Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

) BÁCSKISKUNMEGYEi NÉPÚJSÁG AZ MPPB/rcSKISKUNMCGYEI PÂRTB1Z0TTSAGMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Ára 50 fillér 1954. JULIUS 24, SZOMBAT A MAI SZAMBÁM Á “döghábra« Duna-kanyarnál. — All a gát Duna- egyháza határán. — Árvízi tolvaj kulákot ítélt el a kunszentmiklósi járásbíróság. — A szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről. — Fillért nyerni a réven, forintot veszteni a vámon. — Két község páros­versenye. ________________________________________________ A nép egységének ereje Hosszú napok óta hősies harc folyik a Duna partjain. Mun­kások, parasztok, mérnökök és technikusok, honvédek és szovjet harcosok tízezreinek kezében fordul a szerszám, gördül a talicska, emelkedik a gát, hogy útját állja a Duna száz esztendő óta nem tapasztalt pusztító árjának. Ezrek és ezrek sorakoznak fel egy- emberként, hogy mentsék, ami menthető, hogy learassák a ve­szélyeztetett területek fáradságos munkájának gyümölcsét, a gazdag termést, hogy biztonságos helyre helyezzék a felnőtteket és gyermekeket. Hőstettek százai születnek ma ezeken a területeken. Ebben a harcban azonban nemcsak azok vesznek részt, akik közvetlenül a gátakon, vagy vízen küzdenek az életért. Résztvesz ebben a hősi küzdelemben az egész ország népe. Nincs ma ebben az or­szágban egyetlen ember, aki testvéri együttérzéssel, szorongva ne figyelné naponta a rádió híradásait, a sajtó tudósításait test­véreik hősies munkájáról. Az árvíz már eddig nagy károkat okozott. Már többtízezer- holdnyi gazdag termést, fáradságos munka gyümölcsét, emberek hajlékát pusztította el. Elkeseredésre azonban nincsen ok, a bajba jutottak nincsenek egyedül, velük van, velük érez ma az égés* ország. Népünk kérést sem válva cselekszik; segít s ad, amit csak adni tud. »Mi munkaerővel egyelőre — hacsak minden kötél nem szakad — mondotta Kiss Sándor elvtárs, a kecskeméti'Sza­badságharcos tsz elnöke — nem tudunk segíteni. De úgy gon­doljuk, hogy ebből a 25 zsák gabonából, amelyet csoportunk tag­sága most gyorsan, bajbajutott testvéreinknek juttat, megértik, hogy nincsenek egyedül a bajban. Sokat gondolunk rájuk, s mi­ként az ország, mi is segítjük őket amivel tudjuk.« S így gon­dolkozik ma a sokak közül ifj. Acs János, Valcsik János és Du­dás János bajai dolgozó paraszt is, akik egy-két mázsa búzával, jó testvérhez illően szegnek kenyeret nekik is az ő kenyerükből, Az üzemekben röpgyűléseket tartanak; az Alföldi Kecske­méti Konzervgyár dolgozói egy napi keresetüket, a Kecskeméti Cipőgyár dolgozói pedig elhatározták, hogy vasárnapi műszakod szerveznek és a műszak keresetét eljuttatják a károsultaknak. A Kiskunfélegyházi Építőipari ktsz dolgozói vállalták, hogy egy család rombadőlt házát újonnan felépítik. De hosszú sorban le­hetne sorolni azokat az őszinte megnyilatkozásokat, segítségnyúj­tó készséget és együttérzést, amely ma egész dolgozó népünk részéről megnyilvánul. A bajok, a nehézségek közepette mutatkozik meg legjobban, hogy ki az igazi barát. S ahol egy egész országra való ilyen ember él baráti közösségben, az erős ország. A bajok és nehézsé­gek közepette mutatkozik meg legjobban a nép egységének, ösz- szeforrottságának ereje. Az a nép, amely ilyen egységesen és odaadóan mutatkozik meg a bajban, pótolni tudja