egyikét rendezte meg a napokban a kultúrotthon ve­zetősége Homokmégyen. A kör­nyékbeli községek népi tánc­csoportjai tartották találkozóju­kat. Az ünnepség megrendezé­sében komoly részt vállalt a községi pártszervezet is. Javas­latára a lelkes népművelési aktí­vák a tanács és a dolgozók se­gítségével létrehozták az ünnepi évre tervezeti szabadtéri színpa­dot. .1 találkozó és bemutató nagy sikert hozott. A részvevő cso­portok: a járási tanács, öregcser­tői DISZ, homokmégyi DISZ és úttörők tánccsopörtjai színvona­las műsorral szerepeltek. . A nagyszámú közönség a vidéki csoportok táncai ^mellett ■ nagy tapssal jutalmazta a homokmé­gyi úttörők tánccsoportjának helyi, néphagyományokból meri- telt vidám táncos jelenetét, mely a jelenlévő szakértők szerint a> műsor egyik legértékesebb száma volt. Úgy gondoljuk, hogy a bemu-< tató sok értékes tapasztalattal szolgált a közönség soraiban he-1 lyetfoglaló kalocsai népi tánc-> csoportvezető tanfolyam haliga-» tóinak is. A bemutató után a közönség a hajnali órákig vidáman tán-1 colt Az ünnepség hiányossága« ként kell azonban megemlíteni; hogy a meghívott tánccsoportok közül a drágszéli, miskei és szakmáid távolmaradt, pedig a tapasztalatcsere különösen hasz­nos lelt volna. : DÉVAI ISTVANi Homokmegy. ga. ’ A gépállomás. rendbehozaUa---------------------- I U-1*+*mmm0mt*B00**++***,'<m'* • » ■— ­M IKLÓS LAJOS MINTAGAZDA LETT Garán sűrűn hallani ezt a nevet: Miklós Lajos. Élenjáró dolgozó paraszt, aki nemcsak példamutató munkájával, de az .állammal szem­ben fennálló kötelezettségei pontos teljesítése­vei az egész község megbecsülését érdemelte ki: Augusztus 20-án mellére, tűzték a büszke kitüntetést a ->Mintagazda«-jelvényt. Azt szokták mondani, mindenki annyi éves, amennyinek érzi‘magát. Nos, Miklós Lajos még fiatalembernek érzi magát, tele lelkesedéssel, munkakedvvel, hogy minél eredményesebben szolgálhassa szocializmust építő hazáját. — Mintagazda kitüntetést kapni, kiemel­kedni a többiek sorából, a kitüntetés mértékét- annyiban növeli, amennyiben fokozza a vele járó kötelességet is. Ha eddig is figyelték murA; kamat, ha eddig is mondták: érdemes a Miklós Lajos példáját követni,' úgy most úgy fogják ezt ■mondani: nézzük a mi mintagazdánkat, mire is megy, mit is tud. Sok restellenivaló nem igen fog akadni. Hi­szen az időben, vetett másodvetések sorában a csalamádé már a címerét hozza. Az öszibúza-, vetés alá való trágyázás kísérlete pedig olyan eredményt hozott, mely termésátlagával messze kimagaslik a községben. — Mikor az elmúlt év őszén elhatároztam, hogy három holdon fogok kalászost termeszteni, úgy döntöttem, hogy két holdat letrag3rózok, a- harmadik holdat pedig éjtszakai birkaállásíál erősítem. . Elég, ha annyit mondok, hogy a há’- rom. hóidról közel 23 mázsa búzát takarítottam, le, Javát á .birkaállásos terület adta. Ä tavalyi évbeli először próbálkoztam ezzel, az idén foly­tatni fogom. ’, Ezért.'is’.mondjaií szerte a községben: MÍ1Ö& Lajos ■ valóban mintagazda. Meg kell csak nézni a másodvetésű korai kukoricáját, már kétszer. uiegkapáUa, arra volt kíváncsi, tud-e újabb 1er* nies érni rajta, aztán lám csak tud, nemcsak» neki, de majd mindazoknak, akik ezen a térerv jövőre követői lesznek. Cselédember volt, másnak a kiuzsorázottja. Amit a múltban földesúrnak, kuláknak verejté-* keivel.termelt, azt most jó kedvvel a maga föld-* ;én. végzi. — Most már érdemes iparkodni, törekedni ■s. Sokán kérdezték már tőlem, hogyan csinál-* tad, mit végeztél, hogy az egész garai határ­ban a; tied a legszebb Kukorica. Semmit. Illetve valamit, mégis végeztem. Ötször ekézteni, három­szor kapáltam, egyszer töltögettem. .Most már én is értem, Miklós Lajos miért» lett mintagazda. Ezért. A jól végzett becsületes munkáért, a lelkes igyekezetért, a többtermés kiharcolásáért. Küzdelemre Kelt a természettel; hogy amit elvehet, el is vegye tőle. — Mi tagadás, öröm volt számomra, mikop mellemre (űzték a »Mintagazda« kitüntetést. Ott* volt az. egész község, látta mindenki. Akkor azt mondottam, további jó munkával bizonyítom, hogy a jövőben is érdemes leszek rá. Be is tar­tom, amit ígértem. Amit-eddig végeztem, a jö-t vőben niég nagyobb igyekezettel fogom végezni, mert nincs nagyobb tisztesség, mint a dolgozók államának kitüntetését elnyerni. Abból nem a külsőség, de. a megbecsülés, a munkás-paraszt szövetség, együttes küzdelmének baráti kézfogása sugárzik. Miklós. Lajos már hozzáfogott az őszi talaj- «.iőkészítésíjez, a jövőévi még gazdagabb eredmé­nyek déré;é£irt, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom