Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-28 / 177. szám

idejében és jólvégsett tarlóhántás — több termés Mély k út vállalta Augusztus 15-re teljesítjük beadási kötelezettségünket \% MtiléRc/.és Mélykút címerében kutat és szarvast áb­rázol. Ez a kép maradt meg a község régmúltjából, sokszáz­éves történetéből. A feneketlen, bővizű kutak erre vonzották a távoli vásárokra hajtott csordát, a kóborló vándort. Az ingoványbán, ott halkult bele a végeláthatatlan nádasok susogásába a környék elége­detlenéinek jajszava, panaszko­dása, fenyegetése. Rákóczi mennydörgés kurucai innen toborozták a bujdosókat. Aztán Rózsa Sándor rejtőzött erre, és a latyakos csalitban leste az el­lent: a hosszúpuskás, magascsá- kós pandúrokat. Büszke emlék valamennyi, melyet az egymást váltó hercegek, földesurak igá­jában nyögő nép mérhetetlen szenvedéseiből font koszorú fog­lal keretbe. De nemcsak a kútak voltak feneketlenek és bőségesek. A földek is hasonlóak. Vedd ke­zedbe egy morzsáját, mint a gyémánt, úgy csillog és feke- tedik, az ásó olyan fényes lesz tőle, mintha zsírba mártottad volna. Jól tudták ezt azok, akik a jó földek gazdag termését évról-évre elorozták maguknak. 3Egy százhetvenesztendős irat el­mondja, hogy a község »minemit kötelességekkel«, tartozik a mélykúti Helység Főtisztelendő Plébános Urnák. »Minden pár házas személynek 30 krajcárt, egy posonyi mérő búzát, fel po- sonyi mérő tavaszit kellett adni, melyet a bíró bészedgyen és fer­tály esztendőnként kézhez ad- gyon, quietancia szerént.« Eze­ken kívül volt még fa, tehén- vaj, szalma, hízottsertés, széna, só, bor és faggyú. »24 pesti mérő búzát vagy vízi vagy száraz malomba őrölni a Plébános úr kívánsága szerént.« Ez volt a Plébános Űré és mennyit követeltek még maguk­nak a többi fölözök? Évszázadok verejtékével áztatott földek mostmár saját csűrbe, kamrába adják gazdag termésüket. A vámszedők haszna a népé lett, saját maguké, a mélykúti pa­rasztoké. A napokban megindult hu­szonkét gép búgása úgy hangzik, mint egy nagy lakodalom örö­möt, kacagást, simogatást, öle­lést, csókot magábavegyítő ün­nepi lármája, mely felejthe­tetlen lesz a következő lakodalo­mig. Sok szorongás, aggodalom töltötte meg az emberek szívét egészen addig, míg keresztbé- asztagba nem volt a gabona, míg a gép a hosszúfarkú kalászt dob­jára nem harapta. De az aggo­dalmas redők kisimultak a daga­dó zsákok láttán és ha nem is volt olyan, mint a legjobb esz­tendők — fizetett a munkáért. Már a gépinél eldől egy fontos dolog: mennyi az enyém és mennyi a miénk, az országé. Gavlik Antal 5 holdas dolgozó paraszt külön rakta a zsákokat. — Ho felajánlást tettem, hát mindjárt teljesítem is. Asz- szony ...! fogjuk a lovakat, azt‘ visszük. Ha az a felirat, »a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre«, hát mi se maradjunk el.« Vittner Pál két részletben vitte. Még ott zúgott a gép, az asztag még le sem fogyott, de a kötelezettség fele már a nagy közös raktár­ban volt. A beadás már az első napok­ban arányos az elcsépelt meny- nyiséggel. A gép melletti, de a többi népnevelők is eredményes munkát végeznek. Tözsér István — közöttük az egyik legjobb — tanyáról-tanyára viszi a párt szavát, lelkesít a beadás gyors teljesítésére. Nincs semmi kü­lönleges abban, amit mond, de a hosszabb-rövidebb beszélgeté­sekbe beleszőtt egyszerű érve­lés: az árvíz okozta orszá­gos károk, a községben elért eredmények, a kormányzatunk egy év alatti segítsége, a munkás-paraszt szövetség ké­zenfekvő, a parasztokat érde­keltté tevő magyarázata hatáso­sabb minden nagyhangú bőbe­szédűségnél. így azután egyre­másra tették meg felajánlása kát Maczkó Mihályné, Molnár József, Kiss Erzsébet, ifj. Fülöp István, Kiss Imre és Racsmány Mihály dolgozó parasztok. A legutóbbi tanácsülés a csép- lésnek-begyüjtésnek szentelte minden idejét. Addig-addig folyt a vitatkozás, mígnem Borsos Antal felállt és javasolta: »Elvtársak? Hívjuk ki versenyre a szomszédos Bácsalmás közsé­get. Ha versenyzünk, sokkal többre megyünk, valahogy na­gyobb, meg jobb kedvvel is megy a munka. Vállaljuk el ezen a tanácsülésen, hogy augusztus 15-re a cséplést befejezzük és beadási kötelezettségünknek tel­jes egészében eleget teszünk.« Mindenki helyeselte. De Viszmeg István megtoldta annyival, hogy az adófizetési tervünket is telje­sítjük ütemszerűen arra az idő- re, A cél m á r látható. Azt kell biztosítani, hogy a köz­ség el is jusson odáig. Sikerülni fog — mondták a tanácsülésen és az egész megye dolgozói biz-* tosak lehetnek abban, hogy Mélykút község augusztus 15-en jelenteni fogja: vállalásunkat teljesítettük! Sikerülni fog, mert lelkes és szíves az íttlakó nép, ahogyan az ingoványos sem­miből, a gyéren elszórt sárházak kezdeti településéből virágzó községet épített magának, ügy építi most még ékesebbé szo­cialista hazáját. W. D. JÓL HALAD A MUNKA a fajszi Vörös Csiíía» termelőm szövetkezetben A fajszi Vörös Csillag ter- melőszövet-kezetben a kombájn által aratott gabonát cséplőgéppel tisztítják. A szö­vetkezet tagjai élelmesen úgy igyekeznek minél több munka­erőt megtakarítani, hogy a cséplőgéphez egy futószalagot állítottak. A futószalag viszi tel a gabonát a géphez, ezzel mun­kaerőt és időt takarítanak meg. Úgy tervezik, hogy a futószalag rendszert a gabona raktározá­sánál is alkalmazzák, mégpedig úgy, hogy a zsákokat futószalag viszi fel a padlásra. * A Vörös Csillag tagjai ke- meny harcot folytattak az árvíz ellen. Saját gondjuk, bajuk mellett az egyénileg dol­gozó parasztoknak is segítségé­FALUSI GYÓGYSZERTÁRBAN 1948 óta hirdeti Rémen a sötétkékzománcos, fehérbetűs tábla, hogy ma már a legkisebb faluban is orvos és gyógyszertár szolgálja a dolgozók egészségvédelmét. Rém pe­dig 2000 lakosával igazán a kicsik közé tartozik. Még vasútja nincs, autóbuszjárat köti össze a távoli Jánoshalmával és a még távo­labbi Bajával. 1948 előtt még fáradságos útba és hosszú órákba került egy-egy beteg hozzátartozójának a gyógyszervásárlás. Piros muskátli és fehér csillagvirág nyílik ablakában s a tábla mellett a sajátságos gyógyszerillat is elárulja, amely a nyíló ajtón kicsap az utcára. Ezen a. napon Pénzesné az első vendég. Kislá­nyának, Annusnak elsebesedett a lába. Injekciót, sebmosót írt rá az orvos. Komlósi Károlyné gyógyszerész siirög a csillogó tége­lyek között. Gondosan elmagyarázza az anyának, hogy a fertőtle­nítőből néhány kristályt oldjon fel vízben, azzal mosogassa a se­bes lábat. Aztán idős néni jön: adjon már kedvesem valami port, igen fáj a fejem. Aztán fiatalasszonyka kér babahintőport. Komló- síné felvilágosítja: babaápolószert csak a szövetkezeti bolt árusít. Aztán eszébe jut: többen panaszolták, hogy nincs babaszappán az üzletben. Telefonon felhívja az ügyvezetőt s kéri: pótolják a hiányzó árut. A gyógyszertárnak is van »idénye«, amikor nagyobb a for­galom. Télen az influenzajárvány ellen folyt kemény harc. A hó miatt rendszertelenül járt a posta, az autóbusz, egy-egy gyógy­szerszállítmány két-három hétig is úton volt. Ma már nincs ilyen hiba, minden rendelést teherautó szállít Kecskemétről. Most nyá­ron pedig a meleg- és vízokozta hátbántalmak ellen kell gondo­san felkészülni gyógyszerrel. I 7 órakor tábla kerül az üvegajtóra: zárva. De az éj­jeli csengő arra való, hogy sürgős esetben bármikor kiadják a gyógyszert. Erre ugyan ritkán kerül sor. Dr. Hárs Emil községi orvos is állandóan hord magánál injekciót, gyógyszert s ha éjjel beteghez hívják, rögtön el is látja a szükséges orvos­sággal. A két zománctábla: az orvosé és a gyógyszertáré egyre meg­szokottabbá s nélkülözhetetlenebbé válik Rémen. re siettek azzal, hogy 10 kocsit adtak kölcsön, hogy minél gyor­sabbá váljék a Kenyérgabona behordása az árterületről. A Vörös Csillag tagjainak ezt a testvéri segítségét örömmel vet­ték az egyénileg dolgozó pa­rasztok. * A termelőszövetkezet nö- vénytermesztési brigád­jai közül a Kossuth végzett jobb munkát. A brigád tagjai munkaegységenként fél kiló ár­pa prémiumot kapnak, mert a beütemezett 7 mázsa helyett 13 mázsa és 53 kiló ősziárpát ter­meltek holdanként. A termeaj- szövetkezet még a tavalyi árpá­ból teljesítette beadási kötele­zettségét, ezért az idei termés­sel szabadon rendelkezik. A ta­gok mindjárt a cséplés után munkaegységenként egy kiló ár­pát kaptak előlegként. • A termelőszövetkezet 186 mázsa búzát beadott. A tavalyihoz képest jóval kevesebb a beadás, több gabona marad a tagoknak is és ezért a tavalyi 4 kiló helyett 6 kiló gabonára szá­mítanak munkaegységenként. * A nyári hónapokban a ter- melőszövetkezet »ifjabb« családtagjai, akik szünidejüket töltik, szintén résztvesznek a munkában. Ifj. Csere Károly­nál? például már 30 munkaegy­sége van az idén. Tavaly 4000 forint értékű természetbeni és pénzbeni juttatást kapott a szö­vetkezettől a szünidőben teljesí­tett munkaegységei után. il gyors ler«o*füjiss sikeréért Szocialista szerződés a vasút és a Bács-Kiskunmegyei Ter­ményforgalmi Vállalat között. A terménybégyüjtés szállítási feladatainak sikeres lebonyolítá­sa érdekében a MÁV szegedi igazgatósága és a Bács-Kiskun- megyei. Terményforgalmi Válla­lat szocialista szerződést kötött. (MTI) Gyorsítani kell a tarlóhántást és másod vetést a bajai járásban A bajai járásban meg kell gyorsítani a tarlóhántást és má­sodvetést, hogy a járás termelő- szövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai a vállalt 8000 hold másodvetést mielőbb befejezzék. A járás szaporodó állatállo­mánya szükségessé teszi a mind nagyobb takarmánybázis bizto­sítását. De szükség van a má- 'sodvetésre azért is, hogy pótolni tudjuk az árvíz okozta kiesése­ket. Közeleg a másodvetés el­végzésének határideje, ki kell használni a lehetőségeket, mert a mulasztással saját kárunkat valljuk. A bajai járás nem egy köz­ségében szorgalmas igyekezettel folyik a tarlóhántás és másodve­tés. A legszebb példát Csáta.ja mutatja, ahol nemcsak a Budai Nagy Antal termelőszövetkezet, de az egyénileg dolgozó parasz­tok is helyt állnak vállalásaik teljesítésében. Nem értékelik még a másodvetés jelentőségét és el is hanyagolják Nagyba- racskán a Petőfi, Nemesnádud- varon a Kossuth és Csávolyon az Uj Élet termelőszövetkeze­tekben. Az eredeti tervet sem teljesítették még Bátmonosto- ron, Szeremién, ahol a terv 81, illetve 91 százalékánál tartanak még. Ezekben a termelőszövetkeze­tekben és községekben megfe­ledkeznek arról, hogy a másod­vetés lehetőségeket biztosít ar­ra, hogy az állatállományt hosz- szabb időn keresztül etethetjük zöldtakarmánnyal, sőt a zöldta­karmányozás idejét egészen a tél beálltáig is kitolhatjuk. A másodvetés után nincsen beadá­si kötelezettség és a bő és ki­adós esőzések után erre rend­kívül jó alkalom kínálkozik. 50-60 mázsa magtermést vár fehérheréről a tompái állami gazdaság’ A herefélék a legértékesebb szálastakarmányt adják. A me­gyében a tompái állami gazda­ság termel egyedül fehérherét. Ennek a fajtának nagy előnye, hogy az első évben nem foglal külön területet, búzára való rá- vetéssel termeszthető. Tavaly tavasszal vetették 40 hold őszibúzára. A búza leará- tása után ősszel fogasolták, mű- tragyézták. A kemény tél ellené­re tavasszal szépen megindult a sarjadzás, amit íejtrágyázás- sal is serkentett a gazdaság, majd májusban gyomtalanítot- ták. A levágott hereszéna szo­rítása most folyik. A 40 hold hat hatalmas kazlat adott. 50—ilO mázsa tiszta heremag várható erről a területről, sőt a főagro- nómus szerint eléri a 60—80 má­zsát is a egéplési eredmény. Jó ütemben halad a lucerna magfogásos szerződése Korábban már közöltük, hogy megindult az álló lucernaveté­sekre a magfogásos szerződés- kötés. Eddig már igen szép eredmények születtek a szerző­déskötésben. Különösen meg kell említeni a bácsalmási Petőfi ter­melőszövetkezetet, amely 20 holdra, a gátéri Vorosilov tsz-t amely 10 holdra és a kiskun­félegyházi Felszabadulás terme­lőszövetkezetet, amely 6 holdra kötött lucerna magfogásos szer­ződést. Az egyéni termelők kö­zül is egyre többen követik özv. Nagy Balázsné, izsáki dolgozó példáját, aki 2000 négyszögöl te­rületre szerződött. A szerződéskötés eredményei bizonyítják, hogy a termelőszó1 vetkezetek és egyéni termelők a lucerna magtermés értékesíté­sének a legjobb lehetőségét a szerződéskötésben látják, mert a nyers lucernamag 1500 forintos áron kerül mázsánként átvétel­re, míg kormányzatunk ugyan­ilyen árban biztosítja a szerző­déses termelőknek a fémzárolt lucerna vetőmagot is. Nyilván­való, hogy a nyers lucernamag nem jelenthet olyan értéket, mint az ólomzárolt, tiszta vető­mag. A szerződéskötések számának emelkedése azt jelzi, hogy mar az ősszel bőséges mennyiségű fémzárolt lucernamag áll majd a termelők rendelkezésére, az eddigi szabadpiaci áraknál lé­nyegesebben olcsóbban. A termelőszövetkezetek szer­ződéskötését a Magtermeltetö Vállalat termelési felügyelői, míg az egyéni termelők szerző­déskötését a Magtermeltető Vál­lalat községi termelési felelősei végzik. A második kaszálású lucerna magfogására a legtöbb helyen kedvezőtlen időjárás volt és így a harmadik kaszálású lucernát hagyják meg magnak. A szer­ződéskötés a harmadik kaszálá­sú lucernára is érvényes. Kosa Károly. Nálunk is legfőbb érték az ember Aratás után gazdaságunk te­rületén megkezdődött a cséplés. Egyik utam alkalmával egy cséplőcsoportra lettem figyelmes. Körben ültek az emberek és a c séplögépfelelős balesetelhárí­tásról szóló oktatását hallgatták, ami igen hasznos volt dolgozóink számára. Én is hozzászóltam a felvetett kérdésekhez és közben megválasztottuk a szakszerve­zeti bizalmit is. Kellemes megle­petés volt számomra, hogy dol­gozóink munkakezdés előtt ilyen hasznos oktatásban részesültek. KONYA JANOS ÜB-elnök, Városföld, állami gazdaság­Községünk nem maradt el a munkában Községünk dolgozó parasztsá­ga szorgalmas munkával sikere­sen befejezte az aratást. Pudi József egyéni gazdálkodó a cséplőgéptől elsőnek teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Példáját a község többi dolgozó parasztja is követte. A betakarí­tás mellett a határban szépen halad a tarlóhántás és a másod­vetés is. BENEDEK SÁNDOR sajtófelelős, Borota, Amit a múltban nem tehettünk Ma már az egész vi­lágon egyre jobban szélesedik a békemoz­galom. Mi, magyar dolgozók a Szovjetunió által kapott szabadsá­gunkat tartjuk a leg­drágább kincsünknek. Jó munkával bizo­nyítjuk be, hogy mél­tók vagyunk erre a szabadságra. Mindany- nyiunk boldogsága, hogy jólvégzett mun­kánk után megérde­melten pihenhetünk hazánk szebbnél szebb vidékein. üdülésünk befejezésével kipihen­ten, új erővel fogunk munkához. Pártunk és kormányunk sze­rető gondoskodását még eredményesebb, jobb munkával há­láljuk vissza. Bákanek dánomé, a Bajai Gyapjú-szö- vetgyár dolgozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom