Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-30 / 179. szám
Tari óliáníás, másod vetés — több kenyér, több takarmány Készülnek a vasutasok az őszi csúcsforgalomra Kedden délelőtt a kecskeméti góchoz tartozó vasútállomások és a szállítóvállalatok megbízottai értekezletet tartottak Kecskemétén a vasutasok kultúrott- honában. Az érekezleten az őszi csúcsforgalom feladatait beszélték még. Molnár Gábor, a kecskeméti vasútállomás főnöke többek között arról is beszélt, hogy az őszí csúcsforgalom ideje alatt fokozottan kell ügyelni a pontos és gyors szállításra, hogy a mezőgazdaság termékei érték- csökkenés nélkül jussanak el a rendeltetési helyükre. A fokozottabb ütemben folyó lakás- építkezés is növeli a vasutas dolgozók feladatait. Több téglát, cserepet és egyéb építkezéshez szükséges anyagot kell szállíta- niok. Nem beszélve a háztartások és üzemek téli tüzelőellátásáról. Molnár Gábor beszéde végén a háromnapos koesifor- dulö pontos betartására hívta fel az állomásfőnökök figyelmét. A hozzászólások során a szállítóvállalatok legtöbbje sérelmezte, hogy a szállítás közben nem kezelik eléggé gondosan a törékeny tárgyakat. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár megbízottja elmondotta, hogy milyen károk származnak a szállításból származó üvegtörésekből. Az állomásfőnökök közül többen kérték a 700-as c-vonatok beállítását. Szeged és Cegléd között ugyanis jó a közlekedés, ellenben Cegléd és Budapest Nyugati pályaudvar között nincs jó csatlakozás. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezen a szakaszon romlik el a legtöbb gyümölcs- és zöldségféleség. Ezért kérnek Kü- lönvonatot, amelyik nem áll meg és nem is vesz fel árut Cegléd és Budapest között. Ez azt is jelentené, hogy 4—5 órás előnnyel érkezne meg az áru Budapestre. A hozzászólások során munkafelajánlások is történtek. A pályafenntartási dolgozók vállalták a vasutasnap tiszteletére, hogy az őszi csúcsforgalom kezdetéig kicserélik a rossz talpfákat, elvégzik a kitérő-cseréket. A KECSKEMÉTI BARACK AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSOD * Józsa Férenc kecskeméti 7 holdas dolgozó paraszt a múlt évben rendezett megyei mezőgazdasági kiállításon első díjat nyert a kiállított barackjaival. A tavasszal jelentkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvételre, ahol különböző barackfajtákkal fogja képviselni a •hírős kecskeméti barackot«. Józsa elvtárs már az őszi és a téli munkákkal megkezdte a kiállításra való felkészülést, amikor a gyümölcsösében elvégezte a szükséges talaj- és faápolási, valamint permetezési munkáit. Az ősz folyamán szuperfoszfát és káli műtrágyákkal pótolta a talaj terinöerejét, tavasszal pedig pétisót kapált be a talajba. Az idejében végrehajtott permetezésekkel megmentette gyümölcsfáit a különböző állati- és gombabetegségektől. A fiatal baraokfák a kedvezőtlen időjáíás ellenére is egy-egy mázsa termést adtak. A kiállításra kerülő termést szeptemberig a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár fogja vegyi kezeléssel tartósítani, cÆ kiuibaraeslak fuuicuza KUNBARACSRA délután 5 óra előtt érkezik meg a kecskeméti autóbusz. Elég sokan szállnak ki belőle. Soós Istvánná és Herman Károlyné, ahogy kosárral a kézben leléptek az autóbuszról, egyenesen a földművesszövetkezet felé vették útjukat. — Veszek kenyeret a férjemnek, most kinn csépel a Sarló és Kalapács termelőszövetkezetben — mondotta Hermanne. — Én még Kecskeméten vettem, mert hátha itt nem lesz — felelte Soósné. HERMANNENAK is eszében volt, hogy még Kecskeméten meg kellene venni a kenyeret, de a hőségben nem akarta azt is cipelni. Igaza volt Soósnénak, mert a szövetkezetben még délelőtt elfogyott a kenyér. — Hát akkor adjon Trepák kartárs, 20 deka savanyúcukrot, jó lesz a férjemnek. — Herman- né már fizetné is a cukor árát, ha egyáltalán lenne. Trepák Károly boltvezető elnéző mosollyal közli, hogy a cukor már két napja elfogyott. A két asz- szony bosszúsan megy ki a boltból, az egyik azért mérges, hogy miért is nem vett kenyeret még Kecskeméten, a másik pedig azért, mert cukrot nem kapott. Sajnos Trepák Károly boltvezető a megrendelésnél nem gondol a vásárlók igényével és arról is megfeledkezik, hogy a cséplőgépnél dolgozókat hűsítő- itallal és cukorkával el kellene látni. DE BOCSÁNAT erről ő is hallott. Még hűsítő italt is adnak, de milyet? Plutzer József mondotta el, hogy a hűsítő italt Kunbaracson a bundapálinka képezi. Van olyan gép, ahol más ital híján elfogadják, de Plutzer József brigádja nem. A pálinkától még szerencsétlenség is keletkezhetik. De itt még nem fejeződött be a hűsítő ital kérdése. A bundapálinka literje 40 forint, az elárusító pedig 60 forintért méri, azaz féldéeit 3 forintért ad. MÁSRA IS panaszkodnak még a kunbaracsiak. Élesztőt például hónapszámra nem lehet kapni. Nem olyan régen kapott a szövetkezet 8 oldal szalonnát, ami máról-holnapra természetesen nem fogyott el. A gondatlan raktározás következtében aztán megromlott. Trepák Károly azonban tovább mérte a szalonnát, melytől a falu lakosainak egy része beteg lett. Az árusítást az orvos utasítására szünteti» még. Ugyanez volt a helyzet a csokoládéval is, ami meg- penészedett, de Trepák hivatkozva üzleti tehetségére, »elsütötte« a-csokoládét. A szőlősgazdáknak meg a mész ellen van panaszuk. Amikor a legnagyobb szükség lett volna a jóminőségű mészre, Kunbaracson csak mészkövet lehetett kapni, de Trepák addig nem volt hajlandó újabb meny- nyiséget hozatni, míg a Kerekegyházáról szállított »mész« el nem fogyott. Szabó Zoltán körzeti ügyvezető is kinn járt a kunbaracsiak panaszát megvizsgálni. A tények fenállásáról ő is meggyőződött. Szabó Zoltánnak, és q község Lászlófalva határában a kecskeméti és a tiszakécskei gépállomás gépei csépelnek. A 16 cséplőgép munkacsapatai között lelkes verseny alakult ki. A legutóbbi értékelés szerint Gut István, a tiszakécskei gépállomás traktorosa és munkacsapata nyerte el a községi tanács versenyzászlaját. Gut István már nem első éve dolgozik cséplő- brigádjával. Gépét rendszeresen és nagy gonddal ápolja — így müszakkicsés nélkül halad a munka. 1300 milliméteres cséplőgépével naponta átlagosan 155 mázsán felül csépel, ami 147 dolgozóinak is az a véleménye, hogy a súlyos mulasztásért felelősség terheli a járási szövetkezetek szövetségének vezetőjét és nem kevésbbé a községi párt- szervezetet és tanácsot Is. A község vezetőinek a dolgozók mindennapi problémáival foglalkozni kell, bármily apró ügynek is látszik az. KÜLÖNÖSEN MOST, a csép- lés ideje alatt a dolgozó parasztság kétszeresen számít a város segítségére. Az új kenyérgabona betakarításának idején szükséges, hogy a falu áruval való ellátásáról a MÉSZÖV is megfelelően gondoskodjon. Benedek István. százalékos tervteljesítésnek felel meg. Július 28-ig 13 vagon és 45 mázsa gabonát csépelt el. A cséplő-brigádok versenyében utána a legjobb eredményt Kiss Sándor, a kecskeméti gépállomás cséplőgépkezelője érte el, aki munkacsapatával szerda estig 1037 mázsát csépelt el. A cséplőgépkezelök versenyében harmadik Komáromi János, a kecskeméti gépállomás DSSZ- fiatalja. Munkacsapatával minden nap magasabb teljesítmény- nyel tör előre. A cscplés meg* kezdése óta több, mint 9 vagon gabonát csépeltek. A magasabb tejhozam eléréséért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI minisztérium tej termelési versenyt indított a tejtermelés emelése érdekében. A versenyben részt vesznek állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink. A mi megyénk területén eddig 31 termelőszövetkezet, 5 állami gazdaság és 17 egyénileg dolgozó paraszt jelentette be részvételét és kapcsolódott a versenybe. A CSÁVOLYI HALADÁS termelőszövetkezet 9 legjobb tehenével jelentkezett az évi 3500 kilogrammos tejtermelés eléréséért. Jelenleg fejési átlaguk 13 liter és azon dolgoznak, hogy még jobb takarmányozással ezt az eredményt hamarosan növeljek. JANKÖCZI FERENC kiskunfélegyházi dolgozó paraszt Pirók nevű tehenével vesz részt a tejtermelési versenyben. Ez a tehén naponta 2L és fél kiló 4 százalékos zsírtartalmú tejet ad. SZÉP EREDMÉNYEK ezek, de a tapasztalatok nem egyedülállóak. Számos olyan dolgozó paraszt, nagyon sok termelőszövetkezet és több állami gazdaság van, ahol hasonlóan jó eredményeket érnek el. Ha ehhez viszonyítjuk a tejtermelés! versenyben részvevők számát, bizony nagyon elenyészőnek tetszik. HELYES LENNE, ha a termelőszövetkezetekbe és községekbe kihelyezett agronómusa- ink az eddiginél többet foglalkoznának az állattenyésztés kérdéseivel és ezen belül felvilágosító munkával és szakmai segítséggel serkentenék dolgozó parasztjainkat, hogy minél többen kapcsolódjanak a versenybe. A tejtermelési versenyben kiváló eredményt elérő termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat ugyanis a földművelésügyi minisztérium magas pénzjutalomban részesíti. Sürgésen végezzük el a tartóbántást Megyénk a kalászosok aratási tervét a zab kivételével telj©» sítette és a közeli napokban a zab aratását is befejezik. A kecskeméti és a kunszentmiklósi járás már a zab aratását is befejezte. Amíg az aratási munkában megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai jó eredményeket értek el, nagy elmaradás mutatkozik a tarlóhántás területén. A fejlett agrotechnikai eljárások egyik követelménye, hogy a tairlóhántást közvetlenül az aratás után kell elvégezni és ezáltal megakadályozzuk, hogy a tűző nap a learatott növényzet alatti nyirkos talajt kiszárítsa. Ezenkívül elősegíti a talajélet kifejlődését és biztosítja az idejében történő őszi vetést. Ezenkívül még egy sor előnye van az idejében végzett tarló- hántásnak és ezeket jól ismerik gépállomásaink agronómusai is, csak az a hiba, hogy a gyakorlatban nem igyekeznek ezeket hasznosítani. Gépállomásaink egyrésze súlyos mulasztást követett el azzal, hogy nem végezte el kellő időben a tarlóhántást, halogatta ezt a munkát. Agócs Imre, a bácsbokodi gépállomás vezető agronómusa elhanyagolta a tarlóhántás és másodvetés talajelőkészítésének megszervezését, pedig rendelkeztek megfelelő gépierővel. A gépállomás július 20-ig 1020 holdon végzett az aratással, ezzel szemben a tarlóhántást csak 105 holdon fejezte be a körzetébe tartozó termelőszövetkezeteknél. Kiss Sándor, a tompái gépállomás vezető agronómusa sem gondoskodott arról, hogy az aratással egyidőben tarlót is hántsa- nak és ehhez a munkához csak az aratás befejezése után láttak hozzá. Fenyvesi Károly, a borotai gépállomás vezető agronómusa ugyancsak hiányosan szervezte meg a tarlóhántást, mert a július 20-ig learatott 1750 hold kalászos helyén mindössze 134 holdon végezték el a tarlóhántást. Még több, a fentiekhez hasonló példát lehetne sorolni. Ez tanulságul szolgál arra, hogy agronómusaink a körzetükbe tartozó termelőszövetkezeteknél és egyénileg dolgozó parasztoknál azonnal mérjék fel a tarlóhántásra váró területet és tegyenek meg mindent, hogy a tarlóhántást a legrövidebb időn belül elvégezzék. A megyei tanács értékelte a járások és városok nyári mező- gazdasági versenyét, és az alábbi rangsort állította össze: 1. Kecskeméti járás 2. Kiskunfélegyházi j. 3. Kecskemét város 4. Kiskőrösi járás 5. Dunavecsei járás 6. Kiskunhalasi j. 7. Kunszentmiklósi j. 8. Bajai járás 9. Bácsalmási járás 10. Baja város 11. Kalocsai járás Mezőgazdasági osztályvezető: Pincei Lajos Csányi Imre Király Lajos Körös Gábor Farkas Vilmos h. Kovács Gergely Bánhidi István Kiss Ferenc Berta Balázs h. Márton Vilmos Fülöp Mihály Járási lőagronómus: Tompa László Szántó Tibor Szecsei Teréz Skrobár M.-né Farkas Vilmos Vida Simon Szenti Pál Deák József Berta Balázs Lukács Béla Farkas László Tarlóhántásban a járások és városok rangsora a következő: 1. Kecskeméti járás, 2. kiskőrösi járás, 3. kiskunfélegyházi járás, 4. kiskunhalasi járás, 5. Kecskemét város, 6. dunavecsei járás, 7, kunszentmiklósi járás, 8. bajai járás, 9, bácsalmási járás, 10. kalocsai járás, 11. Baja város. A másodvetésben a legjobb eredményt a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járások érték el. Lemaradás van ezen a téren a kalocsai járásnál és Baja városnál. BENE ANDRÁS, megyei agropropagandista, Búálatmik nyomán A dunavecsei járás területem megjavítják az áruellátást A Népújság július 28-i számának vezércikkében foglalkozott a dunavecsei járásban előforduló árueilátási zavarokkal. A cikk megjelenése utáni napon a járási pártbizottság összehívta az illetékeseket, hogy a bíráló cikk alapján megbeszéljék a tennivalókat. Az értekezleten kitűnt, hogy a vezetők egyrésze nemcsak figyelmetlen a vevők igényei iránt, hanem a sajtót sem olvassa és így tájékozatlan . a területükön előforduló eseményekről. Briglovics elvtárs, a járási tanács kereskedelmi csoportjának dolgozója, például nem ismerte alaposan a kormány rendeletéit, Téti elvtárs, a dunavecsei földművesszövet- kezet ügyvezetője pedig igen kevés kezdeményezésről tett tanúbizonyságot. A dunavecsei földműves- szövetkezet vendéglőjében előforduló panaszok zömét idejében történő kezdeményezéssel meg lehetett volna előzni. Mind a földművesszövetkezet, mind a vendéglő vezetése nem eléggé rugalmas, gyors. Elég gyakori a figyelmetlenség a vevők irányában. Ez vonatkozik a kereskedelmi csoport munkájára is. Apró dolgoknak látszó ügyekkel nem eléggé törődnek, így ezzel sok bosszúságot okoznak a dolgozóknak. Például a dunavecsei vendéglőben van gáz és mégsem tudnak a kon- zervek felhasználásával ebédidőn túl meleg ételt adni. •— Avagy hetek óta húzódik a kerthelyiség megnyitása, A kereskedelmi csoport még mindig nem tudta elérni azt, hogy Dunavecsén, a járás székhelyén TÜZÉP-telep legyen. Tűrik, hogy a dolgozó 50 kg. szénért Soltra kocsizzon. A du- navecseiek télen kénytelenek voltak mázsánként 12—14 forint kocsifuvardíjat is fizetni, Ennyit kértek a solti fuvarért.- Még mindig nincs benzinkút a járási székhelyen, pedig tartály is van Dunave- csén. Több üzletben azért akadozott az ecetellátás, mert a boltvezetők nem gondoskodtak idejében hordóról. A járási pártbizottságon megvitatták az áruellátás problémáit és elhatározták, hogy bizottságot szerveznek, mely hetente tárgyalja a járás áruellátásnak kérdéseit. és munkájáról hetente tájékoztatja a járási oárt bizottságot. « Lászláialván a cséplőbrigáilok versenyében Gat István vezet
