Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG LAPJA ix. Évfolyam, n.>. szám Ára SO fillér 1954. JULIUS 25 VASÄRNAP A cséplőgépnél íolyó agítácíóró 1 Megyénk területén még folyik az aratás. Egyre sűrűbbek azon­ban azok a jelentések, melyek egy-egy község, termelőszövet­kezet részéről az aratás befeje­zését jelzik. Egyre több azoknak a cséplőgépeknek a száma, me­lyek beállnak a szérűre és meg­kezdik az idei termés cséplését. ömlik a mag a zsákokba. Gyű­lik dolgozó népünk jövőévi ke­nyere, gazdagon fizet a föld dolgozó parasztságunk egészévi fáradságos, nagy gonddal vég­zett munkájáért. Szaporodnak a telt zsákok, melyek a vetőma­got, gabonabeadási kötelezett­séget, fejadagot és a szabad­piacra kerülő gabonát rejtik magukban. Egy esztendő telt el a kor- mányprogramm óta. Ez alatt az egy év alatt nagy lépést tett előre mezőgazdaságunk a fejlő­dés útján. Dolgozó parasztsá­gunk örömmel fogadta pártunk biztató szavát, megértette a párt célkitűzését és soha nem látott kedvvel és lendülettel fo­gott munkához. A mezőgazda- sági termelés nagyarányú fej­lesztéséről szóló határozat első gyümölcsei értek meg. Dolgozó parasztságunk munkakedvének, munkalendületének gazdag ered­ménye hullik most a zsákokba. A falu népe jól tudja, hogy mindezt az eredményt pártunk és kormányunk gondoskodása tette lehetővé. Viszonzásul be­adási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy gabonáját a cséplő­géptől egyenesen a begyűjtő- helyre viszi. Begyűjtő szerveink raktáraiban máris . megjelentek az első beadók, akik első gabo­nájukat a hazának adták. Baján például a Vörös Fény termelőszövetkezet elsőnek tett eleget kenyérgabonabeadási kö­telezettségének. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Hege­dűs Sándor 13 holdas középpa­raszt, vele együtt Sokcsevics József, Jágity Ferenc, Horváth Ferenc, Bischoff Istvánné, Pet- resevics Antal, Csuzi András dolgozó parasztok és még so- rolhatnók a neveket, egészévi gabonabeadási kötelezettségüket a cséplőgéptől vitték a begyüj- tőhelyre. A bajai járásban ed­dig 768 dolgozó paraszt írta alá a versenyvállalást, hogy gabo- nabeadásánák közvetlenül a cséplőgéptől tesz eleget. A járás községei közül e mozgalomban Dávod vezet 235 vállalással, utána Hercegszántó következik 167 vállalással. A mozgalom egész megyénk területén széle­sedik. Zsana községben 107, Kéleshalmon 21, a megye egész területén közel 2000 vállalás történt. Pártszervezeteinkre most meg­növekedett feladatok hárulnak. Az aratás, tarlóhántás, másod­vetés, behordás, cséplés mun­kájának biztosítása mellett, győzelemre kell vinniök a ga­bonabeadás ügyét is. Pártszer­vezeteinknek élére kell álLniok a dolgozó parasztság e helyes törekvéseinek, kezdeményezései­nek, E feladat elvégzése pedig fokozott politikai tömegmunkát igényel. Gépállomásaink pártszerveze­tei kiépítették a cséplőgépek munkacsapatainál a népnevelő­hálózatot. A gépeknél dolgozó népnevelők igen eredményes munkát tudnak végezni a gyors gabonabegyüjtés érdekében, ha helyesen foglalkoznak a dolgo­zó parasztokkal. Az agitációs érveket azonban nem lehet sab­lonosán, betanult szövegként al­kalmazni. Esetenként más hely­zetben, más problémák elé ke­rül a népnevelő, tehát igen sok­oldalúan kell felkészülnie erre a feladatra. Ezért gépállomási és községi pártszervezeteink, vala­mint instruktoraink állandóan ellenőrizzék a népnevelő munka menetét, eredményeit, ismerjék meg a kialakult módszereket és felmerülő nehézségeket, hogy segítséget tudjanak nyújtani a nehézségek kiküszöbölésére. Ez csakis úgy valósítható meg, ha hetenként többször beszélgetünk a népnevelőkkel, A cséplőgép-munkacsapatok népnevelőinek feladata most, hogy győzelemre vigyék a ga­bonabegyüjtés ügyét. A kalocsai gépállomás gépeinél gondosan megszervezték a népnevelő- állomást. Az eredmények már mutatkoznak. Bátyán például az egyénileg dolgozó parasztok ed­dig kivétel nélkül a cséplőgéptől egyenesen a begyüjtöhelyre vit­tek gabonabeadási kötelezett­ségeiket. Ez azt mutatja, hogy a jó agitáció eredményre vezet. A népnevelők minden esetben gon­doljanak arra, hogy most foko- zotabban, mint bármikor, szük­ség van a beadás pontos telje­sítésére. A dunamenti községek lakossága hatalmas küzdelmet vív az árral. Ebben a küzdelem­ben segítségükre van az egész ország. Sajnos, az árvíz fájdal­mas károkat okozott. Falvak ke­rültek víz alá, sok ház romba- dőlt, sok terményt tett tönkre az ár. Az ország iestvéri összefo­gása azonban elviselhetővé tud­ja tenni az árvízokozta pusztí­tást. Hazánk minden részében megmozdultak a dolgozók száz­ezrei, az árvíz okozta károk helyrehozására. Termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok gabonát, élelmiszert küldenek a károsultak segélye­zésére. Üzemeink ruhával, épí­tőanyaggal segítik a károsult lakosságot. Dolgozó parasztságunk azzal áll a gáton dolgozó, az árral küzdő lakosság mellé, hogy ga­bonabeadásának pontosan, a cséplőgéptől tesz eleget. Harc az ár ellen, harc a begyűjtésért. Mind a kettő egy célért folyik, dolgozó népünk jövőjéért. Ke­nyérvetőmag keli az árvízsuj- totta a lakosságnak, kenyér az egész magyar népnek. ÁLlamunK. ezt a begyűjtött gabonából tud­ja biztosítani. E célokért induljanak harcba a cséplőgép-munkacsapatok ne­velői és állják meg helyüket ők is a gáton, A hartai DISZ-fiatalok a jó ivó- \ ízről is gondoskodtak. Haas Krisztina friss vizzcl kínálja a gáton bátor katonáinkat. A Duna bajai szakaszán változatlan erővel folyik a gátak védelme A DUNA A BAJAI szakaszon az eddig észlelt legnagyobb ma­gasságot érte el. A péntek esti 912 centiméter az éjféli órákig lassú apadással 909 centiméter­re húzódott vissza. Reggelre azonban újólag elérte a 912 cen­timéteres szintet. Az áradat tel­jes egészében elérte a bajai rész déli szakaszát. Közvetlenül Baja alatt farkasszemet néznek a megerősített és újonnan épített gátak az áradattal. Végig a Dunaszakaszon a töltéseken, gá­takon átszivárgások, nedvesedé­sek jelentkeznek. A kora reg­geli órákban honvédalakulatok indultak hosszú kocsisorokban a sükösd—nemesnádudvari vo­nalra. A dunavölgyi főcsatorna gátvonalának további erősítésé­re itt a szombati napon szivaty- tyúkat állítanak fel a víz ki­emelésére. A főcsatornából ki­emelik a vizet és a Dunába ve­zetik. A legveszélyeztetettebb terület a közvetlen Baja alatti szakasz a Mohács felé húzódó 2-es, 3-as, 4-es gátaknál mutat­kozik. Itt a gátak erős átned­vesedése mellett több helyen át­szivárgások, buzgárok jelentkez­nek. Az azonnal életbe léptetett védelem az átszivárgásokat meg­szüntette, a buzgárokat pedig körgáttal zárja el. A kisebb buzgár feltöréseket cementgyű- rűkkcl szorítják össze. Ezeknél a gátaknál a földmunkák meg­gyorsítására két földkiemelő gép dolgozik, a föld gyors kiterme­lésére. Ezeknél a gátaknál fo­kozott ütemben folyik a véde­lem megerősített munkája. Ille­tékes szervek elkészültek arra az eshetőségre is, ha a gátakon áttörne az áradat, a közvetlenül érintett területek gyors kiürítése szervezetten megtörténhessen. A bajai Dunaszakasz egész vonalán gépkocsik a gátakon 20 kilométernél nagyobb sebesség­gel nem közlekedhetnek. A gá­takon csak az arra illetékesek és igazolvánnyal ellátottak közle­kedhetnek, illetve tartózkodhat­nak. Tilos a Dunában és a duna­völgyi főcsatornában a fürd s. halászás és csónakázás. MINDENÜTT megerősítették a figyelő szolgálatot. A baj n Dunaszakasz egész hosszában a figyelők mellett szakemberek, mérnökök tartózkodnak az esetleg mutatkozó szivárgások, becsurgások gyors elhárítására. A város alatt húzódó Kamarás- Duna vize az alsó sétány el­árasztása után tovább húzódik a halcsarnokok felé. Tovább erő­sítik a bajaszentistváni, a duna- parti, a Gázgyár védelmét szol­gáló erősítéseket. A bajai rak­part alsó szintjén az ott hiucrió vasúti sínpárak már mind víz­ben állnak. A felépített nyúlgá- tak azonban védik az utat a viz áttörése ellen. A fajsziak helytállnak a gátakon A déli Dunaszakaszon a víz­szint átmeneti csökkenése elle­nére lényegében nincs apadás, mert amennyit egyik napon visszahúzódott az áradat, a má­sikon ugyanannyit emelkedik. Az árvízvédelmi brigádok, a honvédalakulatokkal karöltve, Fajszon is felkészültek az állan­dó magas vízszint következté­ben fennálló veszélyekre. Egyes gátszakaszokon már így is ko­moly szivárgások, átázások van­nak, melyeknek a megszünteté­sére sokszor éjszakákon át tartó, nagy erőfeszítést igénylő mun­kára van szükség. A tanács az árvízveszély kezdetén, szeren­csére jól szervezte meg a köz­ség dolgozóinak mentési munká­latait. Mire a vízszint és a gát túlsó oldalán ma már jelent­kező talajvíz veszélyeztette vol­na a termést, teljes egészében letakarították a gabonát az ár­területről. A gabona kimentésé­ben a Kordélyos Vállalat tett nagy szolgálatokat. Az átázott talajon ugyanis a négykerekű szekér már nem tudott közle­kedni, amikor a gabona utolját mentették. így aztán, mintegy ezer csomót a kordélyosok fürge lovai vontattak ki. Az egyéni gazdák segítségére sietett a Vö­rös Csillag termelőszövetkezet is. Fogataival együtt hordta a veszélyeztetett területekről a község egyénileg dolgozó pa­rasztságával és az odaérksző honvédcsapatokkal a learatott gabonát. A termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy minden se­gítség nélkül, a maguk erejéből mentik meg a termésüket. A saját földjükről mintegy 4 va- gonnyi zabosbükkönyt takarítot­tak le. Arra is volt idejük a fajszi dolgozóknak, hogy az er­dőgazdaság kaszálóiról meg­mentsék a szénát. A 12 holdas területről először le kellett vág­ni az átázott, süppedős talajon a lucernát és a muhart és úgy zölden helyezni biztonságba. Őrszolgálat a töltésen Kezdettől fogva megszervezte a község az önkéntes őrszolgá­latot a töltéseken. Ezek az ön­kéntes őrök nagy szolgálatokat tesznek az ott dolgozó alakula­toknak és példás igyekezettel teljesítik feladatukat. Dicséret-* re méltó módon vesz részt az őrszolgálatban a fajszi kisipa­rosság. Elhatározták, hogy a község dolgozó parasztságának: egyrészét tehermentesítik és he-* lyettük is elvégzik az őrszolgá­latot. Most aztán minden éjsza­ka és egész nap, felváltva őr­ködnek a töltésen a fajszi ipa-1 rosok. ’ * Igen nagy szükség van az: éberségre, hiszen állandóan szá­mítani lehet a töltés egy-egy szakaszának átázására. Itt szád- pallózás is folyik, hogy a töltést megóvják a víz egyre erősödő támadásaitól. Az árterületen ai fajszi dolgozóknak értékes beve­tett földjeik vannak. A Sziget nevű árterületi részen, közel 60 hold fűszerpaprika fekszik víz alatt. Emellett a töltésen túl több helyen felfakadt a talajvíz. AZ ÉRSEKCSAAABI HATARBAA Honvédségünk műszaki alaku­latai hatalmas harcot folytatnak a tartósan egyszinten álló víz­zel az érsekcsanádi határban. Gyakran kerül sor a Dunának ezen a gátszakaszán éjszakai riasztásokra. Derék harcosaink ilyen alkalmakkor a hősies helytállásnak szép példáit mu­tatják meg. Babik András tiszt és Alapi József tiszt, az alakulat DISZ-titkára hősiesen harcol osztagával együtt az állandóan veszélyeztető csurgások, átázá­sok megszüntetésén. Az Érsek- csanádtól nem messze fekvő Dunaszakaszon már a szádpal­lók lefektetését is megkezdték a honvédek. Kovács Béla,^ az alakulat párttitkára, Sőrés László, Rapcsák Sándor tiszthe­lyettes bátran és keményen áll­ják a sarat a töltéseken, sok harcostársukkal együtt. Hétfőn éjszaka és kedden igen meleg napjuk volt. Egy nap alatt kö­zel 20 centimétert nőtt a víz. Zuhogó esőben kellett több mint 300 méter távolságról talicskáz- ni az átázott talajon a gátak megerősítéséhez szükséges föl­det. Harc a talajvíz ellen A községet másik veszély is fenyegeti. A dunavölgyi főcsa­torna magas vízállása miatt a községnek a Dunával szemben lévő határrészein is számítani lehet a viz betörésére. Mintegy 500 méteres szakaszon építettek itt honvédségünk alakulatai nyúlgátat. Két helyen a főcsa­torna gátján szakadást kellett fáradságos munkával befoltoz­ni. Homokzsákokkal, pallókkal zárták el a földekre zúduló víz útját. A tartósan magas vízszint szokásos kísérő jelensége: a ta­lajvíz szintjének a felemelkedé­se, sokszor a gátaktól távol eső földterületeken is. A hősiesen küzdő honvédalakulatok pa­rancsnokainak arra is volt gond­juk, hogy felvegyék a harcot aa alattomosan támadó talajvíz' romboló munkája ellen. Két he«' venyészett gát között szükség- csatornát létesítettek, ezzel ve^ zetik le a talajvízzel elárasztott vetésekről a vizet a szivattyú- telep csatornájába. Onnan az­után az átemelő szivattyúk jut­tatják vissza a vizet a Dunába, Igen nehéz a talajvíz elleni vé­dekezés, hiszen a lecsapolt víz állandóan pótlódik az egyre erő** södő szivárgásból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom