Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-27 / 176. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BAfCSKIS K UN MEG Y El PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 176. SZÁM Ara 50 fillér 1954. JULIUS 27., KEDD Szovjet tehergépkocsik és ma­gyar honvédek dolgoznak a SoK- tlarta Dunaszakasz védelmén. Még nem múlt el a veszély — védjek a gátakat Jelentés a dtmavccsei járás szakaszáról A cséplőgéptől Dolgozó parasztságunk és ter­melőszövetkezeteink megyeszer- te tanácsüléseken, kisgyűlése- ken — a dávodiak és a herceg- szántóiak példája nyomán — mind többen hívják egymást párosversenyre a behordás gyors elvégzésére, a gabonabeadás köz­vetlenül a cséplőgéptől történő teljesítésére. A soronkövetkező mezőgazdasági munkák jó el­végzése, a gabona- s az esedékes tej-, tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadás gyors teljesí­tése dolgozó parasztságunk egyéni érdeke elsősorban, ugyan­akkor népünk életszínvonala további emelésének alapja. A dávodiak áltat több héttel ezelőtt elindított versenymozga- iomhoz megyénkben 63 termelő- szövetkezet és 3233 dolgozó pa­raszt csatlakozott. Vállalásukhoz híven már sokan teljesítették gabonabeadásukat és egyéb be­adási kötelezettségüket. Baján Hegedűs Sándor 13 holdas dol­gozó paraszt 428 kilogramm rozsbeadását közvetlenül a csép­lőgéptől teljesítette. Sokcsevics József, Markó János, Jágity Fe­renc, Horváth Ferenc, Bisof Istvánné, Petresevics Antal, Csu- zi András, Grünfelder István és még sokan hasonlóképpen a cséplőgéptől lefolyó első gabo­nát a begyüjtőhelyre vitték. — Termelőszövetkezeteink közül is bőven találunk példamutatókat, A bajai Vörös Fény termelő- szövetkezet ógabonából 137 má­zsa búzát és 7 mázsa rozsot adott be folyóévi kötelezettségé­nek teljesítésére. A szövetkezet tagjai az árpabeadást közvetle­nül a cséplőgéptől azonnal tel­jesítettek. A versenymozgalom tehát szé­pen indult és már eddig is jó eredményei vannak. Sajnos azonban, a dolgozó parasztok versenykezdeményezését sok he­lyen nem értékelik kellőképpen, nem karolják fel eléggé, nem segítik, hogy ez a versenymoz­galom minél szélesebbkörűvé váljék. Egyes falusi vezetőink lebecsülik a versenymozgalorn lendítőerejét. Példa erre Kecel község, ahol Jónás József, a begyűjtési állandó bizottság el­nöke úgy nyilatkozott, hogy nincs is szükség versenyre, anélkül is menni fog a beadás. A község vezetőinek ezt a han­gulatát kihasználja az ellenség. Stemcel Mihály keceli kulák a termelők között a beadási köte­lezettség teljesítése ellen agi­tált. Természetesen ő volt az első, aiki szabotálta a beadást. Hasonlóképpen nem eléggé becsülik meg a versenymozga­lom előnyeit a dunavecsei járás­ban. A dunavecsei járási be­gyűjtési hivatal csak 44 dolgo­zó paraszt versenyvállalásáról tud. Pedig ebben a járásban is többezer olyan becsületes dol­gozó paraszt van, akik szívesen résztvennének a nemes vetélke­désben, de mivel nem törődnek e járás, valamint a járásban lévő községek vezetői eléggé a Versennyel, nem tartják azt fel-. a begyüjtőhelyre színen, nem értékelik, kedvét sze­gik a versenymozgalomnak. A verseny mellett ne feled­kezzünk el a felvilágositó mun­káról sem. A dolgozó parasztok­nak magyarázzuk el, hogy aki húzza, halasztja a beadást, az megszegi a törvényt. Kétszeresen ráfizet, ha hátralékos lesz. El­sősorban azért, mert elesik a gyorsbeadási prémiumtól, de még inkább azért — mert meg­büntetik érte. Aki az államnak járó gabonával spekulál, nem teljesíti a géptől a beadást, an­nak 10 százalékkal emelik fel a beadási kötelezettségét, sőt helyszínen számoltatják el. A helyi tanács akkor jár el helye­sen, ha a hanyagokkal szemben gyorsan lefolytatja ezt az eljá­rást. A falu dolgozó parasztjai­nak többsége általában becsü­letesen eleget tesz állam iránti kötelezettségének, tehát feltétle­nül helyesnek találja, ha a köz­ségi tanács erélyesen felelősség­re vonja a mulasztókat. Ter­mészetesen, ahol jó a felvilágo­sító munka, jól doLgozik a párt- szervezet, a tanács és a tömeg­szervezetek, ott nem, vagy igen ritkán kerülhet sor ilyen esz­közre. A tanácsoknak sok segítséget adhatnak a felvilágosító munká­ban a begyűjtési állandó bizott­ság tagjai. Munkájuk azonban csak akkor lesz igazán eredmé­nyes, ha minél nagyobb szám­mal bevonják a jól gazdálkodó, a jól teljesítő dolgozó paraszto­kat, főleg középparasztokat. Ezeknek a dolgozó parasztoknak van tekintélyük a községben, az ö szavukra hallgatnak a többiek is és jelentősen elősegíthetik olyan hangulat kialakítását, hogy az állam iránti kötelezett­ség teljesítése hazafias köteles­ség és hogy szégyen az, ha va­laki nem teljesíti a beadást. Természetesen a kötelezettsé­geken kívül a jogokat is ismer­tetni kell a dolgozó parasztok­kal. A termelők a beadás telje­sítése után megmaradt gabona­feleslegeiket tetszésük szerint értékesíthetik a szabadpiacon. A kormánypiögramm eredménye­ként a beadási tervek csökken­tése következtében az idén jó­val nagyobb gabonamennyiség jut szabad eladásra és ez jelen­tősen megkönnyíti a parasztság helyzetét. Közeleg augusztus 20, az új kenyér ünnepe. Ha megszegjük a fehér, foszlósbélű új kenyeret, hálával gondolunk azokra, akik termesztették, betakarították és beadták belőle azt, ami a kö­zösségnek jár. Községeink, ter­melőszövetkezeteink és az egyé­nileg gazdálkodóink csatlakozza­nak tehát a nemes versenyhez és a géptől való gyors beadással se­gítsék elő mindannyiunk közös nagy ügyét — az ország kenye­rének biztosítását. Az Árvízvédelmi Kormánybiz­tosság jelentése szerint a Felső- Duna osztrák és német szaka­száról jövő kisebb árhullám Bécsben nyolc centiméter ára­dást okozott. Az újabb kisebb árhullám a magyar Dunaszaka- szon lassítja az apadást, amely megyénk szakaszán is tapasztal­AZ APADAS a Duna ba­jai szakaszán is beállott. A bajai mércén a vasárnapi napon 13 centimétert mutatott a víz apadása. Hétfőn, ugyancsak a legmagasabb szinthez viszonyít­va az apadás 29 centi volt. A Duna gyors áradata most a déli határrész felé húzódik. A város alatt húzódó Kamarás-Duna alsó sétányán több méter hosszan a vízár, medrébe tért vissza. Hét­tőn reggel búvárok ereszkedtek le a bajai Duna hídfőjénél és a Dunavölgyi Főcsatorna torkola­tánál, hogy megvizsgálják a bil­lenő kapu lezárásának akadá­lyát. A DUNAVÖLGYI FŐCSA­TORNA sükösdi veszélyeztetett szakaszán a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a honvédalaku­latok hősi erőfeszítése nyomán hajnali 3 órakor sikerült a vé­dekező munkát befejezni. A Fő­csatornán a vasárnapi napon 14 szivattyú kezdte meg a viz ki­emelését és visszajuttatását a Dunába. Másodpercenként négy köbméter víz távozott a csator­nából, nagy mértékben enyhítve a csatorna védőgátjaiva neheze­dő nyomást, számos levél érkezik, melyben dolgozóink együttérzésüket feje­zik ki az árvízkárosultak kánt. Egyesek munkával, mások anyagiakkal nyújtanak segítsé­get. SOLT VADKERTEN az MNDSz asszonyok mozgalmat kezdemé­nyeztek — írja Benyó István Kiskőrösről — az árvízkárosul­tak gyermekeinek cgy-két hóna­pos eltartására. Az egész köz­ség megmozdult. A földműves­szövetkezet 2740, a szőlészeti cél­gazdaság 2270, a boa-forgalmi vállalat 1140, az egészségügyi dolgozók 885, a posta dolgozói pedig 230 forintot ajánlottak fel. A pártszervezet a tanáccsal karöltve július 25-én táncmulat­ságot rendezett, melynek teljes bevételét az árvízkárosultaknak adták. A tázlári földművesszö­vetkezet 12 dolgozója 820 forin­tot ajánlott fel. A BAJAI PATYOLAT válla­lat dolgozói a Micsurin termelő­szövetkezet árvíztől veszélyezte­tett területén arattak, A tsz-ből visszatérve az aratóbrigád teljes létszámban nyűigát építésére indult a veszélyeztetett szentjá­ható. A Szalkszentmártonnál el­öntött területről a víz levezeté­se folyamatban van. Itt a nyári gátat 25-én délután 2 órakor robbantották. A Csabonyi Erdő- gazdaság nagygátjától északra húzódó nyári gátat az első zsi­liptől 70 méternyire mintegy 25 —30 centiméterre átvágták. Ez­A SZIVATTYÚK munkája nyo­mán itt is 10 centimétert apadt a Főcsatorna vize. A szivattyúk mellett ott dolgoztak a Vasipari Vállalat szerelői, Bácsalmási Alvin és