mindazt, ami kárt szenvedett s amely szükséges a további előrehaladáshoz, a jólét megteremtéséhez. Csak jól meg kell most fogni a munka végét, üzemekben, kint a földeken, a cséplőgépek mellett, hogy az elpusztult helyett is jusson bőséges élelem a Szigetköz és vá­ros népének egyaránt^ Társadalmi bizottság az árvízkárok helyreállítására A megyei párt-végrehajtó bi­zottság az árvízveszély sikeres leküzdése után legfőbb feladat­nak tartja, hogy újra megindul­jon az élet hazánk árvízsujtotta t erületein. Ennek érdekében helyesli a megyei, valamint a járási társadalmi bizottságok megalakulását és megyénk la­kossága széleskörű társadalmi tevékenységét az árvízkárok helyreállítására. A megyei társadalmi bizjtt- ság az árvízkárok helyreállítá­sára megalakult és megkezdte munkáját. Elnöke: Dobi István, a megyei tanács elnökhelyette­se. A bizottság tagjai; Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság tagja, Németi Józsefné, a kecs­keméti városi pártbizottság tag­ja, Mészöly Gyula országgyűlési képviselő, Mádi Lajos, a DISZ megyei bizottság titkára, Szabó Lajos, az MSZT elnöke, Sziics Béláné, a* MNDSZ megyei tit­kára, Kovács Endre, a békebi- sottság megyei titkára, Varga Jenő, a megyei tanács pénzügyí­és dr. Balogh Sándor, az egész­ségügyi osztály vezetője. A bizottság célul tűzte ki a kormánybizottság munkájának hatékony támogatását, a megye dolgozói részéről kibontakozott nagyarányú segítőkészség felka­rolását és összefogását. Szervezi a kárt szenvedett lakosság se­gítését és választ, tanácsot ad a lakosság részére az árvízkárok leküzdésével kapcsolatban. A bizottság székhelye: Kecs­kemét, Tatay-tér 2. (Megyei ta­nács) Telefonszáma: 11—64, 25 —74. A bizottság ezúton is kifejezi a köszönetét megyénk minden dolgozójának, akik már eddig is számos tanújelét adták segítő­szándékuknak, hazafiasságíiK- nak. Felhívja a megye minden dolgozóját, hogy társadalmunk összefogott erejével a továbbiak­ban is segítse az árvízkárok le­küzdését, valamint az árvízká­rokból származó terméskiesések mielőbbi pótlását az iparban es mezőgazdaságban egyaránt. Ne hagyjuk az árnak, amit már megmentettünk 912 centiméter a Duna Baja alatt Baja térségében elérkezett az áradás tetőpontja. Ma reggelre a tegnapi 1 centiméteres ára­dást, újabb 2 centiméteres emelkedés követte. A Duna Baja alatt elérte a 912 centi­métert és hatalmas sodrással zúdul Mohács és az ország ha­tára felé. Közvetlenül a város alatt a meglévő és újonnan épí­tett gátak szívósan ellenállnak az áradat nyomásának. Végig a bajai töltés szakaszán fokozott figyelőszolgálat látja el a fel­adatot. Baja alatt a Szeremlé- től pár kilométerre fekvő Mar- gita-sziget 3-as számú gátjánál a tegnapi napon buzgár jelent­kezett. Azonnal megindult a vé­delmi munka. Megerősitették a gátlábakat és hatalmas kőtö­megekkel temették el és szorí­tották vissza a betörést. A. gát mögött szorítógátat építettek, ezzel erősítették a védelmet. Szeremlén a 2-es körgátnál átszivárgás mutatkozott. Az át­törés veszélyét azonban hama­rosan megszüntették. Sükösdön az éjszaka tovább folyt a honvédalakulatok gát­erősítő munkája. A dunavölgyi főcsatorna szakaszán Nemes- nádudvaron az éjszaka szintén emelkedett a víz. Közvetlenül Baja alatt az erősítő munkálatok szünet nél­kül folynak. A védelmi munká­ból kiveszik részüket a sporto­lók