Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

A hácsbokodi Vörös Csillag tsz az őszi mezőgazdasági kiállításra készül sertésgondozó szintén kiállítás­ra viszi saját tenyésztésű ser­téskanját. — Ez aztán szóra sem érde­mes — szerénykedik Szűcs Jó­zsef. Pedig nein így van, hisz azoknak a sertéseknek egyiké­ből nevelte fel, amelyet gondos és odaadó munkája után pré­miumként kapott. — A kiállításon jól szét aka­rok nézni, sokat tanulni, hogy itthon hasznát vehessem. Sze­retnék megismerkedni a leg­újabb tapasztalatokkal és zoó- technikai eljárásokkal, hogy ezt jelhasználva még eredmé­nyesebbé tehessem munkámat. A SZÖVETKEZET minden tagja büszke arra, hogy álla taik a kiállításra kerülnek, kiállításra kerülő sertéseket el is adják és szarvasmarha törzs tenyészetükbe ezeknek az árából szeretnének vásárolni egy törzs­könyvezett apaállatot.; *— Mert az állattenyésztés fejlesztése beletartozik a me­zőgazdasági termelés fellendíté­sébe — mondják a csoport ál latgondozói; ÉS EZ MA MAR a Vörös Csil lagban nemcsak felismerés, hanem céltudatos munkát is von maga után, Csóti Illés cséplő munkacsapatánál a járási vándorzászló Most dolgozó parasztságunkon a sor A BÁCSBOKODI VörŰs Csil­lag állattenyésztésének jó híre van messze a környékben. A szövetkezet nagy gondot fordít szarvasmarha- és sertésállomá­nyának minőségi fejlesztésére. A CSOPORT most az őszi me­zőgazdasági kiállításra készül. A kiállításon törzstenyészetének három süldőjét és 5 apaállatát mutatja be. Először vesznek részt ilyen nagy kiállításon és ehhez mértén készülnek is rá. Szűcs József és Jó István ser­tésgondozók figyelme és foko­zott gondoskodása mindenre ki­terjed. A jártatási időt fokozato­san hosszabbítják, hogy a serté­sek további arányos fejlődését biztosítsák, továbbá még edzet­tebbé tegyék. — Büszke vagyok, hogy a szövetkezet engem jelölt ki a kiállításon való részvételre. De amilyen büszke vagyok most, olyan büszke akarok lenni ott is, amikor a szövetkezet sertéseit fogják megtekinteni — mondja Szűcs József. Szabadi Mihály állattenyész­tési brigádvezető pedig arra büszke, hogy a szövetkezet ál­lattenyésztőinek munkája lehe­tővé tette, hogy a Vörös Csil­lag is ott lehet az országos be­mutatón. — Számot akarunk adni az egész ország előtt munkánkról — mondja, amikor éppen az ál­tatok körül forgolódik. A BAJAI állami törzstenyész­tő állomás hetenként megláto­gatja a szövetkezetei. Tanács­adással segíti a sertésgondozó­kat. Tanácsaik révén javítják meg a kiállításra készülő ser­tések napi táplálékát. Ez több­féle változatos takarmányféle­séget tartalmaz. Árpát, zabot, korpát, zöldlucernát. Miközben a két gondozóval beszélgetünk, kiderül az is, hogy Szűcs József Bácsalmáson az óalmási terü­letrészen kezdte meg a cséplést Csóti Illés munkacsapata. A cséplőgép felelős vezetője a ta­vaszi talajmunkákban is az el­sők között volt, a cséplésben sem akar alulmaradni. A kis szérűkön a gyakori húzatás megnehezítette a folyamatos munkát. De a munkacsapat min­den percért harcolt. így érték cl, hogy négy nap alatt 4.5 va­gon gabonát eresztettek le azzal a géppel, amelynek napi terve Július 26-ra Kalocsán befeje­ződött az aratás. A tanács me­zőgazdasági osztálya felkészült a nagy feladatra; a behordás és cséplés gyors, idejében történő elvégzésére. A behordás az ara­tás befejezése után fokozott len­dületet kapott. A tanács legutób­bi értékelése szerint a Béke tér­92 mázsa. A versenyben élretört munka­csapatnak a napokban adták at a járási tanács vándorzászlajat. A zászló mellett nem kevésbbé örültek a dolgozók az ajándékba kapott hordó sörnek is. — A zászlóátadás alkalmával megfo­gadták; nemcsak mennyiségi eredményre törekszenek, hanem arra is, hogy gépüktől a osépcl- tető gazdák haladéktalanul tel­jesítsék beadási kötelezettségü­ket. melőszövetkezet csaknem 50 szá­zalékban behordta ősziárpáját és jelenleg a búza behordásával vannak elfoglalva. De még őket is megelőzték az első típusú Uj Élet termelőszövetkezet tagjai, akik a búzájukat már 32, a ta­vasziárpát csaknem 60 százalék­ban hordták be. Az egyéni dolgozók is egyre többen végzik ezt a nagy mun­kát. A behordás megkezdését követő két nap alatt a terüle­tek közel egyhatod részén vé­geztek ezzel a munkával. Ezzel szemben közelről sem lehet elismeréssel nyilatkozni a tarlóhántás és másodvetés vég­zéséről. Az aratás befejezését követő napon az előirányzott tarlóhántásnak csak egytizede, a másodvetésnek pedig mintegy egyötöde volt elvégezve. Ezen a területen a tanácsnak is vannak még sürgős feladatai, tennivalói, különben nem tudják végre­hajtani városukban a miniszter- tanács rendeletét, mely előírja, hogy az aratás csak akkor te­kinthető befejezettnek, ha az azt követő 5 napon a tarlóhántás is befejezést nyer. Ezen a téren tehát nagyobb felvilágosító és irányító munkát várunk a kalo­csai tanács mezőgazdasági ~sz- tályátóL Megyénk dolgozó parasztsága kihasználva a jobb időjárást, teljes erővel hozzálátott a behor­dás és cséplés munkájának el­végzéséhez. A hordás és cséplés előkészületén kívül a dunave- csei, kalocsai és bajai járás dol­gozó parasztsága hősies erőfe­szítése megnyilvánult az árvíz­veszély elhárításában is. Dol­gozó parasztságunk törvénytisz­teletét és helytállását a továb­biakban akkor bizonyítja be, ha kötelezettségét a cséplőgéptől maradéktalanul teljesíti. Megyénk termelőszövetkeze­teinek tagjai és pgyénileg dol­gozó parasztjainak egy része igyekszik állam iránti köte­lezettségének eleget tenni és emellett az árvíz által sújtott paraszttársaik helyzetén segí­teni. Az állampolgári fegyelem és a segítés hangján nyilatko­zott Béki Kálmán, kisszállási dolgozó paraszt, mikor kijelen­tette, hogy számára a beadási kötelezettség teljesítése az első, ami mindent megelőz. Alighogy egyes helyeken a cséplés megindult, máris a pél­damutatók százai akadtak, akik közvetlenül a cséplőgéptől telje­sítették beadásukat. Az élen ter­melőszövetkezeteink járnak. Apostagon Gózon Sándor, a Dó­zsa termelőszövetkezet elnöke tett elsőnek felajánlást termelő- szövetkezete nevében. A ter­melőszövetkezet példáját követ­ték az egyénileg dolgozók is. Ágoston István 8 holdas és Öt­vös József dolgozó parasztok. Ugyancsak Apostagon Alföldi Lajos már májusban teljesítette marha-, majd sertésbeadását. A tojás- és baromfibeadást is mindig az esedékes határidőre rendezte. A községben még meg sem indult a cséplés, amikor ő már ógabonával lerótta ezévi kötelezettségét. Jánoshalmán a beadásban a termelőszövetkezetek és ta­nácstagok járnak az élen. Az Uj Alkotmány, a Kossuth és a Petőfi termelőszövetkezetek tet­tek elsőnek vállalást évi kötele­zettségük cséplőgéptől való tel­jesítésére. Horváth János ta­nácstag Híz János tanácstagot, Rasztik Sándor Gusztonyi Györ­gyöt hívta párosversenyre. Nemcsak Jánoshalmán, hanem megyénk több községében is sok példamutató dolgozó paraszt van már. Kunfehértón Molnár Imre 5 holdas, Torma Imre 7 holdas dolgozó parasztok az első zsák elcsépelt gabonájukat a be- gyüjtőhelyre vitték, Zsanán 160 felajánlást tévő dolgozó paraszt közűi eddig 50 csépelt el és már valamennyien teljesítették is adott szavukat. Nemesnádudva­ron 170, Bácsszentgyörgyön 45 dolgozó paraszt teljesítette a cséplőgéptől gabonabeadási kö­telezettségét. Ezek a számok, adatok bizo­nyítják, hogy dolgozó parasztsá­A cséplés A BAJAI járásban a napok­ban végeztek az aratással. Fo­kozott feladatok hárulnak tehát a járás dolgozó parasztjaira, hogy a behordást és á cséplést minél előbb elvégezzék. Ebben a munkában nagy szükség van a gépállomások segítségére. A járásban mindenütt megin­dult a cséplés. A kezdet azon­ban azt mutatja, hogy gépállo­másaink nem elég gonddal ké­szültek fel. SÜKÖSDÖN, ahol 21 ezer ke­reszt van összehordva, mindös­sze egy gép csépel, mert a ba­jai gépállomás három gépe mindjárt az első nap hasznave­hetetlenné vált. A hanyagságra és gondatlanságra jellemző, hogy nem egy cséplőgépbe a rostákat nem helyezték be. A JÁRÁS gépállomásain ál­talában alig történt gondosko­dás, hogy a brigádszállásokon rendelkezésre álljanak az üze­meltetés zavartalanságát bizto­sító anyagok és alkatrészek. Ép­pen ezért múlhatatlanul szüksé­ges, hogy a gépállomások szoros gunk nagy része tiszteli a tör* vényt és példamutató helytál* lássál tesz eleget kötelességének* Ez azonban nem ok arra, hogy begyűjtési szerveink, tanácsaink elbizakodjanak a pillanatnyi si­kerek láttán. A begyűjtés mun­kája nem olyan egyszerű, mert a példamutatókon kívül még nagy számmal vannak olyanok is, akik Pató Pál módjára halogatják a kötelességek telje­sítését. Az ilyen esőtekben a törvényesség alkalmazása taná­csaink és begyűjtési szerveink feladata, melyet haladéktalanul az egész nép érdekében végre kell hajtani. Ennek érdekében megyénk egyes helyein a legrövidebb időn belül fel kell számolni a még meglévő hiányosságokat. A bácsalmási és kalocsai járás községeiben nagyobb gondol kell fordítani a begyűjtési ver­seny szervezésére. Tudomásunk van arról, hogy egyes helyeken jó kezdeményezések születtek a dolgozó parasztok részéről, azon­ban illetékes szerveink mégsem karolták fel ezeket. Tompán Ko­szó Ferenc és Simon Sándor még el sem csépeltek, de gépke­resetükből teljesítették adott szavukat. Példájuk nyomán Kiss József és Ledenyák János köz­vetlenül a cséplőgéptől adta be gabonáját. Azonban ezek a példamutató, jó kezdeményezé­sek a megfelelő tudatosítás, ér­tékelés nélkül elsikkadtak. Ezért történt meg az, hogy már az el­ső napokban 14-re emelkedett a hátralékos termelők számé Tompán. Helyi tanácsaink és begyűjté­si szerveink akkor járnak el he­lyesen, ha a hanyagokkal szem­ben a törvényben biztosított el­járást alkalmazzák. Ki kel) hangsúlyozni azonban, hogy ez a végső eszköz. Ezt minden köz­ségben meg kell előznie a párt segítségével, a tanácstagok és állandó bizottságok támogatásá­val folyó felvilágosító munká­nak. Minden termelőnek vilá­gosan kell látni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után már szabadon rendelkezhet a megmaradó gabonával. Értéke­sítheti, vagy saját szükségletére felhasználhatja, de addig, míg beadását nem teljesítette, nem becsületes dolog gabonát eladni. Számos helyen a gabonabe­adási kötelezettség teljesítése mellett már nagyobb mennyisé­gű gabonát ajánlottak fel dol­gozó parasztjaink az árvízkáro­sultak. megsegítésére. Szárító István, kisszállási 3 holdas gazdálkodó beadási kötelezettsé­gén felül egy mázsa búzát, egy mázsa burgonyát és 100 forintot ajánlott fel az idei jó termésé­ből az árvízkárosultak megsegí­tésére. Felajánlásához Tihanyi Pál és Somogyi Sándor csatla­koztak elsőnek a községből. Farkas István. Tasson péidát mulatnak a termslőszövetkezelek Tass már évek óta a kunszentmiklósi járás begyűjtésben élenjáró községe. A tassiak megint elsők akarnak lenni a járás­ban a gabonabegyüjtésben. Az elsőségért való törekvés nemcsak szavakban, vagy ígéretekben mutatkozik meg, hanem már a tet­tekben is. Pedig még nem is Olyan régen, mindössze három napja vontatták ki a szérűkre a cséplőgépeket. Az első két nap alatt 18 gazdánál csépeltek el. A termelőszövetkezetek szérűjén is zúgnak a cséplők. Illetve csak a Leninben és a Petőfiben, mert az Alkotmány termelőszö­vetkezet már a szelektorozást is befejezte. Tasson nemcsak a cséplésben mutatnak példát a termelőszövetkezetek, hanem a be­adásban is. Az ő nevük szerepel elsőnek a jelentésben, no meg Váczi Lajos és Malzseniczki Vince dolgozó parasztoké, akik az idén elsőnek teljesítették gabonabeadásukat. Nagyon fontos kérdés most a gabona gyors, haladéktalan be­gyűjtése, az, hogy egyetlen termelő ne maradjon adósa államunk­nak, mert csak így lehet biztosítani egész népünk kenyerét és ezen keresztül az életszínvonal emelkedését is. A tassi termelő- szövetkezetek megálltak ezen a téren is a helyüket, mert a csépiés megkezdése óta a község három csoportja 597 mázsa gabonát szállított a begyüj tőhelyre, Éktelen, fülhasogató IÁ-kolás borzolja es­ténként a kisszállá- siak idegeit. A kender­gyár tizenkét négylábú napszámosa így feje­zi ki örömét a pihenés, a gazdag mező fölött, ahol a napi munka vé­geztével legelgetnek. Az Alföldön ritka és lebecsült állat a sza­már; Egy-két juhász­nál látni még belőlük, vagy faluban vizeskor­dé elé fogva. Itt, a kís- szállási üzemben igen hasznos munkát vé­geznek. A kenderrel rakott lórékat viszik- hozzák a kisvasútom Ló nem vinne el annyit, mint ezek a kis állatok — dicséri a de­rék nagyfülűeket Dávid Jenő, a gondozójuk. 40—50 mázsát is elhúz egy-egy. Úgy festenek- a lórérakomány elé fo­gott szamarak, mintha cserebogár vonszolna egy nagy szalmakazlat. A tartásuk, meg tized­annyiből kikerül, mint a lóé. Van itt két igás­Jliua meq a táriái ló is csikóval, de azok több abrakot elfogyasz­tanak, mint ez a 12 szamár. Megeszik ezek jó étvággyal az árpa­szalmát is. Reggel 4 órakor kez­dődik a szamarak »műszakja«. Tisztára kefélve, jóllakva, fél­méteres füleiket ví­gan lengetve állnak .munkába. Négy az áz­tatott kendert viszi, kettő-három a behor- dóknak dolgozik, kettő a pozdorjaszállításnál segít. A három sza­márcsikó még a gond­talan gyerekkort éli, ezek csak pajkos ug­rálással töltik a napot. A kemény, becsüle­tes napi munka után Dávid Jenő, vagy Pá- tocskai István veszi gondjaiba a csacsíállo- ' niányt. Érdemes elnéz­ni Dávid bácsit: milyen gonddal,. szeretettel tő- ' rödik velük. Legelte­tés után — amikor a símaszőrű hasakon már amúgyis feszül a bőr a jóllakottságtól, — betereli őket a tisz­ta, villanyfényes istál­lóba. A jászlak előtt szabályos sorakozót tart a tizenkét állat. A fülek megint szélsebe­sen mozognak az ab- rakvárás izgalmában. Darált kukoricával kevert vegyesabrakot kapnak, utána egy-két kosár szénát. Dávid Jenő névről ismeri és szólongatja valameny- nyit. — Ez itt Lina, a nagymama — mutat egy nagytestű, szép szürke állatra. — Emez itt lánya, a Zsuzsa, ennek testvére a Miklós. Zsuzsinak ta­valyi csikaja az öcsi... (Ez a szegény öcsi na­gyon elütött a család­fától! A tizenkét sima- szőrű szamár között az egyetlen, amelyik olyan, mint mese­könyvben az ördög; bozontos, hosszú vö­rös szőr borítja egész testét, két füle is ak­kora, mint egy öles szőrbokréta.) Van már dédunoka is, enn még nincs neve. Dávid bácsi gondja a névadás is. Nemsoká­ra újabb szépenhangzó csacsinevet kell ke­resnie, mert a négy kancaszamár becsüle­tesen gondoskodik a folyamatos utánpótlás­ról. Dávid bácsi elmond­ja, hogy a gyár igazga­tósága is nagy gondot fordít a szamarakra. A kertben már nagy bog­lyákban áll a téli szé­na. Az abraknak soha nem szabad kifogynia. Meg is érdemlik. Mert a tartós, szép ken­derholmikban az em­beri kéz ügyessége mellett ott van az ő erős, szorgalmas testük fáradozása is, meg­könnyítve a kender- gyáriak - munkáját. menete a bajai járásban kapcsolatot teremtsenek brigád­jaikkal és élesszék a munka­csapatok közötti versenyt. NEMESNÁDUDVARON, ahol minden »zavaró körülmény« nélkül folyik a cséplés, eddig 200 dolgozó paraszt csépelt el és valamennyien közvetlenül a cséplőgéptől tettek eleget az ál­lampolgári kötelességüknek. A VASKŰTI gépállomás se­gítségére siet a bajainak azzal, hogy azokat a gépeket, amelyek végeznek a csépléssel, átirá­nyítja a bajai gépállomás terü­letére. A vaskúti gépállomás gé­pei eddig 24 vagon gabonát csé­peltek el, ; Időfárásíelentés Várható időjárás csütörtök es­tig: változó felhőzet, több he­lyen záporeső, zivatar, mérsé­kelt, időnként élénk délnyugati- nyugati szél. A meleg tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel: 16—19, dél­ben nyugaton 26—29, keleten 29- 32 fok között. (MTI1 A kalocsai dolgozó parasztok is megkezdték a hordást

Next

/
Oldalképek
Tartalom