Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

Tanuljunk az élenjáróktól! Szabó Józsefné, a példamutató termelőszövetkezeti asszony Az ősszel látott napvilágot újságunkban Szabó Józseíné- nak, a bácsalmási Petúfi tsz ki­váló tagjának levele. Megírta benne: hogyan jutott a szövet­kezetben végzett munka és tej- lett háztáji gazdasága révén kö­zel 50.000 forintos jövedelem­hez. Szabóné a tél folyamán el­határozta: az idén legkevesebb 6O.OO0 forintos jövedelemmel akarja zárni az esztendőt. Ho­gyan lesz az elhatározásból való­ság, hogyan dolgozik egy szor­galmas szövetkezeti asszony, ho­gyan látja meg az eredmények mellett a hibákat is — erről számol be alábbi levelében. • A bácsalmási Petőfi terme­lőszövetkezet tagjai soha, mióta szövetkezetben dolgoznak, nem fogtak egy tavasszal sem ilyen nagy kedvvel a munkához, mint ebben az évben. Nem egyszer elgondolom: akik látták 2—3 év­vel ezelőtti munkánkat, azok ebben az évben nem is ismer­nek ránk. Kapásnövényeink területét már kora tavasszal felosztottuk 22 növényápoló tagunk között. Már a vetést mindenki a maga kijelölt területén végezte. Min­den kapásunkat négyzetesen, ké­zierővel vetettük: a 23 hóid nap­raforgót, 80 hold heterózis-ku- koricát, 8 hold burgonyát. Min­den vetést befejeztünk május hó 3-ig. Május elején már megsara- boltuk a cukorrépát. 300 öl ju­tott egy tagra, volt, aki kétszer is megsarabolta, május 15-ig pe­dig ki is egyeltük az egészet. Június 10-ig elkészültünk a nap­raforgókapálással. A kukoricái egyszer, a burgonyát kétszer ka­páltuk meg eddig az időpontig. Én is a növényápolásban dol­gozom. A pártkongresszus tiszte­letére felajánlást tettem, hogy minden véleményt négyszer meg- kapáiok és a termésátlagot 15 százalékkal emelem. Nekünk, parasztnsszonyoknak ebben a 2-3 hónapban a gyomok ellen kell harcolnunk. A gyenge .kis növé­nyeket mi olyan odaadással és féltő gonddal ápolgatjuk, mint szeretett kicsi gyermekeinket. Megy is nálunk a munka, öröm­mel látjuk, hogy a kedvező esős idők. és a gondos növényápolás után milyen kövéren fejlődnek növényeink. Bő termésre szá­míthatunk. Őszi vetéseink is szépek, gyommentesek. Egy szá­lig fejtrágyáztuk. Nekünk tsz-ass2onyoknak úgy kell beosztani az időt, hogy jusson a háztartáshoz, a család­neveléshez. Én rendszeresen reggel 4 órakor kelek fel. Meg­etetem a baromfifélét, állatai­mat és a reggeli takarítást Is elvégzem 6 óráig. Baromfiállo­mányom 110 darab. Szép a 400 öl háztáji zöldségeskertem is. Bizony, az esős napokat is gon­dosan ki kell használni. Ilyen­kor kenyeret sütünk, mosunk, foltozunk, takarítunk. És ha úgy kívánja a helyzet, vasárnap is belekapcsolódunk a termelő munkába. Mért éppen a paraszt­ság nem ragaszkodhat a vasár­naphoz. A paraszti munka nincs fedél alatti. S ha egy héten 3—4 esős nap is van, mint mostaná­ban, és a munka visszamarad, hatalmas túlerővel találjuk ma­gunkat szemben: a gyomok se­regével, ami még minden évben leg'őzött bennünket, de ebben az évben mi győzzük le a gyo­mokat! A mi termelőszövetkezetünk­ben minden asszony katonásan dolgozik. Hogy a vezetőség ré­széről támogatást, vagy elisme­rést kapnánk —- ezzel bizony nem dicsekedhetünk. Főleg a brigádvezető nagyon parancsoló hangon kezeli a tagokat. Emiatt még úgy Is érezzük magunkat, mintha nem is volnánk a ma­gunk gazdája. Ő hangoztatja is, hogy minden tag csak az ő pa­rancsa szerint végezheti a mun­kát. A mi termelőszövetkezetünk is kapott patronáló brigádot, pesti elvtársakat. Sokat várnak tőlük tagjaink a felvilágosító munkában. De gépeket, trakto­rokat is javítanak, heteket fog­nak tölteni a szövetkezeiben. Van termelőszövetkezetünkben gazdász is. De nagy hiba, hogy nem foglalkozik a tagság felvi­lágosításával. Az elnökkel, vagy a brigádvezelőkkel összedugja.; a fejüket, egy és más dolgokat megtárgyalnak. De a tagságnak nem magyaráz semmit: mit je­lentene a többszöri kapálás, mi­ért helyes ez, vagy miért nem helyes amaz. Például: a növény­ápolási brigádban van három késedelmes tagtársunk. Fiata­lok, a DISZ-szervezetbe tartoz­nak: Kovács Béla, a felesége és ifj. Csényi Ferencné. Á rájuk­mért kukoricaterületből még egy szálat sem kapáltak meg. állandóan a falut és a piacot járják. Mi, akik befejeztük az első kapálást és idestova a má­sodikat is, szervezkedünk: nem engedjük, hogy hanyagságukkal kárt okozzanak szövetkezetünk­nek és mindnyájunknak. De ezekkel a tagokkal elsősorban a vezetőségnek, a gazdászna'k kel­lene felvilágosító beszélgetést folytatni. Szabó Józsefné, Bácsalmás, Petőfi tsz. A dunavecsei járás tsz-eiben jól folyik a *ilózás A nagy tél miatt az ősszel ve­tett takarmánykeverék vetések nem úgy sikerültek, mint kel­lett volna. így lényegesen csök­kent a tavaszi silózás alapanya­gát képező tömegtakarmány. Az élenjáró termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok mégis igye­keznek, hogy teljesítsék a siló- zási tervet. Az eredmény még elég kicsi. De a tavasszal ve­tett silótakarmányok szépek s ezek megkönnyítik majd a terv­teljesítést. Addig is mindent el kell követni azonban, hogy az őszi takarmánykeverékeket más anyagokkal pótoljuk. A jászszentlászlói Alkotmány tsz az esőzések miatt veszede­lembe jutott lucernából készített 75 köbméter silót. A császártöl­tési Uj Barázda tsz pedig lucer­na-repce keveréket csinált. Al­kalmas azonban silózásra az árokpartok fűtermése, a gyenge nád és minden olyan növény, amelyet az állatok zöld korában szívesen megesznek. A silózási tervteljesítés alap­ján a járások és városok közölt a dunaVécsei járás Vezet, a tsz-ek itt legtöbbet silóztak, az egyéniek azonban semmit, míg a kiskunfélegyházi járásban az egyénileg dolgozó parasztok a tervezett mennyiségnek több, mint felét besilózták. A bajai járásban is silóztak az egyéniek. A kecskeméti járás. Baja város és a kiskunhalasi járás azonban semmi teljesítést nem tud föl­mutatni. A „hereihiány“ 20(1 holdat elárasztott Dánodon A dávodi határ püspökpusztai részén a nagy esőzések megduz- zasztották a vízlevezető árko­kat és 200 hold víz alá került, A bevetett terület 50 százaléka kukorica, 40 százaléka cukorré­pa és a fennmaradó legelő. Furcsán hangzik a megállapí­tás: a 200 holdat nem is any- nyira a felgyülemlett víz, mint inkább a »keret« árasztotta el. 1947 óta ugyanis keret hiányá­ban elmulasztották a vízlevezető árkok tisztítását. Hiába figyel­meztették az illetékeseket az ár­kok időszerű, sürgős kitisztítá­sára, — kérelmük a keretbe so­hasem fért bele. A Bajai Vízügyi Igazgatóság intézkedésére most hozzáláttak a vízlevezető árkok tisztításához. Irtják az árkokból és Csatornák­ból a csádét és a gazt, eltávolít­ják a felgyülemlett és a víz le­folyását gátló iszapot. Azok a dolgozó parasztok — közel har­mincán —, akiknek földje a víz alá került területen van, szintén nekiálltak a munkának. A jövőben a hasonló esetek elkerülésére jó volna, ha a Ba­jai Vízügyi Igazgatóság gondos­kodna megfelelő keret biztosítá­sáról a vízlevezető árkok és csa­tornák évenkénti rendszeres tisztítására. A termelőszövetkezeti nők feladatai a növényápolási, aratási és cséplési munkák sikeres végrehajtásában A szocializmus és ezen belül a szocialista mezőgazdaság építése szempontjából igen nagy fontos­sága van annak,. hogyan állják meg helyüket terfneiőszövetke- zétethk. Fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetek termelésü­ket emeljék, terméshozamaikat állandóan növeljék. A bőséges esőzések után napjainkban vég­zendő munkák és a ránk követ­kező hetek jó munkája döntően befolyásolja termelőszövetkeze­teinkben is a magas termésered­mények elérését. A növényápo­lás jó elvégzésétől, az aratás és dséplés nagy munkájának gyors végrehajtásától függ a szövet­kezeti tagság jövedelmének nagysága. Pártunk III. kongresz- szusa azt tűzte ki célul, hogy a termelőszövetkezeti tagók érjék el az átlagos középparaszti jö­vedelmet. Ennek eléréséhez pe­dig nemcsak a tagság, hanem a családtagok lelkes és szívós munkájára is szükség van egész éven keresztül. Termelőszövetkezeteink több­sége megértette és magáévá tet­té pártunk III. kongresszusának határozatait. A tagokon kívül a fiatalokat s a női hozzátartozó­kat is mozgósították a növény- ápolás időbeni elvégzésére. így cselekedtek a gátéri Vorosilov, a kecskeméti Rózsa Ferenc, a csát- aljai Kossuth, a bugaci Béke, az öregcsertői Béke, a helvéclái Élőre és Szabadság, de más ter­melőszövetkezetekben is, ahol a területet egyénekre osztották fel. A felosztott területeken pe­dig egyre több női dolgozó kap­csolódik be a munkába. így 'e- hetővé válik, hogy a nők a csa­ládi munka elvégzése mellett a termelő munkában is résztve- gyenek. Úgy osztják be a nap minden óráját, hogy a család gondozása mellett a gondjaikra bízott területen is jó munkát vé­gezhessenek a növényápolásban. Ezekben a termelőszövetkezetek­ben munkaversenyben dolgoz­nak a fiatalok és öregek, a fér­fiak és nők. Nem ritka esé*. hogy 50—65 éves asszonyok már 100 munkaegységen felüli telje­sítményeket értek el és első­rendű minőségű munkát végez­tek, Ilyen kiváló munkát végez Fehér Józsefné vagy Csákiné a bugaci Béke termelőszövetkezet­ben, de hasonló jó munkát vé­geznek a nők több termelőszö­vetkezetben is. Az asszonyoknak a növény- ápolásban való fokozottabb be­vonása terén azonban nehézsé­geket támaszt az a körülmény, hogy egyes termelőszövetkeze­tekben a termelőszövetkezeted vezetői nem igénylik a nők mun­káját, s emellett bizony nehezíti a munkát egyes nők kényelmes­sége is. A lajosmizsei Sallai tsz- ben Valek Istvánnénak csak két caaládja van, mégsem dolgozik a termelőszövetkezetben, pedig ebben a termelőszövetkezetben több olyan Idősebb