is. 216 női és férfi sportoló, a különböző sportegyesületek tagjai, a csapatok színeiben, fe­gyelmezett rendben vonultak fel a gátra, kezükben lapátokkal és ásókkal. Az Alföldi József-utca házai­ba betört a viz, mely azonban a megerősített nyúlgát követ­keztében nem nyomulhatott to­vább. A házak lakószobáit 1 mé­teres víz árasztotta el. Szentjá- nos és Kisbuda kerületek vé­delme sikerrel folyt. A víz ezek­be a kerületekbe nem tudott betörni. Ez a lakosság, a város üzemi dolgozóinak és a honvéd­alakulatoknak hősies, küzdel­mes és áldozatkész munkájának köszönhető. A megáradt Dunán szervezetten folyik az egyre menekülő vadállomány menté­se. A gemenci és nagypand ári erdők híres vadállományának megmentésére brigádok alakul­nak a városban. Egy 10 tagból álló brigádot szervezett Ozvald István, a Mészégető Vállalat vezetője is. Csónakokon indul­tak ki a Dunára. A brigád a Dunában úszó és menekülő va­dakból 22 szarvast és 19 őzet mentett ki. A bikákat szarvuk­nál, a teheneket fülüknél fogva fogták cl és összekötözve he­lyezték be csónakjukba. A ki­mentett vadakat a Deák Ferenc zsilipnél gyűjtik össze. Onnan, gépkocsin folyik állandóan el­szállításuk a védett területre. DCű mn uin ij tá k a luír t/ui Kommunistának lenni, az élcsapat tagjai közé tartozni büszkeség. A kommunista fele­lőssége fokozottabb. Érzik is ezt a sükösdi kommunisták, a ne­héz óráknak ezekben a percei­ben, amikor a Dunavölgyi Fő­csatorna medréből a megduz­zadt víztömeg a hullámteret árasztja. Itt érett be a célgazda­ság, a Vörös Zászló tsz és sokszáz egyénileg dolgozó pa­rasztnak idei termése. A veszély nagy és vele együtt nőtt a köz­ség kommunistáinak felelőssége is. A tömeg a kommunisták cse­lekedeteit, példamutatását fi­gyeli, hogy azokat követhessék. Sükösdön ez most e nehéz napok­ban fokozottabban megnyil­vánul. 370 holdon a búza még lábon áll. A Vörös Zászló 80 holdján a búzát víz árasztja. Az egyéniek parcelláiba is ott szi­várog a víz, a felfakadó talajvíz pedig a keresztekbe kapaszkodik, Súlyosak a veszély órái. Tudják is a község kommunis­tái kötelességüket. Marusa János a kommunistáktól megszokott lendülettel és kezdeményezéssel elsőnek szervezett egy 18 tagú brigádot, hogy tevékeny segítsé­get nyújtsanak az aratás meg­gyorsításában. Késmárki György- né maga indult elsőnek útnak, hogy megmagyarázza az asszo­nyoknak, ma nekünk is ott a he­lyünk a védekezés első vonalá­ban, mert a magunk, mind­nyájunk kenyerének védelmé­ről van szó. A község kommunistáinak el­szánt akarata szinte órák alatt megmozgatta az egész községet. 1500 ember, 450 fogat állt sorom póba. Egy részük az aratást gyor­sítja, vontatók, igafogatok inga- járatszerűen a kévéket hord­ják a magasabb, biztonságot nyújtó területekre. Jutott erő az egy kilométer hosszú, másfél méter magas nyúlgát építésére, a hidak mentésére is. Künn a Vörös Zászló tsz S0 holdján már vízben aratnak. A 37 hold aratására, mely még a hullámtérben van, további se­gítség érkezett, Makkai Antal, a lajosmizsei gépállomás országos­hírű aratógépkezelője, aki ed-, dig már 30 holdon végzett azí aratással. Minden kéz, minden erő olt feszül a búzatáblák kö Tül, hogy a termést mielőbb le­arassák, az ország kenyerét mentsék. A kommunisták állnak őrt a vártán. Aggódó tekintettel fi nyelik az ellenség betörő hul­lámgyűrűit. Varjas Sándor, a Víziszárnyastelep alapszervezeti párttitkára egy percre sem mozdul el őrhelyéről. — A kom­munista helytállás ezt követeli tőlünk, mert mikor először fel­fedezte, hogy a vízverés a tele­pet védő nyúlgátat tépegeti, el­sőnek lendült a küzdelembe. — Ahol nem vagyunk ott mi, kommunisták, ott az el­lenség garázdálkodik — mond­ja Manga Erzsébet. — Az ellen­ség pedig most a víz, mely ellen közös erővel kell harcolnunk. Manga Erzsébet most a ve­szély óráiban úgy érzi, mintha ereje meghatványozódott volna. Fáradhatatlanul járja a házakat. Agitál, szervez, mozgósít, öt kis- gyülésen maga volt az előadó, hogy elmondhassa, veszélyben van a határ, mentsünk meg minden szem gabonát. A kommunisták példamutatá­sa, helytállása a pártonkívüliek nagy tömegeit is követésre ösz­tönözte. Pék János éjszaka járta a házakat: kaszára emberek, a Cigányközi híd felé tör a víz. És hány ilyen Pék János járta a kommunistákkal együtt az éjszakát, hogy a veszélyeztetett területről a termést mentsék. Ez a helytállás, a község kom­munistáinak harcossága a győ­zelmet aratja. 13 ezer keresztet kell megmenteni a víz sodrától. Nyolcezer már biztonságban van, Még egy nap és a lábon álló ter­mést is learatják. Hiszen a kom­munista hősiességnek híre ment. Császártöltés, Hajós, Rém, Felső- szentiván kommunistái elhatá­rozták, a küzdelemben részt akarnak venni. A császártöltési gépállomás, a hajósi állami gazdaság két-két vontatóval, Fel- sőszentiván 26 fogattal, Rém 19 fogattal hozta a segítséget. A hajnali órákban érkeztek és az első szavuk ez volt: — Elvtársak munkát adjatok! Varga Mihály éppen segítsé­get kért, met az ömlő áradat el­lepte learatott gabonáját. A se­gítség első útja ő hzzá vezetett. A felsőszentivániakat maga a tanácstitkár, Fazekas László hozta. Épül a gát, mely védeni fog­ja a bakosközi hidat. Erősitik a megépített nyúlgátat, hogy ellenálljon a víz hatalmas nyo­másának. Minden kalászt meg­mentenek a pusztulástól. Sükösd kommunistáinak harca, példa- mutatása az egész községet fel­sorakoztatta. — Meg fogjuk mutatni, hogy a veszéllyel bátran szembe né­zünk, megmutatjuk, hogy győ­zedelmeskedni fogunk a kitörni készülő áradat felett, a vártán fogjuk bebizonyítani, hogy mi kommunisták vagyunk..$ A Vöröskereszt segítsége Megyénkben az ár­vízzel veszélyeztetett dunamenti községek­ben a Vöröskereszt is teljes készenlétben van a mentési munkákra és a balesetelhárításra. Solton, Dunavecsén, Tasson és Szalkszent- mártonban 50— 50 vö röokeresztes aktíva dolgozik. Solt-Szak- már-majorban éjsza kánként önkéntes jár­őrszolgálatot szervez­tek. ▲ megyei tanács egészségügyi osztálya által szervezett moz­gó-egészségügyi szol­gálathoz a Vöröske­reszt adott aktívákat. A vöröskeresztes ak­tívák járfirtáskával. mentőládákkal vannak felszerelve, ' kisebb mennyiségben gyógy­szert és szükség ese­tén, élelmiszert is visznek magukkal az elsősegélynyújtáshoz. A vérhas és más be­tegségek igegelözésé­re, amely az árvízzel szennyezett területe­ken esetleg felléphet, a szükséges gyógy­szerekkel is el vannak látva a vöröskeresztes aktívák. Megyénkben a Vöröskereszt szoros kapcsolatot tart az ' egészségügyei szervek­kel és a lakossággal. Kecskemétről három önkéntes ápolónő tel­jesít szolgálatot Duna- WSSáft áft Solton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom