Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-15 / 140. szám

Nincs' vege a versenynek. •. A PÁRTKONGRESSZUS tiszte­letére indított versenyben az er­dőgazdaságok dolgozói kemény küzdelmet vívtak vállalásaik tel­jesítéséért. Különösen nagy ve­télkedés alakult a bányafa, szőlő­karó termelési és értékesítési tervek teljesítésére. A kecske­méti erdőgazdaság dolgozói vál­lalták, hogy a kongresszus meg­nyitásáig a bányafa, pillérfa és szőlőkaró értékesítési tervet tel­jesítik, MUNKÁSAINK becsülettel meg­tartották szavukat. A kongresszus napjáig a félévi iértékesííési tervet bányafából 110, pillérfából 117, szőlőkaró­ból 120 százalékra teljesítették. Az igazi versengés azonban csak akkor kezdődött, amikor az eredmények ismertté váltak. Még merészebb feladatokat tűztek ma- , guk elé a dolgozók. »Teljesítjük | a harmadik negyedévi értékesí­tési tervet is a kongresszusi ta­nácskozás alatt!« — ezt a jelszót adta ki a termelési csoport —-, hogy minél több szenet termel­hessen a kisterenyei bánya, aho­vá bányafáink kerültek és hogy a mezőgazdaság idejében meg­kaphassa a szőlőkaró-szállítmá­nyokat. E FELHÍVÁS elhangzása után a tanácskozás alatt dolgozóink május 28-ig a harmadik negyed­évi tervet is teljesítették, sőt túl­szárnyalták. Bányafából 100, pii- lérfából 118, szőlőkaróból 111 szá­zalék az értékesítési eredmény. Ezzel az eredménnyel e válasz­tékok értékesítésében már elér­tük szeptember 30-át. AKIK ISMERIK az erdőgaz­dálkodást, tudják, hogy az érté­kesítési tervek teljesítése csakis tervszerű termelési munka ered­ménye lehet. Különösképpen dicséret illeti a kecskeméti, kúnadacsi és duna- vecsei erdészet dolgozóit, akik a bányafa- és fillérfa értékesítésé­ben, az izsáki és bugaci erdészet dolgozóit, akik a szőlőkaró ter­melés és értékesítés vonalán je­gyezték fel nevüket az erdésze­tek kongresszusi versenyében. A kongresszusi tanácskozások befejeződtek, de erdőgazdasá­gunknál nincs vége a verseny­nek. A fatermelés és erdőműve­lés területén még nagy feladato­kat kell megoldaniuk munká­sainknak. JÚNIUSBAN újabb sikerekről érkezett tervjelentés. A negyedik negyedévi tervek javára ismét leszállítottuk a pillérfa terv 53 százalékát és 27 köbméter szőlő­karót. Koncz János A TERVEZŐIRODÁK MUNKÁJÁRÓL ' RÉGI NÊPIJÂTÉK: hol az olló, komámasszony. Modern változa­ta: hol van a kút, tervkészítők. Mert ez a játék folyik most a bajai tangazdaságban, ahol a ter­vezőirodák által elkészített ter­vek alapján megépült egy mo­dern, szellős, tágas 100 szarvas- marhát befogadó istálló, csak éppen kutat elfelejtettek az istálló mellé építeni. AZ ÉPÍTKEZÉSNEK más hi­bája is van. A tervezőiroda ter­vezői úgy látszik nincsenek tisz­tában a gyakorlati munkával, mert különben nem tervezték volna a tehénistálló egyik végébe a takarmányraktárt, másik vé­gébe pedig a takarmányelőkészí­tőt. A tervnek ezzel a megvaló­sításával a tehenészek naponta több kilométer gyalogutat kény­telenek megtenni, a raktárból az előkészítőbe a takarmány átszál­lításával. Az istállón keresztül vezető út kerek 90 méter, ellen­tétben minden híreszteléssel, visz- szafelé is ugyanannyi. Könnyű a számadás, hogy minden etetésnél legalább hússzor és a takar­mányelőkészítéshez legalább na­ponta negyvenszer kell ezt az utat oda-vissza bejárni; AZ ISTÁLLÓT hivatalos sze­mélyek kút nélkül átvették és használatra a Tangazdaság ren­delkezésére bocsátották. A gazda­ság vezetői rögtön észrevették a kút hiányát. Az állatállomány itatását hogyan végezzük — öt­lött fel a kérdés. Az építő válla­lat készített egy kutat, melyet éppen betemetni készült. Nosza gyorsan megmenteni a betemetés elől, A KUTAT átvették, de nincs köszönet benne. Provizórikusán épült kút, kerékkel kell a vödröt a kút mélyébe meríteni. Könnyű a számítás, milyen munka vár itt a tehenészekre. Egy tehén napi vízszükséglete 40 liter. Száz dara­bé 4000 liter. Ennyit kell naponta kézi erővel kimerni és körülbe­lül 200 méterről vödrönként az istállóba hordani. Pedig az istál­lóba bevezették a vízvezetéket, az itatóvályut is megépítették, csak éppen a vízszolgáltatást el­látó kutat elfelejtették »beter­vezni«. Kairó, június 14. (TASZSZ) Az »Al-Gumhurija« című kai­rói lap vezércikkében megálla­pítja, hogy a magukat »-a szabad világ« országainak nevező nyugati országok katonai tömbök össze- tákolására és új világháború elő­készítésére irányuló imperialista politikát folytatnak; A »szabad világ« országai •— emeli ki a lap — »különféle in­tézkedéseket tesznek annak kierő­szakolására, hogy az arab orszá­gok katonai szövetséget kössenek velük«. »A .szabad világ’ országai az arab világra akarják kényszerí­teni politikájukat és az általuk tervezett háború szekerébe akar­nak befogni bennünket. Az a szándékuk, hogy országainkat NAGYOBB GONDOT, nagyobb körültekintést kérnek a gazdaság dolgozói a tervezőirodáktól. A sematikus épületervek mellett, a hozzávaló tartozékokról se feled­kezzenek meg. Mert higyjék el, a dolgozók jogosan nehezményezik ezt a felületességet, éppenúgy mint ahogy arról is megmondot­ták bírálatukat, hogy megépítet­ték a 60 személyes modern, ké­nyelmes és a kor követelményei­nek megfelelő munkásszállásu­kat, csak éppen illemhelyét elfe­lejtettek hozzá »tervezni«. harcmezővé vagy csatatérré, re­pülőtereinket katonai támaszpon­tokká, fiainkat pedig ágyútölte­lékké változtassák.« A lap befejezésül rámutat, hogy az arab országok határozottan síkraszállnak a nyugati országok militarista politikája ellen. »A Nyugat vegye tudomásul — emeli ki a lap —, hogy egyetlen híve sem akad körünkben.« (MTI) Szavazott a mongol nép Ulan-Bator, június 14. (TASZSZ) A Mongol Népköztársaságban június 13-án nagy lendülettel foly­tak az államhatalom legfelső szer­vének, a Nagy Népi Kúrálnak vá­lasztásai. A választók túlnyomó többsége este 9 óráig már leszavazott (MTI) „A. Nyugat Tegye tudomásul, hogy egyetlen híve sem akad körünkben“ — írja az egyiptomi félhivatalos lap ZE§3.üMLiB KÉPESLAP TVTehéz mostanában beszélgető A’ emberre akadni Szeremlén. Bézárt kapuk, lefüggönyözött ab­lakok bizonyítják : mindenki a határban van, ahol nagy szükség van most a szorgos, igyekvő mun­kára. Ezen a tavaszon ebben nincs is hiba. Akivel csak találkozik az em­ber: örömhírt újságol. Amiért annyi harc folyt eddig: megvaló­sul. Öt km hosszúságban drótsö­vény készül a vadkárok meg­szüntetésére. A Kamarás-Duna hosszában, végig a malomjári- részen közel 2 méter magas sűrű drótsövény riasztja majd vissza a belopakodó és termést pusztító szarvasokat, vaddisznókat. A köz­ség dolgozói maguk is munkát vállaltak: a töltésrészt letisztít­ják, az oszlopokat leassák. A vad­károk megszüntetésével k^zel 1—I»/» vagon búzával, 2—3 va­gon kukoricával többet tudnak betakarítani. * pépzaj árulja el a községben a bajai gépállomás brigádszál­lását. Készülnek a cséplésre. öt cséplő javítása most folyik, há­rom már munkára készen a ha­talmas ponyva alatt pihen. A traktorosok az apróbb alkatrésze­ket maguk csinálják, ékeket, pán­tokat, csavarokat készítenek. A nagyon sürgetett dobkosarak is megérkeztek. Okultak a tavalyi hibákból: elegendő cséplőrúgót tartalékolnak és ponyvákról is gondoskodtak. Minden traktoros azt a gépet javítja, amelyen majd dolgozik. Ha hiba lesz, magát okolhatja. Erre mondja Szülésik Mihály: most bebizonyosodik, hogy rossz gép nincs, legfeljebb a traktoros rossz. A brigádszállás traktorosai azonban arról is gondoskodtak, hogy ilyent ne mondhassanak ró­luk. A télen valamennyien részt vettek a szakmai továbbképzésen. Már elkészült a terv a gépek ra- jonírozására is. A Béke tsz 140 holdján kombájn dolgozik. Ahol kézierővel végzik az aratást, ott az első 200 kereszt után már megindul a cséplőgép. * ügy év nem nagy idő. Szerem- 1-4 lén mégis sok minden tör­tént az elmúlt egy év alatt.-Lakói gazdagodtak. Egypár számszerű adat is ezt igazolja. A Béke tsz tagjai közül Juhász Imréné, Furru Istvánné, id. Maár Mózes, Bergyin Gergely házat vett. Ugyancsak házat vásárolt Gärtner Sebestyén, Frühwirt József egyénileg dolgozó paraszt is. Körösi Sándor eladta meglévő házát és kétszerakkorát vett. Krix János, Karatov Mik- lósné, Bárdos Béni, Walkár György és még vagy huszonötén szarvasmarhát vásároltak, majd ugyanennyien lovakat. Az elmúlt egy év alatt 12 házat tataroztak. A községben összesen 520 ház van. 300 házban van sertés, 150-ben pe­dig sertéstenyésztést folytatnak. A dolgozók növekvő életszínvona­lát bizonyítja, hogy a földműves­szövetkezet árudái az elmúlt hó­napban egymillió forintot forgal­maztak textilneműben, cipőáru­ban, háztartási cikkben és kisgé­pekben. . * Czeremlén a kultúrforradalom ^ is mélyebb gyökeret eresz­tett. A kultúra iránti fokozott ér­deklődés új kultúrház építését tette szükségessé. Az építkezés már folyik is. Költsége 300 ezer forint. — De takarékoskodjunk — mondták a szeremleiek és tár­sadalmi munkát vállaltak fuvarra, kézi munkában, amellyel 220 ezer forintot megtakarítanak. Az új kultúrháza őszre már fel is avat­ják. A bácsalmási járás és Kalocsa vezet az adófizetésben A járások közötti versenyben a bácsalmási, kiskúnfélegyhází,- bajai és kiskúnhaíasi vezet. Elismerésre méltó szívós munkával igyekszik az élenjárókkal egysorba a dunavecsei járás is. Fokozta bevételi eredményét a kúnszentmiklósi járás is, viszont a kecskeméti és kiskőrösi járás visszaesett. A városok között Kalocsa vezet. Kecs­kemét igen elmaradt. Jái’ás: Osztályvezető: Vez. adóíelügyelő: 1. bácsalmási Nagy Ferenc Baranvi Géza 2. kiskunfélegyházi Borbély Lajos Seres János 3. bajai Nyilas Ferenc Zágon János 4. kiskúnhaíasi Katona Miklós Adám Vencel 5. dunavecsei Győri Ödön Szőke Sándor 6. kecskeméti Görög István Verebéiy István 7. kalocsai Tóth Balázs Németh József 8. kúnszentmiklósi Hódi József Naszvadi György 9. kiskőrösi Steíancsik Pálné Lebovics Károly Város: 1. Kalocsa Romsits Margit Pásztor József 2. Kískúnfélegyháza Drahos László Tóth Ferenc 3. Baja Dobó Gusztáv Hamvas József 4. Kiskunhalas Sápi István Krammeir Sándor 5. Kecskemét Fehér Sándor Szokolai Imre Tanuljunk ax-------­é lenjáróktól : ÍGY DOLGOZIK A BÁCSALMÁS! LENIN TSZ 69 taggal, 452 holdon gazdálkodik a bácsalmási Lenin tsz. A 340 hold szántó mellett sok munkát ad a 23 hold szőlő és gyümölcsös. Egy tagra 7.5 hold terület megmunkálása vár. A családtagok közül eddig tizen kapcsolódtak a munkába. El­végezték a kapások egy elését, első kapálását. Sőt a szőlőben, a IS holdas répában a második kapálás is kész és a 10 hold burgonyát is másodszor töltögetik. Négyszer megpermetezték a szőlőt és a gyümölcsfákat. Most folyik a kötözés. Ugyancsak megkezdték a 85 hold négyzetesen vetett kukoricában is a második kapálást. 60 holdon kész a széna- és lucernakaszálás. Mind e munkák mellett hozzákezdtek két 25 férőhelyes sertés- fiaztató alapjának lerakásához. Szállítják az anyagot a 300 férőhelyes juhhodály építéséhez is. Az állattenyésztésben is komoly eredményeket értek el. Nesz- vecskó János a háromszori fejéssel és jó takarmányozással elérte a járásban legjobb fejéstátlagot: a 12.6 litert. Istállóátlaga 9.9 liter. Neszvecskó elvtárs nagy igyekezettel készül a szeptemberi mezőgaz­dasági kiállításra, amelyre három egyéves bikaborjút és tíz juhot visz fel. A szövetkezet burgonyával, kukoricával, napraforgóval, dohánnyal és szőlővel is szerepel a kiállításon. Hanoiban eddig több mint negyvenötezren írták aiá az ifjúság kényszertoborzása ellen tiltakozó potíciót Sangháj, június 14. (TASZSZ) A »Vietnami Tájékoztató Iroda« jelenti: A franciák által megszállt Hanoi városában április 12-től május 15-ig — tehát alig egy hó­nap alatt — több mint negyven- ötezren írták alá azt a petíciót, amely tiltakozik az ifjúságnak a Bao Daj-féle hadseregbe történő erőszakos toborzása ellen. A petíció felhívja a francia kor­mányt, hogy az indokínai béke helyreállítása érdekében közvet­len tárgyalásokat kezdjen a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormányával. A petíciót a lakos­ság minden rétegének képviselői aláírták; KULÂKFURFANG Sváb Kovács Sándor Lakitelek- Felsőalpári kulák fondorlatos mó­don igyekezett kibújni az adófize­tési kötelezettség alól. Két darab, adóhátralékban lefoglalt hízott­sertését más nevére kiállított jár- latlevelekkel értékesítette. Sváb Kovács Sándor 57 holdon gazdálkodik. Közös háztartásban él és közös gazdálkodást folytat lányával: özv. Zs. Kovács László- néval, akinek szintén 14 hold földje van. Kovács Sándor, hogy kijátssza a törvényes rendelke­zést, melynek értelmében a na­gyobb földterülettel és magasabb kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező gazdák nagyobb adót és beadást is fizetnek. — lányá­nak 13 hold földet bérbeadott. Erre fel lánya a 14 hold saját és az apjától bérelt 13 hold szán­tóból hasonló célból ugyancsak bérbeadott 7 holdat, hogy mint apját, holdanként kisebb összegű adóval terheljék a kisebb kategó­riába eső terület után. özv. Zs. Kovácsné Lakiteleken apja mellett gazdálkodik, a földje is ott van. De Kecskeméten is la­kást tart fenn azért, hogy ő, mint más lakhelyen nyilvántartott adó­zó, még a látszatát is elkerülje annak a gyanúnak, hogy apjával együtt az állam törvényeit ki­játssza. Az egész bérbeadási komédia ugyanis csak azért történt, hogy ne kelljen össz.es földterületük után összevontan adózni, illetőleg be­adást teljesíteni, , , S akik utánozni próbálják .,. özv. Biró Györgyné Lakitelek- Felsőalpári lakos az adóhátralék­ra lezálogolt 7 darab sertését a családtagként dolgozó, adófize­tésre és beadásra nem kötelezett Biró Balázs nevű fia nevén —le­szerződtette az állat- és zsírbe- gyüjtő vállalatnak azzal az elgon­dolással, hogy a leszerződött álla­tok díját nem lehet adóra vissza­tartani. Kiskunmajsán özv. Győrfi Má­tyásáénak 8 hold szőleje van, amelyet fia művel. Fiának három gyereke közül a legidősebb vele dolgozik a szőlőgazdaságban. A másik 1952 óta szolgálati helyén, más városban él. A harmadik pe­dig 19 éves diák, a kiskunhalasi gimnázium tanulója. Győrfiné, illetőleg a fia, hogy kevesebb le­gyen az adó és a beadás a szőlő után, — a három unokának a 8 hold szőlőt szerződés keretében bérbeadta. Ugyanazt a szőlőt, amit eddig is és ezután is a fia művel és nem a távollévő, illetve a 19 éves gimnazista unoka. Ugyanis a három »bérlőnél« lévő rész­szőlőterület külön-külön adója és beadási kötelezettsége egybevetve lényegesen kevesebbet tesz ki, mintha a 8 holdat együtt adóz­tatják, * A becsületes, adójukat ponto­san fizető dolgozó parasztok jog­gal elvárják, hogy a spekulánsok, az adócsalók, a halogatók ellen a helyi tanács érvényesítse a tör­vény teljes szigorát. Nem lehet eltűrni, hogy amíg az adófizetők jelentős része pontosan teljesíti az állam iránti kötelességét, addig egyesek a törvényeket ki­játszva az egész társadalmat meg­károsítják! Tyukos Béla, megyei tanács p. ü, oszt. vez. h,

Next

/
Oldalképek
Tartalom