Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-15 / 166. szám
A jószágrejtegető Sí a lászíólalvi Összetartás termelőszövetkezet a járásban elsőnek adta be gabonáját Július 14-én zászlókkal és feliratokkal feldíszített tehergépkocsikon érkezett meg az első kenyérgabonaszállítmány a kecskeméti Ferenc-raktárba. Ezt a szállítmányt — 60 mázsát — a lászlófalvi összetartás termelőszövetkezet küldte, amely ezzel egyidejűleg 'teljesítette egészévi kenyérgabona beadását. A lászlófalvi összetartás termelőszövetkezet eddig nem tartozott az élenjáró termelőszövetkezetek közé. Az idén azonban szorgalmas, igyekvő munkájukkal a csoport tagjai elérték, hogy minden mezőgazdasági munkát — így a növényápolást is — idejében befejeztek. Az aratásra a csoport szerződést kötött a gépállomással. Míg Tabi László gépe vágta a rendet, a tagok családtagjaikkal együtt résztvettek a kéziaratásban és növény- ápolásban. Az együttes jól megszervezett munka eredménye, hogy a kecskeméti járásban elsőnek teljesítették kenyérgabonából beadási kötelezettségüket. Érdekességek a szeptemberben megrendezésre kerülő Mezőgazdasági Kiállításról KÖSSE FEL alaposan a nadrágszárát az az idegen, aki el akar igazodni a jánoshalmi tanyák között. Ha csak nem visz magával iránytűt, bizony nehezen tud tájékozódni, mert any- nyira egyforma a homokos, lan- kás, itt-ott erdővel tarkított határ Jánoshalma és Kéleshalom találkozásánál. Minap még a kéleshalmi begyűjtési megbízott, Óvári János is eltévedt az egyik instruktorral, pedig ő ugyancsak ismeri a vidéket, Nem is lehet csodálkozni, hogy a jánoshalmi határnak ezen a részén kevés idegen jár. Csendben húzódnak meg a tanyák a lankák mögött az egy- iorma tájon, Ritkán fordulnak meg itt a tanács emberei is. Nem csoda tehát, hogy ezt kihasználják a jánoshalmi és a kéleshalmi ku- lákok és különböző fondorlattal igyekeznek kijátszani a törvényt, hiszen kevés az ellenőrzés a hivatalos szervek részéről; De kezdjük élőiről a történetet! AZ EGYIK NAPON a kéleshalmi begyűjtési megbízott megjelent Balázs Jánosnál, hogy 101 kg vágómarhabeadási kötelezettségét rendezze. Arról lett volna szó, hogy Balázs János kötelezettségét pénzben váltsa meg. —, Nincs pénzem — panaszkodott a gazda, — mert a tehenek legeltetése után nem fizették meg a járandóságot. —. Milyen tehenek azok, és kik a tulajdonosaik? — hangzott a kérdés; — Hat tehenet tartok itt a legelőn, jánoshalmiaké mind. ördög György, Jánoshalma 191- házszám alatti lakosnak van itt négy tehene, Nagy Jánosnak és Újházi Józsefnek egy-egy. Óvári Jánosnak szeget ütött a fejébe a dolog. Tudniillik, mikor meghallotta a neveket, feltűnt neki, hogy a hat tehénből öt kulákoké, Felhívta Jánoshalmát telefonon és érdeklődött, hogy bejelentették-e a kulákok az említett teheneket, ÍGY DERÜLT KI a turpisság. Ördög György, akinek négy tehenéből három fejős, nem jelentette be sem Jánoshalmád, sem Kéleshalmán a jószágokat, nem is szállította a tejet. Hasonlóképpen tette Újházi József és Nagy János is, így kezdődött! Ezután sorban felgöngyölítették a jószágrejte- getőket. Átjöttek Jánoshalmáról Figura János, a begyűjtési hivatal vezetője, Molnárfi Károly begyűjtési előadó, Kovács Antal adóügyi megbízott és körülnéztek a tanyákon, Főként a kulákoknál tartottak szemlét, mert hiszen éppen az volt a feltűnő, hogy legtöbb kulák a nagy terület után nem jelentett be jószágot és a helyszínen sem találtak nála. így bukkantak Ördög Györgynél, az előbb említett kulák névrokonánál, aki szintén kulák, újabb 27 jószágra, amit szintén nem jelentettek be. Szántó István egy másik kulák 16 tehenet rejtegetett, A MEGTALÁLT jószágok főként kulákoké voltak. A kulákok így akarták kijátszani a törvényt. Legtöbbjük ugyanis tetemes adóval tartozik az államnak és azért rejtette el a jószágokat, hogy hivatkozhasson arra, hogy nincs pénze, nem tud fizetni és ne zálogolják adó fejében a jószágot. Szántó István, akinek még ma is több mint 100 holdja van, nem átal- lotta és nem átalja ma sem szerte hirdetni a faluban, hogy ő egy »szegény ember«, ugyanakkor 16 tehenét rejtegette cimboráinak. Horváth Gellért kuláknak 18.621 forint adóhátraléka van az elmúlt évekről. Tehenét Szántónál rejtegette. Szántó István veje, Juhász Ignác, aki mindig arról panaszkodott, hogy nincs pénze, mikor megtalálták apósánál a tehenet és zálogolni akarták adótartozás fejében, -csodálatosképpen« azonnal akadt a háznál 3000 forint, amit azonnal kifizetett. HASONLÓKÉPPEN a többi jószágrejtegető kulák is tartozik az államnak. Kovács Imre kulák, aki egy borjút rejtegetett kulákcimborájánál, 414 kg sertéssel, 80 kg baromfival és ugyanannyi tojással hátralékos. Amint kiderült, 85 jószágot rejtegettek a kulákok és a spekulánsok, amolyan »gazdátlan« jószágokat, amelyek sem Kéleshalmán, sem Jánoshalmán nem szerepelnek a nyilvántartásban. Tejbeadást nem teljesít tőlük senki, selejtezésre sem vezetik el őket. Mindez igen meglátszik mindkét község tej- begyüjtési eredményén: Jánoshalma 76, Kéleshalma 43 százalékban teljesítette július elejéig első félévi tejbegyüjtési tervét. MIÉRT SIKERÜLHETETT -kimenteni« Jánoshalmáról a több mint félszáz marhát? Az eset okulásul szolgálhat a jánoshalmi községi tanács mező- gazdasági csoportja számára, de okulásul a járási begyűjtési hivatal számára is. Ha jól vezetik a nyilvántartást, alaposabban ellenőrzik a kulákok állatállományát, akkor aligha fordulhatott volna elő a fenti eset, vagy legalább is hamarabb rájönnek a szabálytalanságra. A kulákok nem változtak. Amint lehetőségük akad a törvényszegésre, szabotálásra, nyomban élnek az alkalommal. Ha pedig a tanács nem jár eléggé nyitott szemmel — mint a fenti eset is igazolja — könnyű megtalálniok a lehetőséget. MÉG CSAK ANNYIT, hogy helytelennek találjuk, hogy a községi tanács még mindig nem tett intézkedést annak érdekében, hogy az említett kulákok a törvényszegésért bíróság útján is elnyerjék büntetésüket; A hagyományossá vált Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptember 15-től 26-ig ismét megnyitja kapuit a kibővített budapesti tenyészállat- vásártelep területén. A megrendezésre kerülő kiállítás nemcsak méreteiben, hanem tartalmában is felülmúlja a hazánkban eddig rendezett kiállításokat. A vásár területe csaknem kétszer akkora lesz, mint az eddigieké, 5 új nagy csarnokkal és pavillonnal bővül. Ezért szükségessé vált, hogy mintegy 3 kilométer hosszúságban új vízvezetékhálózatot fektessenek le. A kiállítás kellemesebbé, szebbé tételére több mint 10 ezer négyzetméternyi területet parkosítanak. Az eddig megrendezett mezőgazdasági kiállítások -úgyszólván a tenyészállatok bemutatására korlátozódtak. A most megrendezésre kerülő kiállítás a mezőgazdaság minden termelő és tenyésztő szektorából, a mező- gazdasági kutatás minden területéről bemutatja az eddig elért eredményeket, és minden olyan új módszert, amellyel a termelési és tenyésztési átlagot emelni lehet. A kiállításon résztvesznek a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények, vállalatok, valamint a mezőgazdasági termeléssel szorosan összefüggő többi intézmények is. A kiállítás idején az ország legkiválóbb szakembereinek és élenjáró dolgozóinak részvételével a legfontosabb termelési kérdések megtárgyalására kongresszusok, illetve tapasztalat- csere értekezletek is megrendezésre kerülnek. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek majd a mezőgazdasági tudományos intézmények legújabb eredményeivel, amelyek elsőízben itt kerülnek a közönség elé. A kiállított tárgyak megfelelő elhelyezésének biztosítására az eddig meglévő pavilonokon és csarnokokon kívül megépül a Központi Főcsarnok, a Gépesítési Csarnok, a Növény- termelési és Erdőgazdálkodási Csarnok, továbbá a Tudományos Kutatás Csarnoka; Egy kis permetezőgépcsap nyomában... A KUNSZENTMIKLÓSI földművesszövetkezet ipari száküzletébe a dolgozó parasztok visszahozták a Tiszakécskei Permetezőgépgyár egyik gyártmányát, mert a belső szerkezete kétszeri használat után elromlott, A LAJOSMIZSEI földmű- vesszövetkezet vasszaküzleté- ben Risai László, a pénzügyi állandó bizottság elnöke, Per- nyész Imre tanácstag és Bódog László tanácstag, a begyűjtési állandó bizottság elnöke vizsgálták a mezőgazdasági kisgépeket és szerszámokat. Kiss József panaszkodott az üzletben, hogy a nemrég vásárolt ekekapája máris tönkrement. Gyengék a rúgópálcák, azért gyorsan használhatatlanná válnak. így járt Kiss József is. Megnézték a gyártót: Plantage N. Mekoval, Székesfehérvár, TÖBB DOLGOZÓ PARASZT permetezőgépalkatrészt keresett. Nem volt raktáron. Ami pedig volt, nem jó. A 20 forintos csapot azért nem tudják a dolgozó parasztok használni, mert nem vágtak bele menetet. Az ilyen csapot nem lehet a permetezőgépre felszerelni. Esetleg csak forrasztással. Akkor azonban nem tudják a csövet kitisztítani. AZT GONDOLNÁ az ember, egy-két csap a selejtből a forgalomba került. Nem ez azonban a helyzet. A megyei tanács ipari osztályán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy 4000 csapot hoztak forgalomba, amelynek mérete nem alkalmas. Mind kisebbméretű. VAN A MEGYÉBEN olyan szaküzlet, ahol permetezőgépet lehet ugyan kapni, de pót- alkatrészt már nem. Másutt van alkatrész és nincs permetezőgép. Mi ennek az oka? Elmentünk Tiszakécskére és meglátogattuk a Permetezőgépgyárat. Itt megtudtuk, hogy a gépek felett egyrészt a földművelésügyi, másrészt a belkereskedelmi minisztérium rendelkezik. Az alkatrészeket a •»Csepel kerékpár-osztály« veszi át. Innét kerülnek a kereskedelem csatornáiba. Más szerv juttatja tehát a gépeket és más az alkatrészeket a fogyasztókhoz. így fordulhat elő az, hogy nem odairányítják az alkatrészeket, ahol a legtöbb gép van. TISZAKËCSKËN megtudtuk azt is, hogy a tervezés körül is vannak hibák. Vagy elfelejtettek tervezni alkatrészt, vagy pedig sokkal kevesebbet gyártanak a szükségletnél. Lehetséges, hogy nem vették figyelembe: a régebbi gépek is romlanak és ezeknek is szükséges a /pótalkatrész. Az alkatrészgyártás jelenlegi ütemével csak minden második, harmadik igénylőt tudnak kielégíteni. MEGYÉNK az ország egyik legnagyobb szőlőtermelő vidéke. Tiszakécskén van permetezőgépgyárunk. Több szabadkezet kellene adni a megyei tanács ipari osztályának, hogy egybehangolja a gyártást a szükséglettel, hogy a dolgozó parasztok jó permetezőgéphez és a szükséges pótalkatrészekhez juthassanak. Az aratásban élenjáró kecskeméti járásban három község végzett az aratással: Hetény- egyháza, Lakitelek és Nyárlő- rinc. A járás területén ugyanakkor 8 termelőszövetkezet aratta le gabonáját. Lajosmi- zsén a Petőfi, Alkotmány és a Sallai termelőszövetkezet, Helvécián a Táncsics, Hetény- egyházán a Micsurin, Nyár- lőrincen a Haladás, Lakiteleken a Micsurin és Bugacon a Béke termelőszövetkezet fejezte be az aratást. Zsanaeresztőn a kiskunhalasi járásban elsőnek, 2600 holdon szerdán, július 14-én befejezték az aratást. Az Uj Világ termelőszövetkezet 340 holdról takarította be a gabonát 24 kézikaszával és egy aratógép» pel. Az egyéniek közül különösen az állandóbizottsági tagok járnak elől a munkában. Kuklis Károly, az állandó bizottság elnöke már asztagba hordta a gabonát. Ma a cséplést is . megkezdik a községben. Nem lehetne ason segíteni , , . hogy Kiskunhalason a Hősök-terének ismert park elhanyagoltságával ne csúfitsa el éppen a város szívét? Belseje szemetes, gondozatlan. A valaha csinosan elrendezett virágágyaknak csak széttaposolt maradványai látszanak, gyér fűvel benőve, eldobált papírokkal, hulladékokkal díszítve. A park szélén pedig, éppen a gyalogjáró és a kövesűt közötti térség leg- szenbetünöbb helyén — nevén nevezve; lótrágyaddmb magasük. A szemet és orrot egyformán sérti. Napokon át szárítja a nap és fújja szerteszét a szél. A változás csak annyi, hogy néhány nap múlva friss domb kerül a helyébe. Nem lehetne egy talicska néven igen népszerű szállítóeszköznek ismert eszközzel elszállítani kevésbbe forgalmas helyre naponta a szemetet s nem megvárni, amíg egy kocsirakomány összegyűlik belőle? i ;. hogy a borotai tanács mezőgazdasági csoportja ne helytelen aratási eredményt jelentsen a járáshoz? Aki a borotai határban jár, mindenütt szorgos aratókat lát. A tanács legutóbbi jelentése szerint mégis a 670 holdas rozsvetésből csak 41 holdon kész az aratás. Ez a szám nem a való helyzetet tükrözi. Hol van a hiba? Nyílván a mezőőrök tájékozottságában, jelentéseik megbízhatóságában. Kovács elvtárs mezőgazdasági előadó ne nyugodjék bele ebbe. Ellenőrizze a mezőőrök munkáját, s maga is többet tartózkodjék a határban. Bizonyosan meggyőződik maga is, hogy a 41 holdnál sokkal több a már learatott terület. . . . hogy a kunfehértói szövetkezeti italboltban ne csupán öt-hat pohár álljon a vendégek rendelkezésére? Az italbolt forgalma nagy. Különösen a nyári hónapokban sokan keresik a hűsítőt. Ide járnak az állami gazdaság, a magtermelő vállalat, a község dolgozói, a honvédek, útonjárók. Nem nehéz elképzelni: mennyi várakozásba kerül, amíg a néhány pohárral Ro- zinszki Gyuláné kielégíti a szomjas, tizes-huszas csoportokban is megjelenő embereket. Gépállomásaink feladata : Meggyorsítani a gépiaratást A hűvös, esős napok ellenére is gabonáink gyorsan érnek. A helyenként még vágatlan ősziárpák pergési szemvesztesége napról-napra fokozódik, de a rozs aratása sem tűr halasztást. Ezért az aratási munkákat feltétlenül meg kell gyorsítani különösen azokon a helyeken, ahol lemaradás mutatkozik, így a kalocsai és bácsalmási járások területén. Az aratásban eddig legjobb eredményt elért járásokban, mint a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás, a búza aratása« nak meggyorsítására van szükség. Nagy feladat vár ezen a téren az elkövetkező napokban gépállomásainkra, hisz legnagyobb lemaradás a gépiaratás területén mutatkozik. Ezért a rendelkezésre álló kombájnok teljes kihasználása mellett, munkába kell állítani minden aratógépet. Az élenjáró lajosmizsei és tázlári gépállomás példája nyomán meg kell gyorsítani a gépiaratást az elmaradt kalocsai, mélykúti és szakmári gépállomásokon. Gépállomásaink emellett arra törekedjenek, hogy az aratással egyidejűleg végezzék a tarlóhántást, mert az aratás csak akkor tekinthető befejezettnek, ha a tarlóhántás is megtörtént. A megyei tanács értékelte a járások aratási versenyét és az értékelés alapján a következő sorrendet állapította meg: Mezőgazdasági Járási osztályvezető főagronómus 1. Kecskeméti járás Pincei Lajos Tompa László 2. Kiskunfélegyházi járás Csányi Imre Szántó Tibor 3. Kiskőrösi járás Kőrös Gábor Skrobár M.-né 4. Kecskemét város Király Lajos Szécsei Teréz 5. Kunszentmiklósi járás Bánhidi István Szenti Pál 6. Kiskunhalasi járás Kovács Gergely Vida Simon 7. Baja város Márton Vilmos Lukács Béla 8. Dunavecsei járás Oláh Pál Farkas Vilmos 9. Bajai járás Kiss Ferenc Deák József 10. Bácsalmási járás Berta Balázs Berta Balázs 11. Kalocsai járás Fülöp Mihály Farkas Lajos Megyénk több községében már befejezték az aratást
