Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

BÂCSKISK UN MEGYE I NÉPÚJSÁG AZ MPPB#CSKISKUNM£GYEl PARTBIZOTTSKGMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 163. SZÁM Jra 50 fillér 1954. JULIUS 11. VASÁRNAP A MAI SZAMBÁN A falusi ifjúság nemzetközi találkozójának sikeréért. — Aratás. — Nemzetközi szemle. — Évezredes kínai mű­vészet. — 320 ember ügye Lajosmizsén. — A köpönyeg­forgató. — A begyűjtési megbízottak súlyos mulasz­tása a kunszentmiklósi járásban. — Magyar filmsoro­zatok megyénk filmszínházaiban V_______ J Á gépimunka becsületéért Ezekben a napokban már min­denütt suhognak a kaszák, kat­tognak az aratógépek, dübörög­nek a kombájnok és itt-ott már felzúgnak a cséplőgépek is. Az évi munka gyümölcsét takarítja be a falu népe. Az elkövetkezendő hetekben gépállomásainkra igen fontos feladat hárul. Termelőszövetke­zeteink gabonatermésének több mint felét géppel kell le­aratni, géppel kell elvégezni a másodvetést és a tarlóhán- lást. el kell csépelni a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok összes gabo­natermését. Felelősségteljes, de egyben megtisztelő munka ez. Harcolni, küzdeni minden szem gabonáért, hogy az új búzából sült kenyér minél ha­marabb kerüljön a dolgozók asztalára. Megyénk gépállomásai az idén gondosabban készültek fel a nyári munkára, mint az el­múlt években. A. felkészülés rendkívül fontos, de természe­tesen ezenkívül sok minden előre nem látható eshetőségre is számítani kell. Például a gabona nagyobbarányú megdő­lésére, az esetleges esős idő­járásra, a szokottnál gyorsabb érésére és így tovább. Az idei szeszélyes, esős időjárás bizony eléggé akadályozza a betakarí­tást, Az idén több géppel indultak meg gépállomásaink. A több és jobb gép azonban csalt úgy válik igazán a dolgozó parasz*- ság segítőjévé, ha azokat. Jó szervezettséggel, alapos, lelki­ismeretes gondossággal minél jobban kihasználjuk. Különö­sen fontos ez az idén, amikor gyakran esik az eső és bizony a gépeknek több ízben félnapig is állni kell. Ahol a kombájn tavaly jól dolgozott, ott meg­szerették és az idén is ragasz­kodnak hozzá. Idegenkedés el­sősorban ott tapasztalható, ahol terdigérő tarlót hagyott, széjjel hagyta a szalmát és szórta n szemet.' A kombájnvezetőkön, ez aratógépek kezelőin, a gép­állomások vezetőin múlik tehát, hogy kivívják a gépimunka, a gépiaratás becsületét. A lajosmizsei gépállomáson id. Makai Antal aratógépkezeló 110 hold aratásával végzett jú­lius 8-ig. Naponta' átlag 209 százalékra teljesiti a normáját. A lajosmizsei gépállomás ara­tógépei vasárnap is dolgoznak, hogy minden percet kihasznál­janak az aratás mielőbbi befe­jezésére. Már eddig is több gabonát learattak, mint tavaly az egész idényben. A kunszent­miklósi gépállomás kombájnve- zetője egy délután 13 holdon több mint 100 mázsa árpát ta­karított be. Grand Julia, a táz- lári gépállomás aratógépkezelő­je 12—13 holdat is learat na­ponta. Az eredményes, szervezett munka sok kis, apró, sokszor jelentéktelennek látszó ténye­zőből tevődik össze. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, elő­relátók, egyetlen ilyen körül­mény megakaszthatja a mun­kát. Az izsáki Vörös Csillag termelőszövetkezetben azért állt az aratógép, mert rossz volt a ponyvája. A kecskeméti gépállomás aratógépe az urréti Béke termelőszövetkezetben kü­lönböző műszaki hibák mia't nyolc nap alatt csak 18 holdat vágott le. Ugyancsak a kecske­méti gépállomás aratógépe Lászlófalván a Szovjet-Ma­gyar Barátság termelőszövetke­zetben egy hétig állt, szintén műszaki hibák miatt. Az ilyen példák természetesen nem von­zóak és érthető, hogy a ter­melőszövetkezet ezekután nem szívesen fogadja az aratógépet, vagy a kombájnt. A kecskeméti gépállomás vezetőségének és gépkezelőinek hanyag munká­jára fényt vet az is, hogy a város területén a termelőszö­vetkezetek kézzel többet arat­tak le, mint a gépállomás gé­pei. Minden feltételét meg kell tehát teremteni a zavartalan munkának. Készenlétben áll­janak azok az alkatrészek, amelyek leginkább ki vannak téve törésnek, vagy kopásnak, idejében gondoskodjunk ele­gendő zsákról, üzemanyagról, szerszámokról, egyszóval azok­ról az eszközökről, alkatrészek­ről, anyagokról, amelyek lehe­tővé teszik kombájnjaink és aratógépeink legteljesebb ki­használását. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gép körül dolgozó munkások na­ponta legalább egyszer meleg ételt kapjanak. A gátéri Voro- silov termelőszövetkezet tavaly is és az idén is az aratás ide­jére üzemi konyhát állított fel, ahol a gépvezetők és a gépek körül dolgozó munkások napon­ta meleg ételt kapnak. A dol­gozókról való lelkiismeretes gondoskodás egyik legfontosabb feltétele a gyors és a jó mun­kának. Egyes helyeken a sok eső hatására a gabona megdőlt, de nem szabad megijedni ettől sem. Ilyen esetben a sikeres munka azon múlik, hogy a kombájnvezető, vagy az arató­gépkezelő mennyire ötletes, le­leményes. A tavalyi tapasztala­tok megmutatták, hogy a dőlt gabonát Is lehet géppel aratni. Alkalmazzuk bátran a bevált újításokat és a munkamódsze­reket. Szereljünk fel a gépre kalászemelő szerkezetet, vagy ha annyira dőlt a gabona, hogy ezzel sem boldogulunk, alkal­mazzuk a növés irányával szem­beni vágást. Minden aratógépkezelő és kombájnvezető ereje legjavát adj» ahhoz, hogy gyorsan és a lehető legkisebb szemveszteség­gel takarítsuk be egészévi ke­nyerünket. Használjunk ki te­hát minden alkalmas percet ga­bonatermésünk gyors betakarí­tására, használjuk ki minél job­ban gépeinket. Elindult az első vagon búza a fővárosba Az első vagon búzát a fővá­ros dolgozóinak a városföldi ál­lami gazdaság küldte. A gazda­ság közel 2009 holdas kalászo­sának gépiaratását alig négy napja kezdte meg. Az utóbbi két nap alatt öt kombájn és ugyanannyi aratogép dolgozott. Szombatig közel 1000 holdat arattak le. A , kombájn által aratott és csépelt gabona tisztításához azonnal hozzáláttak és július 10-én, szombaton délután fel­lobogózott vontató hozta a gaz­daság dolgozóinak első szállít­mányát: 230 zsák búzát a kecs­keméti vasúti rakodóállomásra. Az első vontatót újabb tehergép­kocsiszállítmány követte. Az es­tig megtöltött vagont éjjel in­dították útnak a budapesti Gi- zella-malomba. A gazdaság dolgozói lelkesen dolgoztak azért, hogy ok küld'» hessek az első vagon búzát a fővárosba. Ivanics Adám szta­hanovista kombájnvezető az ara­tás megkezdése óta minden műszak alatt 18 hold gabonát aratott le és csépelt cl. A dol­gozók munkáját siker koronáz­ta: az általuk termeit gabona lisztjéből készült új kenyér el­sőnek kerül a munkások aszta­lára. A hőstettek most a határban születnek AZ ARANYSÁRGA búzaka­lász meghajlik az ütemesen su­hogó kaszák alatt, hogy rövid idő múlva puha kenyér formá­jában adjon friss erőt a munká­ra a dolgozó embernek. Minden szem gabona kincs, tudják ezt jól dolgozó parasztjaink. Ezért most minden perc drága, mert a gyors munka több kenyeret, jobb életet jelent. E munka már az idén is megteremtette hőseit a határban dolgozó traktoristák között. Jegyezzük csak meg Tö­rök Pál nevét, aki az aratás megkezdése óta eltelt néhány nap alatt a belsőballószögi Ró­zsa Ferenc termelőszövetkezet­ben 55 holdat aratott le gépé­vel. Vágja a rendet szakadatla­nul kora reggeltől, amint a har­mat felszáradt — késő délutá­nig. Ekkor sem* pihenni száll le a gépről. Üzemanyagot vesz és folytatja tovább a tarlóhántást, ahol elölte való este abbahagy­ta. Eddig éppen ugyanannyit szántott fel, mint amennyit le­aratott. Á szántás jórészét má­sodvetés alá végezte, ezért kü­lönösen ügyelt a szántás minő­ségére. PÉLDÁJÁT nem. egy trak­torista követi a kecskeméti ha­tárban. A Szabad Nép termelő­szövetkezet traktoristája, Kalo­csai. József, arató-kévekötő gé­pével 40 holdat aratott le és 15 hold tarlóhántást végzett cl. NEMCSAK a szántóföldeken folyik most a harc a gazdag ter­mésért, hanem Kecskemét hatá­rát körülvevő nagy szőlőterüle­teken is. A ménteleki Lenin ter­melőszövetkezet szőlősbrigádja »kezenyornán« szépen fejlődnek a szőlők. Olyan a területük, mintha a peronoszpóra kártevése nem is lenne most országos probléma. Az ő szőlőjükben nincs peronoszpóra, mert gon­dos, lelkiismeretes, időben al­kalmazott védekezéssel elejét vették a kártevésnek. AZ EGYÉNILEG dolgozó pa­rasztok közül Kisfáiban találtuk A tassi Lenin termelőszövet­kezet július 9-én fejezte, be az ősziárpa cséplcsét. A cséplés befejezését követően a cséplő­géptől közvetlenül teljesítette egcszévi árpabeadását, amely 39 mázsa volt. a leggondosabb gazdát, Hege­dűs Gábor tanácstagot, aki 12 holdján szinte mintagazdálko­dást folytat. Készül a mező- gazdasági kiállításra is, ahová elviszi csodálnivaló burgonyá­ján és uborkáján kívül korai szőlőjét. EGÉSZ NÉPÜNK szeme és figyelme most a mezőgazdaság felé fordul. Ez az idő az, amikor nagy szükség van a parasztság helytállására, szorgalmára. En­nek a munkának hőseit látni most a kecskeméti határban. HUJBER JÖZSEFNF levelező. Ugyancsak a cséplőgéptől a. begyüjtöhelyre vitte. 32 mázsa árpáját a fülöpszáUási Vörös Csillag termelőszövetkezet. Eb­ben a. csoportban még tovább folyik a cséplés. Az ágasegyházi állami gazdaság befejezte az aratási Az ágasegyházi állami gazdaság a zab kivételével befejezte az aratást. A 480 hold kalászos gazdag termését most kombájnok tisztítják. Hétfőn pedig 2 vagon ősziárpát raknak vagonokba és szállítják Budapestre. Szombat este a gazdaság dolgozói aratási ünnepséget ren­deztek, melyre meghívták az aratásban részvevő honvédeket is. As első gabonát ti hasának Aratási őrjárat megyénk déli részén AMERRE JAKUNK pompás díszbe öltöztek a földek. Egyes helyeken lila, fehér virágban állnak még a mákvetések, a napraforgó már itt-ott felnyi­totta csodálkozó szemét. MADARASON a rétek már elszórták virágjukat, az éles kasza alatt dús rendek feksze­nek. Napsütötte emberek pár nappal még a szénát gyűjtöt­ték. Most már sorolnak az árpa- és rozskeresztek. -Külö­nösen a homokos talajon. A Dózsa termelőszövetkezetnél Ba- binecz László vezeti a kom­bájnt, mely vágja az árpát. A rozstáblán kaszák suhannak, kézzel aratnak az Alkotmány tsz-ben is a lapos, területeken. Különben Gettó József kom­bájnja aratja a 120 holdat. A Béke tsz-nél Botos Erzsébet kombájnja látszik ki a hul­lámzó gabonatengerből. A Szta- hanov tsz-ben 2 kombájn se­gíti a kaszások kezemunkáját. KATYMARON is eső volt. Még csillog a víz a kukorica zöld levelein. De a homoko­sabb részeken máris peng a kasza. A Béke, Alkotmány és Dózsa t.sz-eknél Zorin Márk, Varga József és Serfőző János aratógépe szórja sebesen a ké­vét. Ahol a nedves talaj miatt még nem kezdhetik az aratást, ott a nyújtózkodó földek gazdái kis házaik udvarán .kalapálják a kaszák élét. Az eperfák alatt csengő-bongó hangok kelneK szárnyra. BÁJÁTÓL BÁCSALMÁSI« látjuk, hogy nagy csata folyik most. Megindult a harc minden szem gabonáért. Az állami gaz­daságokban a kombájnok tar­tályaiba gyűlik az ősziárpa aranyló, jólfejlett és súlyos magja. Traktorok kapaszkodnak a dombokra. Győzelmüket a ke­nyeret érlelő magas gabona­vetések, virágzó krumpliföldek, haragoszöld, magasnövésű ku­koricatáblák hirdetik. A kasza még nem pendült meg mindenütt. Itt-ott zöld fol­tok vannak a vetésben. A haj­latokban még várni kell az aratással, de a dombocskák tetején, a homokosabb földe­ken már érett az ősziárpa, sár­ga a rozs és érik a búza is. MÉLYHŰTŐN a Lenin tsz mar learatta árpáját. A Kos­suth tsz már hozzáfogott a búza aratásához. Az Alkotmány tsz-nél egyidőben folyik az ár­pa és a búza aratása. Arató­gép segít a munkában. Öt hol­don elvégezték a tarlóhántást és elvetették a silókukoricát. Az összes mélykúti termelőszö­vetkezet végzett az árpaaratás­sal. Folyik a növényápolás is, A cukor- és takarmányrépát, a kukoricát már háromszor meg­kapálták. Több földműves a másodvetésével is végzett. így Magyar György (Uj-telep) és Dudás János (Hunyadi-út) mun­kájával példát mutat - többi gazdatársának. Konkoly Adám és Illés Mihály (Uj-utca) a gyors aratással jár az élen. De a kulákok itt is megmutatják foguk fehérét. Varga Márk ku- lák elkésve fogott a rozsaratas- hoz, Szalai István kulák kuko­ricájában pedig magasabb a gaz, mint a növény. A mélykú­ti határban szép gyümölcsöt noz a dolgozó parasztember egészévi munkája. A termelő­szövetkezetek általában 9—IC mázsás búzatermést terveztek. Becslések szerint a ringó búza táblák 12—13 mázsás termést ígérnek. MEGYÉNK DÉLI részén, ahol érett a gabona és a föld­műves nép a sok eső után már a földre mehet, víg kaszák zi­zegnek szerteszéjjel. A szántó- vető ember munkájának gyü­mölcse: a telt kalász a föld felé hajlik. A lelkeken öröm vil­lan át. Boldog ünnep! Nem­zet ünnepe! Együtt ujjonghat a város és a falu: nem hiába hullott verejtékünk, erre a jc termés a tanú 5 , 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom