Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-04 / 157. szám
A MAGYAR DRÁMA HETE Vidéki színházaink találkozója a fővárosban Egy esztendővel ezelőtt még a vidéki színházak ünnepi hetének vitáján arról folyt megbeszélés, hogy kevés színműiro- daimunkban, színházaink elmúlt esztendei bemutatói között a magyar darab. A nemzeti drámairodalom jövőjét féllő fiók, művészek, dramaturgok szemére vetették színházainknak és egymásnak, hogy nagyon keveset tettek a nemzeti drámairodalom fejlesztése érdekében, nem tekintették szívügyüknek a magyar darabok megszületése körüli bábáskodását. Azóta újabb év telt el, eredményekben gazdag egy év. Mi itt, Bács megyében is több jelét észleltük annak, hogy bizonyos fordulat várható drámairodalmunk terén. A kecskeméti Katona József Színház is négy új magyar darab előadásával lepte meg Kecskemét kultúrátsze- ritö, színházlátogató dolgozóit. A sort Csizmarek Mátyás *Borjú« című vígjátékából operetté átdolgozott »Boci-boci tarka« nyitotta meg. A darab sikere nemcsak az előadás, illetve a szerzők dícséretét jelenti, hanem azt is jelzi, milyen nagy szeretettel, milyen féltő aggodalommal ügyeli a kecskeméti közönség is az új magyar darabok sorsát és milyen kitörő lelkesedéssel üdvözli az elmúlt év első magyartárgyú bemutatóját. A siker kecskeméti hőfoka nagyjában megegyezett többi nagyobb vidéki városaink közönségének érzelmeivel és lelkesedésével. így tehát a siker országosnak nevezhető. Azután bemutatták Kecskeméten a Soós György — tehát egy vidéki szerző által írt — »Pety- tyes« című kedves, fiatalos vígjátékot. A mai életünk legközvetlenebb szépségeit bevilágító, a humor és a nemes emberi érzelmek nagyszerűségére épült darab ugyancsak megérdemelt sikert aratott. Ez a siker bizonyította, mennyire együtt ver megyénk dolgozóinak szíve, ha a színpad deszkáiról a mi derűs, szép életünk tipikus mozzanataira ismer s ha színpadon élő, örülő, harcoló hősök a mi mindennapunk jólismert alakjai. Harmadik bemutató haladó hagyományaink felújításának szép szándékából született. A Hubay Miklós által dramatizált “Beszélő köntös« több volt a színház részéről, mint egyszerű udvariassági gesztus Kecskemét dolgozói felé. Az évad utolsó bemutatójaként színpadra kerülő »Beszélő köntös« méltóképpen zárta le az elmúlt színiévad érdekességben, változatosságban bővelkedő körképét. Nincs mód most itt arra, hogy elemezzük, miért nem ezzel a darabbal ment a kecskeméti színház az idei vidéki hétre. Később alkalomadtán erre rá kell világítani. Most elégedjünk meg azzal, hogy mint az új magyar dráma ügye előbbrevitelének figyelemreméltó tényét értékeljük a »Beszélő köntös«-t beírni tatásában. Nagyjában és egészében ha sonlóképpen alakult a többi vidéki színházak tájékán is a magyar dráma ügye. Voltak olyan színházak is, melyek még a kecskemétinél is több eredeti bemutatót tűztek műsorra. Ha summázni akarjuk a hazánkban bemutatott új magyar darabokat, büszkén kell leírnunk a végeredményt: 22 új magyar darab lépett a világot jelentő deszkákra és vonult be nemzeti drámairodalmunk csarnokaiba. Huszonkét új magyar darab. Ez a szám már magában indokolta, hogy az idén immár hagyományossá váló vidéki színházi hét kereteit kitágítsuk. És ezt az egyébként is jelentős eseményt nemzeti drámairodalmunk fejlődése jelentős állomásává avathassuk. Idén tehát vidéki színházaink és a budapesti színházak is kivétel nélkül olyan darabbal mutathatták be egész éves fejlődésük eredményeit, mely az új magyar dráma épü- l.tének egy-egv igénytelenebb, vagv díszesebb tégláját jelentik. A mi színházunk, a kecskeméti Katona József Színház Jacobi Viktor szép és nemes emberi érzelmektől átfűtött zenéjét akarta megmenteni, amikor Darvas Szilárd által átdolgozott “Leány- vásár«-ral lépett a nyilvánosság elé a Madách-színház színpadán. A magyar dráma hete esemé nyeihez tehát Kecskemét színháza egy klasszikusnak számító magyar operett felújításával adta hozzájárulását. Minden este ünnepi hangulatban nyitotta meg a Madách Színház kapuját, hogy bemutassa színpadán egy-egy vidéki színház együttesének előadását. A közönség szeretettel ünnepelte vidéki színházaink színvonalas es az egy évvel ezelőttihez mérten sok tekintetben értékesebb bemutatóit. Uj magyar színműveink közül a legtöbb lelkesedéssel fogadta a budapesti közönség Soós György »Pettyes« című vígjátékát, melyet Kecskeméten a mi színházunk előadásában dolgozóink is megismertek és szívükbe zártak. Sck tapsot kapott a szolnoki Szigligeti Színház előadása. A kitűnő együttes Csiky Gergely »Muká- nyi« című darabját mutatta be. Haladó hagyományaink felújításaként az említett Csiky- darabon kívül, ugyancsak a Csiky Gergely állal írt színdarabbal lépett színpadra a szegedi színház is. Két évvel ezelőtt Kecskeméten is színrekeA bemutatók rült ez a darab »Ingyenélők címen. A szegediek most “Mákvirágok" címmel mutatták be. A kecskeméti Katona József Színház művészei, amint már említettük, operettelőadással szerepeltek. A »Leány vásár« szakmabeli közönsége sokat tapsolt. A nagy hőség ellenére is több jólismert fővárosi színészünk és Írónk vett részt az előadáson. Nem egy közülük kitörő örömmel üdvözölte a kecskemétiek lendületes, érzelemdús játékát és együtt dúdolta a jólismert, szívhezszóló melódiákat a szépen éneklő Gyólai Vikivel és Mucsi Sándorral, Dobi Irisz- szel és Oláh Györggyel. A magyar dráma hetének eseményei nemcsak a bemutatókon zajlottak le. Délelőttönként szakmai viták követték az egyes színházak bemutatóit. Ezeket a vitákat szenvedélyesség és a magyar dráma ügye iránti lelkesedés jellemezte. A „Leáuyvásár“ megvitatása Június 27-én került sor színházunk előadásának szakmai vitájára. A “Leányvásár" előadását Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház igazgatója elemezte. Az elemzésből kiderült, hogy Gáspár Margit igen jól ítéli meg színházunk egyéves fejlődését, amikor azt hangsúlyozta elsősorban, hogy a “Leányvásár« előadása az együttessé való kovácsolódás bizonyítéka. Színházunk, színészeink jó munkája, hivatásszere- tete és nagyrészt az új igazgató, Duka Antalné vezetése eredményeként alkotó közösséggé forrott össze az utóbbi esztendőben. Sok, tavaly még zavaró gyermekbetegséget nőtt ki. Ez mutatkozott meg abban is, hogy a -Leányvásár* is az utolsó kecskeméti előadás óta rengeteget fejlődött, színesedett, mélyült és számtalan jó rendezői ötlettel, finoman megfigyelt mozzanattal nemesedett. A gyönyörű, az eseményeket nagyszerűen kiemelő zene, amely legértékesebb ebbon a darabban, maradéktalanul érvényesült az előadásban. Különösen kiemelte Gáspár Margit Gyólai Viki és Mucsi Sándor kristálytiszta, szép énekét és érzelemdús előadását. Meglepetéssel tartotta számon Dobi írisz ragyogó humorát, aki a főiskolán erről az oldaláról nem mutatkozott meg. Az előadás egyik erősségeként emelte ki mind a bírálat, mind a felszólalók nagyrésze Oláh Györgynek a szokványos komikus típustól elütő, egyéniséggel telített. reális emberábrázolásra törekvő és nagyszerű kritikai zamat tál gazdag játékát. Megérdemelt dicséretet kapott a többi szereplő is, így Honthi Sándor, Szoó György: a meghajszolt titkár szerepében, valamint Szo- koli Gyula, Kértész Dezső, Moj- zes Mária, Faludi László, T, Szabó László és a többiek. A darab hivatalos bírálója és a felszólalók is külön kiemelték a fiatal, tehetséges rendező, Nagy György az ötletekben gazdag, egységes stílus kialakítására törekvő, a helyzetekhez és a jellemekhez kitűnően alkalmazkodó, a darab mondanivalóit hangsúlyozni tudó rendezői munkáját. A kecskeméti színháznak feltétlenül gazdálkodni kell Nagy György eredeti tehet- ségéval és a jövő évadban más feladatok megoldására is lehetőséget kell számára biztosítani. Minden jel arra mutat — hangsúlyozták Nagy György bírálói — hogy fiatal rendezőnk mai életünk megjelenítése terén is kiválót alkot a színház kollektívájával együtt. Sok dicséretet kapott a szép díszlet és a kar lendületes, jól begyakorolt munkája. Különösen tetszett a kecskemétinél jóval színesebb, kiforrottabb matrózjelenet. Darvas József felszólalása A magyar dráma hete befejeződött. A kétnapos záróvitán Apáthi Imre, az Ifjúsági Színház főrendezője mondotta a beszámolót, a magyar dráma többéves fejlődéséről. A beszámolóját követő vitában -íróink, dramaturgjaink, rendezőink és színészeink legjava mondotta el véleményét, a magyar nemzeti színjátszás, a magyar dráma kérdéséről. Felszólalt a vitán Darvas József népmüvelésiigyi miniszter is. Méltatta drámaírásunk fejlődésének tényeit. Beszélt a fejlődést gátló tényezőkről, az irodalom kibontakozását akadályozó szektás és bürokratikus jelenségekről. Megállapította, hogy az idén az Ifjúsági Színház, a vidéki színházak közül pedig a miskolci Déryné Színház tett nagy lépéseket a magyar dráma ügyében, eredeti magyar darabok bemutatásával. E téren a Néphadsereg Színháza és a Nemzeti Színház elmaradása a leginkább szembetűnő. A bemutatott színművek hibáiról szólva Darvas József megállapította, hogy a darabok eszmei és művészi színvonala nem elég magas. A sematizmus új módon jelentkezik itt: az írók mai konfliktusokat ábrázolnak, de éles drámai összecsapások helyett könnyen feloldható vígjátéki megoldásokban. Emiatt gyakran megmaradnak a valóság felszíni ábrázolásánál, mely a naturalizmusba csúszhat visz- sza. Hangsúlyozta a miniszter az elvi kritika jelentőségének megteremtését, majd befejezésül színjátszásunk nemzeti jellegéhez szólt hozzá. Szerinte nem lehet ezt a kérdést a magyar nyelv, a magyar beszéd kérdésére leszűkíteni. Az is nagyon fontos, mert színészeink egy része még mindig nem beszél elég szépen magyarul. Legdöntőbb nemzeti színjátszásunk ügyében az, hogy legyen magyar dráma. Olyan magyar dráma, amely nemzetünk nemes hagyományaiból táplálkozik és megtalálja az igazi magyar kifejezési módot. Még a nem magyar tárgyú darabok előadásánál is fontos célkitűzés ez. A kétnapos vitát Nádasdy Kálmán, az Operaház Kossuth- díjas főrendezője zárta be. Színházaink nagy része a magyar dráma hete után sem távozik el Budapestről. Legjobb darabjait a fővárosi közönségnek is bemutatja. A kecskeméti Katona József Színház a drámai hét után még többször bemutatta a “Leány vásár«-t, majd színészeink jól megérdemelt vidám üdüléssel fejezik be az idei eseményekben dús évadat. Szeretettel várjuk őket vissza. Csáki Lajos. A moszkvai dolgozók nyári pihenése A MOSZKVAIAKNAK nem okoz gondot, hogyan töltsék et nyáron szabadidejüket. Moszkvában számos kellemes pihenési és szórakozási lehetőség kínálkozik. A központi „Gorkij“ kultúrparkot évente több mint hatmillió moszkvai látogatja. Itt a nyáron műsoros esteket, előadásokat és hangversenyeket rendeznek. A hangversenyeken 20 együttes, » moszkvai és a Moszkva-területi kultúr gárdák lépnek fel, A park területén 8 kiállítás nyílik meg, 50 vándorkiállítás mutatja be az élenjáró üzemek eredményeit, az új munkamód« szereket. A moszkvaiak másik kedvenc pihenőhelye az ősrégi Szó« kolnyi-park. Itt különböző előadásokat, hangversenyeket tarta- nak, színdarabokat és filmeket mutatnak be. A sport kedvelőt számó.ra sportversenyeket és bemutatókat rendeznek. A park Iá- togatóinak asztali játékok, sakk-, klub, könyvtár, nyugágyak állnak rendelkezésére. A „Szokolnyikiban“ nyáron 20 ifjúsági utcabált rendeznek, a szabadtéri színpadon fiatal előadóművészek, a főváros iskolainak tanárai lépnek fel, a különböző művészegyüttesek több mint 80 koncertet adnak. « NAGYSZERŰ szórakozó és pihenőhelyül szolgál maja irt augusztus 1-én megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás isiit két mozit, két esztrád-színpadot állítanak fel. Az idén a Moszkva-folyón, a himki és a kljazmiai víztárolón 9 strand várja a főváros lakóit. A strandokon naponta 28 ezrent tehát kétszer annyian fürödhetnek, mint tavaly. Azoknak a moszkvaiaknak, akik pihenésüket evezéssel akar-' ják tölteni, 30 csónakház, 2600 csónak áll rendelkezésére. Moszkvának több mint 50 stadionja, 2000 sporttelepe,- 11 jachtklubja és 9 uszodája van. Ezekben sok érdekes sportversenyt és mérkőzést rendeznek. Sokezer-moszkvai turista keresi fel a gyönyörű Moszkva- környéki kirándulóhelyeket. A Marfino-Fodoszkino túra Liszke- vón, az Ucs-folyó forrásán át vezet. Marfino a XVIII. és XIX. században épült gyönyörű házairól híres. Hasonlóan érdekes « Krasznaja Pahraból Krjoksineba vezető túra. A HORGÁSZOK, gombászok kedvelt kirándulóhelye a sűrű erdőkkel övezett isztrinói víztároló. Tavaly nyáron a Moszkva-folyón és a Moszkva-csatornán közlekedő sétahajókon több mint 200.000 moszkvai rándult ki a környékre. A képen: Ifjú természetbarátok az Or.jehovo-Zujcvo (Moszkva- terülct) közelében lévő úttörőtáborban. Moszkva. A Szovjet Hadsereg Központi Házának parkja. A gráfiai gyógyforrások Grúzia nevezetességei közé tartoznak ásványvizei. A gyógyforrások mellett eddig több mint 20 nagy gyógy- intézmény épült. Befejezés előtt áll Caisi faluban a gyógyforrás mellett, emelt új üdülőtelep építése. Két kétemeletes lakóházat már átadtak rendeltetésének. Lerakták a szanatórium, a poli- klinika és a fürdőépület alapjait. A Caisi gyógyvíz hőmérséklete 80 fok felett van. Grúzia gyógyforrásait sokan keresik fel gyógyulást keresve az idei üdülési évadban is. A köztársaság azon van, hogy egyre jobban kielégítse a betegek igényeit. Grúzia különböző vidékein kutató csoportok dolgoznak és új ásványvíz forrásokat keresnek, hogy jövőre még több szovjet dolgozó találhasson gyógyulást a hírei Syogyvizek mellett.
