Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-14 / 165. szám
Jel szervezett aratás: joli és nagyabb kenyeret jelent! DISZ-élet hírei Mi a iselyzet a kisHélsiyliázi Dézsa DISZ-szervszetében A MÚLT HÉTEN a kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezetben vezetőségválasztási tartott a DISZ-szervezet. A fiatalok a beszámoló után hozzászóltak a DISZ eddigi munkájához és rámutattak arra, hogy mi volt az oka annak, hogy a DISZ-szervezet nem tudott szervezett, komoly és eredményes munkát végezni. Hibáztatták a vezetőséget, hogy nem tartotta meg rendszeresen a taggyűléseket. Főként a titkárt vonták felelősségre. A felelősségrevonás nem volt azonban teljesen igazságos, mert a vezetőség többi tagja sem végezte el a rábízott feladatokat. Nem segítették a DlSZ-titkárt munkájában, így egyedül néki kellett volna íz összes feladatokat megoldani. Egy ember viszont nem tudja ellátni hét személy munkáját. A tagok részéről elhangzott bírálat legyen komoly figyelmeztetés az új DISZ-vezetőség felé. Tekintélye csak akkor lesz, s munkáját csak úgy tudja eredményesen elvégezni, ha kollektiven vezeti a fiatalságot. A felszólaló DISZ-fiatalok több érdekes és figyelemreméltó hiányosságról beszéltek. A DISZ- fiatalokban az a vélemény alakult ki, hogy a DISZ-szervezet nem tudja kielégíteni szórakozási és egyéb igényeiket sem. Ez iórészt igaz is. Á szervezet kapott egy röplabdát a TSB-töl, egy pedig volt a csoportnak. A csoport labdáját azonban nem adják ki a fiataloknak, mert ■^kiszúrja a tüsök«. A DISZ röplabdáján pedig örökös veszekedés folyik. A kertészetben is és a központon is égetően szükség van a röplabdára. A. központban van a csoport labdája, így a fiatalok labdája a kertészetben lehetne. A fiatalok nevelésével kapcsolatban nem használja ki a vezetőség azt a lehetőséget sem, hogy a központban villany van, így vasárnap mozielőadásokat szervezhetnének, rendezhetnének. A FIATALOK HIÁNYOLJÁK, hogy a városi DlSZ-bizottság nagyon keveset törődik velük és problémáikkal nem foglalkozik. A városi DlSZ-bizottság részéről Pesir elvtársnak kellene segíteni munkájukat, ő azonban nem jár ki hozzájuk. A fiatalok kérik, hogy Pesir elvtárs gyakrabban látogassa meg őket, beszélje meg velük további munkájukat. A termelőszövetkezet vezetősége sem segíti kellően a fiatalokat, bár a fiatalok becsületesen kiveszik minden munkából a részüket. Ennek tulajdonítható az is, hogy diszisták között nincs meg a kellő összhang. Többször előfordult, hogy megkezdték egy-egy színdarabnak a betanulását. Amikor azonban elő akarták adni, egyik-másik szereplő visszaadta a szerepét és kijelentette, hogy nem hajlandó játszani. Természetesen ezzel megakadályozták a többi fiatal munkáját is. Ezekután nem is volt kedvük, hogy új szereplők beállításával előadják a darabot. KÖNNYEN MEG LEHET érteni a DISZ-szervezet munkájának hiányosságait, ha alaposabban szemügyre vesszük a tsz vezetőségének munkáját. A DISZ-taggyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy az egész szövetkezetei három ember irányítja: az elnök, a pénztáros és a könyvelő. Egy közel 4000 hold területű gazdaságot három személy irányít! Hát hol van a tsz vezetőségének többi tagja? Ez a legnagyobb hiba az egész tsz- ben. A vezetés sógor-kóma, alapon nyugszik. A hibák kijavítására megvan a lehetőség. A tsz-tagságban és a fiatalokban megvan a jóakarat. Ezt mutatja az is, hogy a nyári munkák megindultak, megkezdték az aratást. A szövetkezeti demokrácia betartásával, a fiatalokkal való nagyobb törődéssel igen nagy eredmények érhetők el a szövetkezetben, nemcsak gazdasági vonalon, hanem az egészséges DISZ-élet kialakítása terén is. SZABÓ JÓZSEF, Kiskunfélegyháza. Aratóhrifiádot