Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-24 / 174. szám
) BÁCSKISKUNMEGYEi NÉPÚJSÁG AZ MPPB/rcSKISKUNMCGYEI PÂRTB1Z0TTSAGMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Ára 50 fillér 1954. JULIUS 24, SZOMBAT A MAI SZAMBÁM Á “döghábra« Duna-kanyarnál. — All a gát Duna- egyháza határán. — Árvízi tolvaj kulákot ítélt el a kunszentmiklósi járásbíróság. — A szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről. — Fillért nyerni a réven, forintot veszteni a vámon. — Két község párosversenye. ________________________________________________ A nép egységének ereje Hosszú napok óta hősies harc folyik a Duna partjain. Munkások, parasztok, mérnökök és technikusok, honvédek és szovjet harcosok tízezreinek kezében fordul a szerszám, gördül a talicska, emelkedik a gát, hogy útját állja a Duna száz esztendő óta nem tapasztalt pusztító árjának. Ezrek és ezrek sorakoznak fel egy- emberként, hogy mentsék, ami menthető, hogy learassák a veszélyeztetett területek fáradságos munkájának gyümölcsét, a gazdag termést, hogy biztonságos helyre helyezzék a felnőtteket és gyermekeket. Hőstettek százai születnek ma ezeken a területeken. Ebben a harcban azonban nemcsak azok vesznek részt, akik közvetlenül a gátakon, vagy vízen küzdenek az életért. Résztvesz ebben a hősi küzdelemben az egész ország népe. Nincs ma ebben az országban egyetlen ember, aki testvéri együttérzéssel, szorongva ne figyelné naponta a rádió híradásait, a sajtó tudósításait testvéreik hősies munkájáról. Az árvíz már eddig nagy károkat okozott. Már többtízezer- holdnyi gazdag termést, fáradságos munka gyümölcsét, emberek hajlékát pusztította el. Elkeseredésre azonban nincsen ok, a bajba jutottak nincsenek egyedül, velük van, velük érez ma az égés* ország. Népünk kérést sem válva cselekszik; segít s ad, amit csak adni tud. »Mi munkaerővel egyelőre — hacsak minden kötél nem szakad — mondotta Kiss Sándor elvtárs, a kecskeméti'Szabadságharcos tsz elnöke — nem tudunk segíteni. De úgy gondoljuk, hogy ebből a 25 zsák gabonából, amelyet csoportunk tagsága most gyorsan, bajbajutott testvéreinknek juttat, megértik, hogy nincsenek egyedül a bajban. Sokat gondolunk rájuk, s miként az ország, mi is segítjük őket amivel tudjuk.« S így gondolkozik ma a sokak közül ifj. Acs János, Valcsik János és Dudás János bajai dolgozó paraszt is, akik egy-két mázsa búzával, jó testvérhez illően szegnek kenyeret nekik is az ő kenyerükből, Az üzemekben röpgyűléseket tartanak; az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói egy napi keresetüket, a Kecskeméti Cipőgyár dolgozói pedig elhatározták, hogy vasárnapi műszakod szerveznek és a műszak keresetét eljuttatják a károsultaknak. A Kiskunfélegyházi Építőipari ktsz dolgozói vállalták, hogy egy család rombadőlt házát újonnan felépítik. De hosszú sorban lehetne sorolni azokat az őszinte megnyilatkozásokat, segítségnyújtó készséget és együttérzést, amely ma egész dolgozó népünk részéről megnyilvánul. A bajok, a nehézségek közepette mutatkozik meg legjobban, hogy ki az igazi barát. S ahol egy egész országra való ilyen ember él baráti közösségben, az erős ország. A bajok és nehézségek közepette mutatkozik meg legjobban a nép egységének, ösz- szeforrottságának ereje. Az a nép, amely ilyen egységesen és odaadóan mutatkozik meg a bajban, pótolni tudja mindazt, ami kárt szenvedett s amely szükséges a további előrehaladáshoz, a jólét megteremtéséhez. Csak jól meg kell most fogni a munka végét, üzemekben, kint a földeken, a cséplőgépek mellett, hogy az elpusztult helyett is jusson bőséges élelem a Szigetköz és város népének egyaránt^ Társadalmi bizottság az árvízkárok helyreállítására A megyei párt-végrehajtó bizottság az árvízveszély sikeres leküzdése után legfőbb feladatnak tartja, hogy újra meginduljon az élet hazánk árvízsujtotta t erületein. Ennek érdekében helyesli a megyei, valamint a járási társadalmi bizottságok megalakulását és megyénk lakossága széleskörű társadalmi tevékenységét az árvízkárok helyreállítására. A megyei társadalmi bizjtt- ság az árvízkárok helyreállítására megalakult és megkezdte munkáját. Elnöke: Dobi István, a megyei tanács elnökhelyettese. A bizottság tagjai; Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság tagja, Németi Józsefné, a kecskeméti városi pártbizottság tagja, Mészöly Gyula országgyűlési képviselő, Mádi Lajos, a DISZ megyei bizottság titkára, Szabó Lajos, az MSZT elnöke, Sziics Béláné, a* MNDSZ megyei titkára, Kovács Endre, a békebi- sottság megyei titkára, Varga Jenő, a megyei tanács pénzügyíés dr. Balogh Sándor, az egészségügyi osztály vezetője. A bizottság célul tűzte ki a kormánybizottság munkájának hatékony támogatását, a megye dolgozói részéről kibontakozott nagyarányú segítőkészség felkarolását és összefogását. Szervezi a kárt szenvedett lakosság segítését és választ, tanácsot ad a lakosság részére az árvízkárok leküzdésével kapcsolatban. A bizottság székhelye: Kecskemét, Tatay-tér 2. (Megyei tanács) Telefonszáma: 11—64, 25 —74. A bizottság ezúton is kifejezi a köszönetét megyénk minden dolgozójának, akik már eddig is számos tanújelét adták segítőszándékuknak, hazafiasságíiK- nak. Felhívja a megye minden dolgozóját, hogy társadalmunk összefogott erejével a továbbiakban is segítse az árvízkárok leküzdését, valamint az árvízkárokból származó terméskiesések mielőbbi pótlását az iparban es mezőgazdaságban egyaránt. Ne hagyjuk az árnak, amit már megmentettünk 912 centiméter a Duna Baja alatt Baja térségében elérkezett az áradás tetőpontja. Ma reggelre a tegnapi 1 centiméteres áradást, újabb 2 centiméteres emelkedés követte. A Duna Baja alatt elérte a 912 centimétert és hatalmas sodrással zúdul Mohács és az ország határa felé. Közvetlenül a város alatt a meglévő és újonnan épített gátak szívósan ellenállnak az áradat nyomásának. Végig a bajai töltés szakaszán fokozott figyelőszolgálat látja el a feladatot. Baja alatt a Szeremlé- től pár kilométerre fekvő Mar- gita-sziget 3-as számú gátjánál a tegnapi napon buzgár jelentkezett. Azonnal megindult a védelmi munka. Megerősitették a gátlábakat és hatalmas kőtömegekkel temették el és szorították vissza a betörést. A. gát mögött szorítógátat építettek, ezzel erősítették a védelmet. Szeremlén a 2-es körgátnál átszivárgás mutatkozott. Az áttörés veszélyét azonban hamarosan megszüntették. Sükösdön az éjszaka tovább folyt a honvédalakulatok gáterősítő munkája. A dunavölgyi főcsatorna szakaszán Nemes- nádudvaron az éjszaka szintén emelkedett a víz. Közvetlenül Baja alatt az erősítő munkálatok szünet nélkül folynak. A védelmi munkából kiveszik részüket a sportolók is. 216 női és férfi sportoló, a különböző sportegyesületek tagjai, a csapatok színeiben, fegyelmezett rendben vonultak fel a gátra, kezükben lapátokkal és ásókkal. Az Alföldi József-utca házaiba betört a viz, mely azonban a megerősített nyúlgát következtében nem nyomulhatott tovább. A házak lakószobáit 1 méteres víz árasztotta el. Szentjá- nos és Kisbuda kerületek védelme sikerrel folyt. A víz ezekbe a kerületekbe nem tudott betörni. Ez a lakosság, a város üzemi dolgozóinak és a honvédalakulatoknak hősies, küzdelmes és áldozatkész munkájának köszönhető. A megáradt Dunán szervezetten folyik az egyre menekülő vadállomány mentése. A gemenci és nagypand ári erdők híres vadállományának megmentésére brigádok alakulnak a városban. Egy 10 tagból álló brigádot szervezett Ozvald István, a Mészégető Vállalat vezetője is. Csónakokon indultak ki a Dunára. A brigád a Dunában úszó és menekülő vadakból 22 szarvast és 19 őzet mentett ki. A bikákat szarvuknál, a teheneket fülüknél fogva fogták cl és összekötözve helyezték be csónakjukba. A kimentett vadakat a Deák Ferenc zsilipnél gyűjtik össze. Onnan, gépkocsin folyik állandóan elszállításuk a védett területre. DCű mn uin ij tá k a luír t/ui Kommunistának lenni, az élcsapat tagjai közé tartozni büszkeség. A kommunista felelőssége fokozottabb. Érzik is ezt a sükösdi kommunisták, a nehéz óráknak ezekben a perceiben, amikor a Dunavölgyi Főcsatorna medréből a megduzzadt víztömeg a hullámteret árasztja. Itt érett be a célgazdaság, a Vörös Zászló tsz és sokszáz egyénileg dolgozó parasztnak idei termése. A veszély nagy és vele együtt nőtt a község kommunistáinak felelőssége is. A tömeg a kommunisták cselekedeteit, példamutatását figyeli, hogy azokat követhessék. Sükösdön ez most e nehéz napokban fokozottabban megnyilvánul. 370 holdon a búza még lábon áll. A Vörös Zászló 80 holdján a búzát víz árasztja. Az egyéniek parcelláiba is ott szivárog a víz, a felfakadó talajvíz pedig a keresztekbe kapaszkodik, Súlyosak a veszély órái. Tudják is a község kommunistái kötelességüket. Marusa János a kommunistáktól megszokott lendülettel és kezdeményezéssel elsőnek szervezett egy 18 tagú brigádot, hogy tevékeny segítséget nyújtsanak az aratás meggyorsításában. Késmárki György- né maga indult elsőnek útnak, hogy megmagyarázza az asszonyoknak, ma nekünk is ott a helyünk a védekezés első vonalában, mert a magunk, mindnyájunk kenyerének védelméről van szó. A község kommunistáinak elszánt akarata szinte órák alatt megmozgatta az egész községet. 1500 ember, 450 fogat állt sorom póba. Egy részük az aratást gyorsítja, vontatók, igafogatok inga- járatszerűen a kévéket hordják a magasabb, biztonságot nyújtó területekre. Jutott erő az egy kilométer hosszú, másfél méter magas nyúlgát építésére, a hidak mentésére is. Künn a Vörös Zászló tsz S0 holdján már vízben aratnak. A 37 hold aratására, mely még a hullámtérben van, további segítség érkezett, Makkai Antal, a lajosmizsei gépállomás országoshírű aratógépkezelője, aki ed-, dig már 30 holdon végzett azí aratással. Minden kéz, minden erő olt feszül a búzatáblák kö Tül, hogy a termést mielőbb learassák, az ország kenyerét mentsék. A kommunisták állnak őrt a vártán. Aggódó tekintettel fi nyelik az ellenség betörő hullámgyűrűit. Varjas Sándor, a Víziszárnyastelep alapszervezeti párttitkára egy percre sem mozdul el őrhelyéről. — A kommunista helytállás ezt követeli tőlünk, mert mikor először felfedezte, hogy a vízverés a telepet védő nyúlgátat tépegeti, elsőnek lendült a küzdelembe. — Ahol nem vagyunk ott mi, kommunisták, ott az ellenség garázdálkodik — mondja Manga Erzsébet. — Az ellenség pedig most a víz, mely ellen közös erővel kell harcolnunk. Manga Erzsébet most a veszély óráiban úgy érzi, mintha ereje meghatványozódott volna. Fáradhatatlanul járja a házakat. Agitál, szervez, mozgósít, öt kis- gyülésen maga volt az előadó, hogy elmondhassa, veszélyben van a határ, mentsünk meg minden szem gabonát. A kommunisták példamutatása, helytállása a pártonkívüliek nagy tömegeit is követésre ösztönözte. Pék János éjszaka járta a házakat: kaszára emberek, a Cigányközi híd felé tör a víz. És hány ilyen Pék János járta a kommunistákkal együtt az éjszakát, hogy a veszélyeztetett területről a termést mentsék. Ez a helytállás, a község kommunistáinak harcossága a győzelmet aratja. 13 ezer keresztet kell megmenteni a víz sodrától. Nyolcezer már biztonságban van, Még egy nap és a lábon álló termést is learatják. Hiszen a kommunista hősiességnek híre ment. Császártöltés, Hajós, Rém, Felső- szentiván kommunistái elhatározták, a küzdelemben részt akarnak venni. A császártöltési gépállomás, a hajósi állami gazdaság két-két vontatóval, Fel- sőszentiván 26 fogattal, Rém 19 fogattal hozta a segítséget. A hajnali órákban érkeztek és az első szavuk ez volt: — Elvtársak munkát adjatok! Varga Mihály éppen segítséget kért, met az ömlő áradat ellepte learatott gabonáját. A segítség első útja ő hzzá vezetett. A felsőszentivániakat maga a tanácstitkár, Fazekas László hozta. Épül a gát, mely védeni fogja a bakosközi hidat. Erősitik a megépített nyúlgátat, hogy ellenálljon a víz hatalmas nyomásának. Minden kalászt megmentenek a pusztulástól. Sükösd kommunistáinak harca, példa- mutatása az egész községet felsorakoztatta. — Meg fogjuk mutatni, hogy a veszéllyel bátran szembe nézünk, megmutatjuk, hogy győzedelmeskedni fogunk a kitörni készülő áradat felett, a vártán fogjuk bebizonyítani, hogy mi kommunisták vagyunk..$ A Vöröskereszt segítsége Megyénkben az árvízzel veszélyeztetett dunamenti községekben a Vöröskereszt is teljes készenlétben van a mentési munkákra és a balesetelhárításra. Solton, Dunavecsén, Tasson és Szalkszent- mártonban 50— 50 vö röokeresztes aktíva dolgozik. Solt-Szak- már-majorban éjsza kánként önkéntes járőrszolgálatot szerveztek. ▲ megyei tanács egészségügyi osztálya által szervezett mozgó-egészségügyi szolgálathoz a Vöröskereszt adott aktívákat. A vöröskeresztes aktívák járfirtáskával. mentőládákkal vannak felszerelve, ' kisebb mennyiségben gyógyszert és szükség esetén, élelmiszert is visznek magukkal az elsősegélynyújtáshoz. A vérhas és más betegségek igegelözésére, amely az árvízzel szennyezett területeken esetleg felléphet, a szükséges gyógyszerekkel is el vannak látva a vöröskeresztes aktívák. Megyénkben a Vöröskereszt szoros kapcsolatot tart az ' egészségügyei szervekkel és a lakossággal. Kecskemétről három önkéntes ápolónő teljesít szolgálatot Duna- WSSáft áft Solton.