Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-21 / 171. szám
Az emberekről való gondoskodás Jegyzetek a tájéi Alig múlt másfél éve, hogy a balotai és a táj ói állami gazdaság egyesült. 1953 január 1 éta Tajón van a gazdaság központja. Ettől kezdve komoly változások történtek a gazdaság vezetésében, az emberekkel való bánásmódban. A gazdaság kinevezett új vezetői gyorsan összehangolódtak a pártszervezettel, hisz egy volt, és ma is egy a céljuk, — felvirágoztatni, példamutatóvá tenni az állami gazdaságot. Ezt pedig fegyelmezett, a gazdaságot magáénak valló mun' kásgárda nélkül — végrehajtani lehetetlen. A cél érdekében tehát akkor, s azóta is elsődleges az emberekről való mind joob gondoskodás. Ha hosszabban js, vagy más szavukkal, de körülbelül ezeket mondotta el Égető Jusztina, a gazdaság párttitkára, miután ki- panaszkodta magát. Kipangsz- kodfa magát... Furcsán hangzik ez, miután számbavettük a gazdaság jónéhány, kimagasló és egyáltalán nem »szakállas« eredményeit. Bármennyire is furcsán hangzik, Égető elvtársnő panaszában volt egy igen figyelemreméltó, nézet. A párttitkár ugyanis attól félt a legjobban, hogy majd a gyűlések felől kezdünk érdeklődni, ami pedig a gazdasag pártszervezetében — gyenge pont. Sem a gazdaság dolgozói, sem pedig vezetői gyűlésezni nem szeretnek. Égető elvtársnő egyre-másra azt igyekezett bizonyítani, hogy ilyen rossz pártszervezet, mint az övé, nem is hiszi, létezik-e több... Dehát ki kívánja, hogy a tajói állami gazdaság párt- szervezete a legnagyobb munkák idején a sürgető gabonabetakarítás és növényápolás helyett gyűlésezzen. Ne essék félreértés. Kell a gyűlés is. Valahol meg kell vitatni a gazdaság előtt álló tennivalókat, s határozni kell végrehajtásukról. Nem helyes azonban a gyűlésekbe, értekezletekbe vetett feltétlen hit, mert a gazdaság és a pártszervezet jó munkája kint a földeken a munka dandárjával vívott küzdelemben dől el, E tekintetben pedig állami gazdaság semmi szégyenkezni valója nincsen sem a pártszervezetnek, sem a vezetőknek, sőt ellenkezőleg. A jó párt- és gazdasági vezetés eredménye, hogy a gazdaságban nem hullámzik, hanem állandó a munkaerő. Ezt pedig úgy érték el — s erről van mit mondani — hogy állandóan gondoskodnak az emberekről, Égető elvtársnő — mint mondja — személyesen vigyáz arra, hogy bérét a gazdaság minden dolgozója időben és hiánytalanul megkapja. A fejadagoK- kal sincs baj. Az üzemi konyhán pedig — ha egyesek keveslik is az adagokat — jó és ízletes ételeket főznek. Jelenleg azon fáradoznak, hogy miképpen tudnak megfelelő szállást biztosítani dolgozóiknak. Ha. pedig egyszer-másszor történik is elké- sés, azt mindjárt a helyszínen intézik el — megszégyenítve a későt. így érték el, hogy a gazdaság dolgozóinak nagy többsége szorgalmas és fegyelmezett dolgozó. Eredményesen munkálkodnak a termelékenység emelésén és a termények önköltségének csökkentésén. A titkár elvtársnő szerint ennek négy feltétele van. A szilárd munkafegyelem, a dolgozók anyagi érdekeltségére épülő kollektív minőségi munka, a minél több gépi segítség —s mindez kellő időben. Hogy mutatkozik mindez a gazdaság munkájának gyakorlatában? Ilyenirányú vizsgálódásokhoz éppen kapóra jött a gazdaság félévi mérlegének készítése. A számok a pártszervezet, a vezetők — az állami gazdaság dolgozóinak jó munkáját bizonyítják. A négyzetesen vetett kukorica termelési költsége amellett, hogy ezzel a módszerrel a termésátlag lényegesen növelhető, a tervbevett összegnél 7Q forinttal lesz olcsóbb. A cukorrépa 80 forinttal, az őszi kalászosok 50 forintjai kerülnek kevesebbe megmunkálás szempontjából, mint az előirányzat. A jól szervezett munka, s a minőségi ellenőrzés eredményepártszervezetéröl képpén a cukorrépa holdanként majd 100 mázsával, a takarmányrépa 80 mázsával, a zab pedig 3 mázsával terem többet az előirányzottnál. A jól kezelt föld nem marad adósa megmunkálóinak. Ezt bizonyítja a búza átlagtermése is, amely 12- 13 mázsa között mozog. Beszédes adatok ezek. Minden egyes szám mögött a dolgozók jó munkája, a pártszervezet irányító és segítő készsége, a kommunisták példamutató tevékenysége húzódik meg. Nincs hiba a munkaversenyben sem. A gazdaság határában sokasodó, aranysárga gabonakeresztek is ezt bizonyítják. Az aratók egy hét alatt 100 hold rozsot, 100 hold búzát és 37 hold ősziárpát vágtak le. De büszkélkedhetnek a csépléssel is, mert a hglasi járásban ők kezdték meg elsőnek a cséplési munkákat. A kecskeméti malomba pádig már meg is érkezett gazdaságukból 170 mázsa rozs, s úton van egy másik szállítmány is, Mindez összevetve csak egy részét képezi a tajói állami gazdaság eddigi sikereinek. De ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy ahol a pártszervezet és a vezetőség állandóan gondoskodik a dolgozókról, ott megszilárdul a munkafegyelem, ennek eredményeként termelékenyebb lesz a munka és csökken az egyes termények előállítási önköltsége. Papp József példamutatása Papp József, Kecskemét Belsőnyír ,138. szgm alatti .8 holdas egyénileg dolgozó paraszt elsők között kezdte meg a cséplést. A cséplőgéptől a? első gabonát a begyüjtőhelyre szállította. . 673 kilogramm gabonát szállított be, ezzel teljesítette ezévi kenyérgabonabeadását. Gyorsbeadási prémiumként 33 forint és 65 fillért kapott. 1000 mássá árpát elcsépeltünk, 550 mázsa kenyérgabonái elszállítottunk Az időjárás igen megnehezítette az idei nyári munkát. En« nek ellenére az aratás és cséplés jó ütemben folyik a- gazdaság-' ban. Minden percet kihasználunk, megszerveztük a vasárnapi aratást és cséplést. A vezetőség is résztvesz a munkákban; a vasárnapi cséplést például a vezetők és hozzátartozóik végzik. A jó munkaszervezés mellett fontos a dolgozókkal való fokozott törődés is. A tompái földművesszövetkezettel megbeszéltük a mezőn dolgozó munkások ellátását. A mozgóbolt minden délben cukorkát, cigarettát és hűsítő italt hoz, hetenként pedig két hordó sört kapnak a dolgozók. Tavasziárpából eddig 1000 mázsát csépeltünk el. 19-ére pedig elszállítottunk 150 má?sa rozsot és 400 mázsa búzát. Élenjáró dolgozóink; Rozsaratásban Szűcs György két nap alatt 202 százalékot teljesített, keresett 132.50 forintot. Budai József egynapi eredménye 303 százalék, keresete 114.10 forint. Arpaaratásban Bodor Géza három napi teljesítménye 277 százalék, Márki Kálmáné két nap alatt 300 százalék. Keresetük 277.20, illetve 264.80 forint. Cséplőbrigádunk általában 160 százalékra teljesíti normáját, A vasárnap csépelő csapat 218 százalékot ért el, keresetük fejenként 76 forint volt, Sőregi Károly négy nap alatt 215.60 forintot kapott, POÖR JÁNOS párttitkár, tompái állami gazdaság. Az összefogás gyorsítja az aratást a garai Vörös Csillagban J Aa idén | először arat kombájn a garai Vörös Csillagban. Hanyecz István mondja is, hogy; csak gép nyújtja számunkra a legnagyobb segítséget. Hanyecz István és társa; Bandzsák Pál tehenész, mégis"’ itt aratnak. A kombájn előtt a sarkokat, széleket tisztítják. — Az úgy volt, — mondja Bandzsák Pál, — az aratás megkezdésekor, mi tehenészek — mert öten vagyunk — megbeszéltük, mi is segíteni akarunk a gyors aratásban. El is határoztuk ketten, felváltva kaszát fogunk, míg a többiek a mi munkánkat is elvégzik. Most rajtunk a sor az aratásban. De nézze csak ott az asszonyokat. Kubatov Benedekné és Csa- taljináe Mártonné markot szednek. Szaporán halad a. munka, mért veszélyesen közeleg a fe- jés ideje. I — Önként J vállaltuk, hogy a marokszedés mellett reggel és este segítséget nyújtunk a fejésben. utána aztán rögtön újra az aratásba állunk. Több kéz több segítséget jelent és ezekben a napokban erre nagy szükség van. Ezek csak pillanatképek abból a nagy igyekezetből, mely az aratást és a megkezdett cséplést gyorsítja a szövetkezetben, A kombájn a búzát vágja, 18 kasza a rozsot aratja, az árpát csépelik. A traktorosok Krics- kovity István és Muszberger Lőrinc vállalták, a tarlóhántás után maguk végzik el a másod- vetést, hogy a szövetkezet minden tagja az aratást gyorsíthassa. Maguk vitték ki a vetőgépet, a vetőmagot és 8 holdon már elvetették a muhart, | -1 * iistxefogáa így segítette a szövetkezetét ahhoz, hogy 18 tagja az aratás- és cséplés ideje alatt Is végezheti a növényápolást. A növényápolásban főleg a tagok, családtagjai, munkaképes hozzátartozói dolgoznak, akiknek vál- lairól a Vörös Csillag levette a háztartás, a főzés gondját azzal, hogy felállították az üzemi konyhát. 1ÖBBET ÉS JOBBAN DOLGOZNI A BETAKARÍTÁS IHÍRii — EZ A CÉLJUK A DUNAPATAJI KTSZ KOVÁCSAINAK ___ jl;likőr vein q ko vácsnak legtöbb munkája — lépünk be a kérdéssel a pataji vegyes KTSZ kovácsműhelyébe, ahol az első látásra is szimpatikus, kedves ember: Hadházi Lajos fogad bennünket. Csupasz karján az izmok megfeszülnek, amint nagy erőlködéssel a satuba szorít egy tekintélyes nagyságú vasdarabot, Az előbb elhangzott kérdésre csak akkor válaszol, amikor alapos körültekintéssel meggyőződött arról, hagy jól fekszik a vas a satuban. Amint így elnézi az ember, az az érzése támad, hogy nem is az a vasdarab okozott olyan gondot, hanem a szíve szerint kikiván- kozó válasz. De a végén mégis csak eny- nyit bök ki: — Hát mondjuk, hogy ilyenkor lenne! — Hogy-hogy csak lenne? — Hát nincs? — Munka az lenne, csak győznénk anyaggal! — mondja lemondóan. Pillanatkép ez, mert Hadházi Lajos nem mindig kesereg, inkább mondhatnánk jó-, kedélyű, vidám embernek, de hát azért még a mi világunkban is megesik, hogy az egyszerű ember bicskája megakad a bürokrácia néhol megkövesedett makacsságában. Hát ez történt a dunapataji kovácsokkal is: Hadházi Lajossal és társával, ifj. Fias Istvánnal, akivel itt, ebben a műhelyben együtt dolgoznak. A műhely egyszerű, — kézi szerszámokkal van berendezve. így volt ez már akkor is, amikor Hadházi Lajos belépett a Kisipari Termelőszövetkezetbe. JJersze hiba, hogy "ÍU,J ‘ nincs legalább egy villanyfúrónk, de nem ez a fő hiba. Ha eddig nem tellett rá, majd telik rá jövőre, vagy legalább is hamarosan — mondja, — de annál nagyobb gondot okoz az, hogy nem vagyunk megfelelően ellátva anyaggal. E- miatt sokszor nehéz helyzetbe kerülünk. Az anyagbeszerzés nehézségeiről beszélve, többek között azt is elmondja, hogy a kalocsai MÉH-vállalattal megbeszélték,: a begyűjtött vasból néhány mázsa kovácsvasat adnak majd: csere útján a Kisipari Termelő- szövetkezetnek. A vállalat helybehagyta kérésünket, de amikor a helyi földművesszövetkezet begyüjtőhelyére elmentek a vasakat kicserélni, a szövetkezet begyűjtője nem egyezett bele. ___jlA ivei szükség volt a vasra — mondja Fias István — bementünk Kalocsára, a MÉH-telepre, ahol minden szó nélkül megkaptuk a kért ko- vqcsvqsqt. Hát így lett anyagunk, de természetesen több, mint egynapi utánjárás ,és egy borsos fuvarköltség ellenében. Ha a helyi földművesszövetkezet még itt kiadta volna a vasat, megkíméltük volna a fáradtságot, meg a pénzt is. Igaza van a két kovácsnak. De ezt az egyszerű igazságot miért nem látják be az illetékesek? Hisz minden feleslegesen kiadott forint egész népünk életszínvonalának növekedését gátolja. A fent említett eset még az előző félév közepe táján volt, de azóta még mindig Kalocsáról szerzik be a kovácsvasat. Nem ez az egyetlen probléma! Sok mindent még be sem tudnak szerezni. Ezek közé tartozik a patkósarok, amit ugyan jelenleg tudnak nélkülözni, de nem ártana, ha már most figyelembe vennék termelővállalataink az e téren mutatkozó szükségleteket és előre gondoskodnának előállításukról. Ezenkívül nem tudnak hozzájutni 5-ös patkó- szeghez, abroncshoz, pántokhoz, kocsivasakhoz, melyekre különösen most, a bélior- dás idején szinte naponta szükség van. A dunapataji ko- vácsok még többet és jobban akarnak dolgozni, hogy munkájukon keresztül támogassák, segítsék a falu dolgozó parasztságát nagy munkájában: a behordásban. Hogy nagy és felelősségteljes feladatuknak eleget tehessenek, több és jobb minőségű anyagra van szükségük. Amikor a jobb minőségre gondolnak, azt értik alatta, hogy jobb patkószeget is kérnek. Azt kérik a termelővállalatok dolgozóitól, hogy úgy készítsék el, mintha ők dolgoznának vele. Es nem ke- vésbbé több figyelmet érdemelnének a kovácsok a KTSZ vezetősége részéről, mely — sokat könnyíthet a kovácsok munkáján ék anyaggondjain, i A KISKUNHALASI járásban 20 termelőszövetkezet befejezte az aratást- Négy tsz-ben, ahol az esőzés vetette vissza a munkát — 10 kombájn, 4 aratpgép és nagyszámú kézierő gyorsítja a munkát. A boratai Vörös Október tsz-ben például két kombájn és 30 kasza vágja a gabonát. 11 tsz-ben folyik a hordás, négy tsz-ben — a jánoshalmi Uj Alkotmány, kunfehértói Vörös Hajnal, tompái Uj Élet, har- kalcötönyi Vörös Csillag szérűin — megindult a cséplőgép, * A KÉLESHALMI Vörös Csillag tsz kombájnaratás után teljesítette rozsbeadási kötelezettségét. A jánoshalmi Uj Alkotmány — versenyben a Petőfi es Kossuth tsz-ei, — július 17-én eleget tett árjjabeadási kötelezettségének. A szövetkezetek példáját az egyénileg dolgozó parasztok is követik; négy tanácstag gabonabeadási versenyre hívta egymást. * A HALASI járásban eddig 103 dolgozó paraszt írta alá a versenylapot, amely szerint gabonabeadását közvetlenül . a cséplőgéptől teljesíti. Harkakö- tönyben 22, Balotaszálláson 49 dolgozó paraszt tett ilyen vállalást. Balotán Bálint Lajos és Bakai István egészéves beadási párosversenyben küzdenek az elsőségért. Jelenleg Bálint Lajos vezet: egészévi tojás- és baromfibeadását teljesítette, adóját rendezte és sertését is beadja ebben a negyedévben. * A TOMPÁI Szabad Föld termelőszövetkezetben — miután az állammal szembeni kötelezettség egyrészét is teljesítették — munkaegységenként 30 dkg. árpát osztottak ki a tagság között előlegül. * DÁVODON a Szabadság termelőszövetkezetben 44 kaszás és a bevont családtagok gyorsítják az aratást. Nemcsak az árpa és a rozs aratásával végeztek, de 140 holdon a búza aratását is befejezték. 80 hold a tarlóhántás, 40 holdon másodvetés dicséri a tagok szorgalmát. Az Uj Alkotmányban is a bevont családtagok siettetik az aratás gyors befejezését. A községben végeztek az őszi- és tavasziárpa, a rozs aratásával. 1955 holdon a búza aratása is befejezést nyert, Czirok János, Svraka Pál elsőnek arattak le és azonnal hozzákezdtek a tarlóhántáshoz, másodvetéshez. A határban eddig elvégzett 360 hold tarlóhántásból 151 holdon elvégezték a másodvetést. Kovács István óbúzából egész idei beadási kötelezettségét teljesítette. * BÁCSBOKOD versenyre hív-* ta ki Garát az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés, beadás gyors teljesítésére. A Fürst Sándor, Vörös Csillag és a Kossuth tagjai gyorsítják az aratást, pél-* dójukat az egyéniek is követiki Mu\ty Antal, Sibalin Jakab, Bischof Antal, Rutterschmidt Ádám egymást segítették az ara- fásban, a hordásban. A garai határban végeztek a rozs- és árpaaratással. A kedvező időt kihasználva 500 hold búza ara- fását is befejezték. Hat közös- szérűt állítottak fel a cséplésrei A községben nyolc gép csépeli Három a szövetkezetekben. 5 az eouénieknél.