alakítunk Érik a gabona, elérkezett a betakarítás nagy munkája. A l'aíusi DISZ-fiatalok megértették pártunk figyelmeztető szavát: gyors, szemveszteség nélküli aratást. Járásunkban nein egy fiatalokból álló aralóbrigád alakult. Üzemi fiatalok! A munkásparaszt szövetség megköveteli tőlünk, hogy mi is alakítsunk aratóbrigádokat. Mi, a Gyap- juszövetgyár DISZ-fiataljai kezdeményezünk. Úgy akarunk részt venni ebben a munkában, úgy akarjuk mozgósítani a város üzemeinek fiataljait, hogy olyan büszke eredményeket érhessünk el, mint a kongresz- szusi verseny során. A jövő fiataljai büszkén tekinthessenek ránk. Minél több aratóbrigádot egész népünk több kenyeréért, az aratás-cséplés gyors befejezéséért! Csötönyi Erzsébet DISZ-tag Üzemi D3SZ-szervezeiűak a sportért A Bajai Gyapjuszövetgyár üzemi DISZ-szervezete az MHK-t magáévá tette. Az eddig elért eredményeket a fiatalok sportszeretete harcolta ki, különösen a szövődéi DlSZ-brigád ért el ezen a téren szép eredményeket, lelkes munkájával, edzéseivel. Meg kell emlékezni Kovács élvtársról, aki fáradtságot nem ismert a fiatalokkal való foglalkozással. Az eredmények azonban nem egy hibára élesebben rávilágítottak. A legélesebben arra, hogy hiányzik még a röplabda és más sportlehetőségek kezdeményezése Addig harcoltunk azonban, míg elnyertük a vállalatvezetés ígéretét, hogy pályát kapunk. Lehetőség nyílik most majd, hogy napi munka után a sportlehetőségek nyújtsanak számunkra felüdülést. ftchuricker Erzsébet, DISZ szervezőtitkár. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszaka GENF. (TASZSZ) Július 12-én az ENSZ gazdasági és szó- ' ciális ülésszakán folytatódott a nemzetközi gazdasági helyzetről szóló kérdés vitája. A vita folyamán a Szovjetunió küldöttsége határozati javaslatot terjesztett be a nemzetközi kereskedelemben fenálló korlátozások megszüntetéséről és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközeiről. Ez javasolja az ENSZrtag- állam kormányainak, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket azoknak a nehézségeknek az elhárítására, amelyek akadályozzák az országok közötti normális kereskedelem fejlődését. mányainak képviselői, hanem az ENSZ-hez nem tartozó kormányok képviselői is. Ezen az értekezleten tárgyalják meg a nemzetközi kereskedelem fejlesztésére irányuló javaslatokat. A július 12-i ülésen a szovjet küldöttség határozati javaslatát P. N. Kumikin ismertette. (MTI) V. M. Molotov megbeszélést folytatott Csou En-lajjal GENF. (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminisztere július 12-én huzamosabb megbeszélést folytatott Csou Enlajjal, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével és külügyminiszterével, aki visszatért Genfbe, hogy részívegyen a külügyminiszterek értekezletén. (MTI) A »Freies Volk« cikke a terveiett »európai munkaközvetítő irodák« feladatairól A határozati javaslat ajánlja, hogy bízzák meg az ENSZ főtitkárát, tanácskozzék az ENSZ hivatalos bizottságainak végrehajtó titkáraival a fent- erhlítétt kérdésekről és kezdeményezze egy olyan nemzetközi értekezlet összehívását, amelyen résztvennének nemcsak az ENSZ-hez tartozó államok korDüsseldorf. (ADN) A »Freies Volk«, a Német Kommunista Párt lapja »A Montanunió kényszerkötelezettségeket akar« címmel megmagyarázza a tervezett »európai munkaközvetítő irodáknak«, mint a nyugatnémet munkásoknak a Montanunió tagállamaiban történő kényszerű elhelyezkedése végrehajtó szervének MOSZKVA. (TASZSZ) 30 évvel ezelőtt, 1924 július 12-én a Komszomol VI. kongresszusán határozatot hoztak arról, hogy az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség nevét a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének nevére változtatják. E három évtized alatt megerősödött és megnőtt a kom- szomol-tagok hadserege,, a szovjet ifjúság élcsapata. 1924-ben 700.000 ifjú és leány volt a Komszomolban, a XII. Komszomol kongresszus idején, ez év márciusában pedig már 18,825.327 tagot számlált a lenini Komszomol. A Komszomol a kommunista párt vezetésével a szovjet állam fejlődésének minden szakaszában à lenini útmutatások megvalósítására irányítottá az ifjúság ‘erejét, energiáját, kezdeményező készségét. MTI) feladatait. A »szolgálati kötelezettség« előirányozza, hogy a Montanunió 6 tagállamának bányászait és fémmunkásait »akadálytalanul lehessen exportálni a csekélyebb gazdasági tevékenységű területekről olyanokra, ahol jobb foglalkoztatási lehetőségek vannak.« A »Freies Volk« így ír európai munkaközvetítő iroda néven Luxemburgban egy hivatalt akarnak felállítani a nyugatnémet munkások, elsősorban a Ruhr-bányászok munkaszolgálatra történő elhurcolása céljából. A cél az, hogy a bánya- és acélipar urai olcsó munkaerőhöz jussanak, akiket bérleszorí- tókként és sztrájktörőkként bevethetnek a Montanunió bármely országában s ezzel hátba- támadhatják saját, magasabb bérért harcoló munkásaikat. (MTI) Vita a magyar nyelv védelmében Qlíjdmitik thztamqa Irta: Nagy Béla ált. isk. igazgató, Kissolt Nyelvünk tisztaságának, művelésének, szépítésének kérdése — amelyet a Bácskiskunmegyei Népújság már hetek óta felszínen tart — joggal keltette fel figyelmünket, érdeklődésünket. Egy páran a lap hasábjain már elmondták ezzel kapcsolatos véleményüket. Szerintem a megindított vita akkor lesz eredményes, ha ki-ki elmondja a saját munkaterületén észlelt bajokat és egyben megmutatja a javítás általa látott módját is. Úgy gondolom, hogy nyelvünk tisztántartásának, szebbé, jobbá, kifejezőbbé tételének, fejlődésének a gondja mindnyájunk közös ügye, hisz a nyelvművelés ma nem önmagáért van. Az idegen szavak, kifejezések ellen, az eredményes magyar nyelvi iskolai oktatásért nem soviniszta gőgből harcolunk, hanem azért, hogy nyelvünket feladatának, céljának megfelelővé tegyük. »A nyelv szerszám, eszköz — mondja 1. V. Sztálin, — melynek segítségéved az emberek egymással érintkeznek, kicserélik gondolataikat, és kölcsönösen megértik egymást.« A nyelv tehát — akár mai szerepét, akár történelmi fejlődését vizsgáljuk — társadalmi jelenség. Társadalom nélkül nyelv nem keletkezhetett volna, s a nyelv a társadalomban ma is igen fontos szerepet tölt be, nevezetesen a gondolatok csereeszközét. A cél az, hogy ezt a szerszámot gondolataink közlésére minél alkalmasabbá tegyük. Nyelvünk fejlődése fontos társadalmi érdek, ezért szükséges, hogy ki-ki a saját területén tudása és lelkiismereté szerint járuljon hozzá az ügy sikeréhez. Megfigyeléseim arról győztek meg, hogy nyelvünkben a magyartalanságok, az idegen szavak elburjánoztak. Egyesek helyesnek, mások helytelennek tartják ezek használatát. A feladat itt a jó és rossz, a helyes és helytelen kijelölése lenne. A kérdés az, hogy a nyelvművelés mit tart helyesnek és helytelennek, mit jónak és rossznak. Karinthy Ferenc szerint a nyelvművelő munkát, a helyest és helytelent, a jót és rosszat a józan ész, a világos, tiszta gondolkodás és a jóízlés irányítja s szabja meg. Ez azonban csak részben igaz, mégpedig annyiban, hoqy ezek nélkül nyelvművelést elképzelni nem lehet. Meglátásom szerint iránytűnek önmagában mégsem válik be. Nyelvművelésünk kérdésében a jóizlés, vagy az egyéni ízlés, mint követelmény, olyan alao, amelyre csak szoros megkötésekkel lehet építeni. Ehelyett inkább a nyelvtörvények tudására, mint az Ízlésre kell hagyatkoznunk. Köztudomású, hogy egy nyelv nyelvtani szerkezete iával lassúbb változáson megy keresztül, mint vl. a szótári szókészlet, amely állandó változásban van. Ezt a változást a gazdasági, társadalmi rend vál* tozása, a termelés, a kultúra fejlődésével előállott szükségszer rűség hozza létre. A szókészlet tünkbe kerülő minden új szóval kapcsolatban első kérdésünk te* hát az lehet, hogy szükségünk vaú-e rá, kifejezőbbé tette-e nyelvünket. A második pedig az, hogy a szó, vagy kifejezés beleillik-e nyelvünk rendszerébet mely a viszonylagos állandósá* got, nyelvünk egységét jelképezi« Nem hagyhatjuk figyelmen ki* viil a jelenkori általános nyelv* használatot és irodalmi múltúnk szavazatát sem ebben a kérdés* ben. Természetes, hogy perdöntőnek önmagában egyiket sem tarthatjuk. Ha mindezeket együttesen figyelembe vesszük, akkor válunk nyelvünk igazi művelőjévé. Mozgalmi életünk is sok új szót tartalmaz. Itt különösen azokra a fordulatokra gondoloki amelyek, mint üres szappanbuborékok röpködnek a gyűlések, értekezletek részvevőinek feje felett. Ezek szinte nem is gondolatközvetítésre, hanem gondolat eltakarásra, nem egy esetben gondolathiányra mutatnak^ Az, aki nem csinált semmit, beszámolójában nyilván »-kiviszi a döntő súlyponti kérdést hallgatók felé s azok jól viszonyulnak ahhoz, majd súlypontozzák a a feldobott kérdéseket, élére állítják, kiértékelik és leviszik az érdekeltek felé.« Ezek és az ehhez hasonló kifejezések tartalmatlanok és tunyaságra nevelnek. A lényeg kikerülésére adnak mádat, alkalmat. Végüli de nem utolsó sorban elzárják a gondolái útját a dolgozók nagyrészétől a maguk, cikornyás nagyképűségével, érthetetlensé- gével. Úgy gondolom, hogy ebben n kérdésben helyes elvként a »Debreceni Grammatika« megfogalmazását fogadhatjuk el, amely többek között ezeket mondja: ' »Aki arra fbá rr.c'cf, hogy a derék dolgokat is, a magas gondolatokat is a köznép njelvén ki tudja magyarázni) az éri el a mi ítéletünk szerint a tiszta és valóságos magyarsággal való beszédnek s írásnak mesterségét.« Ebben látom feladatunkat. Ennek eléréséért, megvalósításáért kell harcolnunk iskoláinkban és hivatalainkban, városon és falun, o termelés és tudomány frontjain. Itt is összefogásra, egységes eljárásra, közös harcra, közös küzdelemre van szükség, és ha ez minden területen meglesz, o siker, mint már oly sokszor, most is a mienk lesz. Üzenjük meg hát a harcot és haladjunk kéz a kézben, lépés- ről-lépésre előre a győzelem felé, kifejezést adva ezzel is nyelvszeretetünknek, nyelvi hagyományaink hú ápolásának él továbbfejlesztésének. alkotó munkásságunknak, igaz házasságunknak. A július 14*i a francia nemzeti ünnepen hagyományos felvonulás társadalmi és szervező bizottságának tiltakozása a rendőrhatósági betiltás ellen PÁRIZS. (MTI) A július 14-i francia nemzeti ünnepen hagyományos felvonulás társadalmi rendező bizottsága közleményt bocsátott ki, amelyen az alkotmányos szabadságjogokra hivatkozással erélyesen tiltakozik az ünnepi felvonulás rendőrhatósági betiltása ellen. A közleményben a szervező bizottság arra hivatkozik, hogy a belügyminisztérium eddig minden évben engedélyezte a felvonulást. Ez alkalommal is közölték az illetékes hatóságokkal, a tüntetés jelszavait, a menet célját, hogy Párizs népe ezen a napon fegyelmezetten és méltósággal tüntetőleg kifejezhesse odaadó ragaszkodását Franciaországhoz és a nemzet nagy hagyományaihoz. Valamennyi párizsi lap feltűnő helyen közli a betiltó rendelkezést. V. M, Molotov A. Edennel tárgyalt GENF. (TASZSZ), V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere július 12-én megbeszélést folytatott A. Edenne!; Nagy-Britannia külügyminisz> terével, aki visszatért Genfbé hogy résztvegyen á külügyminiszterek értekezletén. (MTI)