asszonytár­sától vehetne példát, akik élen­Oiátmű n ú sfő ri jegíjzeiek tárban a termés­kilátásról beszélget­nek. Pankomts István azt mondja: árpája meghozza a holdan­ként t 16 mázsát. Hideg Mihály, Horváth Mi­hály is így véiekssik. A kukoricatáblákra tekintve azonban már eltérőek a vélemények. Abban miyidnyájan megegyeznék, hogy a holdankénti SO mázsa megless. Holtbiztos. Keresztes István azon­ban ellentmond. Azt mondja: meg lesz a 35 is. Páncsics Julia községi agronómu8 meg is erősíti Ha az elmúlt évben meg volt az átlagos £5—27 má­zsa, as idén legalább 8 mázsával nagyobb termésre lehet számí­tani, Hiszen régen folyt ilyen lendületes munka a határban. Ez így is van. Király Im­re, Molnár Péter, Hor­vát Mátyás már a kuko­rica második kapálásá­nál tartanak, Gál Jó­zsef, Hideg János már el is végezték. A 30 tagú termelési bizott­ság tagjai pedig nem­csak maguk haladnak élen minden munká­ban, de ugyancsak moz­gósítják az utcabelie­ket is. 4 mezőgazdasági dl- Zandó bizottság azonban n€m dolgozik olyan lelkesen. mint ki­termelési. Szabó Ist­ván, a bizottság elnöke gyenge kapcsolatot tart a tanáccsal. Hiba van a verseny körül is. A Vörös Csillag ts3 ugyan versenyben áll a scéremlci Békével, de az eredményeket gondosan titkolják egy­más előtt. Az Uj Ba­rázdában pedig későn fogtak a növényápolás­hoz, Eddig a munka mindkét szövetkezet­ben bandában folyt. A Vörös Csillag tagjai azonban maguk köve­telték a területfelosz- tást. — Amióta bevezet­tük, új lendülettel fo­lyik a növényápolás — mondja Horvát István­ná. Az Uj Barázda tsz tagjai azonban nem követik ezt a példát. jVlagy már a készü- *-1 lödés az aratdS- ra-cséplésre is, A vas­kúti gépállomás 4 ara­tó- és 5 cséplőgépe dol­gozik majd ù község­ben. Már a gépek el­osztása is kész. Az ara- tógépek a két termelő­szövetkezet gabonáján kívül learatják az I-es típusú Béke-csoport kalászosait is. Két cséplőgép a termelőszö­vetkezetekben, három, pedig az egyéni gaz­dák szérűin dolgozik. A községben szilár- dúl az állampol­gári fegyelem; Horvát Antalné, Sa lavikovics József, Pál Miklós egészévi adóját kifi­zette. Varga István há­romnegyedévi tartozá­sát törlesztette, Marti­na János pedig 460 fo­rint adójával szemben 41't-et fizetett be. A ku- lákoli azonban igyekez­nek kibújni a fizetés alól. Horvát Istvánné a felszólításokra sem rendezte tartozását, a tanács elrendelte nála a lefoglalt ingóságok transzferálását, A köz­ség kulákjai azonban nemcsak az adófizetés szábotdldsával igyekez­nek a törvénynek el­lenszegülni, Budai Pé- iemé kulákasszony volt házának egész kertiföldjét tönkretet­te, lakója elvetett nö­vényeit kikapálta. A község dolgozóinak egyöntetű felháboro­dása kisérte a fogház ba. Tj ejlődik Bátmonos- tor. Közel 30 ház építése indul meg rövidesen, Varga Im­re új háza már el is készült. 25 ház tataro­zását végzik és négy ház nádfedele helyén cseréptető díszeleg. Uj postaépület is lesz. Essék azonban arról is szó, ami a bátmonosto- riak régi panasza. Az egész községben nincs borbélyműhely. Egyet­len borbély van a köz­ségben, az is a házak­hoz jár. Az iskolaügy is régi probléma. A ré­gi iskola nem tudja már befogadni a meg­növekedett tanulólét­számot: új, modern iskola kellene, járnak a munkában, akiknek munkája elősegíti a termelőszö­vetkezet megerősödését. Olyan jó termelőszövetkezetben is, mint az orgoványi Alkotmány termelőszövetkezet, az elnök olyan véleményen van, hogy nincs szükség a nők munkába való bevonására, elég azoknak az otthoni munka. Az orgová­nyi Alkotmány tsz-ben is meg­állnák a helyüket a nők és még erősebb lehetne a termelőszövet­kezet. Termelőszövetkezeteink mun­káját a hosszú ideig tartó eső­zés nagyban hátráltatta, Ezért sokkal rövidebb idő maradt a növényápolásra az aratásig. A növényápolást termelőszövetke­zeteink nagyrésze a gépállomá­sok segítségével, a tsz tagságá­nak s a hozzátartozók mozgósí­tásával megoldotta. Közös érte­kezleten beszélték meg például a tassi Petőfi termelőszövetkezet tagjai, hogy a munkaerő bizto­sítása érdekében a nőket is moz­gósítják, A nők részvételét pe­dig napközi otthon és üzemi konyha felállításával segítik elő. Erre a célra 15.000 forintot biz­tosítottak. így vált aztán lehe­tővé, hogy a növényápolás és az aratás-cséplés idején jó és gyors munkát végezhessenek a termelőszövetkezet tagjai. Ha­sonlóan készültek fel a nagy munkára a kecskeméti Rózsa Ferenc termelőszövetkezetben is. Itt a tsz-ben 36 nő dolgozik, akik a növényápoláson kívül a permetezésben és a jószággon­dozásban is a férfiakkal ver­senyben dolgoznak és megállják a helyüket. Ebben a termelő- szövetkezetben az asszonyok már be vannak osztva az aratás ide­jére is. így majd nem marad el az aratás idején a szőlőművelés és a növényápolás sem. Ezek a példák mind azt mu­tatják, hogy a nők bevonása a növényápolásba igen előrelen­díti a termelőszövetkezetek mun­káját. Éppen ezért termelőszö­vetkezeteink nődolgozóinak sok­kal harcosabbnak kell lenniök és a termelőszövetkezetek veze­tőitől jobban meg kell követel­niük a területek egyénekre való felosztását. Harcosabban kell ki- áilniok termelőszövetkezetben a napközi otthonok létrehozásában is. Ebben vegyenek példát a tassi Petőfi termelőszövetkezet asszonyaitól. A hajósi József Attila termelőszövetkezetben kö­veteljék meg az elnöktől, hogy nagyobb gondot fordítson a nők bevonására és akkor a termelő- szövetkezetben nem fognak el­maradni a munkában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkeze­tek legjobb nődolgozóinak ré­szére vándorzászlót alapított, amely jelenleg a gátéri Vorosl- lov termelőszövetkezet nődolgo­zóinak birtokában van. A nők ebben a tsz-ben végezték az el­múlt hónapban a legjobb mun­kát. Itt mozgósították a legtöbb nőt a növényápolásra. Június hónapban már több termelőszö­vetkezet nődolgozói versenyez­nek a vándorzászló megszerzésé­ért. Helyes volna, ha mennél több termelőszövetkezetben meg­indulna a versengés a nők kö­zött a növényápolás jó elvégzé­séért, a termelőszövetkezet meg­szilárdításáért és ezzel a jómódú középparaszti életszínvonal meg­teremtéséért. SZŰCS BÉLANÉ, az MNDSZ megyei elnöke Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: váiltozó felhőzet, több he­lyen, főképpen délen eső, ziva­tar. Mérsékelt szél. A meleg Idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek: szombat reggel 14—17, délben 26»-29 fok között, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom