Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

Miről tárgyalt megyénk kisipari szövetkezeteinek küldöttgyűlése? A NEMRÉG LEZAJLOTT kisipari szövetkezetek küldött­gyűlésén megvitatták, milyen mértékben tettek eleget a kis­ipari szövetkezetek a kormány- programmból reájuk háruló fel­adatoknak, melyek azok a kö­rülmények, amelyek gátolják a szövetkezeti mozgalom további fejlődését. Megyénk kisipari szövetkeze­tei 1954 első negyedévi tervüket 114 százalékra teljesítették. Áp­rilisban is már 15 százalékos tervtúlteljesítést értek el. A szövetkezetek termelése egy év alatt 27 százalékkal emelkedett. EGÉSZSÉGESEN fejlődött a helyi áruellátás is. Egy év alatt több mint 3000 férfiöltönyt és kabátot, 90.000 készöitönvr., munkaruhát, szoknyát, blúzt, fiúruhát, inget stb. készítettek a szövetkezetek. Évente 200.000 pár cipőt megtalpaltak, 8500 pár cipőt pedig megfejeltek. Elké­szítettek 43.500 pár új cipőt, A IYI..ZÖ- ■■"ASAG megse­gítésére terven felül 210 magta­karóboronát, 6150 metszőollót, 60 üstházat, 150 lónyűgöt, 21 'ő­csös parasztkocsit, 750 sövény­nyíróollót készítettek. Ezek a számok jelzik, hogy megyénkben a kisipari szövet­kezeti renz—’om erősödött. Ezt bizonyítja még az is, hogy a szö­vetkezetek készletei egy év atati 80—90 százalékkal növekedtek. A tagoknak térítési részesedése pedig több mint 20 százalékkal emelkedett. i. A FELSOROLT eredmények mellett azonban hibák is jelent­keztek. Számos szövetkezetné! meglazult a tervfegyelem. Áp­rilisban például 14 szövetkezet nem teljesítette tervét. Súlyos hibák mutatkoznak a tervszerű­ség betartásánál is. A tervben meghatározott cikkek gyártását nem teljesítették. Különösen nagy az elmaradás a mezőgaz­dasági szerek, gyermekruhák, női cipők, gyermekcipők és gyer­mekkocsik előállításánál. Ez azért van, mert a tervben meg­határozott feladatokat több eset­ben olyan munkákkal cserélik fel, ahol az ár és a minőség el­lenőrzés hiánya a megengedett­nél nagyobb nyereségre ad lehe­tőséget. Ezzel súlyosan megsér­tik a lakosság érdekeit és szem­bekerülnek a kormányprogramm célkitűzéseivel. AKADÁLYOZZA a kormány­programon megvalósulását, ve­szélyezteti a szövetkezetek to­vábbi megerősítését, a bérfegye­lem lazulása is. A munk=díjak megállapítására, a kategóriák alkalmazására vonatkozó érvé­nyes határozatokat számos szö­vetkezetben súlyosan megsértik. Emiatt kiváló szakmunkások, akik közül nem egy művésze a szakmájának, nem éri el azok­A Kalocsai Kenyérgyár első negyedéves tervét 117 százalék­ra teljesítette. Áprilisban azon­ban csak 94 százalékos ered­ményt értek el. A kongresszusi verseny újabb lendületet adott a termelésnek. Májusi tervüket már 100.8 százalékra tudták tel­jesíteni. A Kalocsai Kenyérgyárnál az utóbbi hetekben azonban nem­csak az volt a legfontosabb ten­nivaló, hogy többet termeljenek, hanem az is, hogy jóminőségben, olcsóbban állítsák elő a sütő­ipari termékeket. Ezen a terüle­ten az év eleje óta nem sok ered­ménnyel dicsekedhetnek. Nem­csak a béralapot lépték túl, ha­nem igen magas önköltséggel dolgoztak. A béralapot február­ban 10.000 forinttal, márciusban 23.000, áprilisban 25.000 és má­jusban 18.000 forinttal lépték túl. A magas önköltség pedig arra vezetett, hogy az első negyed­évet passzív mérleggel zárták. A kongresszus után termelési értekezletet tartottak. Ezen ju­talmazták az élenjárókat díszok­levéllel, pénzzel és könyvvel. A dolgozók ezen az értekezleten megfogadták, hogy tovább vi­szik a kongresszusi verseny len­dületét és tovább fokozzák erő­nak a segédmunkásoknak a ke­resetét, akik szaktudást alig igénylő munkán dolgoznak. Ez egyik legnagyobb gátja szövet­kezeteinkben a termelés emelé­sének, a jobb munkamódszerek bevezetésének. A terv- és bérfe­gyelem meglazulásáért komoly felelősség terheld a KISZÖV vezetőségét. Felelősség terheli az egyes szövetkezetek vezetőségét ellenőrző bizottságát is. Ezek egyrésze népszerűtlen feladat­nak tartották a hibák megszün­tetését, Fekete László. feszítéseiket az önköltség csök­kentésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a gazdaságo­sabb termelés elérésére. A kon­gresszusi verseny időszakában tértek át a kemencék olajfűtésé­re. Illés János fűtő újítást szer­kesztett, ezzel még olcsóbbá te­szi a fűtést. Rövidesen üzembe helyezik a gépszitát is. Ezzel is csökken az önköltség, mert nem kell műszakonként egy embert adni a szitáláshoz. A dolgozók újításokkal, kezdeményezések­kel segítik a vállalat vezetőségét a gazdaságosabb termelésért fo­lyó erőfeszítésében. De a minő­ség javításáról is folyt szó az ér­tekezleten. Itt is követni akar­ják a kongresszus útmutatásait. Szabó Ferenc javaslatára olyan szerkezettel szállítják a kenye­ret, mely meggátolja annak töré­sét, összepréselését; A vállalat vezetője megfogad­ta, hogy megszünteti a tervfegye­lem terén mutatkozó hiányossá­gokat, felszámolja a bérfegyelem lazaságát és a dolgozók kezde­ményezésének felkarolásával harcol az önköltségcsökkentés­ért. így elérik azt, hogy nemcsak termelési tervüket, hanem ön­költségcsökkentési tervüket is teljesítik a második negyedév­ben. Olaj fűtéssel korszerűsítették a Kalocsai Kenyérgyárat CSIRÁI IMRE LEGYŐZI A NORMÁT... — Befulladunk a rossz gépekbe — mondta egyik reggelen Tóth Miklós szerelő tanítójának, Csikai Imrének. És valóban ez volt a helyzet. A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál igen elmaradtak a gépek javításával. A szé­gyenteljes elmaradás több dolgozónak égette iel- kiismeretét. Csikai Imréét is. Úgy érezték, ha nem teljesítik terveiket, akkor naponta kivesz­nek egy-egy falat kenyeret a dolgozók szájából. Csikai ilyenkor hároméves leánykájára, a kis Katókára gondolt. Mily szörnyű lenne neki mon­dani: nincs kenyér! És nem hasonló a helyzet, ha a mezőgazdasági dolgozóknak kénytelenek mondani: nincs kész a traktor! Mivel induljanak a tavaszi csatába?! Egy reggel idegesen járt a javítandó trakto­rok között a nagy műhelyben. — Minden, ami körülöttem van, nem-e akaratunk, fantáziánk, eszünk megfeszítésével készült?! Ezek az alko­tók nem féltek a munka, az építés területen a vakmerőségtől. — Mi sem fogunk félni! ■— határozta el Csi­kai Imre. Először is megállapította, hány gép vár a javításra. — Én javítom a 30 lóerős Cormicko- kat, te pedig a 20-asokat — fordult tanítványá­hoz, Tóth Miklós brigádvezetőhöz. Tóth János brigádja pedig a régi izzófejes motorokat javítja. Csikai Imre azt is kiszámította, hogy a soros motorok javítását időben nem tudja eivége/ni. Jól ismeri a javítási normákát. össze is adta az időt. — Késő! — állapította meg. Előbb keli elvégezni. — Majd leszorítom az időt — gondolta ma­gában. Észszerúsítette a munka folyamatát. Először te jól előkészítette munkáját. Apró. jelentékte­len, egyszerűnek látszó munkafolyamatokon javí- iett. Ezzel is sok időt takarított meg. Ahol pedig műszaki nehézségre bukkant, ott újításon törte a fejét. Eddig azért álltak a javításban, mert nem /olt görgős csapágy. A régi csapágyat összepré- /elték, így a külső fele szűkebb lett, a belső fúrata is, ebbe beleesztergályozták a csapágyat. A íebességváltó-csapágv javításának ezt a rend- jBfsrát átvette a Tóth-hrifiád is. Ott is gyorsult a javítási munka. — Baj van ezzel a hengerfejjel — mondja brigádjának egyik tagja, — Honnét vegyünk hengerfejét? Csikai sokáig forgatta kezében a hengerfe­jet. — Összevarrjuk vörösrézzel! — adta ki az utasítást. Összevarrták, Azóta jól működik a traktor. Majd baj volt a szelepekkel. Nem lehetett beszerezni! — Ezért csak nem állunk le — ne­vetett Csikai Imre. A B. N. 40-esekből kivették a szelepeket és a Cormickok részére átalakították. Szerelés közben magyarázta dolgozótársai­nak, hogy a sok lelkiismeretlen munka mit ered­ményez. Majdnem minden Cormicknál baj van a csapágy hajtókarával, mert a traktoros a szűrő- papucsokat nem tisztítja ki. Ezért kevesebb olajat kap a csapágy, természetes, hogy kiolvad. Mások nem állítják idejében utána a csapágya­kat. Van olyan traktoros is, aki a levegőszűröse; nem tisztítja ki. Ez befolyásolja a szelepkopást.. i A műszaki nehézségek leküzdése, az anyag jó előkészítése, a munkafolyamat észszerűsítése hamarosan sikerhez vezetett. Egymás után ké­szültek el a traktorok, nap-nap után többet te - /eshettek tervükből. Sőt elhatározták, hogy a második negyedév végéig pótolják az első ne­gyedév elmaradását. Erre most minden előfeltétel megvan. Csikai brigádja megdöntötte a normákat. Motorössze­szerelésnél 420 perc az idő. 160—180 perc alatt szerelték össze. Sebességváitó összeállítására szin­tén 420 perc jár. Feleidő alatt végeztek 'ezzel a munkával. Csikai Imre és brigádja az alkotó kezde­ményezés motorja. Munkájukkal nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy minél több kijavított traktor dolgozhat a mezőgazdaságban. A motorok minden üteme egy-egy falat kenyeret teremt a parasztsággal szövetségben lévő ipari munkás­ságnak. Ipari üzemeinkben válaszképpen minden kalapácsütés több gépet jelent a szövetségesnek, több segítséget, több könnyebbséget a minden­napi kenyérért, folyó nehéz munkában,,. A közeli napokban megkezdik a kecskeméti anyás csecsemő- otthon építését. A több, mint 2.5 millió forint költséggel épülő otthont a Nagykőrösi-út mentén a már meglévő Gyermekvédő Intézet telkének délnyugati ol­dalán (Kerkápoly-utca és Lo- rántffy Zsuzsanna-utca között) helyezik el. Az épület hosszú oldala a Lorántffy Zsuzsanna­utcával párhuzamosan épül. A' tervezők figyelembe vették, hogy a Gyermekvédő Intézetet később gyermekkórházzal bővít­hessék, úgy, hogy azt az intézet főépületéhez hozzáépíthessék, Az épület mögé játszóteret ter­veztek betonpancsolóval, homo­kozóval és hintával. A Lorántffy Zsuzsanna-utca felé néző elő-< kertet virágággyal díszítik, Jánoshalmi óvoda Április végén megkezdték a jánoshalmi 50 férőhelyes óvoda építését is, A korszerű óvoda építési költsége megközelíti a 400.000 forintot. A szerződés szerint az óvodát még ebben az évben kell átadni rendeltetésé-* nek. Képünkön az épület északi oldalát mutatjuk be. Ezen aa oldalon van a főbejárat. Az el-* lenkező oldalon vannak a nagy-* ablakos foglalkoztató helyisé-* gek. A dunavecsei állami gazdaság tehénistállója A dunavecsei állami gazdaság­ban már ebben az évben két 100 férőhelyes tehénistállót építet­tek. Most épül a Milkó-major- ban közel 1.5 millió forintos költséggel a harmadik. A tehén­istállóban keskenynyomtávú vas­utat helyeznek el. Ezen szállít­ják a takarmányt és a trágyát, A síneket az etető-utakon és a középfolyosón fektetik le. A há-* rom vágány közepén a kereszt-* folyosón fordítókorongot helyez-* nek el. Ilyen korszerűen felsze-* relt istállókkal fejlesztjük állat-* állományunkat. A csátaljai traktoristák lakóháza A csátaljai gépállomás dolgo­zóinak kétszer kétszobás lakó­házat építenek 115.000 forint költséggel. Ilyen modern, ké-* nyelmes lakásokban laknak a gépállomási dolgozók. Iskolát kap Felsőszentiván Megyénk beruházási igazgató­sága a napokban kötötte meg a Bajai 73/3. Építőipari Vállalat­tal a szerződést a felsőszentiváni nyolctantermes iskola felépíté­séhez. A szerződés szerint az építési vállalat június 15-én fog a munkához. Az emeletes iskola költsége közel másfélmillió fo-* rint. Ebben az évben elkészüli a főépület, az ehhez tartozó át-* alakítási munkákkal is végez-* nek. Eive a célra 600.000 forin-* tot biztosítottak. A szabadonállój emeletes, korszerű iskolaépület jövőre készül el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom