Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-13 / 139. szám
Kísérletek a szőlőtermés növelésére a bajai tangazdaságban UJJONG AZ EMBER lelke, amikor végigtekint a bajai tangazdaság két méter magasra szökkent, dúskalászú rozstábláin. A sárguló kalászok már sürgetik a kaszafenést. A rozstábla mögött húzódik a 68 holdas gyümölcsös, melyből 15 hold új telepítésű. Az új telepítésű gyümölcsösben a gazdaság zöld- trágyázással kísérletezik. Som- kórót és szegletes lendeket vetettek. Ha a somkóró eléri a 40 centimétert, a szegletes lendek a 35-öt, elvirágzás után az elvetett növényféleség alászántásra kerül. A 15 hold talajjavítására 136 vagon trágya kellene, a zöldtrágyázással 80 vagon istállótrágyát pótolnak. Őszi mélyszántás után tavaszra itt alacsonynövésű kapásokat fognak termeszteni. A gazdaság nagy gondot fordít az önköltségcsökkentésre, a minél nagyobb takarékosságra. A homoki üzemegységeknél a trágyaszarvasok nyersfoszfáttal való kezelése mellett, az idén először alkalmazzák a szovjet kolhozokban és szovhozokban annyira elterjedt trágyakezelést. Két rész istállótrágyát egy rész föld hozzáadásával helyeznek szarvasokba. Ezzel megvédik a trágyaértékét, elősegítik a trágya érlelését. A bajai tangazdaság az idén 15 hold új szőlőt is telepített. Holdanként 5000 vessző került kiültetésre. A talaj gépierővel való forgatása a gazdaságnak 23 ezer forint megtakarítást eredményezett a kézierővel végzett munkával szemben. A gépierő további kihasználására a szőlő- telepítést úgy végezték, hogy az hosszában és keresztben lókapálásra alkalmas legyen. MIT JELENT EZ a gazdaságnak? Nem kevesebbet, mint jelentős időmegtakarítást és a fennálló munkaerőhiány nagymérvű pótlását. Kézierővel a 15 holdas új telepítésű szőlő egyszeri megkapálása 70 munkanapot venne igénybe, míg az öt lóval végzett lókapálás egy nap alatt végez a munkával. Az előrelátás így hidalta át a munkáshiányt. A gazdaság mezőgazdasági-, gyümölcs- és szőlőrészlegeiben nemcsak a szőlészeti technikum hallgatóit készíti elő jövő feladataikra, a gyakorlati munkával nemcsak a jövő szakembereinek tudását gyarapítja, de kísérleteinek eredményeivel a termelőszövetkezetek tagjainak, az egyénileg dolgozó parasztoknak is utat mutat az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazására, azok eredményeire, A SZÖLÖKULTÜRA tová’ob- foíkozására és sikerének mind erőteljesebb biztosítására szőlő- trágyázási kísérletek folynak a gazdaságban. A szőlő minden holdja 200 mázsa szervestrágyát, 100 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. kálisót és 50 kg. pétisót kapott. A trágyázás! kísérlet ezen felül Ünnepre virradt ma minden gépállomás. Ünnepli dolgozóit, a traktorosokat. A traktorosnap külsőségeiben is méltó lesz arra a szeretetre és megbecsülésre, ahogyan a falvak, városok népe köszönti a gépek hőseit. A kecskeméti gépállomáson zenés ébresztővel kezdődik a traktorosnap. 10 órakor a Kos- súth-téren gyülekeznek a gépállomás dolgozói. Méhész Árpád, a városi tanács vb. elnökhelyettese mond ünnepi beszédet a traktorosok előtt. Majd a városi tanács ebédlőjében a gépállomás, állami gazdaság, Sertéstenyésztő Kecskeméten a napokban a szőlő és gyümölcs kezelésének időszerű kérdését beszélték meg Bács megye speciális agronómu- sai. Ivanics Miklós, a megyei tanács szőlészeti, Tóth József gyümölcstermelési agronómus tartott szakelőadást. Ismertették a szőlő és gyümölcs legveszedelmesebb betegségeit és az azok elleni védekezést. Ivanics Miklós elmondotta, hogy a szakszerűtlenül végzett permetezés miatt a terméssel együtt az egészévi munka is kárbavész. Sőt a nagymérvű levélpusztulás esetén rosszul érnek be a vesszők és a következő évi termés is veszélybe kerülhet. Ezért a szőlő1 holdon 50 kg. feloldott pétisót ;s alkalmaz. A szőlőtőke gyökeréhez vezetve három lyukat fúrtak és a lyukakon keresztül l—l liter oldott állapotú pétisót juttattak a földbe. Egy másik holdon közvetlenül az eső előtt 50 kg. pétisót száraz állapotban szórtak ki. — Az elért eredményekről ősszel bemutató előadást fognak tartani, hogy a legjobban bevált eljárást, mely legcr:'-'.á* nyesebbnek mutatkozik a szőlő többtermelésére, mind szélesebb körben meghonosíthassák. Vállalat és a kombájnvezetőképző iskola dolgozói részére ünnepi ebéd. Délután 3 órakor sportbemutatóban gyönyörködhetnek a traktoros dolgozók, este 6 órakor pedig színes kultúrműsor szórakoztatja őket a megyei tanács kultúrtermében. Kultúrműsor után tánc, vidám szórakozás következik. Megyénk valamennyi gépállomásán hasonlóan ünnepélyes keretek között, változatos műsorszámokkal tarkított események teszik emlékezetessé az első traktorosnápot, nél a peronoszpóra és a lisztharmat, gyümölcsösökben a paizs- tetű elleni védekezésre kell mozgósítani a termelőket. Délután a milclóstelepi szőlészeti kutató intézetben gyakorlatban is bemutatták a helyes védekezési módszereket. Bognár Károly telepvezető elmondta, hogyan gondozzák szőlőjüket. Eddig már háromszor permeteztek és ugyanannyiszor elvégezték a porzást is. A látogatóknak bemutatták, hogyan kell permetezni a gépkísérleti intézet német gyártmányú porozó gépével, amelyet hajnalban, harmaton alkalmaznak a gombabetegségek ellen. Traktoros ünnepségek megyénk minden gépállomásán Szőlőpermetexési bemutató a miklóstelepi szőlészeti kutató intézetben Qllzwiui húzd, a {ainsi qaltjás fáora reggel, amikor a nap még a fiatal akácfák tetejét sem érte el, három ember már strúzsát áll a falu szélén. A legidősebb: Guzsván Kálmán bácsi, Bátya község felelős gulyása. Fia: Pista az egyik bojtár, a IS éves Miklósity Jancsi a másik. Nem szabad azonban megfeledkezni a negyedik >■személyről« sem, »aki« legalább olyan fontos a gulyaőrzés céljából, mint az ember — és ez Fickó, a bogárszemű okos puli. Májustól novemberig így várják minden áldott reggel azt a kereken 222 jószágot, amely a gondjaikra van bízva. Guzsván Kálmán kilencedik éve űzi ezt a mesterséget. Két évig káptalani gulyás volt, — kedve is, tudása is van a gulyáskodáshoz. Mert ehhez aztán mindkettő kell. — Furcsa szerzet a jószág — mondja. — Ahány tehén, annyiféle. Ott az a szép, nagytőgyű jószág a Jánosity Józsefé. Törzskönyvezett, most is egy bika- borjat nevelnek alóla szerződésre. Az nyugodt, szelíd állat. De amott-e, a Jelenicsék tehene már gonoszfajta. Nem elég neki ez a 30 holdas legelő, folyton vándorol, mindig a tilosba ácsingózik. Ezt folyton szemmel kell tartani. Az a szép szimmentáli üsző, a Szurop Pistáé is igen szeret a betonúton sétálgatni, autók, kocsik veszedelmére ... Ebből a magyarázatból az is mindjárt kitűnik, hogy Guzsván bácsi neve és gazdája szerint ismeri mind a 222 állatot. Szeretik is a tehenes gazdák. A szeme reggeltől estig a jószágon. Ha észreveszi, hogy valamelyik tehén bágyadtabb, kedvetlenül legel vagy nyugtalan, — már jelenti a gazdának. Ügyes keze sok borjút is a világrase- gített. Takács Pál tehene nemrégen a mezőn kezdett ellődnl. Teltek a félórák, nem tudta vi- lágrahozni. Guzsván bácsi gyorsan segítséget hozott s közös erővel világrasegítettek egy 5S kilós bikaborjút, amely párját ritkította akkor a gulyában. Nagy gond, nagy munka eny- nyi állattal bánni. Pedig a gulya folyton szaporodik. A tavalyi állományhoz képest máris 23-mal több tehenet őriznek a gulyások. Holmi nyápic embernek már azért sem való a gulyáskodás, mert a 222 szarvas- marhának naponta 4—500 vödör, — méghozzá 25 literes vödör — vizet kell felhúzni kézierővel a csordakútból. í^uzsván bácsi két szakasz- ban járatja a legelőt. Elvállalta a gyomtalanítást is. Ok gondozzák a legelő szélén lévő új erdőt is, — köztesként pedig kukoricát termelnek maguknak. Elkél egy kis mellékes jövedelem, Mert a gulyától nem lehet máshová menni dolgozni. Hétköznap, vasárnap, ha esik, ha fúj — helyt kell állni a mezőn. A fizetés meg nem mondható valami fényesnek. A felelős gulyás tavaly 690 forintot kapott, a bojtárok 540-et. Igaz, most mindannyian kaptak 90—90 forint emelést. Guzsván bácsi csak egyet nem ért. ók, a gulyások csak a nyári hat hónapra kapják meg a fizetést. Amikor a gulyát bekötik, ők is mehetnek munkát keresni tavaszig. De a kanásznak télen-nyáron jár a 780 forint — pedig a téli rossz időben nagynéha járatja csak meg a kondát. h stère kelve már teleben- dőjű, szépen kitőgyeit jószágokkal indul hazafelé Guzsván bácsi. A kiskapuban, ahol a gazdasszonyok várják a Zsemléket, Szekfűket, Bárányokat, — sok dicsérő szót is kap. Büszke is a dicséretre, elismerésre. Két éve, — amikor 6 az alacsony fizetés miatt nem vállalta az őrzést — megpróbált másokat állítani a tanács. Az illetők három nap múlva kereket oldottak a csordától. Újakat kerítettek, — azok három napot sem vártak, már az első este leköszöntek. Végül már a két községi gyepmestert nevezték ki gulyásnak, a mezőőrök meg kerékpáron kerülgették a gulyát, — jószág mégis akkor szökött haza, vagy a tilosba, amikor neki tetszett. A bátyai tehenesgazdák mérgelődtek, a környékbeliek meg nevették a bátyaiakat. Guzsván bácsi aztán mégis megmentette a csorda »becsületét« — s azóta rend van a legelőn. Ivánjuk Guzsván bácsinak, hogy jó erőben és egészségben még sokáig őrizze a szép bátyai gulyát, sok gazdasszony- nak teljék öröme az ő keze alatt legelő tehenek bőséges tejhozamában, a szépen fejlődő boriúk- ban! 0 Fokozódik a peronoszpóra veszély MEGYÉNK kiterjedt szőlőtermelése különösképpen indokolja, hogy a termés megmentésére fokozott gondot fordítsunk. Különösen most, amikor a csapadékos, meleg időjárás a peronoszpóra járványszerű, gyors kifejlődésére és elterjedésére meg talán a múltévinél is kedvezőbb. Tavaly a peronoszpóra fellépése aránylag későn következett be. Az idén azonban már május első harmadában meg volt a fertőzés lehetősége. Az olajfáitok tömegesebb megjelenését május utolsó és június első napjaiban észlelhettük. Az olajfoltok kivi- rágzása a párás, meleg időjárás hatására hamarosan megtörtént. Ott, ahol ebben az időszakban elvégezték a kellő védekezést, a tömeges fertőzést el tudták ná- rítani. Ahol azonban ez nem történt meg, ott a peronoszpóra nagyobbarányú fertőzésével keil számolnunk. Mi a teendő, hogy az idei szőlőtermést megmentsük? 1. Fokozzuk a peronoszpóra elleni védekezés ütemét! A permetezést és porozást ismételjük meg mindannyiszor, ahányszor az eső lemosta a védőszert, vagy pedig új levelek fejlődtek és folytassuk mindaddig, amíg a gyakori esőzés tart. 2. Fokozzuk a permetezési munka minőségét. Vagyis úgy végezzük a permetezést, hogy a levelek fonákja és a fürtök is kapjanak a védőszerből, mert a fertőzés leggyakrabban és legkönnyebben ezeken a helyeken történik. A minőségi permetezés legcélszerűbben magasnyomású permetezőgéppel oldható meg úgy, hogy a szórófejet kissé ferdén felfelé tartva végezzük a permetezést, mert így a levelek alá is bevágódik a permetlé. 3. Végezzünk külön fürtpermetezést. Ezzel még fertőzött lombozat mellett is megtarthatjuk termésünk egyrészét. A fertőzés miatt elpusztult leveleket a hónaljhajtások később pótolhatják, de az elpusztult fürtöket pótolni nem tudjuk. 4. Szervezzük meg a hajnali és esti rézmészporozást. 5. Fokozzuk a szőlő egyéb munkáinak — kötözés, karaszcw lás — ütemét is. A földönfekvő hajtásokat nem lehet a fertőzés ellen megvédeni. A gyom a szőlőben késlelteti a csapadék és harmat felszikkadását s ezzel a fertőzést elősegíti. Az idei és az ehhez hasonló peronoszpóra-veszélyes időben a fürtvédelem a szőlőtermesztés fontos kérdése. A fürtvédelem szellős, laza kötözéssel, külön végzett fürtpermetezéssel és porozással oldható csak meg. A POU03ÍAFT r végezzük, amikor permetezni nem lehet, vagyis közvetlenül eső után, vagy az esti és hajnali órákban. A porozás végezhető für- kész-porozóval, amellyel minden fürtöt külön be tudunk porozni, vagy háti porozógéppel, amelynek felfelé fordított terelőlapátját a fürtök alatt a tőke közepébe tolva fujtatjuk be a réz- mészport. A fürtpermetezést legcélszerűbben pillanatzáróval felszerelt, magasnyomású permetezőgéppel oldhatjuk meg, mert ezt egy kézzel tudjuk kezelni. Másik kezünkkel használhatjuk a levéltereiő pálcát, amellyel • lombozatot félrehajlítva, a fürtöket alaposabban bepermetezhetjük. A permetezést és porozást a virágzás idején se hagyjuk abba. ha az idő a peronoszpóra fertőzésre alkalmas. A VESZÉLY nagysága szükségessé teszi, hogy magasabb hatóanyagtartalmú védőszert használjunk. Ezért legalább 1—• 1.5 százaTékos oldat használatára térjünk át. Andrási Elemér, Katonatelep, A kiskunfélegyházi Pedagógus Énekkar a Rádióban Pedagógus Énekkar még ritkán szerepelt a rádióban. Üzemeknek, kultúrcsoportoknak, iskoláknak müsorszámai nap mint nap száll felénk az éter hullámain, de eddig még kevés pedagógus énekkar vállalkozott arra, hogy a zengő nyelv tolmácsolásával, a dallamok szárnyán hirdesse az élet szépségét, a munka örömét, a népek közötti béke és barátság nagyszerűségét. Ezért örült az énekkarunk minden tagja annak, hogy rádiószereplésre készülünk. Hosszú út vezetett idáig. A Pedagógus Énekkart tulajdonképpen egy évvel ezelőtt szervezte Kapus Béla kartárs. Lelkes, önfeláldozó munkája nyomán a kórus gyorsan fejlődött. Tagjait a muzsika, a dal, az énekszó szépsége utáni vágyakozás hamar összekovácsolta. Egyre jöttek ifjú és idősebb kartársak, fiatalok és családosak, sokan távoli kilóméterekről, messzi alföldi kis tanyai iskolákból gyalog, kerékpárral, vonattal, — nem egyszer sárban, hidegben, hóban, — de jöttek s itt voltak, hogy résztvegyenek minden próbán. A rádiószereplés híre aztán újabb szárnyakat adott a kórusnak. . A pesti út szervezésében segítségünkre sietett a Pedagógus Szakszervezet. Biztosította az útiköltséget. És milyen jóleső érzés töltött el mindenkit amikor a Pedagógus Szakszervezeti Központ figyelmes gondoskodásáról értesült. Magasszínvonalú, művészi élményt nyújtó kultúrműsorral, színházjeggyel s ízletes ebéddel kedveskedtek. Alig titkolható lázzal léptük át a Rádió stúdiójának kapuját. S mikor a felvételi teremben kigyult a piros lámpa, egymásután csendültek fel a szép műsorszámok. Szívvel-lélekkel, egy emberként énekelt a kórus, hiszen abban a kis hangverseny- teremben ott volt akkor az egész világ .. ; Donáti : Hopp fel a táncra könnyedhangú madrigálja után Lassus: Hogyha a férjem hazajő ... kezdetű tréfás, vidám dala szólalt meg. Aztán a méltóságteljes, szomorú hangú Őszi fák következtek, Hasszlertől. — Bach: Munkába lépni kezdetű dala a munka örömét, a pihenés vidámságát sugározta. Svesnyi« kov: Künn a réten ... vidám táj- hangulata* után magyar népdalfeldolgozás, Vass: Kertem alját.^ következett, majd a pontos belépést, gyakorlott ütemérzéket, művészi elmélyülést igénylő Bárdos: Bogojai táncok című kórusművével fejeződött be a felvétel. S amikor utána mindjárt meg is hallgattuk saját műsorunkat és a Rádió munkatársai is elismeréssel nyilatkoztak munkánkról — úgy éreztük, hogy ném volt hiábavaló a sok próba, a fáradozás. Megérte, érdemes volt! ez sugárzott mindenki szeméből. A rádiószereplés szép, felejthetetlen emlékét hangulatosan egészítette ki a változatos Programm: az Uttörővasút, sétahajó, Margit-sziget és fővárosunk gazdag, színes látnivalója, sok szépsége. Mégis úgy érezzük, munkánk-* nak az lenne a legnagyobb ju-* talma, ha a műsor meghallgatása olyan művészi élményt jelen-* tene mindenki számára, mint amilyen lelkesen és szívesen készült fel az énekkar minden tagja a rádiószereplésre. Dr. Somogyvári Zoltán Kiskunfélegyháza