Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

Csépelnek a garai Vörös Csillag termelsszövetkszetben Megkezdődött a cséplés. Szorgos munkás­kezek etetik az éhes dobkosarat, a zsákokba duzzadt árpaszemek ömlenek. Kricskovics István felelősvezető, Fekete Ferenc segédvezető éber tekintete ügyel a gépre, a lendítőszíj egyenletes fordulataira. A kéve- nányók: Balázs András, Sétáló Sándor, Kő Fe­renc szaporán adogatják a kévéket, hogy a kéve­vágók: Probolyác Pálné, Dujmov Istvánné szor­gos ujjai kibontva nyújtsák tovább az etetők­nek: Ósztrogonácz Józsefnek és Falcz Antalnak. A csátaljai gépállomás erőgépe jól dolgozik. A cséplés megkezdése óta még nem észleltek szemveszteséget. A reggeli órákban 400 kereszt csépléséhez kezdtek és rövidesen végeztek ts vele. Az elevátor magasba hányja a szalmát. A szalmázók között dolgozik Lovrity Miksa, Svraka Ferenc, Beslity Ferenc. Olyan rendbe rakják a szalmakazlakat, hogy mindenkinek gyönyörűsé­gére válik. A mázsáról egymásután kerülnek a zsákok a közeli raktárba, mert újra esőre áll az idő. A szövetkezet cséplőbrigádja összeméri ere- a géppel. A pelyvahordó asszonyok minden jét szem pelyvát összetakarítanak, hogy semmi ne menjen veszendőbe. — Kiszámítottuk azt is, hogy percenként 12 kéve kerül a dobba. Ezt az ütemet tartjuk is egész napon át, hogy a gépet jól kihasználjuk — mondja Balázs András. Fenn a géptetőn Falcz Antal pedig éppen azt magyarázza, hogy az ete­téshez nagy gyakorlat kell, mert csak akkor 'ha­lad gyorsan a munka, ha egyenletesen etetnek. A csáplés egyben számadás a csoport tagjai­nak munkájuk eredményéről. Azok a szemek, melyek ott verődnek a cséplőgép kalapácsain, az állam iránti kötelezettség teljesítése után az ő kamrájukat töltik meg. Elsőnek csépel a községben a Vörös Csillag. Elsőnek szántott, elsőnek vetett, első lesz a be­adásban is. Gyorsan halad a munka. Leküzdötték már a kezdeti nehézségeket is. Az egyik az volt, hogy a gépállomás későn küldte a mázsát a gép után és ez akadályozta a munkát. Még egy mulasztá­sát azonban pótolhatná a gépállomás. Az etető­ket ugyanis nem látta el védőszemüveggel és munkaruhával. Ha erre is több figyelmet fordí­tanának a csátaljai gépállomáson, bizonyára még jobban, még lendületesebben haladna a munka. A tázlári Vörös Csepel termelőszövetkezet példamutatása Áldozatos, fáradságos mun­kát végeztek az elmúlt két hét­ben a taziári Vörös Csepel ter­melőszövetkezet tagjai, asszo­nyai és fiataljai. Fáradságot nem kímélve dolgoztak, hogy gabo­nájukat, egészévi munkájuk eredményét sikerrel betakarít­sák. Július 1-én kezdték meg az aratást. Az aranysárgára érett gabona rendekbe dőlt a dolgos kezek munkája nyomán. Egy kévekötő aratógép is segítette a 10 aratópár lelkes munkáját. Nem egészen 10 nap alatt learatták összes kalászosve­tésüket: 90 hold rozsot, 3 hold búzát, 10- 10 hold őszi- és tavasziárpát. Az aratás és benordás nehéz munkájából Balasi Lajossal, a növényápolási brigád vezetőjé­vel az élen kivette a részét a munkából a termelőszövetkezet egész tagsága, fiatalok, idősek egyaránt. Ifj. Csapi Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke és a brigád- vezető pontos tervszerűséggé) dolgozta ki a munka folyama­tos elvégzését. A tarlóhántást az aratás ideje alatt is szünte­lenül végezték úgy, hogy a csáp- iés megkezdésére egyetlen hoid- nyí területük sem volt, ahol ne végezték volna el a tarlóhán­tást. Sőt, 12 holdon a másodve­tés is földbe került július 8-ra. A tázlári gépállomás segítsé­ge még jobban fokozta a mun­ka ütemét, zavartalanságát. A cséplés 12-én kezdődött és már a következő nap a lefolyt első gabonából me­gyénkben elsőnek teljesítet­ték a cséplőgéptől egészévi kenyér- és takarmánygabo­nabeadási kötelezettségüket. A beadott 74.5 mázsa rozs és 4.5 mázsa árpáért 396 forint gyorsbeadási prémiumot fizetett ki a csoport részére a Termény­forgalmi Vállalat. Visszaiapozva a betakarítás előtti időkre a termelőszövetke­zet életének lapjait, meggyőződ­hetünk arról, hogy az idén min­den alkalommal élenjártak a munkában, az állam iránti kö­telezettségek pontos teljesítésé­ben. Ezt bizonyítja, hogy az októberre beütemezett 996 kilogramm vágómarha­beadási kötelezettségükből már eddig teljesítettek 507 kilót, tehát több, mint a felét. Tejbe­adásukat is minden hónapban túlteljesítették. A tázlári Vörös Csepel példa- mutatása nyomán teljesítette közvetlenül a cséplőgéptől 39 mázsás árpa­beadását a tassi Lenin, és 32 mázsás árpabeadási kötele­zettségét a fülöpszállási Vö­rös Csillag termelőszövetke­zet. Most termelőszövetkezeteink mellett a dolgozó parasztokon a sor, hogy a kalászosok gyors be­takarításával biztosítsák egész­évi kenyerünket. Megyénkben még sok a lábonálló gabona, ezért minden percet kihasznál­va igyekezni kell az aratás gyors befejezésére. Minden dolgozó parasztnak sze­mélyes érdeke, a gyors és jó munka. A betakarítás és cséplés mielőbbi elvégzése anyagi előnyt is biztosít a parasztságnak. Július 25-ig 5 forint, július 31-ig 3 forint gyorsbeadási prémiumban részesülnek minden mázsa beadott ga­bona után. A betakarítási és begyűjtési versenyben élenjáró dolgozó pa­rasztok Baján már teljesítették is adott szavukat. Csuzi András, Tanya 150. szám alatti lakos jú­lius 14-én elsőnek teljesítette a cséplőgéptől 463 kiló rozs, 101 kiló árpabeadási kötelezettségét. Példáját követte Grünfolder Ist­ván 7 holdas dolgozó paraszt, aki szintén teljesítette árpa- és rozsbeadását. Dávodon az első napokban 235, Hercegszántón közel 150 dolgozó paraszt csatlakozott a »cséplő­géptől a begyüjtőhelyre« gyors­beadási mozgalomhoz. Ezeknek a dolgozóknak példamutatása serkentse megyénk valamennyi dolgozóját a munkák időbeni el­végzésére, a kötelezettségek pon­tos teljesítésére. Farkas István. 'Jőírtk a bajai járásból DÁVOD és hercegszaniű párosversenye egyre erőteljeseb­ben bontakozik ki. Dávod már az aratás befejezéséhez közele­dik. Hercegszántó dolgozó pa­rasztjai pedig arra tettek foga­dalmat, hogy augusztus 10 he­lyett már augusztus 8-ra végez­nek a csépléssel és a beadással. A hercegszántóiak vállalása Dávod dolgozóit még erőtelje­sebb munkára ösztönözte. Dá­vod kezdeti elsőségét mindvégig meg akarja tartani. De a her­cegszántói délszláv és magyar dolgozó parasztok sem hagyjak magukat. A Felszabadulás, Uj Élet és hódunai Dózsa is fokozta az ara­tás ütemét. A Dózsában a kikül­dött aratógép elromlott. A szö­vetkezet tagjai nem jöttek za­Megjavult Akasztó tojás- és baromfibegyüjtési eredménye Akasztó hosszú idő óta az utolsó helyen volt a járásban a baromfi- és tojásbegyüjtésben. Ennek az volt az oka, hogy sok dolgozó paraszt a hivatalos felszólításokra várva, nem kezd­te meg beadási kötelezettségé­nek teljesítését. Sokan még a felszólítások ellenére is csak részben teljesítették esedékes kötelezettségüket. A tanács az elmaradás láttán alapos és gon­dos felvilágosító munkát végzett. Felkeresték a dolgozó paraszto­kat és elbeszélgettek velük a begyűjtés fontosságáról, az ál­lampolgári fegyelemről. E mun­ka nyomán július folyamán je­lentős mértékben fellendült a tojás- és baromfibegyüjtés, mely­nek még további javulása re­mélhető. A felvilágosító munka szerves részét képezte, hogy a tanács és párt tagjai nem feledkeztek meg az olyan