Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-25 / 175. szám
A kalocsai kísérleti gazdaság sertéstenyésztő telepén Már külsejével magára vonja a figyelmet a kalocsai kísérleti gazdaság sertéstelepe. Alig kanyarodik ki az út Kalocsáról Bátya felé, szembetűnnek a zöldajtós, piroscserepes, fehérre meszelt sertésszállások, lakóházak, gazdasági épületek. Fiatal csemetékkel beültetett utak kí- gyózzák körül a telepet, vezetnek a 3—400 méterre lévő szolgálati lakásokhoz és az ebédlőhöz. A külső keltette kellemes benyomás azonban csak fokozódik, ha az ember beljebb kerül és körülnéz alaposan a telepen. Mindenütt megnyugtató rend, példás tisztaság. Dr. Pátczai Józsefnek, a gazdaság főállattenyésztőjének csodálatos kis »birodalma« ez. Mint beszélgetésünk során elmondotta, elválaszthatatlanul összenőtt ezzel az egyre épülő, fejlődő szép teleppel. Nagyon szereti a szakmáját és munkáját teljes odaadással végzi. Azért írjuk hát, hogy ez itt az ő »birodalma-', mert ha közvetlenül a saját állatairól lenne szó, akkor sem gondozhatná, intézhetné sorsukat nagyobb lelkiismerettel. De beszéljenek helyettünk a tények! Egy tágas sertésfiaztatóba lépünk be először. Most csendes itt minden — üres az egész épület. A falak, a kutricák, a gyalogjáró a kutricák között — minden, minden hófehérre van meszelve. A lefolyó csatornák felett vízcsapok ágaskodnak. — Nemsokára már a vízvezetékekben is megindul a vízi — mondja a főállattenyésztő, mert megkezdődött a víztorony építése. A kutricák két részre vannak osztva. Egy kis elhúzható ajtón át lehet az egyik feléből a másikba jutni, de csak az újszülött kismalacoknak. Innen egy kis ajtó vezet ki a vitami- nos kertbe, ahol már kel az előre elvetett lucerna. Minden kis »malac családnak« külön vita- minos kertje van. Nemcsak az üres, az elletésre váró szálláson van ilyen rend, hanem mindenütt. A következő épületben már kor és súly szerint összeállított kocafalkákat láthatunk. Mindjárt az ajtó mellett 41 kocasüldő van egy csapatban. 84 kiló az átlagsúlyuk. A süldők, de a gazdaság egész állománya — középnagy fekete sertésekből, a berkshirei fajtából ijll. Pátczai József elmondja, hogy ez a' fajta értékes hús-zsír és bacon termelő. A nagy fehér sertésekkel szemben azonban van egy fogyatékossága, ez pedig a kisebb szaporasága, amely almonként átlagosan 7—8 malac. Ezzel szemben azonban különösen gyorsan fejlődnek, egészséges, ellenálló szervezetük van. Remekül értékesítik a takarmányt Is. Ezért tehát vitathatatlanul a legértékesebb sertésfajtához számíthatók. Mindemellett a cél az, hogy ezt a fajtát tovább tökéletesítsék és ezen a téren első lépés, hogy szaporává tegyék és az elhullási százalékot úgyszólván megszüntessék. E cél érdekében folynak a kísérletek a kalocsai állami gazdaság sertéstelepén. Minden anyakocának van egy törzslapja, mely végig kíséri egészéletét. Itt van például a »Klára« nevű igen értékes kocának a törzslapja, melyen rajta áll, hogy az 1953-as ellesnél 10 malacot választottak le tőle 155 kilós összsúlyban. A gazdaság törzskönyvezett sertések továbbszaporításával foglalkozik, melyeket továbbte- nyésztésre ad át termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Nemrégen a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet egészítette ki innen 30 darab értékes süldővel sertésállományát és a gödöllői kísérleti gazdaság is innen szállított egy 35 darabból álló falkát. A fajtisztaságra nagyon ügyel a gazdaság, ezért az anyakocákat szovjet módszer alapján pontrendszerben osztályozzák. Ez az úgynevezett küllemi bírálat. A küllemi bírálat eredményét befolyásoló tényezők: a szapora- ság, a választási átlagsúly, a választási átlag darab és az elhullás. A küllemi bírálat alapján az Anna nevű koca bizonyult a legértékesebbnek. 312 pontszámút ért el 2 kocaivadék felnevelésével, A sertéstelep még nemrégen indult, alig félszáz berkshirei sertéssel, de máris kimagasló eredményt értek el a telep dolgozói. Az eredmények elérésében nagy része volt a higgadt, megfontolt, tervszerű vezetésnek. Még nem is olyan nagy ez a telep, de amellett, hogy állandóan fejlődik, épül — máris komoly szerepet játszik megyénk sertéstenyésztésének fellendítésében azzal, hogy egyre több értékes tenyészállatot ad a megyében lévő termelő- szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Lelkiismeretesebb munkát várunk a kalocsai gépállomástól A kalocsai gépállomás feladata lenne, hogy többek között a drágszéli Haladás termelőszövetkezetet is gépi erővel támogassa. A traktorosok azonban gyenge munkát végeznek. Július hó 18-án négy traktornak kellett volna szántani a községben és három ebből állt. Két kombájn aratásra volt kiküldve, mind a kettő géphiba miatt állt. Az egyik még július 21-én is a csoport udvarán pihent és az az érzésünk, hogy ez a gép már nem fogja teljesíteni idei tervét. Pedig volna bőven munkája, mert a leszerződött 100 holdból július 21-ig csak 20 holdat vágott le. A kombájn aratása után szükségessé vált a gabona tisztítása. Erre a célra a gépállomás július 19-re ígért egy gépet, persze, ez még 21-én sem érkezett meg. Részben saját elhatározásunk alapján, részben a kintlévő mezőgazdász hozzájárulásával a már korábban kiküldött géppel megkezdtük a szelektálást. Ez a gép cséplésre lett kiküldve és gondoltuk, legalább ellenőrizzük, hogy lett kijavítva. Erre a célra egy »szakbizottság« alakult. Mikor a gép megindult és kezdtük beleereszteni a búzát, láttuk, mindenfelé megy a gabona, csak a zsákba nem. Ezt megelőzően még az történt, hogy a búzarostát be akartuk tenni a gépbe, de ekkor kiderült, hogy ilyen nincs is. Szerencsénkre a tavalyi cséplésnél a törekkazal- ba berakott rostát a télen a termelőszövetkezet tagjai megőrizték és a gépállomást ki tudtuk segíteni. Tehát végre megindult a gép és eresztettük bele a kombájnaratta búzát, de az folyt szanaszét. Be akartunk tekinteni a gép »gyomrába«. Mikor azonban belenéztünk, látjuk ám, hogy az olyan, mint a gereben. A javítás során a deszka és bádog szegelésénél használt szegek életveszélyesen meredez- tek és jelezték, hogy senki emberfia ne merészeljen a gép belsejébe nyúlni, a szögeket nem görbítették el. Valami kínosan mégis megindult a gép, a kosarak alárakásával, a zsákok szét- teregetésével felfogtuk a búzát. Kiderült, hogy nem kapott szelet a mag, azért szemetes, szélszabályozó azonban a gépen nincs. Hogy még mi hibája van a gépnek, azt már nem tudom, mert mérgemben bejöttem az irodába, felhívtam a gépállomást és megírtam ezt a cikket. Szerintem ezek a hibák azért fordulhatnak elő, mert a gépállomáson rossz a munkaszervezés, kapkodás van. A hozzánk kiküldött gépeknek nincs brigádvezetője. Nem tudja a gépállomás, hogy ki hol dolgozik. Erre példa az is, hogy egy alkalommal a mezőgazdász azt a feladatot kapta, derítse fel, hogy egy Farkas nevű traktoros merre van. A legszükségesebb tehát a. munka jobb megszervezése. Másik hiba, hogy a traktorosok egy része nem becsüli meg a gépet. Például az egyik traktoros gépéről egy csavar leesett, amely a kipuffogót és a szikrafogót tartotta és ahelyett, hogy pótolta volna, levette a másikat is és szikrafogó, valamint ki- puffogó nélkül akart kimenni szántani a gabonacsomók közé. Mikor a tűzoltóparancsnok felszólította, hogy nem lehet így dolgozni, még a kintlévő szerelő is megerősítette, hogy ehhez a tűzoltóparancsnoknak semmi köze. Ez a hanyag traktoros ifj. Tamaskó Mihály volt. Beros Ferenc tanácselnök, Drágszél. A Kiskunfélegyházi Állami Aruház a vidéki áruházak versenyében az első helyre került A Kiskunfélegyházi Állami Áruház a második negyedéves tervét 114.5 százalékra teljesítette és így a vidéki állami áruházak versenyében a második helyre küzdötte fel magát. A kormányprogramm elhangzása óta sok minden változott a kiskunfélegyházi határban. A dolgozók nemcsak többet vásárolnak, hanem igényesebbek is lettek. A mezőgazdasági dolgozóknak Is szélesedett szükségletük köre. Ezt bizonyítja, hogy nagyon megnőtt az igény a kulturális cikkek iránt. Az idén, a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, 70 százalékkal több kulturális cikket adtak el. Egyes kulturális cikkek, mint például rádió, kerékpár, motorkerékpár és lakberendezési tárgyak 2—300 százalékos emelkedést értek el. Lakberendezési cikkekből az idén 2.5-szer adtak el többet, nint tavaly. A növekvő igényeket az áruház csak úgy tudta kielégíteni, hogy fokozottabban támaszkodott a helyi iparra. A Kiskunfélegyházi Háziipari klfz háló- ingeket, kombinéket, gyermek- kartonruhákat készít az áruháznak. Az utóbbi hónapokban igen megnőtt a kereslet a paplanok iránt. Az országban Nyíregyháza után Kiskunfélegyházán szervezték meg a helyi paplanellátást. A Kiskunfélegyházi Állami Áruház megállapodást kötött a kisipari termelőszövetkezettel paplankészítésre és így a helyi lehetőségek felhasználásával ki tudják elégíteni a mezőgazdasági dolgozók ezirányú igényeit. Az állami áruháznak sikerült a nagyobbodó forgalom ellenére a készleteit is növelni, hogy a nyári és őszi forgalomban is kielégíthesse a lakosság szükségleteit. Az áruház bőségesen el van látva azokkal a cikkekkel, amelyekre a dolgozó parasztságnak szüksége van. Újabb kél járás és Kecskemét város befejezte az aratási Megyénk területén az aratás utolsó szakaszába léptünk. Termelőszövetkezeteink és községeink nagyobb része már befejezte az aratást. A járások közül újabban a kiskőrösi, kiskunfélegyházi járás és Kecskemét város jelentette be az aratás befejezését. Közvetlen az aratás befejezése előtt állnak a kunszent- miklósi, dunavecsei és a kiskunhalasi járások területén. Továbbra is a kalocsai járás területén mutatkozik a legnagyobb lemaradás, de nem kielé- gítőek a bácsalmási, bajai járások és Baja város eredményei sem. A lemaradt járásokban a hátralévő rövid idő alatt a gépi erő teljes kihasználásával biztosítani kell az aratás minél előbbi befejezését. A tarlóhántásban általános lemaradás mutatkozik. A hordás mellett most a legfontosabb fel« adat, hogy a betakarított tarlók tárcsával, vagy ekével a legrövidebb időn belül hántásra kerüljenek. Különösen meg keli gyorsítani ezt a munkát a kalocsai, bajai, bácsalmási járások és Baja város területén, ahol még 20 százalékra sem teljesítették a tervet. A másodvetési terv teljesítésében több járás eddig is kimagasló eredményt ért el. A kiskunfélegyházi, kiskőrösi, kiskunhalasi és kecskeméti járások már a 100 százalék felett teljesítették tervüket. A többi járások területén azonban még e téren is sok a tennivaló. A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint a mezőgazda- sági munkák versenyében a járások és városok rangsora a következő: Járási főagronómus: Mezőgazdasági osztályvezető: 1. Kiskunfélegyházi j, 2. Kecskeméti járás 3. Kiskőrösi járás 4. Kiskunhalasi járás 5. Dunavecsei járás 6. Kecskemét város 7. Kunszentmikiósi j. 8. Baja város 9. Bajai járás 10. Bácsalmási járás 11. Kalocsai járás Csányi Imre Pinczel Lajos Kőrös Gábor Kovács Gergely Farkas Vilmos h. Király Lajos Bánhidi István Márton Vilmos Kiss Ferenc Berta Balázs h. Fülöp Mihály Szánthó Tibor Tompa László Skrobár M.-né Vida Simon Fankas Vilmos h, Szecsel Teréz Szenti Pál Lukács Béla Deák József Berta Balázs Farkas László A kisszállási Petőfi termelőszövetkezet példát mutat a beadásban A kisszállási Petőfi termelőszövetkezet a járásban elsőnek teljesítette 100 százalékig takarmánygabonabeadását. A tagság a cséplőgéptől lefolyó első kenyérgabonát a hazának viszi. Már az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a termelőszövetkezet a beadáson és a vetőmagon kívül megmaradt gabonából szépen tud osztani. A kombájn cséplése után megállapították, hogy búzából 10—11 mázsa átlagtermésre számíthatnak. A gabona szép. Telt szemeket lehet a zsákban látni. Példát mutat a termelőszövetkezet a serlésbeadásban is. A hí- zottsertésbeadásnak 100 százalékban eleget tett, ezért szabadon vághat sertést szükséglet szerint. Jelenleg is hízik 10 darab sertés, melyek súlya 150—200 kilogramm között mozog. Ezt a termelő- szövetkezet szabadpiacon értékesíti, vagy kiosztja a tagság között munkaegységelőlegként. DUDÁS LÁSZLÓ agropropagandista, Kiskunhalas. fiit jelentett a gépi aratás a tájéi Micsurin tsz-ben? Micsurin tsz Kiskunhalas termelőszövetkezetei _________közül elsőnek fejezte be az aratást. 180 hold kal ászosából 80-at a kiskunmajsai gépállomás aratógépe vágott le, 100 holdat 14 kézikaszás. A jól kijavított, példásan karbantartott géppel Sági József és Gáspár Sándor tsz-traktoros naponta 10 holdat aratott le. Az aratógép jó munkáját az Is elősegítette, hogy megindulástól kezdve a gépállomás szerelője állandóan mellette volt. Bármilyen kis hiba adódott, a helyszínen gyorsan kijavította. A gép segítségével több, mint egy héttel korábban ara-, tott le a szövetkezet, hamarabb csépelhet, előbb kerül új gabona a tagság padlására. De ez nem minden. Papír, ceruza, meg egy kis számolás segítségével kiderül: az emberi erő felmentésén és az időnyerésen túl mit jelentett még a gépi aratás Tajópusztán? Kezdjük azzal, hogy egy hold gabona gépi levágása 123 forint. 80 hold esetében 9840 forint. Ha a 80 holdat kézi erővel vágják, akkor a számadás így alakul: 800 négyszögöl levágására 5 munkaegység számítódik. (A munkaegységkönyv szerint 1200 öl a norma, de itt dőlt, nehezen vágható gabonáról van szó.) Ennyit kell a kaszás, marokszedő, kévekötő javára írni. 800 öl a 80 holdban éppen 160-szor van meg, tehát 160X5=800 munkaegység. Egy munkaegység értéke tavaly 21 forint volt. Idén biztosan több lesz, de számoljunk csat: ennyivel. 800X21=16.800 forint. tehát 6960 forinttal olcsóbban aratta le a 80 hole gabonát. Már ez a szám is sokat mond. De nézzük tovább. Az aratással egyidőben elvégezte a traktor 150 holdon a tarlóhántást, 7< holdon pedig percnyi késedelem nélkül másodvetést végzett a szövetkezet. A korán tarlóba került 30 hold kölesnek és 40 hold silókukoricának őszig van ideje kifejlődni, beérni. Kölesből ne adjon többet egy hold 5 mázsánál. (De könnyen lehet duplája is.) Az 30 holdról 150 mázsa. Akár szétosztják, akár egyben adják el mázsánként 200 forintos áron, ;— máris 30.000 forintot jövedelmezett. A 40 hold csalamádé — holdanként 60 mázsát számítva — lead 2400 mázsa zöldtakarmányt. Ebből lesz 3—400 köbméter kitűnő siló. Egy köbméter kukoricasiló értéke felér egy mázsa lucernaszénávát, — ami nagyon olcsón számítva is 60—70 forint. Míg a silótakarmányt jóformán ráadásként megtenni a gabonatarló. Ez a silómennyiség — természetesen szálastakarmány hozzáadásával — igencsak fedezi a 70—80 számosállat téli takarmányszükségletét. mutatkozik meg több oldalról a jó gépi munka haszna. így térül vissza a termelőszövetkezetnek kamatosam a gépállomásnak fizetett díj, A gép A tá j ói
