Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

Hala István altábornagy, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata Csu Temhoz, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához CSU TE elvtársnak, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokának, Peking. Engedje meg, Főparancsnok elvtárs, hogy a kínai nép nagy ün- icpe, a kínai népi felszabadító hadsereg napja alkalmából, a magam és a magyar néphadsereg egész személyi állománya nevében, üdvözletemet és szerencsekívánataimat küldjem Önnek és Önön keresztül a kínai népi felszabadító hadsereg minden harcosának és parancsnokának. Kívánom, hogy a baráti kínai hadsereg további sikereket érjen el hazája függetlensége és a nagy kínai nép szocializmust építő munkája megvédése érdekében. Budapest, 1954. július 31-én. BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. (MTI) Elutazót? Moszkvából Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere MOSZKVA. (TASZSZ) Július 30-án elindult Moszkvából Pekingbe Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere. A repülőtéren Csou En-laj és kísérete búcsúztatására meg­jelent V. M. Molotov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, külügyminisz­ter, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, P. F. Jugym, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott pekingi nagy­követe. Csou En-laj és kísérete búcsúz­tatására megjelent Fám Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság minisztérelnökhe- lyettese. (MTI) Az amerikaiak számlát nyújtanak be az árvízveszély leküzdésére adott „seg ítség ükért“ Deggendorf. (ADN) Az ame­rikai hatóságok 200.000 márkát követelnek Deggendorf alsóba- jorországi várostól, — ahol súlyos károkat okozott az árvíz —. azoknak a homokzsákoknak az ellenértékeképpen, amelye­ket a katasztrófa során az ame­rikai helikopterek dobtak le. Deggendorf polgármestere a Deggendorf Zeitungban azt ír­ta, nem tudja, honnan teremtse elő ezt az összeget. (MTI) Megkiilönbaztetö intézkedések Svájccal szemben BERN. (MTI) Az összes svájci lapok nagy tudósításokban szá­molnak be arról a gazdasági megkülönböztető intézkedésről, mellyel az Eisenhower-kormánj mindenekelőtt Svájcot sújtotta. Az elmúlt napokban ugyanis az amerikai kormány intézkedésé­vel 50 százalékkal emelte az órák behozatali vámját. »A washingtoni döntésnek — hangoztatja a La Suisse — súlyos következményei lesznek nemzetgazdaságunkra : ; ; Ei­senhower ezzel a tettével aggo­dalmat keltett, mert ezen ke­resztül megmutatja, hogy ami­kor saját érdekei úgy kívánják, mennyire figyelmen kívül hagy­ja más országok érdekeit. Saj­nos meg kell állapítani, hogy Svájc bizalma az Egyesült Ál­lamok irányában nagy mérték­ben megingott. Eisenhower döntését a De Volksrant című amszterdami lap is kommentálja. Aggódva veti fel: »tegnap Svájcra került sor, holnap talán Hollandiára.. ; az elnök képtelen elhatározása, hogy emeli a behozatali vámo­kat, a kétkedés magvait hin­tette el a szabad nemzetközi ke­reskedelem híveiben. Az elnök lépése megingatta az európai országoknak a szabad amerikai kereskedelembe vetett bi­zalmát.« NEMZETKÖZI Uj szovjet békekezdeményezés A Genf után következő na­pokban ismét napnál fényeseb­ben megmutatkozott: A Szov­jetunió előre akar lépni, tovább a tárgyalások útján, a békés együttműködés elvén alapuló megegyezés, a béke biztosítása felé, Amerika urai pedig hátra: a nemzetközi feszültség kiélezé­se, a hidegháború »begyújtása« felé. A béketábor országaiban és a világ népeinek százmilliói köré­ben osztatlan örömet keltett az indokínai fegyverszünet. Az óceán túlsó partján pánik tört ki a newyorki tőzsdén, a Wall S tree ten zuhanni kezdett a fegyvergyárak, a hadimonopó­liumok részvényeinek ára. Ha örülnek az egyszerű emberek Párizsban és Hanoiban, Moszk­vában és Londonban, — és te­gyük hozzá; Amerikában —ak­kor Washington és New York börzéin »fekete« napok járják. Mi volt a béketábor vezető hatalmának első lépése Genf után? Ha meg lehetett egyezni az indokínai problémában, miért ne lehelne megegyezni a további égető kédésekben: Korea és Né­metország ügyében is? Ha eny­hült a nemzetközi feszültség, észszerű, hogy további lépéseket tegyenek a feszültség eloszlatá­sára. A szovjet kormány július 24-én a három nyugati nagyha­talomhoz intézett jegyzékében ... Es amerikai Ës hogyan akarja az ameri­kai kormány felhasználni Genf eredményeit? A kérdést rosszul tettük fel, helyesebb így felvetni a kér­dést; hogyan szeretné »visszacsi­nálni«? Eisenhower sajtóérte­kezletén még megválogatta sza­vait, amikor azt mondta, hogy a genfi megegyezés »nincs ínyé­re«, de a »szókimondó« szená­torok és tábornokok száján ke­resztül már megszólalt a fogvi­csorító düh, a gyújtogató esze- lősség hangja. Minél hamarabb »ellensúlyozni« Genf »megbé­kítő« hatását! — Ez vezette az amerikai diplomácia irányítóit. Megpróbálták, hogy gyorsan összeüssék a »délkeletázsiai vé­delmi rendszernek« elkeresztelt háborús tömböt, de kiderült, kíIlfó’lgi hírek MONTEVIDEO. (TASZSZ) Július 30-án az Uruguay textil­munkások 24 órás általános sztrájkba léptek. A sajtó jelen­tései szerint a sztrájkban kö­rülbelül 10—15.000 munkás vesz részt. PEKING. (TASZSZ) A Nippon Times című lap július 25-i szá­mában megállapítja: az összes vezető japán lapok egyhangúan követelik, hogy a japán kor­mány változtassa meg külpoliti­káját, majd a következőket ír­ja: »E lapok cikkei egész Japán közvéleményét tükrözik. Szoro­sabb kapcsolat létesítését kö­vetelik Kínával és a Szov­jetunióval.« A lap a továbbiak­ban megállapítja, hogy a nyu­gat gyarmatosító hatalmak »el­vesztették tekintélyüket Ázsiá­ban.« LONDON. (TASZSZ) Guy Eden, a Truth című jobboldali angol hetilap politikai szemle­írója a szovjet jegyzékkel foglal­kozik. »A parlamentnek azok a tagjai — írja, — akik nemrég találkoztak választóikkal, el­mondták, hogy az angol nép egyvalamit nem bocsát meg: hogy diplomáciai megfontolások­ból, vagy pedig egyszerűen azért, mert az a szovjet kormánytól indul ki, elvessék a szovjet javas­latot.« BERLIN. (ADN) Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke csü­törtökön bemutatkozó látoga­táson fogadta G. M. Puskint, a Szovjetuniónak a Német Demo­kratikus Köztársaságba újonnan kinevezett rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Paul Scholz miniszterelnök­helyettes, mező- és erdőgazdasá­gi miniszter pénteken fogadta bemutatkozó látogatáson G. M. Puskin nagykövetet. A nagy­követ ugyanezen a napon láto­gatást tett Loch miniszterelnök­helyettes, pénzügyminiszternél. Friedrich Ebert berlini főpolgár­mester ugyancsak pénteken fo­gadta Puskin nagykövetet. BERLIN. (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamaráját augusztus 4-re ösz- szehívták. (MTI) A BUDAPESTI VÁROSI TA­NÁCS FOGADÁSA A FŐIS­KOLAI VILÁGBAJNOKSÁG MEGNYITÁSA ALKALMÁBÓL Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a XII. Nyári Főiskolai Világbajnokságon részvevő külföldi küldöttségek vezetőinek tiszteletére szomba­ton délben fogadást adott a városligeti Gundel-étterem ter­meiben. (MTI) Csépelnek a vaskúti Dózsa termelőszövetkezetben. A lászlófalvi Összetartás tsz az elsők között volt a beadási kötelezettség teljesítésében. Képünk: az első szállítmány a kecskeméti Fcrenc-raktárhoz érkezik. javasolta: tárgyalják meg az európai kollektív biztonság rendszerének kérdését, vegyen részt ezen az értekezleten bár­mely európai állam, amely haj­landó csatlakozni a kollektív biztonság gondolatához, vegyen részt a tárgyaláson az Egyesült Államok is, s küldjön erre a nagyhorderejű megbeszélésre megfigyelőt Kína. A Szovjetunió tehát tovább akarja fejleszteni Genf eredmé­nyeit, új perspektívát tár Euró­pa és a világ elé. kalóztámadás hogy fő szövetségeseik — n?m is beszélve az elsősorban érde­kelt ázsiai nemzetekről — vona­kodnak és nem sietnek lelke­sedni semmiféle újból felmele­gített Dulles-módi »közös akció­ért. ..« S Dulles úrnak a múlt héten kapórajött egy sajnálatos incidens. Egy angol repülőgépet Hajnan-sziget közelében, Taívan térségében egy kinai repülőgép lelőtt. (Tudni kell, hogy Taivan térsége — állandó Kína-eilenes provokációk színtere.) A kínai kormány nyomban sajnálkozá­sát fejezte ki és felajánlotta a kártérítést. Nyilvánvaló volt, hogy a szerencsétlen Incidens két országra: Kínára és Angliá­ra tartózik és a jelek arra mu­tatnak, egyikük sem akarja, hogy a véletlen incidens meg­rontsa a javuló angol-kínai kap­csolatokat. Nem igy Amerika! A washingtoni háborús uszítok pro­vokációra használták ki az ese­tet. Azzal az ürüggyel, hogy résztvesznek a »mentési munká­latokban«, az angolok hátamö- gött rcpülőgépanyahajókat és re­pülőgépeket küldtek a hajnani vizekre. S hogy milyen »men­tési« utasításokat adtak ezeknek az amerikai erőknek, kitűnt a következményekből: az amerikai repülőgépek megtámadtak egy kínai hajót a nyílt tengeren, be­hatoltak Hajnan légiterébe es orvul lelőttek két őrjáratát vég­ző kínai repülőgépet. A légigengszterek felháborító kalóztámadásával az Egyesült Államok Ismét kimutatta a foga fehérjét: a provokáció célja fél­reismerhetetlen. Mint utóbb ki­derült, Stupm tengernagy, az amerikai csendesóceáni flotta főparancsnoka cinikus paran­csot adott ki: pilótái »előbb húz­zák meg a ravaszt«, ha kínaiak­kal találkoznak. Ës ezután volt képe a hajnani kalóztámadásról valamiféle sajnálkozó sajtónyi­latkozatot adni. Nyilatkozata sze­rint — »úgy kezdődött, hogy a kínaiak visszalőttek...« Az »Uj Kína« hírügynökség a napokban adatokat tett közzé a Kína ellen intézett amerikai fegyveres provokációról. Nem teljes adatok szerint 1950 júniu­sától 1954 februárjáig amerikai repülőgépek 7632 kötelékben 32.997 bevetést végeztek kínai légifeiségterületen és amerikai hadihajók 704 hajóval 336 alka­lommal hatoltak be kínai felség­vizekre. A mostani hajnani pro­vokáció újabb állomás a gyújto­gatok bűnlajstromában: ezzel akarnak új háborús feszültséget teremteni Délkelet-Ázsióban az indokínai fegyverszünet után. Ez a kihívás világszerte felháboro­dást, és még amerikai vezető körökben is meglehetős nyugta­lanságot keltett. Miller közíár- saságpárti képviselő kijelen­tette: nem tartja igazolhatónak, hogy amerikai repülőgépek és hadihajók tartózkodjanak a kí­nai partok mentén. Hozzáfűzte: »Ugylátszlk, hogy az Egyesült Államokban egyesek mindent el akarnak követni, hogy harcba keveredjenek.« Valóban — odaát »egyesek« (maroknyiam de elszántan é* veszélyesen) mindent megtesz­nek, hogy harcba keveredjenek, hogy új háborúba döntsék az emberiséget. Mi meg akarjuk akadályozni azt. Minálunk az »egyesek« (együttesen a száz- és százmil­liók) azt kívánják, hogy a nem­zetek ne harcban, hanem békés versengésben mérjék össze ere­jüket. ___1—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom