Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

Kísérletek a szőlőtermés növelésére a bajai tangazdaságban UJJONG AZ EMBER lelke, amikor végigtekint a bajai tan­gazdaság két méter magasra szökkent, dúskalászú rozstáb­láin. A sárguló kalászok már sürgetik a kaszafenést. A rozs­tábla mögött húzódik a 68 hol­das gyümölcsös, melyből 15 hold új telepítésű. Az új telepítésű gyümölcsösben a gazdaság zöld- trágyázással kísérletezik. Som- kórót és szegletes lendeket ve­tettek. Ha a somkóró eléri a 40 centimétert, a szegletes lendek a 35-öt, elvirágzás után az elve­tett növényféleség alászántásra kerül. A 15 hold talajjavítására 136 vagon trágya kellene, a zöldtrágyázással 80 vagon istálló­trágyát pótolnak. Őszi mélyszán­tás után tavaszra itt alacsony­növésű kapásokat fognak ter­meszteni. A gazdaság nagy gondot for­dít az önköltségcsökkentésre, a minél nagyobb takarékosságra. A homoki üzemegységeknél a trágyaszarvasok nyersfoszfáttal való kezelése mellett, az idén először alkalmazzák a szovjet kolhozokban és szovhozokban annyira elterjedt trágyakezelést. Két rész istállótrágyát egy rész föld hozzáadásával helyeznek szarvasokba. Ezzel megvédik a trágyaértékét, elősegítik a trá­gya érlelését. A bajai tangazdaság az idén 15 hold új szőlőt is telepített. Holdanként 5000 vessző került kiültetésre. A talaj gépierővel való forgatása a gazdaságnak 23 ezer forint megtakarítást ered­ményezett a kézierővel végzett munkával szemben. A gépierő további kihasználására a szőlő- telepítést úgy végezték, hogy az hosszában és keresztben lókapá­lásra alkalmas legyen. MIT JELENT EZ a gazdaság­nak? Nem kevesebbet, mint je­lentős időmegtakarítást és a fennálló munkaerőhiány nagy­mérvű pótlását. Kézierővel a 15 holdas új telepítésű szőlő egy­szeri megkapálása 70 munkana­pot venne igénybe, míg az öt lóval végzett lókapálás egy nap alatt végez a munkával. Az elő­relátás így hidalta át a mun­káshiányt. A gazdaság mezőgazdasági-, gyümölcs- és szőlőrészlegeiben nemcsak a szőlészeti technikum hallgatóit készíti elő jövő fel­adataikra, a gyakorlati munká­val nemcsak a jövő szakembe­reinek tudását gyarapítja, de kísérleteinek eredményeivel a termelőszövetkezetek tagjainak, az egyénileg dolgozó parasztok­nak is utat mutat az agrotech­nikai módszerek helyes alkal­mazására, azok eredményeire, A SZÖLÖKULTÜRA tová’ob- foíkozására és sikerének mind erőteljesebb biztosítására szőlő- trágyázási kísérletek folynak a gazdaságban. A szőlő minden holdja 200 mázsa szervestrágyát, 100 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. kálisót és 50 kg. pétisót kapott. A trágyázás! kísérlet ezen felül Ünnepre virradt ma minden gépállomás. Ünnepli dolgozóit, a traktorosokat. A traktorosnap külsőségeiben is méltó lesz arra a szeretetre és megbecsülésre, ahogyan a falvak, városok népe köszönti a gépek hőseit. A kecskeméti gépállomáson zenés ébresztővel kezdődik a traktorosnap. 10 órakor a Kos- súth-téren gyülekeznek a gépál­lomás dolgozói. Méhész Árpád, a városi tanács vb. elnökhelyet­tese mond ünnepi beszédet a traktorosok előtt. Majd a városi tanács ebédlőjében a gépállomás, állami gazdaság, Sertéstenyésztő Kecskeméten a napokban a szőlő és gyümölcs kezelésének időszerű kérdését beszélték meg Bács megye speciális agronómu- sai. Ivanics Miklós, a megyei ta­nács szőlészeti, Tóth József gyü­mölcstermelési agronómus tar­tott szakelőadást. Ismertették a szőlő és gyümölcs legveszedel­mesebb betegségeit és az azok elleni védekezést. Ivanics Mik­lós elmondotta, hogy a szaksze­rűtlenül végzett permetezés mi­att a terméssel együtt az egész­évi munka is kárbavész. Sőt a nagymérvű levélpusztulás ese­tén rosszul érnek be a vesszők és a következő évi termés is ve­szélybe kerülhet. Ezért a szőlő­1 holdon 50 kg. feloldott pétisót ;s alkalmaz. A szőlőtőke gyöke­réhez vezetve három lyukat fúrtak és a lyukakon keresztül l—l liter oldott állapotú péti­sót juttattak a földbe. Egy má­sik holdon közvetlenül az eső előtt 50 kg. pétisót száraz álla­potban szórtak ki. — Az elért eredményekről ősszel bemutató előadást fog­nak tartani, hogy a legjobban bevált eljárást, mely legcr:'-'.á* nyesebbnek mutatkozik a szőlő többtermelésére, mind szélesebb körben meghonosíthassák. Vállalat és a kombájnvezetőkép­ző iskola dolgozói részére ünnepi ebéd. Délután 3 órakor sportbemu­tatóban gyönyörködhetnek a traktoros dolgozók, este 6 óra­kor pedig színes kultúrműsor szórakoztatja őket a megyei ta­nács kultúrtermében. Kultúrmű­sor után tánc, vidám szórakozás következik. Megyénk valamennyi gépállo­másán hasonlóan ünnepélyes ke­retek között, változatos műsor­számokkal tarkított események teszik emlékezetessé az első traktorosnápot, nél a peronoszpóra és a liszthar­mat, gyümölcsösökben a paizs- tetű elleni védekezésre kell moz­gósítani a termelőket. Délután a milclóstelepi szőlé­szeti kutató intézetben gyakor­latban is bemutatták a helyes védekezési módszereket. Bog­nár Károly telepvezető elmond­ta, hogyan gondozzák sző­lőjüket. Eddig már háromszor permeteztek és ugyanannyiszor elvégezték a porzást is. A láto­gatóknak bemutatták, hogyan kell permetezni a gépkísérleti intézet német gyártmányú poro­zó gépével, amelyet hajnalban, harmaton alkalmaznak a gom­babetegségek ellen. Traktoros ünnepségek megyénk minden gépállomásán Szőlőpermetexési bemutató a miklóstelepi szőlészeti kutató intézetben Qllzwiui húzd, a {ainsi qaltjás fáora reggel, amikor a nap még a fiatal akácfák te­tejét sem érte el, három ember már strúzsát áll a falu szélén. A legidősebb: Guzsván Kálmán bá­csi, Bátya község felelős gulyá­sa. Fia: Pista az egyik bojtár, a IS éves Miklósity Jancsi a má­sik. Nem szabad azonban meg­feledkezni a negyedik >■személy­ről« sem, »aki« legalább olyan fontos a gulyaőrzés céljából, mint az ember — és ez Fickó, a bogárszemű okos puli. Májustól novemberig így vár­ják minden áldott reggel azt a kereken 222 jószágot, amely a gondjaikra van bízva. Guzsván Kálmán kilencedik éve űzi ezt a mesterséget. Két évig káptalani gulyás volt, — kedve is, tudása is van a gulyás­kodáshoz. Mert ehhez aztán mindkettő kell. — Furcsa szerzet a jószág — mondja. — Ahány tehén, annyi­féle. Ott az a szép, nagytőgyű jószág a Jánosity Józsefé. Törzs­könyvezett, most is egy bika- borjat nevelnek alóla szerződés­re. Az nyugodt, szelíd állat. De amott-e, a Jelenicsék tehene már gonoszfajta. Nem elég neki ez a 30 holdas legelő, folyton vándorol, mindig a tilosba ácsin­gózik. Ezt folyton szemmel kell tartani. Az a szép szimmentáli üsző, a Szurop Pistáé is igen szeret a betonúton sétálgatni, autók, kocsik veszedelmére ... Ebből a magyarázatból az is mindjárt kitűnik, hogy Guzsván bácsi neve és gazdája szerint is­meri mind a 222 állatot. Szere­tik is a tehenes gazdák. A sze­me reggeltől estig a jószágon. Ha észreveszi, hogy valamelyik tehén bágyadtabb, kedvetlenül legel vagy nyugtalan, — már jelenti a gazdának. Ügyes keze sok borjút is a világrase- gített. Takács Pál tehene nem­régen a mezőn kezdett ellődnl. Teltek a félórák, nem tudta vi- lágrahozni. Guzsván bácsi gyor­san segítséget hozott s közös erővel világrasegítettek egy 5S kilós bikaborjút, amely párját ritkította akkor a gulyában. Nagy gond, nagy munka eny- nyi állattal bánni. Pedig a gu­lya folyton szaporodik. A tava­lyi állományhoz képest máris 23-mal több tehenet őriznek a gulyások. Holmi nyápic ember­nek már azért sem való a gu­lyáskodás, mert a 222 szarvas- marhának naponta 4—500 vö­dör, — méghozzá 25 literes vö­dör — vizet kell felhúzni kézi­erővel a csordakútból. í^uzsván bácsi két szakasz- ban járatja a legelőt. El­vállalta a gyomtalanítást is. Ok gondozzák a legelő szélén lévő új erdőt is, — köztesként pedig kukoricát termelnek maguknak. Elkél egy kis mellékes jövede­lem, Mert a gulyától nem lehet máshová menni dolgozni. Hét­köznap, vasárnap, ha esik, ha fúj — helyt kell állni a mezőn. A fizetés meg nem mondható valami fényesnek. A felelős gu­lyás tavaly 690 forintot kapott, a bojtárok 540-et. Igaz, most mindannyian kaptak 90—90 fo­rint emelést. Guzsván bácsi csak egyet nem ért. ók, a gulyások csak a nyári hat hónapra kap­ják meg a fizetést. Amikor a gu­lyát bekötik, ők is mehetnek munkát keresni tavaszig. De a kanásznak télen-nyáron jár a 780 forint — pedig a téli rossz időben nagynéha járatja csak meg a kondát. h stère kelve már teleben- dőjű, szépen kitőgyeit jó­szágokkal indul hazafelé Guzs­ván bácsi. A kiskapuban, ahol a gazdasszonyok várják a Zsem­léket, Szekfűket, Bárányokat, — sok dicsérő szót is kap. Büszke is a dicséretre, elismerésre. Két éve, — amikor 6 az alacsony fi­zetés miatt nem vállalta az őr­zést — megpróbált másokat állí­tani a tanács. Az illetők há­rom nap múlva kereket oldottak a csordától. Újakat kerítettek, — azok három napot sem vártak, már az első este leköszöntek. Végül már a két községi gyep­mestert nevezték ki gulyásnak, a mezőőrök meg kerékpáron ke­rülgették a gulyát, — jószág mé­gis akkor szökött haza, vagy a tilosba, amikor neki tetszett. A bátyai tehenesgazdák mérgelőd­tek, a környékbeliek meg nevet­ték a bátyaiakat. Guzsván bá­csi aztán mégis megmentette a csorda »becsületét« — s azóta rend van a legelőn. Ivánjuk Guzsván bácsinak, hogy jó erőben és egész­ségben még sokáig őrizze a szép bátyai gulyát, sok gazdasszony- nak teljék öröme az ő keze alatt legelő tehenek bőséges tejhoza­mában, a szépen fejlődő boriúk- ban! 0 Fokozódik a peronoszpóra veszély MEGYÉNK kiterjedt szőlőter­melése különösképpen indokolja, hogy a termés megmentésére fo­kozott gondot fordítsunk. Külö­nösen most, amikor a csapadé­kos, meleg időjárás a peronosz­póra járványszerű, gyors kifej­lődésére és elterjedésére meg talán a múltévinél is kedvezőbb. Tavaly a peronoszpóra fellépése aránylag későn következett be. Az idén azonban már május el­ső harmadában meg volt a fer­tőzés lehetősége. Az olajfáitok tömegesebb megjelenését május utolsó és június első napjaiban észlelhettük. Az olajfoltok kivi- rágzása a párás, meleg időjárás hatására hamarosan megtörtént. Ott, ahol ebben az időszakban elvégezték a kellő védekezést, a tömeges fertőzést el tudták ná- rítani. Ahol azonban ez nem tör­tént meg, ott a peronoszpóra nagyobbarányú fertőzésével keil számolnunk. Mi a teendő, hogy az idei szőlőtermést megmentsük? 1. Fokozzuk a peronoszpóra elleni védekezés ütemét! A per­metezést és porozást ismételjük meg mindannyiszor, ahányszor az eső lemosta a védőszert, vagy pedig új levelek fejlődtek és folytassuk mindaddig, amíg a gyakori esőzés tart. 2. Fokozzuk a permetezési munka minőségét. Vagyis úgy végezzük a permetezést, hogy a levelek fonákja és a fürtök is kapjanak a védőszerből, mert a fertőzés leggyakrabban és leg­könnyebben ezeken a helyeken történik. A minőségi permete­zés legcélszerűbben magasnyo­mású permetezőgéppel oldható meg úgy, hogy a szórófejet kissé ferdén felfelé tartva végezzük a permetezést, mert így a levelek alá is bevágódik a permetlé. 3. Végezzünk külön fürtper­metezést. Ezzel még fertőzött lombozat mellett is megtarthat­juk termésünk egyrészét. A fer­tőzés miatt elpusztult leveleket a hónaljhajtások később pótol­hatják, de az elpusztult fürtö­ket pótolni nem tudjuk. 4. Szervezzük meg a hajnali és esti rézmészporozást. 5. Fokozzuk a szőlő egyéb munkáinak — kötözés, karaszcw lás — ütemét is. A földönfekvő hajtásokat nem lehet a fertőzés ellen megvédeni. A gyom a sző­lőben késlelteti a csapadék és harmat felszikkadását s ezzel a fertőzést elősegíti. Az idei és az ehhez hasonló peronoszpóra-veszélyes időben a fürtvédelem a szőlőtermesztés fontos kérdése. A fürtvédelem szellős, laza kötözéssel, külön végzett fürtpermetezéssel és po­rozással oldható csak meg. A POU03ÍAFT r végez­zük, amikor permetezni nem le­het, vagyis közvetlenül eső után, vagy az esti és hajnali órák­ban. A porozás végezhető für- kész-porozóval, amellyel minden fürtöt külön be tudunk porozni, vagy háti porozógéppel, amely­nek felfelé fordított terelőlapát­ját a fürtök alatt a tőke köze­pébe tolva fujtatjuk be a réz- mészport. A fürtpermetezést leg­célszerűbben pillanatzáróval fel­szerelt, magasnyomású permete­zőgéppel oldhatjuk meg, mert ezt egy kézzel tudjuk kezelni. Má­sik kezünkkel használhatjuk a levéltereiő pálcát, amellyel • lombozatot félrehajlítva, a für­töket alaposabban bepermetez­hetjük. A permetezést és poro­zást a virágzás idején se hagy­juk abba. ha az idő a peronosz­póra fertőzésre alkalmas. A VESZÉLY nagysága szük­ségessé teszi, hogy magasabb hatóanyagtartalmú védőszert használjunk. Ezért legalább 1—• 1.5 százaTékos oldat használatára térjünk át. Andrási Elemér, Katonatelep, A kiskunfélegyházi Pedagógus Énekkar a Rádióban Pedagógus Énekkar még rit­kán szerepelt a rádióban. Üze­meknek, kultúrcsoportoknak, iskoláknak müsorszámai nap mint nap száll felénk az éter hullámain, de eddig még kevés pedagógus énekkar vállalkozott arra, hogy a zengő nyelv tolmá­csolásával, a dallamok szárnyán hirdesse az élet szépségét, a munka örömét, a népek közötti béke és barátság nagyszerűsé­gét. Ezért örült az énekkarunk minden tagja annak, hogy rá­diószereplésre készülünk. Hosszú út vezetett idáig. A Pedagógus Énekkart tulajdon­képpen egy évvel ezelőtt szer­vezte Kapus Béla kartárs. Lel­kes, önfeláldozó munkája nyo­mán a kórus gyorsan fejlődött. Tagjait a muzsika, a dal, az énekszó szépsége utáni vágya­kozás hamar összekovácsolta. Egyre jöttek ifjú és idősebb kar­társak, fiatalok és családosak, sokan távoli kilóméterekről, messzi alföldi kis tanyai iskolák­ból gyalog, kerékpárral, vonat­tal, — nem egyszer sárban, hi­degben, hóban, — de jöttek s itt voltak, hogy résztvegyenek min­den próbán. A rádiószereplés híre aztán újabb szárnyakat adott a kórus­nak. . A pesti út szervezésében se­gítségünkre sietett a Pedagógus Szakszervezet. Biztosította az útiköltséget. És milyen jóleső érzés töltött el mindenkit ami­kor a Pedagógus Szakszervezeti Központ figyelmes gondoskodá­sáról értesült. Magasszínvonalú, művészi élményt nyújtó kultúr­műsorral, színházjeggyel s ízle­tes ebéddel kedveskedtek. Alig titkolható lázzal léptük át a Rádió stúdiójának kapuját. S mikor a felvételi teremben ki­gyult a piros lámpa, egymás­után csendültek fel a szép mű­sorszámok. Szívvel-lélekkel, egy emberként énekelt a kórus, hi­szen abban a kis hangverseny- teremben ott volt akkor az egész világ .. ; Donáti : Hopp fel a táncra könnyedhangú madrigál­ja után Lassus: Hogyha a férjem hazajő ... kezdetű tréfás, vidám dala szólalt meg. Aztán a méltó­ságteljes, szomorú hangú Őszi fák következtek, Hasszlertől. — Bach: Munkába lépni kezdetű dala a munka örömét, a pihenés vidámságát sugározta. Svesnyi« kov: Künn a réten ... vidám táj- hangulata* után magyar népdal­feldolgozás, Vass: Kertem alját.^ következett, majd a pontos belé­pést, gyakorlott ütemérzéket, mű­vészi elmélyülést igénylő Bár­dos: Bogojai táncok című kórus­művével fejeződött be a felvé­tel. S amikor utána mindjárt meg is hallgattuk saját műsorunkat és a Rádió munkatársai is elis­meréssel nyilatkoztak munkánk­ról — úgy éreztük, hogy ném volt hiábavaló a sok próba, a fá­radozás. Megérte, érdemes volt! ez sugárzott mindenki szemé­ből. A rádiószereplés szép, felejt­hetetlen emlékét hangulatosan egészítette ki a változatos Pro­gramm: az Uttörővasút, sétaha­jó, Margit-sziget és fővárosunk gazdag, színes látnivalója, sok szépsége. Mégis úgy érezzük, munkánk-* nak az lenne a legnagyobb ju-* talma, ha a műsor meghallgatá­sa olyan művészi élményt jelen-* tene mindenki számára, mint amilyen lelkesen és szívesen ké­szült fel az énekkar minden tag­ja a rádiószereplésre. Dr. Somogyvári Zoltán Kiskunfélegyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom