Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-27 / 176. szám
Egy cséplőmunkacsapat első napja A kiskunfélegyházi járás vezet a gahonabegyüftéshen »En, Urfi Imre, a 17-es számú gép felelős vezetője, munkacsapatom nevében vállalom, hogy körzetemben egyetlen beadással hátralékos dolgozó paraszt nem lesz. A cséplés után 24 órán belül a begyüjtőhelyre szállítják az államnak járó gabonát...« Az operatív bizottsági ülés jegyzőkönyvét — amely ezt a vállalást megörökítette — még le sem tisztázta a kiskunhalasi városi tanács gépírója, amikor Urfi Imre a Németh Imre-féle munkacsapattal Felsőszálláson, Bende Jenő közös szérűjén megkezdte a cséplést. Ez a munkacsapat tavaly 1200-as géppel 48 vagon gabonát eresztett le. S az 500—550 gazda közül, akinél csépeltek, mindösz- sze három akadt, aki hepciás- kodott a beadás ellen. Uríi Imre idei vállalása tehát a tavalyi jó eredményre épült. A cséplés minden évben ismétlődő, de nem mindig egyforma munka. Ezt tapasztalta Nagy István és Pankovics István etető, amikor az első kévét dobba eresztette. A nyirkos szárú, vagy szorultszemű kalászokat lassan, óvatosan kell etetni, mert különben eltömődik a dob, szemesen dobja ki a kalászt. Az időjárás pedig úgyis megvámolta néhol a termést — most kétszeresen vigyázni kell minden szemre. Ezért veszik öszA Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a tavalyihoz képest idén 18 százalékkal nagyobb országunkban a burgonya vetésterülete. A piacokon bőséges a kínálat s a becslések szerint ősziburgonyából is jó termésre számíthatunk. Hogy a következő években még bőségesebb mennyiségben és még olcsóbban kerüljön a dolgozóink asztalára a burgonya, mint »második kenyér« — arról elsősorban azok az állami gazdaságok és tsz-ek gondoskodnak, amelyek gondos munkával szaporítják a minőségi vetőburgonyát. A kisszállási Petőfi tsz 1951- ben termesztett először vetőburgonyát Krassava-fajtából. Az. egyénileg dolgozó parasztok mar virágzáskor megálltak gyönyörködni a burgomyatáblában. ösz- szel pedig gyorsan híre szaladt, hogy a szövetkezet 68 mázsát szedett holdanként, holott Kisszálláson az egyéni termelők 30- 40 mázsánál többet emberemlékezet óta nem tudtak elérni a leromlott, elkorcsosodott fajtákból. sze gondosan a dobot Is. A gép alatt széles ponyva gyűjti a kirázódó szemet. A BéNDE-SZÉRON nem egészen egy nap alatt 78 mázsát csépeltek el. A munkacsapatról azonban nemcsak az elcsépelt gabona mennyisége, a szem épsége szerint mondanak véleményt a gazdák. Vizsgázik ilyenkor a petrencés, a szalma- és pelyvakazalrakó is. Ha léniát lehet húzni a szalmaboglya mellett, ha gondosan le van kötve a pelyva — akkor van becsületük. Urfi Imre gondol erre is. Maga figyelmezteti a munkásokat, ha hibát lát. Erre ugyan ritkán kerül sor. A petrencések között dolgozik Háza Dezső is, az agráregyetem állattenyésztési karának harmadéves hallgatója. , Milyen »agitációs módszerrel« dolgozik Urfi Imre? Nehéz lenne meghatározni. Módszere a becsületes, figyelmes munka, amivel elsőbb is megnyeri a csépeltető gazda bizalmát. Aztán ügyel arra, hogy mielőbb megismerje a dolgozó paraszt természetét, körülményeit és nehézségeit is. — Meg kell előbb tapasztalni: kivel állok szemben, milyen hangon lehet vele beszélnem — hangsúlyozza. — Mert minden ember más és más, még a köszönést sem egyformán fogadják el. Van akit a beadással kapIdén is meg lehet csodálni a szövetkezet 25 holdas burgonyaföldjét. Most a »Mittelfrühe« néven ismert fajtát szaporítják. Az ősszel mélyemszántott burgonyatalajt tavaszkor vetés előtt háromszor fogasolták, henge- rezték. Kikelés után a burgonya káliműtrágyát kapott íogasolás- sal együtt. A területet egyénekre felosztva művelte a tagság. Egy kapálást és háromszori töi- tögetést végeztek. A jó munka eredménye meg is látszik. Sokoldalú haszna van a szerződéses vetőburgonya termesztésének. A 25 hold után semminemű beadást nem fizet a szövetkezet. Holdanként 22 mázsa vetőgumót keli leszállítania, 14 visszamarad saját vetésre. Mázsánként 130 forintot fizet a termeltető vállalat, ez a 25 hold után 71.500 forintot jelent a szövetkezetnek. Ezenkívül megmarad szétosztásra a termés legnagyobb része, A Mittelfrühe mellett 2 holdon Krassavát és egy hold nyári rózsát is termel a szövetkezet. A Krassavát — hogy a leromlást elkerüljék — évenként más csolatban egyetemista, vagy katonatiszt fiára kell figyelmeztetni, van, akinek új kocsijára, vagy vetőgépére célozva kell megmagyarázni, hogy a gyári munkás, aki ezt készítette, szintén enni akar. Van, akinek egy szót sem kell szólni, mert maga is tudja kötelességét. Mint ez a Farkas János, akinek félórája fejeztük be az asztagját és máris ■jön a kocsival.., Farkas gazda elégedetten tapogatja a teli zsákokat. Az ellenőr cédulájáról kitűnik, hogy 12 mázsa árpája, 21 mázsa rozsa és 14 mázsa 32 kiló búzája termett. Az árpából géprésszel, beadással együtt lejön 108 kiló, a rozsból 661 kiló, a búzából pedig 136. Vagyis 47 mázsa 19 kiló termésből 905 kilóval tisztázta a beadást és cséplési díjat is, A munkacsapat harcol a percekért is. Az átállást olyan gyorsan végzik, hogy a szijtárcsa még forog, amikor a gép máris új rakomány mellett áll. Érdeke ez a gyorsaság Urfi Imrének, hogy 31 vagonos cséplési tervét mielőbb teljesítse. Érdeke a munkacsapatnak, hogy minél többet keressen. És érdeke a gazdának, hogy hamarabb biztos helyen, zsákokban lássa a kenyérnekvalót. S ahol ez a három törekvés így találkozik, csak jó munka folyhat,; minőségű talajban termelik. Tavaly homokba vetették, idén kötött táblában kapott helyet. A tompái Uj Élet tsz 10 hold Ackersegen fajtájú burgonyavetésén még a kisszállásinál is nagyobb — 80—90 mázsás — termés várható. Nyári ültetésű burgonyát legnagyobb területen — 25 holdon — a tompái állami gazdaság termeszt. Júniusban került földbe, de már majdnem utolérte a tavaszi vetésűt. Szépen virágzik s itt is 80—90 mázsás terméshozamot ígér. . A szép terméskilátás titka a jó agrotechnika. A gazdaság sem sajnálta a burgonyától a gond os talaj előkészítést, a műtrágya több fajtáját, a gyomirtó és töltögető kapát. Az idei termésű, minőségi burgonya jövőre még nagyobb területen, még több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kerül elvetésre. S néhány év múlva már az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságából is száműzi az elsatnyult, rosszul- termő burgonyafajtákat. Megyénkben teljes erővel megindult a cséplés. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a cséplőgéptől lefolyó gabonát a begyüjtőhelyre szállítják. A begyűjtési minisztérium első értékelése szerint megyénk a kenyérgabonabegyüj- tési versenyben elsők között van az országban. Ahhoz, hogy kezdeti jó eredményeinket megtartsuk, továbbra is szélesíteni kell a begyűjtési versenyt, támogatni kell a dolgozó parasztok kezAz öregcsertői Béke termelő- szövetkezet dolgozói harcolnak minden szem gabonáért. Szorgalmasan végzik az összes mezőgazdasági munkákat és az aratással egyidőben jól halad a takarmány betakarítása is. A csoport vezetősége a tagsággal egyetértve úgy intézkedett, hogy az aratás megkezdése előtt, amikor az eső esett és más munkát nem lehetett végezni, előre elkészítették az árpa aratáshoz szükséges köteleket. — Ezért a reggeli órákban, amikor harmatos volt a gabona és nem lehetett aratni, nem töltötték az időt tétlenül, hanem a növényápolási és a takarmánybetakarítási munkákat végezték. A jól megszervezett munka eredménye az lett, hogy az aratással egyidejűleg 50 hold lucerna lekaszálása és betakarítása is megtörtént. A csoporttagok fáradságot nem ismerve végzik a munkát, mert látják, ha jól deményezéseit. A megyei tanács legutóbbi ér-* tékelése szerint a járások rang« sora a gabonabegyüjtésben a következőképpen alakul: 1. Kiskunfélegyházi járás, 2. Kiskunhalasi járás. 3. Kiskőrösi járás. 4. Bácsalmási járás. 5. Kecskeméti járás. 6. Kunszentmiklósi járás. . 7. Bajai járás. 8. Dunavecsei járás. 9. Kalocsai járás, dolgoznak, több eredményt mutathatnak fel. Jó a hangulat most a tagok között. Markó János 61 éves tag, aki 12 éves kora óta szolgasorsban élt, azt vallja, hogy soha. nem volt ilyen jó élete. Feleségével együtt 550 munkaegységre számítanak és előreláthatólag munkaegységenként 5 kilogramm kenyérgabonát kapnak. Azonkívül 3 kilogramm takarmánygabona jut valószínűleg munkaegységenként. Ez összesen 44 mázsa gabonát tesz ki. Van ezenkívül még egy hold kukoricájuk, amely mintegy 30 mázsa termést fog adni. Pénzből munkaegységenként 30 forintra számítanak. Ez összesen 16.500 forint pénzbeli juttatást jelent. Ezzel szemben beadásuk 3 kilogramm tojás és 110 forint adó. Hasonlóképpen a többi tagok ts meg vannak elégedve és komoly jövedelemre számítanak, FARKAS JÓZSEF tanácselnök, öregcsertő. Teljes erével megindult a cséplés városunk területéi) Kiskunfélegyháza város területén lévő termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok az 1954. évi kenyércsata első részét befejezték. Az aratást termelőszövetkezeteink közül elsőnek a Bem József július 16-ra befejezte. A vele párosversenyben lévő Táncsics termelőszövetkezet egy nappal később végzett a munkával. Az aratásban a gépállomás is jól kivette részét. A kombájnokkal volt ugyan hiba, mert dőlt volt a gabona, puha a talaj és sok helyen a gép nem megfelelő kijavítása miatt vagy hanyag kezelés következtében adódtak üzemzavarok. De azért időben a 14.292 hold aratnivalót levágtuk. Termelőszövetkezeteinkben soha nem látott lendülettel folyik a munka. A Vörös Október termelőszövetkezetben két személy kivételével, akik a lovakat ápolják, mindenki kaszát fogott, de ez a két személy is a szabadidejében a növényápolást végezte. Az aratás befejezése után termelőszövetkezeteinlk, egyénileg dolgozó parasztjaink a hordást végzik. Július 21 óta 16 gép csépel a város területén. A város dolgozó parasztjai elhatározták, hogy úgy csatlakoznak a gáton az árvíz ellen küzdő elvtársakhoz, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezik a cséplést és ezzel egyidőben az állam iránti kötelezettségnek is eleget tesznek. HIDEG JÁNOS, Kiskunfélegyháza. A több és olcsóbb burgonya termelésének útja ELÉGEDETT CSOPOMTAGOK BOLDOG IS EMBERKE kapaszkodik Mátételkén az egyik ház rőzsével vont kerítésébe. — Édesapám azt üzeni, gyöj- jön az ángyom aratni. Pár perce, hogy kilopakodott a nap a felhötakaró mögül. Nyílnak a kapuk, mindenki a halárba indul. Még szerencse, hogy Kurtyák Jánost otthon tatalom, A községben ugyanis azt mondották, ha tudni akarok mindent, vele beszéljek. Ha vele beszélek annyi, mintha az egész községgel beszélnék. Hetvenöt évével frissen, fiatalosan tessékel be a vadszőlővel futtatott, árnyékos ámbitusra. Az asztal előtti lócán helyezkedünk el. Nyílik a belső ajtó, a iiendég érkezésének hírére kilép rajta Antal fia és a kis unoka, az Anti gyerek. Odatelepedne]'s ők is az asztal köré. — Hét ilyen élő gyermekem van és ha jól összeszámlálom, tíz ilyen szép unokám. Megbúbolja játszi mosollyal a kis Antit. —? Itt küzködtem, itt neveltem valamennyi gyermekemet ebben a kis községben. Mert hogy küzdelmes volt az élet, elég ha ennyit mondok csak: iPiukovks, Mert az. övéké volt ce ÖREGEK itt minden föld, amerre csak a szem tekint. Hosszú évtizedeken keresztül legfeljebb, ha a temetőben jutott egy arasznyi parcella az embernek. LÖVÉSZT a pipáját, meg- tömlcödi, rágyújt. Hiába jobban megy a szó pipafüst mellett. — Nézzen csak szét jobban a községben. Száz évig nem több, mint száznégy ház sorakozott az utcasorokon. Pitvarba, pajtába, kamrába szorult a szegénység, mert a Piukovicsok még azt a pár négyszögölet is sajnálták, amire a szegény ember a maga kis viskóját felhúzta volna. Mióta olyan nagyot fordult a világ, 85 ház épült. Nemes János, Molnár Vince, Kurtyák Antal, Davcsik Kázmér meg a többiek építették. Na csak nézze meg őket. A pipaszurkáiónak sűrűn akad dolga. — Most aztán a mi kulákjaink nagy része jobbnak látta, hogy olajra lépjen. Olyan nagy hire ment ennek, hogy még olajkutatók is eljöttek közíbénk. Persze hogy nem találtak olajat. Mert ha lett volna, a Piukovicsok azt már régen kiszívták volna, mert olyanok voltak, mint a piócák. Maga is mosolyog azon, amit mondott. Kurtyák Antalt a fia meg is jegyzi: szereti a tréfálkozást. — Már hogyne szeretném. Az adja a fiatalságot, az őrzi meg a frisseséget. Az asszonnyal soha nem temettük magunkat a hordó fenekébe. Meg aztán mindig is szerettük a miinkát. Látja, milyen deres a fejem, menynyi ránc, barázda rovátkolja az arcomat a felettem elmúlott éve- két jelezve. De első voltam az idén is, aki végeztem az aratással. — Pedig mondtuk apánknak, majd mi, gyerekek learatjuk — veti közbe a fia. — De nem várt. — Már hogyan is vártam volna, mikor az idő sürgetett. Hogy még szégyenszemre szemveszteségem legyen. Az asszonnyal két és fél nap alatt learattuk a másfél hold búzácskát. KIS UNOKA már türelmetlen. Ma elkéredzke- dett az óvodából, mert apjának uralni akar segíteni. Óvoda Mátételkén! — Az bizony ■— óvoda; iskola, postaügynökség; mozi, - jövőre meg kultúrház. Nyolcvanezer tégla már össze van gyűjtve hozzá. Hej de más világ, hej de szebb világ épül a mi községünkben. Magához vonja kis unokáját. Mintha hozzá intézné a szavakat: — Boldog életre nevelődtök kis gulyáim, Hissen csak látni kell, mint élnek a mai fiatalok. A moziban nem egy színielőadást tartanak. Csak legutóbb is a Liliomfit, a Duda Gyurit mutatták be. Milyen más lett az ember élete. Ha nem volna már olyan gyenge a szemem, magam is bejárnék a könyvtárba. Azt mondják, olyan szép könyvek vannak ott. Mindenki azt választhatja, "mi neki a legjobban tetszik. GY PILLANATRA elmereng. Bizton az juthatott eszébe, a kulákoknak a tudásra azért volt szükségük, hogy még jobban elnyomhassák őket. Itt volt a Piukovics Tóbiás esete. Doktorátust is szerzett és hazajött parasztnak. A diploma ezért kellett neki, hogy a lányokat megszégyenítse, béreseit meg árpa, meg zabhéjból készült kenyérrel etesse. Meg is kapta méltó büntetését. Bezzeg ma a tudás már nem őket szolgálja. Hogy ez járhatott az eszébe, az kicsendül szavaiból. — Jól mondták, a kulák ku- lák marad listával és lista nélkül is. Mert mi volna más, mint kulákgazság, hogy Kurtyák Mihály tartozik vagy 15 ezer forint adóval és erre mindössze 200 forintot törlesztett. Persze, mert nem akarja a mi boldogulásunkat. Bezzeg csak fordítva lenne, még az utolsó párnát is kihúzatnák a kulákok a fejünk alól (Ez legyen jigyelmez-i tető a tanácsnak, ha Kurtyák János nem is oda adresszálta.) Szép, takaros a ház, amelyben Kurtyák János a feleségével lakik. Kettejüknek elég, de ha a népes család, összegyülekezik, bizony jó volna a falait szélesebbre ereszteni. A kultúra lépés- ről-lépésre lopakodott be az alacsony kis ajtón, a függönyös kis ablakokon. Villany, vezetékes rádió. Felszedelőzködünk. Kurtyák János a feleségével szintén a határba indul. — Mindig van künn mit tenni. Ma egy kicsit kapálunk. Holnap összehordunk. Aztán elcsépelünk, a géptől elsőnek akarjuk teljesíteni a beadást, mert tudja, büszke vagyok ám arra, mikor azt hallom: — lám, lám az öreg Kurtyák már teljesítette a beadást, mi meg mindig csak »jövünk«. Hallom a rádión, mennyi embernek jutott ki szenvedés az árvíz miatt. Minket a baj elkerült. Hát most rajtunk a sor, hogy a gyorsbeadással mutassuk meg, hogy szívből igazán egyet érzünk velük. GY DARABIG még együtt lépegetünk. Aztán elválnak útjaink. De még sokáig követi tekintetem őket, Boldog öregek, B.