dolgozó parasztok népszerűsítéséről, akik példá­san teljesítették állampolgári kötelezettségüket, gyakran meg­említették Gulyás István 5 hol­das és Balázs Járiosné, ugyan­csak 5 holdas dolgozó parasztok nevét, akik már egészévi baromfi- és tojásbeadásukat tel­jesítették. Az ő példájuk láttán a község többi termelői is igye­keznek minél előbb eleget tenni kötelezettségüknek. Novák Kálmán, a Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat előadója. varba, előre megszervezett ara­tóbrigádjaikkal azonnal hozzá­láttak az aratáshoz, hogy azzal mielőbb végezhessenek. * A JÁRÁSBAN több termelő- szövetkezet teljesítette beadási kötelezettségét. Hercegszántón a Felszabadulás, Bácsbokodon a Vörös Csillag eleget tettek egész­évi árpabeadási kötelezettségük­nek. Ezek a termelőszövetkeze­tek a gépállomás iránti kötele­zettségeiket is teljesítették. Ipari üzemek cs vállalatok dolgozói segítik az aratást A vasárnapi ragyogó, derűs idő igen kedvezett az aratóknak, Nem is pihentek azok a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdál­kodó parasztok, akiknek még lábon álló gabonájuk volt, hanem egész nap derekasan dolgoztak. Szerte a megyében már kora reg­gel megelevenedett a határ. • A kecskeméti Béke, Lenin, Kossuth és Szabadságharcos ter­melőszövetkezetek földjein három kombájn és négy aratógép dol­gozott. A kézi kaszások sorában a termelőszövetkezeti tagokon kívül, ott voltak még az ipari munkások is, a parasztság hű szövetségesei. A Béke termelőszövetkezetnek a kecskeméti vasút­állomás és fütőház 45 dolgozója, a Lenin termelőszövetkezetnek a Kenyérgyár és a MEZÖKER vállalat 30 dolgozója segített a ga­bona gyors betakarításában. Sokszáz asztagot is összeraktak a megszikkadt gabonából vasárnap. A Kecskeméti BELSPED válla­lat négy teherkocsival hordta asztagba az Uj Tavasz termelőszö­vetkezet gabonáját. Megkezdték a bácsalmási járásban a zab araiását A bácsalmási járásban mind erősebb lendülettel folyik az aratás. Az ősziárpa aratását Bácsalmás, Csikéria, Kunbaja, Mátételke, Tataháza, a rozs aratását Mátételke, Tataháza, Bácsszöllős és Csikéria, a tavasziárpa aratását Máté­telke, Tataháza, Csikéria és Madaras községekben már befejezték. Mindenütt folyik a búza aratása. Megkezd­ték már a zab aratását is. A járásban 1914 holdon végeztéit a tarlóhántással és közel 1000 holdon a másodvetéssel. A mélykúti Uj Élet és Kos­suth tsz az aratást befejezte. Az Uj Élet már egészévi búzabe­adási kötelezettségének is ele­get tett. A kunbajai Rózsa Fe­renc, a bácsalmási Petőfi ter» melőszövetkezetek teljesítették árpabeadásukat. ei bajai járás elnyerte a megyei tanács mezőgazdasági versenyzászlaját Díszes versenyzászló került a bajai járási tanács mezőgazda­sági osztályára. A bajai járás elhódította a megyei tanács ál­tal a mezőgazdasági munkában élenjáró járás részére alapított versenyzászlót. A járás termelő- szövetkezetei, egyénileg dolgo­zói megértették, hogy a több­termés elérésének biztosítéka az időben végzett jó növény- ápolás. Most csak arra van szükség, hogy további gondos munkával a termésbetakarításig minél nagyobb eredményt érje­nek el. Még az idén 2000-re növekedik a kecskeméti Szabadságharcos tsz baromfiállománya Megyénk sok baromfigondo­zója példát vehetne a kecske­méti Szabadságharcos termelő- szövetkezet baromíigondozójá- ról, Csitári Józssfnéról, aki több év óta gondozza a terme­lőszövetkezet baromfiállományát és szívós munkájával elérte, hogy 231 darabra emelkedett a csoport törzsbaromfi állomá­nya. Az állomány tiszta teher magyar tyúkokból áll. Az év elején a csoport fűthető csibe­nevelőt épített és új keltetőgé­pet vett. A keltető^énbe már két ízben raktak be tojásokat s az 1000 darab tojásból 955 kis- csibe kelt ki. A két csooort csi­béből egyhónapos korig mind­össze 5 darab hullott el. A csoport nemcsak keltető­géppel, hanem kotlókkal is kel­tetett csibéket. A keltetés to­vább folyik és a jelenlegi 1600 darabról 2000-re akarják emel­ni az állományt. Csitáriné fáradhatatlanul dol­gozik, keltet, nevel, takarít. — Ugyanakkor szaktudását átadja a vele együtt dolgozó Szabó Istvánnénak, aki ugyanolyan lelkesedéssel gondozza a cso­port baromfiállományát. Fábián Lászlóné, baromfitenyésztési főáhattenyésztö, A vasutasnap sikeréért! A MÁV Budapesti Vasútépítő Üzemi Vállalat Szentesi Építés­vezetősége irányítása alatt dol­gozó vasúti munkások szép tel­jesítményt értek el a kongresszu­si versenyben. Az Ady-brigád sztahanovista­brigád lett. À brigád újabb fel­ajánlással segíti elő a vasutas­nap sikerét. Versenyre hívta a vállalat összes brigádját az aláb­biak szerint: A munkaidőt 100 százaléko­san kihasználják, selejtmentes munkát végeznek. Rendszeresen résztvesznek az oktatáson. A kocsikirakási időt minimális­ra csökkentik, és ezzel elősegítik a gyors kocsifordulót. Bugyi Pál János, párttitkár, PUSZTAI APAÁLLATGONDOZO A rekettyéi buckák között van a halasi vá­rosi tanács legpéldá- sabb apaállatistállója. Rácz Ferenc 1949 óta gondozza itt a remek szimmentáli, magyar­tarka bikákat, corn- wall, mangalica kano­kat a rekettyéi gazdák igaz megelégedésére. — Közvetlenül csak ne­hány állat tartozik ke­ze alá. De éppen a lel­kiismeretesen gondo­zott apaállatok révén az ő tudását, hozzáér- cését dicséri minden szép kisborjú, virgonc kismalac is valameny- nyi rekettyéi, tanyán. A bikák istállója olyan tiszta, hogy lak­ni is lehetne benne. Fala, mint a frissen esett hó. Az állatok alá naponta friss szalma kerül. Ha pedig előfor­dul, hogy Szultán vagy Bandi megfeledkezik a jónevelésről és bele­fekszik saját piszkába, — Rácz Ferenc vagy a felesége szelíd dorgá­lással öfterem s nyom­ban lemosogatja, meg­keféli. Az egyik szakaszban a két öregbika van: a hatéves Szultán és Cin­kos. Ha eibömböhk magukat, a környéken minden gyengeidegzetű emberben meghűl a vér. — Pedig szelíd jószágok ezek, mint a bárány — állítja Rácz- né. Bizonyságul rácsap a hatalmas állat asz- talnyi tomporára: — gyere ide Cinikém! A gyönyörű test engedel­mesen arrébbmozdul. Kinyújtja megkariká- zott orrát és kuiyasze­lídséggel végignyalja a cirógató kezet. Táblára írott számok mutatják a falon a teljesítményeket-. — Szultánhoz 12, Cinkos­hoz 7 folyató tehenet vezettek ebben a ne­gyedévben. Annál több látogatója volt az istál­ló másik szakaszában elhelyezett két fiatal bikának: Samunak és Bandinak. — Legtöbb gazdának kistestű tehe­ne van Rekettyén. Szí­vesebben eresztik a könnyebb apaállatok alá. Samu és Bandi után három hónap alatt kereken 50 tehén fogamzott borjút s egyetlen olyan volt csak, amelyet másod­szor is vissza kellett vezetni. A disznóutánpótlást bárom szegj kan szol­gálja. A negyedik ól­ban is akad azonban érdekes látnivaló. Itt pusztítja a takarmányt kereken három éve egy kivénhedt, 9 éves kan. Olyan már, mint a múmia, lassan a csont- ja-bőre marad. Három éve megtörtént a kise­lejtezése. De mint Ráczné mondja: mind­eddig amnesztiát ka­pott és Rekettye nya­kán maradt. Állítólag mostmár intézkednek elszállításáról. Hogy ezt a lassan 10 éves, múzeumba illő öreg­disznót mostmár mire használják fel okosan, — azt nem tudni. De hogy azt a takarmányt, amit három éve ha­szontalanul pocsékol, jobb helyre Is lehetett volna tenni, az holtbi­zonyos!

Next

/
Oldalképek
Tartalom