Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

Egy nyári nap Kun fehértón

— Fehértói — kiált a kalauz és máris sípjába fúj. A buda- pest-bajai vonat nyomban meglódul, még félpercet sem időz ezen a még ma is félig-meddig tanyai megállónak számító állomáson. Egy-két leszálló van, felszálló meg éppenséggel egy sem. Nem Utaznak, ezekben a napokban a kunfehértóiak. Most a határ parancsol. A beérett gabona magának követel minden időt, minden dolgos kezet,

kunfehértói bolt - felszerelése igen hiányos. Maga a helyiség is kicsi. A rozoga polcokon pedig egymás hegyén-hátán hevernek a cipők, üvegneműek, a legna gyobb jószándékkal sem lehet ízlésesen, megfelelően elhelyezni. A bolt jelenlegi, közel 200 ezer forintos havi forgalmán S0' kát lendítene, ha az üzlet belseje megváltoznék.

Az állami gazdaság 320 hold kalászosát 30 kézikaszás és egy Knotek-gép vágja. Gyűrűs József aratógépkezelő három nap alatt 30 hold rozsot aratott le, A biztonság kedvéért kalászemelővel dolgozik, bár a tavaszi háromszori fejtrágyázás után a gazdaság gabonája sikeresen dacolt a viharokkal, alig dőlt meg. Gyűrűs József jó aratási eredménye másban is keresendő. A területet, amelyen arat, tö is szántotta. S mivel már szántáskor tudta, hogy ezen a táblán a gabona betakarítása is az ő dolga lesz, — úgy elmunkálta a talajt, hogy simán fut rajta az aratógép.

A gazdaság irodai dolgozói és az állattenyésztők vállalták, hogy munkaszüneti napon segítenek az aratásban. Vasárnap 80 pár kasza áll munkába. A jövő héten megindul a villanycséplő: július 15-re teljesíteni akarja a gazdaság 3 vagonos gyorsbeadási tervét, hasonlóan az elmúlt évhez, amikor 5000 forint gyorsbeadási jutalmat kapott.

A központi tanyához közel traktor berreg: silót töltenek a munkások. A 120 hold őszi keveréket teszik el télre: 1300 köbméter máris tele van. Most vágják az utolsó rendeket, majd másodvetés kerül helyébe.

II.

A vasútállomás mellett van a kunfehértói szövetkezeti bolt. Hogyan készült fel a nyári nagy munka heteire az üzlet, amikor még azoknak sincs idejük Halasra utazni, akik egyébként a városban vásárolnak? Koesics üzletvezető elmondja: a kenyér- ellátás ütközik nagy nehézségbe. Kunfehértó csak hetenként kétszer kap kenyérszállítmányt. A kereslet hullámzó. Van úgy, hogy gyorsan elfogy és akkor napokig hiába keresik a kenyeret. van úgy is, hogy megszárad, megsavanyodik a kimaradt mennyiség. A megoldás az lenne, ha hetenként háromszor szállítana Kiskunhalas. A sütőipari vállalat és a járási szövetség talán hamarosan nyélbeüti az újabb szállítást. Erre pedig mielőbb szükség van, mert várható, hogy ezekben a hetekben a heti 20 mázsás kenyérfogyasztás is megemelkedik. Markot szed, kapál most a parasztasz- szony is, nincs ideje bajlódni a kenyérsütéssel.

Egyébre is felhívjuk azonban a járást szövetség figyelmét. A

886.

Kunfehértó, ez a néhány éve alakult tanyaközpont úgy fejlődik, mint a hirtelen növésnek indult gyerek. Két éve még néhány házacska bújt egymáshoz,

— ma már széles utcasorokban terjeszkedik a falu. Van két asztalosa, fodrásza, szobafestője és újabban kovácsa is. Nézzünk be a kovácsműhelybe: mit dolgozik Szalai László? Mert most, a betakarítás idején ő a legfontosabb iparosember. A fodrásznak most csak szombaton akad dolga, a szobafestőnek ősszel és tavasszal van a szezonja. De a behordás, cséplés közeledtével alig akad gazda, aki ne keresné fel a nyikorgós kocsik, patko- latlan lovak orvosát: a kovácsot.

Szalai László két hónapja kapta meg az iparengedélyt. Panaszkodik, hogy kevés a munkája. Pedig 200 egyénileg dolgozó paraszt él Fehértón, mindnek szekere, lova. Hamar kiderül azonban, miért nincs munkája Szalai Lászlónak. Nem kap anyagot. Májusra egy mázsa szenet kapott, azóta egy dekát sem. Ezt a mennyiséget egy közepes műhely is elfogyasztja egy-két hét alatt. Lókapakéshez

— amit pedig igen kerestek a gazdák — csak egyszer jutott. Gömbvasért, laposvasért is hiába futkározik, nincs.

Érthető tehát, hogy »üres boltnak nincs vevője«. A fehértói dolgozó parasztok inkább behordják a vásalnivalót Halasra. Egyéb hiba is van azonban, amin a tanács könnyen segíthetne. Kovács már van, de bognár még nincs Fehértón. Márpedig a kettő egymást kiegészíti Ha a fehértói ember kocsikereket akar csináltatni, kénytelen a famunkát a városba vinni. S ott mindjárt kovácsot is keres, aki megvasalja, nem viszi visz- sza Fehértóra a hiányosan ellátott kovácsműhelybe. Jó lenne tehát a szépen szaporodó fe hértói kisiparosok sorát egy bognárral is megtoldani hamarosan.

IV.

A Vörös Hajnal tsz-ben tavaszi és ősziárpát aratják, tavaszit 11 kaszás, az őszit kombájn. Jelenincs Sándor jól halad a géppel, bár első nap ez és a kombájnon akad igazítani- való. Félnap alatt mintegy 30 mázsa árpa csörgött össze a tartályba. Nagy hiba azonban, hogy a zsákok késve érkeznek. Órákat is várni kell, amig üríteni tudja a tartályt s addig a kombájn áll. Gyarmati elvtárs szövetkezeti brigádvezetőnek jobban kell ügyelnie, hogy mindig elegendő zsák legyen kéznél.

A szövetkezet vezetősége a nyári nagy munkák idejére üzemi konyhát létesített. Száz tag eszi a konyha főztjét, nagy megelégedéssel. A hét első napján ugyan sokan emlegették a szakácsnőket — nem éppen di- csérően, mert az ebéd csak délután 3 óra felé került ki az aratókhoz. Ezen is változtatni kell.

A kunfehértói határban most csak kétféle embert látni: vagy a kaszát suhogtatja, vagy a kapát forgatja. Azaz mégsem. A falu alatti agyagos laposon sok- ezerszámra szürkül a vályog. Derék fekete vályogvetők gyúrják sárból az új házsor építőanyagát. Mert a ma már több mint 100 házból álló tanyaközpont újabb 26 házzal terjeszkedik még ezen az őszön.

Megnőtt a mezőgazdasági gépállományunk

Az aratógépek és kombájnok tavaly 550 ezer katasztrális holdról takarították be a gabonatermést. Egy év alatt több géppel gazdagodtak gépállomásaink. A jelenlegi 1121 kombájn és 2188 kévekötő-aratógép — normája teljesítése esetén — több, mint félmillió holdról arathat. A gépállomások tehát egymaguk annyi gabonát takaríthatnak be, mint tavaly az állami gazdaságok és gépállomások együttesen. A termelőszövetkezetek kalászosaik háromnegyed részét géppel vághatják le.

Az állami gazdaságok 937 kombájnja és 1008 aratógépe teljesen mentesíti a gazdaságok dolgozóit a nehéz aratási munka alól. Kézi kaszásokra csak ott lesz majd szükség, ahol az esőzések és a vihar miatt erősen megdőlt a gabona;

Polgár István és Tóth Mihály kombájnisták versenye a hosszúhegyi állami gazdaságban

Nemesnádudvaron a hosszúhegyi állami gazdaság ósziárpá- ját két kombájn aratja. A kombájnvezetők, Polgár István és váltótársa Bujáki Ferenc, Tóth Mihály és váltótársa Gau oebő között nemes verseny kerekedett. Polgár István az elmúlt év» ben a 25 állami gazdaság kombájnvezetője között első lett, Tóth Mihály alig maradt 15 holddal mögötte.

A traktorosnapon Tóth Mihály versenyre hívta ki Polgár Istvánt és megfogadta, az idén Polgár tavalyi eredményeit túl fogja szárnyalni,

Két nap alatt 37 holdról takarították le a termést, 147 mázsa árpa került a magtárba.

— A verseny akkor teljes, ha nemes vetélytársak akasz- kodnak össze — mondja Polgár István. — Ez lendíti előre ered» ményeinket, amiből az egész ország hasznát látja. Tóth túl akarja szárnyalni eredményeimet. Szép az elhatározás, de mit szól Tóth elvtárs, ha én meg nem hagyom magam.

A hosszúhegyi állami gazdaság kombájnistái Eyen elhatározással veszik ki részüket a versenyből. Eredményeik a gazdagságnak lehetővé teszik, hogy még ezen a héten 1 vagon árpa gyorsbeadását teljesíthessék.

A két kombájn munkáját tegnap reggel óta egy Knoteck» aratógép gyorsítja. Az aratógép a rozsot vágja. Gyűlnek a keresztek a gép nyomán, hogy az árpa aratása után a kombájnok is gyorsítsák a termésbetakarítást,

Egy szorgalmas

A JO ÁLLATGONDOZÖ valóságos kincset ér a termelőszövetkezetekben. Ezt mutatja a hartai Lenin termelőszövetse- zet példája, mert amióta Leltért András vette gondozásába a szarvasmarhaállományt, azóta a tej szépen gyarapodik és a beadást is gond nélkül tudja teljesíteni a termelőszövetkezet.

LEITERT ANDRÁS ez év februárjában vette át a szarvas- marhák gondozását. Akkor meg egyliteres volt az istállóátlag, Mikor a tehenészetbe került azt mondta, hogy ha kevés az istállóátlag, az a gondozó szé- r.yene. Ezért minden igyekezetével azon volt, hogy az istállóátlagot feljavítsa.

AZ ELSŐ DOLGA az volt, hogy felmérte a termelőszövetkezet takarmányhelyzetét és a takarmányozást, úgy állította össze, hogy az a tejtermelés szempontjából a, legmegfelelőbb legyen. A siiótakarmányról sem feledkezett msg, Helyesen járt el, amikor az állatokat lassanként szoktatta hozzá a silóevéshez. Kezdetben 15 kilogrammot etetett naponta és a kihajtásig 40 kilóig haladt fel.

AZ ÁTVÉTELKOR az állatok olyan rossz kondícióban voltak, hogy a termelőszövetkezet ki akarta őket selejtezni. Leitert András ma már háromszor feji a teheneket és a fejési átlagot

állatgondozóról

másfél literről tizenhárom liter« re emelte, amíg az 1 literes is* tállóátlag 6.4 literre emelkedett.,

MÁR ARRÓL IS gondoskodott, hogy a téli takarmá* nyozás kellően biztosítva legyen. Elkészítettek 200 köbméter silót, sás, lucerna és bükkönyös zab keverékéből, melyeket az esőzés miatt nem lehetett megszárítani.

Leitert András most újabb feladatokat tűzött maga elé: — augusztus 1-ig a fejési atlágat 16 literre akarja emelni, az istálló átlagát pedig 8 literre.

ÍGY HARCOL ő jó munkájával a termelőszövetkezet megerősödéséért.

Mityók Lajos,

járási állattenyésztő álló rá« vezetője.

Irfőiárásieleniés

Várható időjárás péntek estig: Ma erősen felhős idő, holnap már kevesebb felhő, többfelé, főleg keleten még újabb eső, zivatar. Mérsékelt, a dunán- túlon élénk északnyugati-északira forduló szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérséklet nyugaton emelkedik, a Tiszántúlon csökken.

Várható hőmérsékleti értékek péntek reggel: nyugaton 9—12, keleten 12—15, délben nyugaton 17, keleten 20—23 fok között;

(MTI)

Megyénk déli része egész szélessé- gében Jugoszláviával határos. A nap minden szakában, délben és este, éjszaka és reggel könnyfakasztó hidegben és perzselő forróságban határőrök őrzik életünket, vigyáznak a gazdag aranyló búzatáblákra, a határmenti falvakra, a megyére, az egész országra. A határőrzésben nincsenek egyedül. Segítenek nekik a határmenti tanyák, falvak dolgozói. Erről szól az alábbi történet, melynek szereplői egyszerű, dolgozó emberek, s ők is épp úgy, mint az ország minden községében, az idei gazdag termés betakarítását végzik.

T> község határát nagy kanyarok- kai szeli keresztül a magyar- jugoszláv határ. Az egyik ilyen kanyar közelében eperfás út mellett gyümölcsfák árnyékában húzódik meg

J. M.-ék tanyája. A házigazdát mindenki Mihály bácsinak hívja a környéken. Szólítsuk mi is úgy. Mihály bácsi egy zivataros nyári éjszakán két határsértőt, jugoszláv kémeket juttatott a határőrség kezére.

— Hogy is történt az eset? — kérdezzük Mihály bácsi feleségétől egy vasárnap délelőtt, mikor ellátogatunk a kis határmenti tanyára.

— Nem volt abban semmi különös — szólt az asszony, — itt élünk kint már hosszú évek óta, nem is volna szép tőlünk, ha nem segítenénk ezeknek a derék fiúknak, akiket mindenki szeret Itt, kint a tanyákon és a faluban is. De

HATÁRMENTI TÖRTÉNET

a történetet inkább majd a férjem mondja el. Várják meg, mindjárt hazajön.

Tl/íi vártunk. Szó, szót követett és a feleség beszélni kezdett.

— Nagyon meleg volt azon a napon — kezdte. — A tyúkok Hatójában félóránként kellett cserélni a vizet, mert minduntalan felmelegedett. Estére azután bekövetkezett, ami forró nyári napok után történni szokott. Olyan vihar jött, hogy csak úgy szaggatta le a fákról a karvastagságú ágakat. Dör- gbtt, villám,lőtt az ég, és szakadt az eső. Közben este lett, de a vihar csak tombolt tovább. Ott üldögéltünk férjemmel és a gyermekeimmel kint a konyhában. Azon sopánkodtunk, hogy ez a nagy vihar leveri a gyümölcsöt a fákról és tönkreteszi a száradó lucernánkat. Kilenc óra felé járhatott az idő, mikor valaki bekopogott az ajtón. Férjem fölállt és kiszólt: ki az? Válasz nem érkezett, csak kopogtak tovább. Odalépett az ajtóhoz és kinyitotta. Két idegen lépett be mezítláb, kék munkaruhában és csurom-vizesen. Köszöntek és kérték, hogy hadd pihenjenek meg egy kicsit. Jó, pihenjenek — mondtuk. I,eültek és a vihart kezdték szidni, közben, sűrűn egymásra pislogtakx mintha tanácsot akarnának kérni, most mitévők legyünk, •'

A rövid beszélgetés után hallgatás következett. Férjem törte meg a csendet. Aztán mi járatban vannak errefelé? — kérdezte. Egymásra néztek, az egyikük hosszú hallgatás után válaszolt. Maguk jó embereknek néznek ki, megmondjuk az igazat. Jugoszláviából jöttünk, ott nagyon rossz a helyzet, itt akarunk megtelepedni. Vannak rokonaink is errefelé, — itt megnevezett egy várost, — hozzájuk igyekszünk most, csak eltévedtünk ebben az ítéletidőben. Arra kérjük magukat, ha eláll a vihar, mutassák meg az utat a vasútállomás felé.

— Megmutathatom — szólt a férjem — csak maradjanak nyugodtan, vessék le ezt a nedves ruhát, majd megszárad addig. Le azonban nem vetették, pedig már dideregtek benne.

Tjjból az előbbi beszélő szólalt

^ meg. — A határőröknek nehogy szóljanak, mert ezután sok huza-voná következne és akkor csak sokára outhatunk el a rokonokhoz. Talán el sem hinnék, hogy mi úgy szöktünk odaát- ról.

— Azt bizony nem — gondoltuk, — mert mi sem hisszük el. Tovább üldögéltünk a petróleumlámpa pislákoló fényénél. Férjem, amint később elmondta, azon törte a fejét: hogyan értesítse a határőröket,

— Tudta, hogy hány óra tájban jön erre a járőr. De azokat értesíteni kell valahogy, még pedig úgy, hogy gyanút ne fogjon a két határsértő és ne tudjanak kereketoldani.

véletlen segítségünkre sietett:

Az istállóban zörögni kezdtek a jószágok. Megnézem már, mi van velük — szólt és kiment. Én meg beszélgetni kezdtem velük. Nem tudomf hogy mennyi idő telt el, de hosszúnak tűnt. Szóvá is tették, hogy hol van ilyen soká a házigazda és egyre az ajtó felé tekintgettek. A vihar azonban úgylátszik, egy kicsit megnyugtatta őket. De nem sokáig, mert hamarosan lépések hangzottak fel. Belépett a férjem; bőrig ázva, és utána két határőr. A két »vendég« majd sóbálvánnyá vált ijedtében, Hamarosan megjött azonban a hangjuk, és beszélni kezdtek egyszerre mind a ketten, hogy ők békés szándékkal jöttek át. A határőröknek azonban mentegetődzhettek, előkerült a bilincs és újból elindultak a viharban, de nem az állomás, hanem az őrs felé. Később hallottuk, hogy semilyen letelepedési szándékaik nem voltak nálunk, hanem kémkedni jöttek.

Tgy történt hát — fejezte be az 1 asszony és közben újabb burgonya meghámozásához fogott hozzá; mert éppen főzés közben leptük meg; Maradtunk még egy kicsit, megvártuk Mihály bácsit is, aki hamarosan megérkezett.

CSERESZNYAK ISTVÁN;