Lengyel János, akik gyorsították a bezúdult víztömeg minél gyorsabb eltávozását. SOLT ÉS ÚSZÓD vonalán az árterületre beömlött víz kezdi elhagyni a hullámteret. Az apa­dás az egész szakaszon tovább tart, A Bajától Mohács felé húzódó 2-es, 3-as, 4-es gátszakaszon a védelem munkája ugyancsak befejeződött. Itt apadás még nem mutatkozik. Az ezen a szakaszon lévő gátak közvetlenül a ba­jai járás területét védik az ára­dat ellen. Kisebb beszivárgások megmutatkoznak is, azokat rög­tön elhárítják. Délre, a 6-os és 7-es gátakhoz terelődött át a védelem munká­ja. A 7-es gátszakaszon szádía- tazás folyik. Az áradat lassú és hosszú levonulása következtében ezen a szakaszon kisebb átszi- várgások mutatkoznak, A BAJAI SZAKASZON meg­erősített figyelő- és őrszolgálat nosi részi-e. A közvetlen segítés- nyújtás mellett a dolgozók röp- gyűlésen 3450 forintot ajánlot­tak fel — írja levelében Rezni- csek Anna. MÁTÉ T. LÄSZLÖ írja, hogy az Izsáki Sütőipari Vállalat dol­gozói is állandó figyelemmel kí­sérik a szennyes ár ellen vívott harcot. Nemcsak munkájuk lel­kiismeretes elvégzésével, hanem anyagilag is hozzájárulnak az árvízkárosultak megsegítéséhez. A vállalat 12 dolgozója 1000 fo­rintot adott, vagyis a szakmun­kások 100—100-at, a kisegítő munkások pedig 50—50 forintot. A KISKŐRÖSI dolgozó pa­rasztok közvetlenül a cséplőgép­től teljesítik beadási kötelezett­ségüket, ezzel is biztosítani kí­vánják az ország jövőévi ke­nyérellátását. A dolgozó parasz­tok közül többen kenyérgabona- felajánlást tettek. A József At­tila tsz tagjai 10 mázsa, a tsz alapszervezet tagjai külön még 1 mázsa kenyérgabonát adtak. Páta István elvtárs levelében arról is ír, hogy a pénzügyőrség, tagjai fizetésük 3 százalékát, va­lamint 2 gyermek gondozását, a által a víz apad. ApostagOn a víz lecsapolását hétfőn kezdték meg. Eddig mintegy 50 holó szabadult fel a víz alól. A du­navecsei járásban hétfőig az el­árasztott terület egynegyedéről már lefolyt a víz. A dunavecsei hajóállomás a víztől már men­tes. Küzdelem as ár ellen a bajai járásban Tovább szélesedik az árvízkárosultak megsegítésére irányuló mozgalom SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ látja el a gátőrzés feladatát. Ez az őrszolgálat ügyel az esetleges átszivárgások azonnali meg­szüntetésére is. A bajai szakaszon sikerrel folyt védelem munkájában hős honvédfiaink újabb nagyszerű tettei születtek. Berics László tiszthelyettes vezetésével a gáta­kon végzett szádfalazásban em­berfeletti erővel küzdöttek Faze- kas Sándor, Marosán Györgyi Forró Imre, Nagy Gábor honvé­dek, akiknek kiemelkedő mun­kája siettette és gyorsította a szádfalazás mielőbbi elkészülé­sét. A VADMENTÉS munkája to­vább folyik. A bajai erdőgazda­ság elöntött erdeiben folytatja a vadak védett területre való szál­lítását. A város lakóiból alakult brigádok sokszor életveszélyes körülmények között végzik mun­kájukat, csakhogy a vadállo­mányt mentsék. Többszáz vadat helyeztek már eddig is bizton­ságba. A sárgás-barna áradat tovább húzódik Baján keresztül. Egyet­len percre sem szünetel a véde­lem, a felkészültség egy percre sem pihen. pedagógusok havi fizetésük 3 százalékát ajánlották fel. MODOK BALÄZS arról szá­mol be, hogy a Kiskunhalasi Motor-- és Gépjavító Vállalatnál megtartott röpgyűlésen a dolgo­zók egyöntetűen elhatározták, hogy három hónapon keresztül fizetésük 2 százalékával segítik az árvízkárosultakat. A KUNSZENTMIKLÓSI Sü­tőipari Vállalattól Farkas Géza írja, hogy a dolgozók amellett, hogy az árvízvédelmi munkákon dolgozó szovjet és magyar ka­tonaság, valamint a polgári la­kosság részére biztosítják a ke­nyérellátást, 3220 forintot fizet­tek be az MNB 200-as csekk­számlájára. A KISKUNFÉLEGYHÁZI vá­rosi tanács dolgozói havi fize­tésük 3, az alpári földművesszö­vetkezet dolgozói pedig havi fi­zetésük 10 százalékát ajánlották fel. TIHANYI FAL kisszállás! dol­gozó paraszt, tanácstag, egy mázsa rozsot, egy mázsa burgo­nyát, 50 kiló kölest és 100 fo­rintot ajánlott fel az árvízkáro­sultak megsegítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom